Hejőpapi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2011. (VI. 3.) önkormányzati rendelete
HEJŐPAPI Helyi Építési Szabályzata
Hatályos: 2021. 09. 02- 2021. 11. 09Hejőpapi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2011. (VI. 3.) önkormányzati rendelete
HEJŐPAPI Helyi Építési Szabályzata
Hejőpapi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Hejőpapi Helyi Építési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya Hejőpapi igazgatási területére terjed ki.
(2)[1]
(3) Jelen rendelet értelmező rendelkezéseit az 1. számú melléklet állapítja meg.
Szabályozási elemek
2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei: Beépítésre szánt területen:
- a) A beépítésre szánt terület határvonala
- b) A közterületek és egyéb funkciójú területek határa
- c) Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális távolság
- d) Az övezeti határ
- e) A területfelhasználási és övezeti besorolás
- f) Övezeti előírások, ezen belül
Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése
A beépítés feltételei
A beépítési mód
A legnagyobb beépítettség mértéke
A telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza
A telken belüli zöldterület minimális mérete
g) Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete
A területre, az építményekre, a természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások
Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint az építési hely, - ha azt az övezeti előírás meghatározza
h) A kötelező építési vonal, - ha azt az övezeti előírás meghatározza
i) A közművesítés minimális előírásai
j) A terepszint alatti építmények előírásai
k) [2]
Beépítésre szánt területen:
a) A szabályozási vonalakat,
b) A terület-felhasználási egységek határát,
c) A terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát és övezeti jelét,
d) A terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
e) A terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható leg- kisebb földrészlet területét,
f) A belterület bővítés határát.
(3) [3]
(4) [4]
(5) [5]
Területi tagolódások
3. § (1)[6]
(2) A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.
(3) A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt területek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel.
(4)[7]
II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
A beépítésre szánt területek rendeltetése
4. § (1)[8] A beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási kategóriákba sorolandók: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG JELE
- Lakóterületek L
- Településközpont vegyes területek Vt
- Gazdasági területek G
- Különleges területek K
(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a 2/1. sz. melléklet szerinti Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve határozza meg.
A beépítésre nem szánt területek terület-felhasználása
5. § (1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi terület-felhasználási kategóriákba sorolandók: TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG JELE
- Közlekedési és közmű területek Kö
- Zöldterületek Z
- Erdőterületek E
- Mezőgazdasági területek M
- Vízgazdálkodási területek V
- Különleges beépítésre nem szánt területek K
(2) [9] A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a 2/2. számú melléklet szerinti szabályozási tervlapok határozzák meg.
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
6. § (1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a 3. sz. melléklet szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 3/1. számú mellékletben megjelölt területeken a meghatározott célok teljesítéséhez az alábbi tilalmat állapítja meg:
- a) Telekalakítási tilalmat kell elrendelni a megjelölt területeken a 3/1-a. számú melléklet szerinti célok megvalósulása érdekében.
- b) Építési tilalmat kell elrendelni a megjelölt területeken a 3/1-b. számú melléklet szerinti célok megvalósulása érdekében.
(3)[10] Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 3/2. számú mellékletben megjelölt területeken a meghatározott célok teljesítéséhez elővásárlási jogot állapít meg.
(4)[11]
(5)[12]
(6)[13]
(7) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása, valamint a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 3/3. számú mellékletben megjelölt területeken a meghatározott célok teljesítéséhez településrendezési kötelezettséget állapít meg.
- a) helyrehozatali kötelezettséget kell előírni a 3/3-a. számú melléklet szerinti ingatlanokon
- b) beültetési kötelezettséget kell előírni a 3/3-b. számú melléklet szerinti ingatlanokon
(8)[14]
(9) A települési önkormányzat a településrendezési célok megvalósítása érdekében az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve a fejlesztés céljaként a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben megállapított ingatlanon beruházni szándékozó befektetővel
- a) a településrendezési tevékenység előkészítésére,
- b) az ökológiai hálózat működőképességének fenntartására
- c) a költségek átvállalására
településrendezési szerződésben állapodhat meg.
A telekalakítás szabályai
7. § (1) A Településszerkezeti Tervben előirányzott és a Szabályozási tervben meghatározott területrendezési feladatok érdekében a település területeinek övezeteiben és építési övezeteiben új telket alakítani, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett köz,- és magánútról közvetlenül megközelíthetően, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megállapított előírásoknak megfelelően, a szabályozás kötelező erejű elemeinek betartásával, az övezeti szabályozásban rögzített méretben lehet.
(2) A kialakult (75%-ban beépült) telektömbben a telek építési övezetben előírt legkisebb területének és utcai homlokvonalának mértékétől legfeljebb 10%, saroktelek esetén 15 % mértékig lehet eltérni, ha az így kialakított telkek az övezeti és más általános érvényű hatósági előírások figyelembevételével beépíthetők.
(3) Építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelessége kialakult telektömb területén legalább 14,0 m, tervezett telektömb területén legalább 16,0 m.
(4) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.
(5) Nyúlványos telek beépítésre szánt területen újonnan nem alakítható ki. Beépítésre nem szánt területen nyúlványos telek alakítása csak akkor engedélyezhető, ha az a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.
(6)[15]
(7)[16]
(8) Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek övezeteiben ellátó és közüzemi közmű (továbbiakban: közmű) létesítéséhez, a hozzá kapcsolódó műtárgy kialakításához és elhelyezéséhez, meglévő közmű területének bővítéséhez, továbbá ezek védőterületéhez szükséges telekalakítás az alkalmazott technológia szerinti követelmények betartása mellett az érintett övezet telekalakítási feltételektől eltérően is megállapítható.
A telkek beépítésének feltételei
8. § (1)[17]
(2) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési, vagy fennmaradási engedély alapján, jelen előírásban meghatározott mértéket meghaladó kialakult beépítettség esetén, további beépítés csak az ingatlan beépített területének növelése nélkül, az övezetben engedélyezhető szintterületi mutató mértékéig az egyéb övezeti szabályok betartása mellett engedélyezhető.
