Makkoshotyka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelete

Makkoshotyka Község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2008. 03. 18

Makkoshotyka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelete

Makkoshotyka Község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

2008.03.18.

MAKKOSHOTYKA KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed MAKKOSHOTYKA község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) - a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a) a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

b) építési határvonal,

c) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

d) a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás,

e) a legnagyobb beépítettség mértéke,

f) a megengedett építmény magasság,

g) a minimális telekméret,

h) a kötelező beépítési vonal,

i) a környezetvédelmi előírások,

j) korlátozások.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) - a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

a) a szabályozási vonalakat,

b) a terület-felhasználási egységek határát,

c) a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

d) a terület-felhasználási egység, illetve övezeti jelét,

e) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

f) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

g) a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § (1) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény szabályai az irányadóak.

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés ( és telekalakítás is ) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei ( például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(3) A helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet legalább É-2 jogosultsággal rendelkező okleveles építész végezhet.

(4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

A telkek beépítésének feltételei

6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi - környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.

(5) A felszínmozgásos területeken:

a) 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,

b) rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,

c) amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,

d) víznyomócsöveket védcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,

e) nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.

A közigazgatási terület felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a) falusi lakóterületek

aa) Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet

ab) Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet

ac) Lf-3 Falusias kertes lakóövezet

b) településközpont vegyes terület

ba) Vt₁ Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

bb) Vt₂ Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

bc) Vt₃ Településközpont vegyes terület, jellemzően új intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

c) gazdasági területek

ca) Gmg agroipari terület

d) Különleges területek

da) Kt temető

db) Ket emléktemető

dc) Ksz szabadidő terület téli sport lehetőséggel

dd) Ksp sportpálya

de) Kpi pincés terület

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület

aa) KÖu közúti közlekedési terület

b) zöldterület

ba) Z zöldterület

c) erdőterület

ca) Evk környezetvédelmi célú erdő

cb) Eg gazdasági célú erdő

cc) Evt természetvédelmi célú erdő

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület

da) Má-I szántó művelésű terület intenzív használattal

db) Má-Ix szántó művelésű terület intenzív használattal - major-létesítési tilalommal

dc) Má-E gyep, legelő területek - extenzív használattal

dd) Má-Ex gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal

de) Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek

e) egyéb rendeltetésű területek

ea) V-1 patakok, tavak (Hotyka-patak)

eb) V-2 Vízbeszerzési területek

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

9. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.

(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

a) amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,

b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.

(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

Általános előírások

10. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(6) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(7) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet.

(8) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál a mellékletben szereplő védőtávolságokat be kell tartani.

(9) A település közigazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

(10) Lakótelkeken csak magáncélú és- tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

Lakóterületek övezeteinek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) termelő kertgazdasági építmény,

b) a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m² beépített szintterületig

c) kézműipari építmény, 500 m² beépített szintterületig

d) igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m² beépített szintterületig

e) szolgáltató és szállás épületek 500 m² beépített szintterületig

f) sportlétesítmény

g) üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

h) nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

b) Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.

(4) A beépítési mód oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, a sarkok beépítésénél, vagy szórványosan, ha a telek szélessége meghaladja a 20 m-t.

(5) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető, legfeljebb két lakás helyezhető el.

(6) Különálló kiszolgáló melléképítmény esetén az épületek közötti védő távolság betartandó, (melléklet szerint):

a) Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

b) Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

(7) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

(8) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(9) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(10) A helyi értékvédelemre kijelölt területen érvényes előírásokat a 17. § tartalmazza.

(11) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(12) A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

(13) Kisméretű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A "kisméretű" telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

(14) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

(15) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

(16) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti "kisméretű" teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

A lakóterület övezetei

Lf-1 jelű építési alövezet

Falusias lakóterület (jellemzően szabálytalan nagytelkes alövezet)

12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. sz. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de két lakás építése esetén a minimális teleknagysághoz legalább 150 m²-es teleknövekmény biztosítása szükséges. Tetőtéri beépítés megengedhető, de az önálló lakásegységként nem funkcionálhat.

b) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.

I. sz. táblázat

Az építési alövezet jele	Lf-1
1. A kialakítható legkisebb telekméret	900 m²
2. A beépítési mód	O (oldalhatáron álló)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5- m
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	16 m

c) Amennyiben az építési telek szélessége a 18 m-t eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m távolság tartásával.

Legnagyobb telek szélesség: 32 m

A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

(2) A telekhasználat belső határvonalai

a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala

aa) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

ab) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

ac) Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert határvonala

ba) Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

bb) A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

bc) Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.

(3) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) nyári konyha, mosókonyha, szárító

c) egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

d) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

e) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

f) a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

g) hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(4) Egyéb előírások

Környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Lf-2 jelű építési alövezet

Falusias szalagtelkes lakóövezet

13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. sz. táblázatban előírtaknak.

b) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.

II. sz. táblázat

Az építési alövezet jele	Lf-2
1. A kialakítható legkisebb telekméret	800 m²
2. A beépítési mód	O (oldalhatáron álló)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5- m
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	14 m

Legnagyobb telek szélesség: 28 m

A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

(2) A telekhasználat belső határvonalai

Lakó- és gazdasági udvar határvonala

a) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

aa) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

ab) Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert határvonala

ba) Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

bc) Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.

(3) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) nyári konyha, mosókonyha, szárító

c) egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

d) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

e) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

f) a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

g) hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(4) Egyéb előírások

Környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Lf-3 jelű építési alövezet

Kistelkes kertes lakóövezet

14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak.

a) lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de két lakás építése esetén a minimális teleknagysághoz legalább 150 m²-es teleknövekmény biztosítása szükséges. Tetőtéri beépítés megengedhető, de az önálló lakásegységként nem funkcionálhat.

b) bármely funkció esetén a területigény nem haladhatja meg a normatív telekméret háromszorosát.

III. sz. táblázat

Az építési alövezet jele	Lf-3
1. A kialakítható legkisebb telekméret	700 m²
2. A beépítési mód	O (oldalhatáron álló)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5- m
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	16 m

Legnagyobb telek szélesség: 32 m

A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.

(2) A telekhasználat belső határvonalai

a) Lakó- és gazdasági udvar határvonala

aa) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

ab) Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.

ac) Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

b) Gazdasági és kert határvonala

ba) Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.

bc) Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr és méhes építhető.

(3) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) nyári konyha, mosókonyha, szárító

c) egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

d) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,

e) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

f) a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

g) hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(4) Egyéb előírások

Környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület

Közművesítés: részleges

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes terület övezetei

15. § (1) A vegyes terület, lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet:

a) Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kistelkes alövezet

b) Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet.

Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai

16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportlétesítmény

g) parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b) Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A helyi értékvédelmi területen belül legalább É-2 tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet.

Vt-1

A településközpont vegyes terület

Jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

17. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

b) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 0,5 ha terület nagyságig helyezhető el.

c) Az övezetben közpark, pihenőpark, játszótér kialakítható 0,5 ha terjedelemig.

(2) Egyéb előírások

Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület

Közművesítés: teljes körű

IV. sz. táblázat

Az építési alövezet jele	Vt-1
1. A kialakítható legkisebb telekméret	700 m²
2. A beépítési mód	O (oldalhatáron álló)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5- m
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	16 m

Amennyiben az építési telek szélessége a 18 m-t eléri, vagy meghaladja, akkor az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m távolság tartásával.

A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:

Lábazatképzésnél

Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag használható fel.

Falfelület képzésnél

Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (rikító, erős színek nem alkalmazhatók)

Falburkolat kialakításánál

Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincsinek felhasználásával történhet.

Homlokzat arány rendszer kialakításánál

A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.

Oromfal falazottan jeleníthető meg.

Tetőszerkezet kialakításánál

A tető anyaga kerámia cserép

Színe piros, barna

A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.

A tetőfelületen síkjából függőlegesen kiálló tetőablak nem építhető.

Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat hosszának 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal.

Tetőtér beépítés esetén tetősíkban fekvő VELUX, vagy más hasonló rendszerű tetőablak alkalmazható.

Tető hajlásszög 35-45 fok.

Lapostető nem építhető.

Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

Műanyag előtető nem építhető.

Vt-2

A településközpont vegyes terület

Jellemzően alapfokú és egyéb intézmények elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet

18. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)

b) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló-mérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

b) Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1 ha terület nagyságig helyezhető el.

(2) Egyéb előírások:

Környezetvédelmi besorolás

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület

közművesítés: teljes körű

V. sz. táblázat

Az építési alövezet jele	VT-2
1. A kialakítható legkisebb telekméret	800 m²
2. A beépítési mód	K
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5- m
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	16 m

(a magassági érték templomtornyokra nem vonatkozik)

(K) kialakult érték

- A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások azonosak a VT-1 alövezettel.