(3)[18]
(4)[19]
(5)[20]
(6)[21]
(7)[22]
Építéshatósági eljárások
9. §
II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
Az építési övezetek és övezetek rendeltetése
10. § (1)[23] A település beépítésre szánt területeinek terület-felhasználási kategóriái az alábbi rendeltetésű területek építési övezeteire tagolódik:
a) Lakóterületek (L):
1. falusias lakóterületek Lf
a*) Településközpont vegyes terület (Vt)
b) gazdasági terület (G)
1. kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek Gksz
2. ipari gazdasági területek Gip
c) különleges területek (K):
1. sportterületek K/sp
2. temető területe K/te
3. hulladékgazdálkodási terület K/hg
4. egyéb (új települési intézményközpont) területe K/e
4a. [24] 5. mezőgazdasági üzemi terület K/mü
4b. [25] 6. különleges közmű terület K/közmű
(2) [26] A település beépítésre nem szánt területeinek területfelhasználási kategóriái az alábbi rendeltetésű területek övezeteire tagolódik:
a) közlekedési és közműterületek (Kö):
1. közutak területe Köu
2. kötöttpályás közlekedési területek Kök
b) zöldterületek (Z):
1. közpark, közkert területe Z-1
2. egyéb zöldfelület Z-2
c) erdőterületek (E):
1. védelmi/védett erdőterület Ev
2. gazdasági célú erdőterület Eg
d) mezőgazdasági területek (M):
1. általános mezőgazdasági terület Má
2. kertes mezőgazdasági területek M/k
3. [27]
e) vízgazdálkodási területek (V):
1. folyóvizek medre és parti sávja V/f
2. állóvizek medre és parti sávja V/á
3. közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja V/cs
4. vízmosás, árok V/vi
f) különleges beépítésre nem szánt területek (K):
1. hulladéklerakó terület K/hu
2. nyersanyaglelőhely területek K/ny
3. szabadidő és horgászturizmus fejlesztési terület K/sz
(3) [28]
(4) [29]
A./ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Beépítési mód, építési hely
11. § (1) A telkek beépítésének módját az építési övezetek előírásai határozzák meg.
(2) Az övezetek, építési övezetek tagolódása:
- kialakult állapot (K) legalább 75 %-ban beépült telektömb
- tervezett állapot (T)
(3) [30]
(4) [31]
(5) Az építési övezetben a tervezett és kialakult ingatlan épület elhelyezésre szolgáló területre (építési hely) és udvar telekrészre tagolódik. Az építési hely mélysége lakóövezet esetén legfeljebb 30,0 m, gazdasági övezet esetén 50,0 m.
(6) [32] Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő,- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.
(7) Az elő,- oldal,- és hátsókertek szabályozása a) Előkertek:
1./ az előkert legkisebb mélysége
a) lakó terület esetén az utcai telekhatártól számított:
- 5 m, illetve
- a kialakult állapothoz illeszkedő
b) gazdasági övezet telkein az utcai telekhatártól számított: 10,0 m
2./ Ha a terep-, vagy telekadottságok indokolják a kötelező előkert mérete új beépítésű területek esetében ettől eltérő érték is lehet. Az eltérés mértékét egyedileg kell megállapítani, de az övezetben alkalmazott előkerti méret legfeljebb 3,0 m-el módosítható.
3./ [33]Kialakult beépítésű terület esetében az övezetben jellemző értékeket a kialakult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) igazodóan, az övezet területén jellemző feltételekkel egyedileg az illeszkedés szabályai alapján kell alkalmazni.
b) Oldalkertek:
1./ Az oldalkert legkisebb szélessége a telepítési és tűztávolság alapján
a) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter;
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter;
2./ Kialakult állapot esetén, ha a telekszélesség ≤ 16 m, az oldalkert legkisebb mérete a beépítésre és építménymagasságra vonatkozó egyéb feltételek mellett 4,0 m-ig csökkenthető.
c) [34]
(8) Az építési övezetben előírt vagy kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely elő és hátsókert közötti területe nem haladhatja meg:
1./ az építési övezetben jellemző építési hely mélységi méretének megfelelő mértéket.
2./ a 30 métert
(9) [35]
(10) [36]
(11) [37]
(10) [38]
(11) [39]
(12) [40]
(13) [41]
(14) [42]
(15) [43]
(16) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé legfeljebb 1 m-el nyúljon túl és illeszkedjék az utcaképhez. Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a tömbben jellemző meglévő épületekhez kell alkalmazkodni.
(17) [44]
(18) [45]
(19) [46]
A területre vonatkozó általános előírások
12. § (1)[47]
(2)[48]
(3) Terepszint alatti építmények, az építési övezetekben, illetve az övezetekben megengedett beépítettség mértéke - támfal garázs kivételével - legfeljebb 1,25-szörösen meghaladó mértékben az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az
1,0 m-t nem haladja meg.
(4) [49]
(5) [50]
(6) [51]
(7) [52]
(8) [53]
(9) Lakóövezet saroktelkein csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a tömbsarkok beépítése legalább 20 m, telekszélesség esetén szabadon álló beépítés szerint.
(10) [54]
(11) [55]
Építmények elhelyezése közterületen
13. § (1) Közterületen elhelyezhető építmények:
- a) a közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények,
- b) a köztárgyak,
- c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és -közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
- d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló területet, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével),
- e) a közművek és műtárgyaik,
- f) a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- g) a nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között,
- h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei hírközlő-, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhető el),
- i) a vízgazdálkodás építményei,
- j) a nyilvános illemhelyek,
- k) hulladékgyűjtők
- l) a geodéziai jelek, továbbá
- m) a terepszint alatti építmény,
- n) a mobil árusító hely,
- o) a közterületi terasz,
- p) a reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint.
(2)[56]
(3)
(4)[57]
(5)[58]
Kerítés, támfal elhelyezése
14. § (1)[59]
(2) A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés csak településképi, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben, valamint a kialakult állapothoz igazodóan létesíthető.
(3)[60]
(4) Az épületek terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint +1,5 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása.
LAKÓTERÜLETEK
Lakóterületek általános előírásai
15. § (1) A település lakóterületi (L) sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek (Lf)
alövezetre tagolódnak.
(2) [61]
(3) [62]
(4) [63]
(5) [64]
(6) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén ha a telek szélességi mérete legalább 20 m, a saroktelek felőli oldalon épület az útszakaszra megállapított, de legalább 3 m szélességű előkert méretével szabadon álló beépítési mód alkalmazásával is engedélyezhető.
(7) [65]
(8) [66]
(9) [67]
(10) [68]
Falusias lakóterületek (Lf)
16. § (1) A falusias, gazdasági funkciókat is betöltő lakóterület, falusias karakterű, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2)[69] A szabályozási tervben az Lf jellel jelölt falusias lakóterület
- Lf-1 jelű O-K/K-K – oldalhatáron álló beépítés K(max: 4,5 m) építménymagassággal
- Lf-2 jelű O-30/4,5-900 – oldalhatáron álló beépítés 4,5 m építménymagassággal
- Lf-3 jelű Z-30/6,00-600 – zártsorú beépítés 6,00 építménymagassággal
(3) Az övezetben teljes közművesítést kell biztosítani.
(4) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény az Lf-3 alövezet kivételével kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület kézműipari építmény
helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület sportépítmény
termelő kertészeti építmények
(5) [70]
(6) Állattartó épületek védőtávolságait a szomszédos ingatlanok építési helyének lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.
(7) [71]
A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
17. §
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
| ||||||||
m2 | % | m | % | m | m | ||||
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
| ||
|
|
|
|
|
|
|
| ||
[72]Településközpont vegyes területek
17/A. § (1) Településközpont vegyes terület sajátos előírásai:
Vt jelű SZ-60/9,0-1000 szabadon álló beépítési mód, több épületegységgel
legfeljebb 60%-os beépíthetőséggel,
legfeljebb 9,0 m-es építménymagassággal,
1000 m2-es legkisebb telekterület kialakításával
közművesítés mértéke: teljes
(2)
Sajátos terület használat | Övezeti jel | Beépítés módja | Megengedett legkisebb telekterület | Megengedett legnagyobb beépítettség | Megengedett legnagyobb építmény-magasság átlag | Legkisebb zöldfelület | Kialakítandó új telek legkisebb | |
szélessége | mélysége | |||||||
m2 | % | m | % | m | m | |||
Településközpont vegyes | Vt | szabadon álló | 1000 | 60 | 9,0 | 20 | 20 | 20 |
Gazdasági területek
18. § (11)[73] A település gazdasági (G) területei sajátos használatuk szerint:
- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
- Ipari gazdasági területek (Gip)
(12) Az övezetben teljes közművesítettséget kell biztosítani
(13) [74]
(14) Az övezet területén hirdetési és reklám célú szerkezetet, reklámberendezést és fényreklámot – cégtábla, vagy cégfelirat kivételével – sem épületen, sem a telek beépítetlen részén elhelyezni nem lehet.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
19. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú létesítmények, logisztikai központok elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elsődlegesen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és egyéb főépületként
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási és egyéb irodaépület
- sportépítmény
- üzemanyagtöltő helyezhető el.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen egyéb főépületként kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- egyéb közösségi szórakoztató épület
(4) [75]
(5) [76]
(6) A szabályozási tervben Gksz jellel jelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági alövezetben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:
- Gksz-1 jelű Sz-K(max:40)/K(4,5)-K(900) – jellemzően szadonálló beépítési móddal K építménymagassággal
- Gksz-2 jelű Sz-40/7,5-2000 – szabadonálló beépítési móddal 7,50 m építménymagas- sággal
(7) [77]
(8) Az övezetben előírt zöldfelület 20 %-át az előkertben kell kialakítani.
Ipari gazdasági területek (Gip)
20. § (1) Az ipari gazdasági terület elsősorban egyéb ipari területhasználattal, ipari, energiaszolgáltatási, agráripari tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari gazdasági területen az elsődleges rendeltetésű építményeken túl az alábbi egyéb főépületek is elhelyezhetők:
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- a terület rendeltetésszerű használatához szükséges igazgatási és egyéb épület
(3) [78]
(4) [79]
(5) [80]
(7) [81] A szabályozási tervben Gip jellel jelölt ipari gazdasági alövezetben az alábbi építési övezetek kerülnek kialakításra:
- Gip-1 jelű Sz-K(40)/K(6,00)-K(1500) – szadonálló beépítési móddal K építménymagassággal
- Gip-2 jelű Sz-40/9.0-3000 – szabadonálló beépítési móddal 9,0 m építménymagassággal
- Gip-3 jelű Sz-50/9.0-3000 – szabadonálló beépítési móddal 9,0 m építménymagassággal
A területen belül 7200 m2 területen kétszintű (gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2) növényzetet kell biztosítani.
(8) Az övezetben előírt zöldfelület 20 %-át az előkertben kell kialakítani.
(9) Lakóterülettel határos vagy attól 100 m-re lévő új üzemi létesítményben, telephelyen
- tűz-, robbanás- vagy fertőzésveszéllyel járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,
- mérgező gázok keletkezésével és kibocsátásával járó ipari vagy szolgáltató jellegű
tevékenység,
- veszélyes sugárzással, vegyi- és korróziós hatással járó ipari vagy szolgáltató jellegű
tevékenység nem folytatható,
- 50 MWatt –nál nagyobb hő teljesítményű tüzelőberendezés nem telepíthető, illetőleg
- ipari és szolgáltató jellegű intézményekben keletkezett veszélyes hulladékok vonatkozó hatályos jogszabályban előírt átmeneti gyűjtőhely, vagy nyílt vagy szabadtéri hulladékkezelő, -lerakó terület (települési szilárd és folyékony, radioaktív stb.) nem alakítható ki.
(10) A 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművek számára a lakóterületek övezeti határától számított 150 m-en belül új önálló parkoló terület, garázs és telephely, illetve ezek be- és kijárata nem alakítható ki.
(11) Lakóterület telekhatárától, illetőleg lakóterülethez kapcsolódó közkert, közpark, fásított köztér határától számított 50 m-en belül nem szabad létesíteni:
- nem zárt anyagtároló depóniát,
- telephely be- és kijáratát,
- veszélyes hulladék tárolására szolgáló építményt
(12) [82]
(13) [83]
(14) [84]
(15) [85]
(16) [86]
(17) [87]
(18) A környezetszennyezést okozó üzemi létesítményeknél a hely hiányában nem kialakítható védőerdő helyett a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni. A védőfásítást az előírt kötelező zöldfelületi mérték megtartásával kell biztosítani. Amennyiben a kötelező zöldfelületi mérték a védőfásítás területét meghaladja, a telek területéből további területeket kell a zöldfelület számára igénybe venni.
Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
21. §
Sajátos terület használat | Övezeti jel | Beépítés módja | Megengedett legkisebb telekterület | Megengedett legnagyobb beépítettség | Megengedett legnagyobb építmény-magasság átlag | Legkisebb zöldfelület | Kialakítandó új telek legkisebb |
| |
szélessége | mélysége | ||||||||
m2 | % | m | % | m | m | ||||
Kereskedelmi | Gksz-1 | K Jellemzően szabadonálló | K (1000) | K (40) | K (4,5*) | 20 |
| 35,0 |
|
Gksz-2 | szabadonálló | 2000 | 40 | 7,5 | 40 | 30 | 50 | * nem növelhető | |
Egyéb ipari terület | Gip-1 | szabadonálló | K (1500) | K (40) | K (6,0) | 40 | 40 | 60 | |
Gip-2 | szabadonálló | 3000 | 40 | 9,0 | 40 | - | - | ||
Gip-3 | szabadonálló | 3000 | 50 | 9,0 | 40 | - | - | *beültetési kötelezettség | |
Különleges területek (K)
22. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A szabályozási tervben K jellel jelölt különleges övezetben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:
- K/sp sportterület
- K/te temető területe
- K/hg hulladékgazdálkodási területe
- K/e egyéb (új települési intézményközpont) területe
- K/mü mezőgazdasági üzemi terület[88]
- K /közmű különleges közmű terület[89]
(3) A K/sp jelű építési övezetek (sportterület) területén
- elhelyezhető:
szolgálati lakás,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, sportépítmény,
pihenést, testedzést szolgáló építmény,
kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, lovassportot szolgáló építmények, egyéb állattartó építmény
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület,
önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) A K/te jelű építési övezetek (temető) területén
- elhelyezhető:
szolgálati lakás, egyházi épület,
kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület.