Vt-3

A településközpont vegyes terület

Jellemzően új intézmények elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet

19. § Hatályon kívül helyezve.

Gazdasági területek övezetei

20. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

Mezőgazdasági ipari terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

A Gazdasági terület övezeteinek általános előírásai

21. § (1) A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.

(2) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

(3) A gazdasági területen elhelyezhető fő funkciók:

a) átrakó építmény, mérlegház

b) üzletház

c) raktár

d) szociális helyiség építménye

e) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

f) szolgálati lakó és szállásépületek

g) terület ellátó alapfokú intézmény

h) üzemanyagtöltő

i) termék vezeték

j) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

k) Termelő kertészeti építmény

(4) A gazdasági területen elhelyezhető mellékfunkciók:

a) garázs

b) kirakat szekrény

c) tüzelőanyag tároló

d) kazánház

(5) A gazdasági területen elhelyezhető terepszint alatti építmények:

a) süllyesztett rakodó

b) mérlegház

c) tüzelőanyag tároló

d) pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)

(6) A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:

alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

élőállat nagykereskedelem

nyers-félkész bőr nagykereskedelem

energiahordozó nagykereskedelem

fém-, érc, nagykereskedelem

fa, -építőayag, -szaniter nagykereskedelem

vasáru szerelvény nagykereskedelem

vegyi árú nagykereskedelem

egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

hulladék nagykereskedelem

akkumulátorgyártás

ércdúsító

bányaüzem

lőporgyártás

lakk és festésgyártás

műtrágyagyártás

atomenergiai létesítmény

izotóp labor

veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

fehérje-feldolgozó üzem

zsírfeldolgozó üzem

azbesztgyártás

cellulózgyártás

kőolaj és földgáz feldolgozó

grafitgyártás

foszgéngyártás

gyógyszergyártás

növény-védőszer gyár

klórgyártás

kokszoló mű

(7) Nem kerülhet az ipari területre:

vörösiszap-tároló

zagytér

veszélyes hulladéklerakó

(8) Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre:

téglagyár

műanyag feldolgozó

nyomtatott áramkör előállító üzem

üveggyártó

nehéz gépjárműjavító

(9) A (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (tárolás, raktározás, településgazdálkodás).

(10) A területen a (2), (3), (4) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények).

(11) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

(12) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni.

(13) Egyéb előírások

Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

zaj-és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület

közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gmg

Mezőgazdasági iparterületi övezet

22. § (1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás folyik.

(2) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak.

(3) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható.

(4) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.

(5) Az egyéb élelmiszer-feldolgozó üzemek területén állattartás csak a közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.

(6) Egyéb előírások:

Környezetvédelmi előírások

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

zaj-és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület

közművesítés: részleges, azonban a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(7) Az építési telkek legkisebb szélessége és mélysége: 25 m.

VII. sz. táblázat

Az építési alövezet jele	Gmg
1. A kialakítható legkisebb telekméret	1000 m²
2. A beépítési mód	SZ (Szabadon álló)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5- m
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaságvédelem vonatkozásában: általános levegőminőségi övezet határértékei Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	16 m

(T) Technológiafüggő érték siló, felvonó, daru pálya

Gksz-F

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület általános előírásai

22/A. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági (fafeldolgozó) övezetben Gksz-F elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök.

(KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK "G" kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:

51.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

51.23 Élőállat nagykereskedelem

51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

51.51 Energiahordozó nagykereskedelem

51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem

51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem

51.55 Vegyi áru nagykereskedelem

51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

51.57 Hulladék nagykereskedelem

(3) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház

- raktár

- szociális helyiség építménye

- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény

- szolgálati lakó és szállásépületek

- terület ellátó alapfokú intézmény

- termék vezeték

- üzemanyagtöltő

(4) Melléképítmények:

- garázs

- kirakat szekrény

- tüzelőanyag tároló

- kazánház

(5) Terepszint alatti építmények

(talajmechanikai szakvélemény alapján)

- süllyesztett rakodó

- mérlegház

- technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség

(6) A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)

(7) VII/a sz. táblázat

Az építési alövezet jele	Gksz-F
1. A kialakítható legkisebb telekméret	1000 m²
2. A beépítési mód	SZ (szabadonálló)
3. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	3%
4. A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	4,5 m (T)
5. A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke	Teljeskörű
6. A zöldfelület legkisebb mértéke	40%
7. A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezetszennyezettségi határértékek)	Levegőtisztaság-védelem vonatkozásában: A légszennyezettségi agglomerációk és zónák mellékletei szerint Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusian területfelhasználási kategória határértékei
8. Terepszint alatti építmények	Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető
9. Minimális telek szélesség	16 m

(9) (T) technológiailag indokolt esetben torony jellegű építmény, elevátor, siló ennél magasabb érték is lehet.

(10) Az övezetben az újonnan létesítendő építmény(ek) színezése során csak halvány pasztellszíneket lehet alkalmazni, a feltűnő tájba nem illő festés alkalmazása tilos.

(11) Közművesítés: részleges

A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.

Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

(12) A tervezett kereskedelmi szolgáltató terület NATURA 2000, Különleges Madárvédelmi Területként került kihirdetésre, a Zempléni Hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN10007) lehatárolt elem részeként, továbbá a Zempléni Tájvédelmi Körzet része is egyben, ezért e területre a vonatkozó előírások érvényesek.

Különleges területek övezetei

23. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a) Kt temető

b) Ket emléktemető

c) Ksp sportpálya

d) Kpi pincés terület

VIII. sz. táblázat

Övezet jele	Funkcionális besorolás	Beépítési Mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építménymagasság
Kt	Működő temető	SZ Csak kiszolgáló épület	1000	5%	3,5 m
Ket	Emlék temető	K	K	K	K
Ksp	Sportpálya	SZ Csak kiszolgáló épület	1000	10%	4,5
Kpi	Pincés terület	K	100	100%	3,5 m

K-kialakult

- a beépítési mód beépítési terv alapján rögzítendő

(3) A pincés területekre vonatkozó külön előírások

a) Az övezetben többnyire lyukpincék létesíthetők.

b) új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető

c) a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos

d) mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)

e) legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.

f) a pinceüreg max. 5 m mély, 6 m széles és 15 m hosszú lehet.

g) a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)

h) a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.

i) a pincék "zártsorúan" összeépíthetők, vagy szabadonállónak is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1 m távolság betartandó.

Beépítésre nem szánt területek övezetei

A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai

24. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a) Országos mellékutak esetén 22 m

b) Helyi gyűjtő-utak esetén 16-22 m

c) Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

d) Kiszolgáló utak esetén 10 m

e) Kerékpárút esetén 3 m

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a) Közlekedési létesítmények

b) Közművek és hírközlési létesítmények

(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(4) Figyelembe kell venni továbbá: az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendeletet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 01.) KM sz. rendeletet a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

Közműlétesítmények, közműellátás

25. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesímények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia-ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

a) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

26. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

Távbeszélőfülke elhelyezése

Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Zöldterületek övezetei

Általános előírások

27. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok övezete

28. § (1) Az övezetben a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

a) Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely,

b) A terület fenntartásához szükséges épület.

pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

Erdőterületek övezetei

Általános előírás

29. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály "Az erdőről és az erdő védelméről" szóló 1996. évi LIV. törvény.

(2) A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

a) Evk védelmi célú erdő

b) Eg gazdasági célú erdő

c) Evt természetvédelmi célú erdő

Evk

Védelmi rendeltetésű erdők övezete

30. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Gazdasági erdők övezete

31. § (1) Az erdő területén rendeltetésének építmények helyezhetők el, maximum 0,5%-os beépítettséggel.

(2) A 0,5%-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

Evt

Természeti területek erdőinek övezete

32. § (1) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

(2) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak melyeket az építési hatósággal történő egyeztetés révén kell hatósági határozatban érvényesíteni.

Védelmi célú területek övezete

33. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló természeti területeken és védett területeken területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(2) A természet, az erdő és vad védelméről szóló jogszabályok (az 1996. évi LIII., LIV illetve LV. törvény), valamint a tájvédelmi kormányrendelet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendelet előírásait be kell tartani.

(3) A különféle védettségi kategóriákba eső, egymást jobbára átfedő területeken (a Természeti Területeken, valamint az ESA/ÉTT ÉS SPA - területeken) nem kívánatos, ennél fogva a BNP nem is támogat jelentős fejlesztéseket, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházásokat.

(4) A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal, vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.) művelési águk megváltozatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellen javallt (értékes gyepek erdősítése).