(5) A K/hg jelű építési övezetek (hulladékgazdálkodási övezet) területén:
- elhelyezhető:
kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, szolgálati lakás,
önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület
(6) A K/e jelű építési övezetek (új települési intézményközpont) területén:
- elhelyezhető:
helyi igazgatási, egészségügyi szociális és egyházi épület kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
szolgálati lakás,
kizárólag a működéshez és fenntartáshoz szükséges épület,
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület,
gépkocsi tároló a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára
[90](6*) A K/mü jelű építési övezet az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület; a területen elhelyezhető
- a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges épületek;
- állattartó épületek;
- terménytárolók, terményfeldolgozó;
- biztonsági védelmet szolgáló őrházak;
- komposztáló telepek építményei;
- mezőgazdasági gépjavító, szerszám- és géptárolók;
- vegyszertároló;
- mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmény
[91](6**) A K/közmű jelű építési övezet közművek elhelyezésére és kiszolgálására szolgáló terület.
(7) [92]
(8) [93]
Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
23. §
|
|
|
|
|
|
|
| Megjegyzés | |
|
| ||||||||
m2 | % | m | % | m | m | ||||
| K/sp | szabadonálló | K | 10 | 4,5 | 60 | K | K | |
| K | K | 10 | 4,0 | 40 | K | K | ||
K/hg | szabadonálló | 10000 | 15 | 9,0 | 40 | 300 | 5000 | ||
K/e | szabadonálló | 1000 | 40 | 6,0 | 40 | 30 | 50 | ||
[94]K/mü | szabadonálló | 2000 | 40 | 7,5 (T*) | 40** | 40 | 50 | részleges közmű | |
[95]K/közmű | szabadonálló | kialakult | 40 | 3,0 | 40 | kialakult | kialakult | ||
*T: technológiai magasság (terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telken belül)
** A zöldfelületet háromszintű (gyep, 40 db cserje / 150 m2, 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2) növényzettel kell biztosítani
B./ BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
24. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4)[96]
(5)[97]
(6) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
- c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
- d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
- e) távbeszélő fülke elhelyezése,
- f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag- tárolás,
- g) zöldfelületek, fasorok,
- h) közművek felépítményei,
- i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(7)[98]
(8)[99]
Közlekedési területek (KÖ)
25. § (1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és hírközlés – kivétel a toronyjellegű – építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) A szabályozási tervben Kö jellel jelölt közlekedési övezetben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:
Közúti közlekedés (Köu)
(a) gyorsforgalmi utak - Köu-1
(b) meglévő és tervezett országos mellékutak - Köu-2
- települési főút (országos mellékutak belterületi szakaszai) - Köu-3
- települési gyűjtőút - Köu-4
- települési kiszolgáló és lakóútak - Köu-5
- kerékpár és gyalogút - Köu-6
Kötöttpályás közlekedés (Kök)
(4) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
a) azokról a telkek biztonságos megközelítése,
b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.
(5) A közlekedési területek hierarchiája:
a) Közúti közlekedés
Gyorsforgalmi utak:
• M3 autópálya (tervezési osztály K.I.A.) Országos mellékút:
• 3307. számú Nyékládháza-Tiszacsege összekötő út (tervezési osztály K.V.A.)
• tervezett Emőd-Hejőpapi-Oszlár összekötő út (tervezési osztály K.V.A.)
• 3312 számú Hejőpapi-Oszlár összekötő út tervezett bekötő úti szakasza (terve- zési osztály K.VI.A.)
Települési főutak: szabályozási szélesség kialakult 18-25 m
• Kossuth utca (a 3312 számú Hejőpapi-Oszlár összekötő út tervezett bekötő út belterületi szakasza, tervezési osztály B.IV.b.B.)
Települési gyűjtőutak: szabályozási szélesség kialakult 16-20 m., új esetén 22 m.
• József A. u, tervezett D-i gyűjtőút, Jókai u., Erkel F. u. (tervezési osztály, B.V.c.B.)
Kiszolgáló és lakóutak: (tervezési osztály B. VI. d.B.) szabályozási szélesség a kialakult állapot szerint, új esetén min 12,0 m
Tervezett és meglévő gyalogos és kerékpár utak: szabályozási szélesség: 4 m. Tervezett és meglévő jelentősebb csomópontok:
• Meglévő:
- M3 gyorsforgalmi út – 3307. számú országos mellékút különszintű kereszteződése,
- 3307. számú országos mellékút. – 3312. számú országos mellékút szintbeni csomóponti csatlakozása
• Tervezett:
- 3312. számú országos mellékúthoz Hejőpapi belterületén kívül kapcsolódó tervezett Emőd-Hejőpapi országos mellékút – 3307. számú országos mellékút szintbeni csatlakozása
- tervezett József A. úti gyűjtőút – 3312. számú országos mellékút szintbeni csomóponti csatlakozása
- tervezett Jókai M. úti gyűjtőút – 3312. számú országos mellékút szintbeni csomóponti csatlakozása
- tervezett Erkel F. úti gyűjtőút – 3312. számú országos mellékút szintbeni csomóponti csatlakozása
- 3312. számú országos mellékúthoz Hejőpapi belterületén kívül kapcsolódó tervezett Emőd-Hejőpapi országos mellékút – 3312. számú országos
mellékút belterületi szakaszának szintbeni csomóponti csatlakozása
b) Vasúti közlekedés
• 88. sz. Hejőkeresztúr-Mezőcsát vasútvonal
(6) Közcélú parkolót kell létesíteni:
• a tervezett településközpontok meglévő és tervezett közösségi létesítmények rendeltetésszerű használatához
(7) A közlekedési és közműterületen
• közlekedési építmények,
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
• igazgatási épület,
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
építmények helyezhetők el.
(8) Az országos gyorsforgalmi mentén az út tengelyétől számított 100-100 m, országos mellékút külterületi szakaszán az út tengelyétől számított 50-50 m, vasút esetében a szélső vágánytól számított 25-25 m széles védősávon belül épület nem helyezhető el.
(9) Mezőgazdasági rendeltetésű területen 6,00 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési terület magánútként sem alakítható ki.
(10) [100] Új és meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés kialakításáról.
(11) [101]
(12) A gyalogos közlekedés számára a közlekedési területen belül a megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani. Ez a települési főutak és a gyűjtőutak mentén mindkét oldalon min. 1,50 m, a lakóutcákban legalább egyoldali járda kiépítése szükséges kiépítés esetén mindkét oldalon elhelyezett járda esetén 0,75 m szélességű járdát kell kialakítani.
Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások
26. § (1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő
áthidalását. (gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval).
(2) A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.
(3) A létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges számú parkoló kialakítása esetén a vonatkozó jogszabály szerinti kerekesszékkel is igénybe vehető a hivatkozott jogszabály szerinti méretű gépkocsi parkoló létesítését biztosítani kell, melyet kizárólagos használatot biztosító táblával kell jelezni.
A közművesítés területei és létesítményei
27. § (1)[102]
(2)[103]
(3)[104]
(4)[105]
(5)[106]
(6)[107]
(7)[108]
(8)[109]
(9) A település területén a csapadékvíz-elvezetés nyílt, burkolt medrű csapadékvíz elvezető
árokkal kell megoldani.
(10) Építményt elhelyezni, csak a szennyvízhálózatra való rákötéssel lehet.
(11) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(12) [110]
Közművesítés, közműhálózatok és létesítmények
28. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a helyi építési szabályzat és az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén lehetséges.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés energiaellátás és elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani.
(3)[111]
(4)[112]
(5)[113]
(6)[114]
(7)[115]
(8)[116]
(9)[117]
(10) Az épületek utcai homlokfalára közmű, vagy hírközlési létesítmény (füstgáz elvezető kémény, klímaberendezés, bármilyen antenna), vagy annak tartozéka nem szerelhető.
Zöldterületek (Z)
29. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.
(2) A szabályozási tervben az alábbi zöldterületi alövezetek kerülnek kialakításra:
- Z-1 közpark területe
- Z-2 egyéb zöldfelület
(3) [118]
(4) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használ- hatónak kell lennie.
(5) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(6) [119]
(7) [120]
Közpark (Z-1)
30. § (1) Az övezet területén elhelyezhető:
- a) a pihenést és testedzést szolgáló műtárgy (pl. játszótér, pihenőhely stb.),
- b) hírlap, virágárúsító pavilon, kerti építmény
- c) sétaút (max. 1,5 m széles),
- d) pihenőpad,
- e) hulladékgyűjtő edény,
- f) növénykazetta
(2) Közpark területén a funkciónak megfelelő épületek legfeljebb 2% beépítéssel és 3,5 m építménymagassággal helyezhetők el.
(3) Közpark területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése megengedett.
Egyéb zöldfelület (Z-2)
31. § (1) Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közparkok, közkertek (Z-1) övezetébe nem sorolhatók.
(2) Fásított parkolók létesítése indokolt esetben engedélyezhető. A fásított parkoló kialakítása során négy parkolóhelyenként minimum egy fa telepítéséről gondoskodni kell.
(3) Az egyéb zöldfelületek karbantartásáról az önkormányzat rendszeresen gondoskodik.
(4) Az övezet növénykiültetését, berendezését kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.
(5) Az övezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
- a) sétaút (max. 1,5 m széles),
- b) pihenőpad,
- c) hulladékgyűjtő edény,
- d) növénykazetta.
(6)[121]
Erdőterületek
32. § (1)[122] Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2)[123]
(3)[124] z erdőterületek övezeti tagolódása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
- Ev – Védelmi célú erdőterületek
- Eg – Gazdasági célú erdőterületek
(5) [125]
(6) [126]
(7) [127]
(8) [128]
(9) [129]
(10) [130]
(11) [131]
(12) [132]
(13) [133]
(14) [134]
(15) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
Védelmi célú erdőterületek (Ev)
33. § (1)[135]
(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el, gépjármű várakozóhely nem létesíthető.
(3)[136]
(4)[137]
(5)[138]
(6)[139]
Gazdasági célú erdőterületek (Eg)
34. § (1)[140]
(2) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, az erdő rendeltetésének, a vadgazdálkodásnak megfelelő épület szabadonálló beépítési móddal, 0,5% beépítettséggel, legfeljebb 4,00 m építménymagassággal elhelyezhető.
(3)[141]
Mezőgazdasági területek (M)
35. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
(2)[142]
(3)[143]
(4)[144] A szabályozási tervben M jellel jelölt mezőgazdasági rendeltetésű övezetben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:
Általános mezőgazdasági alövezet (Má)
o Má-1 árutermelő, feldolgozó, állattartó mezőgazdasági alövezet
o Má-2 általános mezőgazdasági alövezet korlátozott funkcióval és használattal -
b) - Má-2/sz szántó területek
- Má-2/gy gyepterületek
Kertes mezőgazdasági alövezet (M/k)
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,
b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság
e) a távközlés létesítményei,
f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
g) geodéziai jelek, köztárgyak,
h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
k) biztonsági okokból szükséges őrház,
l) komposztáló telep és építményei
(6) [145]
(7) [146]
(8) [147]
(9) [148]
(10) [149]
(11) [150]
(12) Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
Árutermelő, feldolgozó és állattartó mezőgazdasági terület (Má-1)
36. § (1) A település árutermelő, feldolgozó, és állattartó mezőgazdasági területe a terven Má-1 övezetként jelölt terület.
(2) Az árutermelő, feldolgozó, és állattartó mezőgazdasági területeken elhelyezhető
építmények:
a) a gazdálkodást szolgáló termelő, tároló, feldolgozó épületek
b) állattartást és növénytermesztést szolgáló épületek
c) a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakóépületek
(3) A (2) bekezdés szerinti építmények csak birtoktesten alakíthatók ki. Birtoktest a település belterületi határvonalától számított 1000 m-en belül nem alakítható ki.
(4) Kertes és korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen kívül - a település belterületi határvonalától számított 1000 m-en túl - legalább 6000 m2 telekterületen lakóépület elhelyezhető.
Általános mezőgazdasági terület korlátozott funkcióval és használattal (Má-2)
37. § (1) A korlátozott használatú mezőgazdasági területbe a jellemzően a természetes és természetközeli állapotú területrészek, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló ökológiai hálózati elemek, zöld folyosók tartoznak.
(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület: olyan mezőgazdasági területek, ahol az ökológiai, táj- és természetvédelmi, vízvédelmi prioritások érvényesítése érdekében a mezőgazdasági használat, telekalakítás, építési korlátozást igényel.
(3)[151]
(4)[152]
(5)[153]
(6)[154]
(7) A területhasználatra vonatkozó általános előírások:
- a) épület és létesítmény elhelyezés
• az övezet területén lakóépület, mezőgazdasági birtokközpont, állattartó telep nem létesíthető
• gazdasági épületként
- csak a gyepterületek művelésével (szénatároló) és a külterjes legeltetéses állattartással, (karám) kapcsolatos építmény építhető
- a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények b) a beépítés részletes előírása
• a kialakítható telek területe10.000 m2-nél kisebb nem lehet
• az ingatlan beépítettsége legfeljebb 0,5%, de telkenként legfeljebb 300 m2 beépített alapterületű épület(ek) építhetők, tájbaillő, a tájkarakterre jellemző, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal, tömeg-, arány-, és homlokzatképzéssel, földszintes kialakítással, szabadonálló formában legfeljebb 3,50 m építménymagassággal, 25 m előkert megtartásával.
• épület csak olyan telken helyezhető el, ahol a telek beépítésének feltételei a vonatkozó előírások alapján betartásra kerül.
Szántóterületek korlátozott funkcióval és használattal (Má-2/sz)
38. § (1)[155]
(2) Az övezetben a kialakítható telek területe 3 ha-nál (30.000 m2) kisebb nem lehet.
(3)[156]
(4)[157]
Gyepterületek korlátozott funkcióval és használattal (Má-2/gy)
39. § (1)[158]
(2) Az övezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál (10.000 m2) kisebb nem lehet.
(3)[159]
(4)[160]
Kertes mezőgazdasági terület (M/k)
40. § (1) Kertes mezőgazdasági területeken a pihenés és a gazdálkodáshoz, termeléshez szükséges tárolás, a zöldség, gyümölcs- és szőlőműveléssel kapcsolatos feldolgozás feltételeit biztosító, építészetileg egy tömegben kialakított épületek létesíthetők.
(2) A kertes mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:
- a) A 720 m2-t el nem érő területű ingatlanon épület nem helyezhető el.
- b) A 720-1500 m2 nagyságú telken max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti pince helyezhető el.
- c) Az 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken huzamos emberi tartózkodásra is alkalmas helyiséget magába foglaló épület 3%-os beépítettséggel, 3,5 m-es építmény- magasságot meg nem haladóan helyezhető el.
(3) A területen 100 m2 beépített területnél nagyobb területet elfoglaló létesítmény nem alakítható ki.
(4) A kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem helyezhető el.
Mezőgazdasági majorsági területek (M/m)
41. § (1) A mezőgazdasági majorsági területen a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos termelés, tárolás, feldolgozás és állattartás épületei helyezhetők el.
(2) A beépíthető telek kialakult területe nem növelhető, új mezőgazdasági major nem alakítható ki.
(3)[161]
Mezőgazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
42. § [[162]]
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
| ||||||||
m2 | % | m | % | m | m | ||||
| Má-1 | szabadonálló | 6000 | 3 | 4,50 | - | . | - | |
Má-2/sz | szabadonálló | 30000 | 0,5 | 3,50 | - | - | - | ||
Má-2/gy | szabadonálló | 10000 | 0,5 | 3,50 | - | - | - | ||
M/k | szabadon álló | 1500 | 3 | 3,50 | - | - | - | ||
Vízgazdálkodási területek (V)
43. § (1) A szabályozási tervben V jellel jelölt vízgazdálkodási területek övezetében az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:
- V/f – folyóvízek medre és parti sávja
- V/á – állóvízek medre és parti sávja
- V/cs – közcélú nyílt csatorna medre és parti sávja
- V/vi – vízmosás, árok
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.
(3) [163]
Különleges beépítésre nem szánt területek (K)
44. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A szabályozási tervben K jellel jelölt különleges övezetben az alábbi alövezetek kerülnek kialakításra:
- K/hu hulladéklerakó terület
- K/ny nyersanyag lelőhely területek
- K/sz szabadidő központ és horgászturizmus területek
(3) A K/hu jelű építési övezetek (hulladéklerakó) területén
- elhelyezhető:
kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület,
(4) [164]
(5) [165]
(6) A hulladéklerakó telep területét védőfásítással kell lehatárolni. A védőfásítás szélessége legalább 50 m, melyet saját telken belül kell kialakítani. Az országos közút irányából a területet az út mentén legalább 30 m fásítással kell takarni.
(7) [166]
(8) A K/ny jelű építési övezetek (nyersanyag lelőhely, bányaművelési) területén:
- elhelyezhető:
szolgálati lakás,
kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület,
(9) A K/sz jelű építési övezetek (szabadidő központ és horgászturizmus fejlesztés) területén
- elhelyezhető:
szolgálati lakás
szállásférőhely szolgáltató épület kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, sportépítmény,
pihenést, testedzést szolgáló építmény,
kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület,
- nem helyezhető el:
önálló lakóépület,
önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(10) [167]
(11) A területen az övezeti szabályok szerinti épületek legfeljebb 2% beépítettséggel helyezhetők el.
Különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
45. §
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
| ||||||||
m2 | % | m | % | m | m | ||||
Különleges nem szánt |
| szabadon álló | K | 5 2 | 6,0 | 40 | 150* | 200* | * új esetben |
K/ny | szabadonálló | K | 5 2 | 4,50 | - | - | - | ||
K/sz | szabadonálló | K | 5 2 | 4,50 | 60 | - | - | ||
IV. FEJEZET A TÁJ,- TERMÉSZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
Általános előírások
Természetvédelmi övezetek
47. § (1)[171] Tájvédelmi Körzet területének lehatárolását az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) Az övezetben külszíni bányaművelés nem folytatható.
(3)[172]
(4)[173]
(5) Az övezetben hulladéklerakó- és kezelőtelep, szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíz iszaptároló, hígtrágya tároló, komposztálótelep, dögkút, dögtér, dögtemető, veszélyes hulladéktároló, szélerőmű, szélkerék nem létesíthető.
(6) Az övezetben új adótorony, távközlési magasépítmény és szélerőmű nem létesíthető.
(7) Az övezetben a terv által mezőgazdasági területként, erdőterületként, vízgazdálkodási területként szabályozott területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
Természeti területek
48. § (1) A természeti területek lehatárolását a 2. számú függelék állapítja meg.
(2)[174]
(3)[175]
(4) Az övezetben külszíni bányászati tevékenység nem folytatható.
(5)[176]
(6)[177]
(7) -(8)[178]
Ökológiai hálózat elemeinek övezete
Ex-lége területek
Egyedi tájértékek
A természet helyi egyedi értékeinek védelme
52. § (1) A település területén helyi egyedi természeti értékként kell kezelni és fenntartani az 4. számú melléklet szerinti facsoportot.
(2)[189]
A települési zöldfelületek védelme
53. § (1)[190]
(2) A beépítésre szánt területek közül:
- a) lakóterületen, gazdasági területen, üdülőterületen – a meglévő növényállományt is figyelembe véve – a telek minimális zöldfelületének minden 100 m2-e után,
- b) különleges területeken – a meglévő növényállományt is figyelembe véve – a telek minimális zöldfelületének minden 150 m2-e után, legalább 1db nagyméretű lombkoronát nevelő, környezetben honos fa kihelyezéséről a használatba vételi eljárás megkezdéséig kell gondoskodni.
(3)[191]
(4)[192]
(5)[193]
(6)[194]
(7)[195]
(8)[196]
(9)[197]
(10)[198]
(11)[199]
(12)[200]
V. FEJEZET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI
Általános előírások
54. § (1)[201] .
(2) A kulturális örökség védelmének Hejőpapi területét érintő kategóriái:
- helyi jelentőségű kulturális örökség értékei
o Épített örökség védelmi kategóriák
Helyi területi védelem
Helyi egyedi védelem
o Régészeti örökségek
(3) [202]
(4) [203]
ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM Helyi védelem
55. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedő hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(2)[204]
(3)[205]
(4) A helyi épített értékek védelmét az Önkormányzat által megalkotásra kerülő külön helyi rendeletében szabályozza.
(5) Hejőpapi területén az építészeti örökség helyi védelmének biztosítása érdekében:
- a) helyi területi védelmet, ezen belül
- településszerkezeti (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód)
b) helyi egyedi védelmet állapít meg
Helyi területi védelem
56. § (1) A helyi védelmi terület a település olyan összefüggő része, amely a településszerkezet és a beépítési mód történeti folytonosságát képviseli, illetve ahol az ott álló épületek településképileg egységes együttest alkotnak.
(2) Településszerkezeti védelem alá kell vonni Hejőpapi 5. számú melléklet szerint megállapított területét.
(3)[206]
(4)[207]
(5)[208]
(6)[209]
(7)[210]
Egyedi védelem
57. § (1) A 6. számú melléklet szerinti létesítményeket a Képviselő-testület helyi egyedi védett építményként kezeli és tartja nyilván.
(2)[211]
(3)[212]
(4)[213]
(5)[214]
(6)[215]
(7)[216]
Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai
58. § (1) A helyi védelem alá tartozó létesítmény bontása csak életveszély esetén engedélyezhető.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés homlokzat felújítás, színezés, nyílászáró csere, tetőhéjazat csere, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
(3) Építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi egyedi védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain, az épület jellemző metszetein és homlokzatain túl a védett épület külső és belső értékeinek fotódokumentációját is. A felmérési tervnek ki kell terjednie az építészeti értékek lehatárolására, a homlokzatképzés, a belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, a létesítmény értékeit meg kell őrizni. Utcaképi tervet, látványtervet kell készíteni, amihez a környezetet is bemutató fotódokumentációt kell készíteni. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha azokat esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
Védett közterületek
59. § (1) Védett közterületként kell kezelni és nyilvántartani a 7. számú melléklet szerinti közterületet és a hozzá tartozó közcélú létesítményeket
(2)[217]
Régészeti örökség védelme
60. § (8) A település területén lévő védett régészeti területek lehatárolását a 3. számú függelék
valamint a TRT-1 jelű Külterületi Szabályozási Terv tünteti fel.
(9) [218]
(10) [219]
(11) [220]
(12) [221]
(13) [222]
(14) [223]
(15) [224]
VI. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
Általános előírások
61. § (1) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az
- b) a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,
- c) megelőzze a környezetszennyezést,
- d) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.
(3) A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belüli védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.
A föld védelme
Rekultivációs területek
63. § (1) A település rekultivációt igénylő területei:
- a) felhagyott bányatelek területei
- b) bányatelek területek
- c) hulladéklerakó területek
- d) hulladékgazdálkodási területek
(2)[232]
A vizek védelme
64. § (1)[233]
(3) [235]
(4) [236]
(5) [237]
(6) [238]
(7) [239]
(8) [240]
(9) [241]
(10) [242]
A felszíni vizek szabályozása
A levegőtisztaság védelme
Zaj és rezgés elleni védelem
Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
Tűzrendészeti és katasztrófa védelmi előírások
Környezetbiztonság
Sugárzásvédelem
Környezetterhelési határértékek
VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Átmeneti rendelkezések
73. § (1)[290] A fejlesztésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásba külterületi ingatlanként nyilvántartott területeken a belterületbe csatolásig az eredeti rendeltetés szerinti hasznosítás lehetséges.
(2) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új terület-felhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. A beépítési előírásokat a mezőgazdasági terület szabályozási előírásai szerint kell megállapítani.
(3)[291]
(4)[292]
Hatályba lépés
74. § (1) Jelen rendelet 2011. június hó 4. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Hejőpapi község Önkormányzatának a Hejőpapi összevont rendezési terv szabályozási tervéről és a helyi építési szabályzatról szóló ……….…… számú (………..) helyi rendelete hatályát veszti.
(3)[293] A rendelet mellékletei:
- 1. sz. melléklet:
- 2. sz. melléklet: Szabályozási Terv
2/1. sz. melléklet: TRT-03 jelű Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve
2/2. sz. melléklet: TRT-02 jelű Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve
3. sz. melléklet: A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
3/1 sz. melléklet: Tilalmak
o 3/1-a sz. melléklet: telekalakítási tilalom
o 3/1-b sz. melléklet: építési tilalom
3/2 sz. melléklet: Elővásárlási jog
3/3 sz. melléklet: Településrendezési kötelezettségek
o 3/3-a sz. melléklet: helyrehozatali kötelezettség
o 3/3-b sz. melléklet: beültetési kötelezettség
4. sz. melléklet: Helyi egyedi védelem alá vont természeti értékek
5. sz. melléklet: Helyi területi védelem alá vont területek lehatárolása
6. sz. melléklet: Helyi egyedi védelem alá vont létesítmények
7. sz. melléklet: Védett közterületek
(4) A rendelet függelékei:
1. sz. függelék: Tervezett országosan védett természeti területek lehatárolása
2. sz. függelék: Természeti területek lehatárolása
3. sz. függelék: Védelem alá vont régészeti lelőhelyek területeinek lehatárolása
4. sz. függelék: A HÉSZ készítése során alkalmazott fontosabb jogszabályok jegyzéke
5. sz. függelék: Ajánlások a HÉSZ alkalmazásához és a HÉSZ alapján megalkotásra vagy módosításra kerülő helyi rendelethez
- ajánlott útminta-keresztszelvények
- ajánlás az állattartás szabályairól szóló rendelet megalkotásához
- közművek ajánlott védőterületei
- közművek kialakításának ajánlásai ágazatonként
- ajánlott növénytelepítési távolságok
1. melléklet
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
2. melléklet
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
2.1. melléklet 2.
TRT-03 jelű Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve
2.2. melléklet 2.
TRT-02 jelű Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve
3. melléklet
3. Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények:
3/1. melléklet 3/
Tilalmak
3/1-a. melléklet 3/1-a. melléklet
Hejőpapi képviselő-testülete az alábbi ingatlanok területére telekalakítási tilalmat állapít meg:
A tilalom célja | Érintett ingatlanok jegyzéke | Jelenlegi használat | |
1. | Településközpont kialakítás | 225, 230, 234, 235 | lakóterület |
2. | Terület biztosítás | az elővásárlási joggal terhelt | rét-legelő, szántó terület |
3/1-b. melléklet 3/1-b. melléklet
Építési tilalom
Hejőpapi képviselő-testülete az alábbi ingatlanok területére építési tilalmat állapít meg:
A tilalom célja | Érintett ingatlanok jegyzéke | Jelenlegi használat | |
1. | Településközpont kialakítás | 225, 230, 234, 235 | lakóterület |
2. | Terület biztosítás | az elővásárlási joggal terhelt | rét-legelő, szántó terület |
3/2. melléklet 3/
Elővásárlási jog
Hejőpapi képviselő-testülete az alábbi ingatlanok területére vonatkozóan elővásárlási jogot állapít meg:
Lejegyzés célja | Érintett ingatlanok jegyzéke | Jelenlegi használat | |
|---|---|---|---|
1. | Településközpont kialakítás | 225, 230, 234, 235 | lakóterület |
2. | Tartalék lakóterület kialakí- | 034/15, 029/4 129/2, 055/1 | rét-legelő, szántó terület |
3. | 200 m-nél hosszabb zsák- | 025 | rét-legelő terület |
3/3. melléklet 3/
Településrendezési kötelezések
3/3-a. melléklet 3/3-a. melléklet
Helyrehozatali kötelezettség
Hejőpapi képviselő-testülete az alábbi ingatlanok területére helyrehozatali kötelezettséget állapít meg:
A tilalom célja | Érintett ingatlanok jegyzéke | Jelenlegi használat | |
1. | Építészeti örökség védelem | 479 | Használaton kívül |
3/3-b. melléklet 3/3-b. melléklet
Beültetési kötelezettség
Hejőpapi képviselő-testülete az alábbi ingatlanok területére beültetési kötelezettséget állapít meg:
A tilalom célja | Érintett ingatlanok jegyzéke | Jelenlegi használat | |
1. | Környezetvédelem | kialakításra kerülő gazdasá- | mezőgazdasági használat |
4. melléklet
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Helyi egyedi védelem alá vont természeti értékek:
A 15. hrsz-ú ingatlan területén lévő facsoport
5. melléklet
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Helyi területi védelem alá vont területek lehatárolása:
Hejőpapi XVIII-XIX- XX század eleji nőtt településszerkezete, a belterületi határvonal – Jókai M. u. – Erkel F. u. – 0197/3 hrsz-ú ingatlan Ny-i telekhatár vonala – Rákóczi F. u. – Kossuth L. u. által határolt területe.
6. melléklet
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Helyi egyedi védelem alá vont létesítmények:
- 1. hrsz. ref. Templom és udvari kőkeret
- 2. hrsz. lelkészi hivatal
- 473/8. hrsz. idősek otthona
- 479. hrsz. volt Mgtsz irodaház.
- 538. hrsz. óvoda
- 550. hrsz. fenyő presszó
- 562. hrsz. lakóház
7. melléklet
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Védett közterületek:
A tervezett új településközpont előtti tervezett közpark területe a 230; 235; 236 hrsz-ú ingatlanok szabályozási terv szerinti részén
1. függelék
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Védett természeti területek lehatárolása:
Tervezett Hejő-menti Tájvédelmi Körzet: 011/1B; 011/1C; 011/2B; 011/2C; 011/2D; 011/2F;
014/10;0 14/11; 014/12B; 014/13; 014/14; 014/15; 014/3A; 014/3B; 014/8B; 014/9; 017;
018/1/B; 022/1; 026/2A; 026/2B; 026/2C; 026/3A; 026/3C; 026/5; 026/6; 027; 029/A;
033/10B; 033/11; 033/14B; 033/14C; 033/4; 034/11A; 034/11B; 034/5B; 034/6B;
034/6C; 034/7A; 034/8A; 034/9A; 036/1A; 036/1B; 036/2; 036/3; 036/4; 036/5; 036/7A;
036/7B; 038; 04/1; 04/10; 04/10; 04/11; 04/12; 04/13; 04/14; 05; 057/10; 057/26; 057/27;
057/2B; 057/3; 057/4; 057/9A; 057/9B; 06; 060/1B; 060/1C; 061/B; 062/2; 063; 064/15B;
065/1B; 065/1C; 065/3B; 065/4B; 065/4C; 068/6; 068/7A; 068/8A; 073/3; 073/4; 073/5B;
078/B; 078/C; 082/17; 082/18; 082/30; 082/7; 082/8B; 083; 09/12; 09/13; 09/16B
2. függelék
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Természeti területek lehatárolása:
03; 04/1; 04/10; 04/11; 04/12; 04/13; 04/14; 05; 06; 09/12; 09/13; 09/16B; 010; 011/1C;
011/1B; 011/2C; 011/2F; 011/2D; 011/2B; 014/3C; 014/3A; 014/8B; 014/9; 014/10; 014/11;
014/12B; 014/13; 014/14; 014/15; 016/1; 017; 018/1B; 018/2; 022/1; 025; 026/2C; 026/2A;
026/2B; 026/3C; 026/3A; 026/3B; 026/5; 026/6; 027; 029/A; 029/B; 033/2; 033/4; 033/10B;
033/11; 033/14B; 033/14C; 034/3; 034/4; 034/5B; 034/6C; 034/6B; 034/7A; 034/8A;
034/9A; 034/11A; 034/11B; 034/12; 035; 036/1A; 036/1B; 036/2; 036/3; 036/4; 036/5; 036/6;
036/7A; 036/7B; 037; 038; 042/30; 044; 045; 052; 054; 056; 057/2B; 057/3; 057/4; 057/9A;
057/9B; 057/10; 057/26; 057/27; 058; 059; 06/1B; 060/1C; 060/2; 061/B; 062/1; 062/2; 063;
064/15B; 065/1C; 065/1B; 065/3B; 065/4B; 065/4C; 066; 067; 068/6; 068/7A; 068/8A; 071;
073/3; 073/4; 073/5B; 075; 077; 078/C; 078/B; 080; 082/7; 082/8B; 082/17; 082/18; 082/25;
082/30; 083; 068
3. függelék
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Védelem alá vont régészeti lelőhelyek területeinek lehatárolása:
Ex-lége védelem: Test halom területe a 082/26; 082/27 és 082/30 hrsz-ú ingatlanok területein
A régészeti örökségvédelmi hatástanulmány szerinti 6. számú képhez tartozó táblázat területei
4. függelék
5. számú függelék
Hejőpapi község Önkormányzatának
Hejőpapi Építési Szabályzatáról szóló 12/2011. (VI. 03.) rendeletéhez
Ajánlások a HÉSZ alkalmazásához és a HÉSZ alapján megalkotásra vagy módosításra kerülő helyi rendelethez
- ajánlott útminta-keresztszelvények
- ajánlás az állattartás szabályairól szóló rendelet megalkotásához
- közművek ajánlott védőterületei
- közművek kialakításának ágazati ajánlásai
- ajánlott növénytelepítési távolságok
1./ Ajánlott útminta-keresztszelvények
a./ Lakóutak
2x1 nyomú út = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
b./ Gyűjtőutak:
2x1 nyomú út, merőleges parkolóval és kerékpárúttal = 20,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
[1] 2./ Ajánlás az állattartás szabályairól szóló rendelet megalkotásához
[2] 3./ Közművek ajánlott védőterületei
[3] 4./ A közművek kialakításának ajánlásai ágazatonként
[4] 5./ Ajánlott növénytelepítési távolságok
[1] Hatályon kívül helyezte: 10/2017. (VII.10.) rendelet
[2] Hatályon kívül helyezte: 10/2017. (VII.10.) rendelet
[3] Hatályon kívül helyezte: 10/2017. (VII.10.) rendelet
[4] Hatályon kívül helyezte: 10/2017. (VII.10.) rendelet