Ugyancsak fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák - megtartása-meghonosítása.

Má

Mezőgazdasági területek övezetei

Általános előírások

34. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) Má-I (jellemzően) szántó művelésű terület - extenzív terület

b) Má-E (jellemzően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület - extenzív terület

c) Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények

x-szel jelölt övezetekben építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

(jellemzően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű övezet

35. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(1) Tanya és farmgazdaság az OTÉK 29. §-a alapján lehetséges, további feltétel a gazdálkodáshoz szükséges föld birtoklás igazolása.

IX. sz. táblázat

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építménymagasság
Má-I	SZ Szabadon álló	6000 m²+5 ha	3%	4,5 m

Minimális telek szélesség 25 m

(3) A BNPI által kataszterezett területeken belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyása mellett helyezhetők el.

Má-E

(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű övezet

36. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IX. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság az OTÉK 29. §-a alapján lehetséges, további feltétel a gazdálkodáshoz szükséges föld birtoklás igazolása.

X. sz. táblázat

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építménymagasság
Má-E	SZ Szabadon álló	6000 m2+50 ha	3%	4,5 m

Minimális telek szélesség 25 m

Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlő- gyümölcsös terület övezetei

37. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

XI. sz. táblázat

Övezet jele	Beépítési mód	Kialakítható legkisebb telekterület	Legnagyobb beépítettség	Legnagyobb építménymagasság
Mk	SZ Szabadon álló	3000 m²	3%	3,5 m

Minimális telek szélesség 25 m

(2) Az Mk Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék sajátos előírásai:

a) A világhírű Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék, (melynek MAKKOSHOTYKA község is tagja) borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. besorolású területein kizárólag csak a szőlőtermesztést, szőlőfeldolgozást, borászatot és a borturizmust szolgáló építmények építhetők.

b) A borvidék területén lévő bányasebekre tájrendezési tervek készítendők.

c) A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya nyitása nem engedélyezhető.

d) A Tokaj-Hegyaljai borvidéken épületeket elhelyezni, a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken csak 3.000 m²-nél nagyobb területre lehet, ahol a beépítettség mértéke maximum 3%. A volt nagyüzemi szőlőterületeken maximum 2% beépítettséggel csak 5.000 m²-nél nagyobb területre lehet hasonló rendeltetésű épületet elhelyezni.

e) A Tokaj-Hegyaljai borvidék szőlőterületein építési engedély csak a hegyközség által igazolt minimum 80% művelt szőlő esetében adható ki.

f) A Tokaj-Hegyaljai borvidék területén a - kertes - volt zártkerti területeken 3.000 m²-nél kisebb, a volt nagyüzemi mezőgazdasági területeken 5000 m²-nél kisebb új földrészlet nem alakítható ki, a telekösszevonást, telekegyesítést kivéve.

g) A volt zártkerti - kertes területeken 150 m²-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés - maximum 10% - nem számít bele a beépítési százalékba.

A "történeti térségnek" minősített műemléki borvidéki területeken a történelmileg kialakult művelési mód, beépítés, építészeti jelleg, illetve a szőlőművelés fennmaradásának szempontjait érvényesíteni kell.

V-1, V-2, V-3

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület övezetei

38. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Hotyka-patak partja, a tervezett tározó és közvetlen környezete.

(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.

(3) Területükön építmények nem helyezhetők el.

(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek.

Az értékvédelem általános szabályai

39. § (1) Az értékvédelemmel kapcsolatos szabályokat Makkoshotyka Község Önkormányzat Képviselő-testületének, az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 4/2005. (II. 25.) rendelete tartalmazza.

Egyes sajátos jogintézmények

40. § (1) Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozási terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:

41. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

42. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

44. § (1) Ezen rendelet 2006. május 1-jétől lép hatályba.

(2) A rendelet részét képezi a belterületre vonatkozó településrendezési terv módosítás, településszerkezeti terv módosítás (M=1:4000), a külterületre vonatkozó településrendezési terv módosítás településszerkezeti terv módosítás (M=1:6000), a belterületre vonatkozó szabályozási terv (M=1:2000) és ennek a melléklete, és a külterületre vonatkozó szabályozási terv (M=1:1000) és ennek a melléklete.

1. függelék az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez

2. függelék az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez

3. függelék az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez

4. függelék az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez

5. függelék az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez

6. függelék az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez az 5/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelethez