Makkoshotyka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 17/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28

Makkoshotyka Község Önkormányzata Képviselő-testülete 17/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

2014.01.01.

Makkoshotyka Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. évi törvény (a továbbiakban Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Eljárási rendelkezések

1. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Vajdácskai Közös Önkormányzati Hivatal Makkoshotykai kirendeltségén lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) A Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(4) A kérelmező köteles – a rendelet 4. § (8) bekezdésében szabályozott esetek kivételével –a jogosultság megállapítása érdekében valamennyi ellátási formához jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről (családi pótlék és gyermekgondozási ellátások kivételével) a típusának megfelelő igazolást mellékelni.

2. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza.

(2) A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntésről határozatot hoz.

(3) Az Szt. 48. § (3) bekezdése szerinti, köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentésével, a költségek megtérítésére kötelezéssel, a mentesítés gyakorlásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.

2. Aktív korúak ellátása

3. § (1) Az Szt. 37. § b) –c) pontjában nevesített valamint az (1) bekezdésben felsorolt rendszeres szociális segélyre jogosult személyek a segély folyósításának feltételeként a Zempléni Családokért Alapítvánnyal (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) kötelesek együttműködni.

(2) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(3) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(4) A beilleszkedést segítőprogramok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő

személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:
a)állapotfelmérő
és álláskeresési tréningek,
b)szociális életvezetési tanácsadás,
c)mentálhigiénés tanácsadás,
d)munkavállalási tanácsadás,
e)iskolai végzettségnek megfelelő
oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,
f)egyéb ellátásba juttatás segítése.
(5)Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (5) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.
(6)A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles:
a.) az általa lakott ingatlan helyiségeinek tisztántartására, szennyeződésmentes állapotának megtartására, a vizes helyiségek higiéniájának biztosítására,
b.) a használati eszközök, ezen belül az edényzet, ruhanemű, ágynemű tisztántartására,
c.) illemhelyiséggel nem rendelkező ingatlan használata esetén kerti árnyékszék létesítésére és használatára,
d.) az ingatlant határoló telek gyommenteségének, szennyeződésmenteségének biztosítására
e.) az ingatlanhoz tartozó kert művelésére,
f.) az ingatlannal határos közterület gyommentességének, szennyeződésmentességének, síkosság mentességének a biztosítására,
2) Az Sztv. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl különös tekintettel az (1) bekezdésben meghatározottakra meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát a foglalkoztatás helyettesítő támogatásra jogosult személynek.

3. Önkormányzati segély

4. § (1) Kérelem alapján vagy hivatalból induló eljárásra, indokolt esetben környezettanulmány készítését követően a szociális hatáskörrel felruházott polgármester önkormányzati segélyt biztosít az alábbi feltételek fennállása esetén annak a személynek:

a) aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül,

b) aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ezért saját maga vagy családja ellátásáról más módon nem tud gondoskodni, és a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel,

c) akinek a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete okoz anyagi nehézséget,

d) annak, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra tekintettel állapítható meg:

a) kérelmező elemi kárt szenvedett,

b) kérelmező balesetet szenvedett vagy bűncselekmény áldozatává vált,

c) betegségből eredő többletköltség keletkezett, tartós – egy hónapot meghaladó – kórházi kezelés, betegség miatt jelentős jövedelem kiesése keletkezett,

d) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság ideje.

(3) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a (6), (8) és (11) bekezdésben foglalt kivétellel-, aki esetében a 4. § (1) bekezdés szerinti feltételekből legalább egy fennáll és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetében a 180 %-át nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati segély összege – az (5), (6), (8) és (12) bekezdésben foglalt kivétellel – esetenként 5.000.-Ft, mely összeg egy naptári évben legfeljebb két alkalommal adható.

(5) A gyermek rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segélyt összegét úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi és szociális helyzetéhez, valamint az adott élethelyzetben tényleges támogatást jelentsen.

(6) A (2) bekezdés a) pontja, esetében jövedelemvizsgálat nélkül nyújtható támogatás, melynek összege 28.500.- Ft mértékig terjedhet.

(7) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezéséről 6 hónapnál nem régebbi hivatalos igazolást (tűzoltóság által kiállított dokumentum, házi orvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, rendőrségi feljelentés másolata) szükséges a kérelemhez mellékelni.

(8) Elemi kár kizárólag életvitelszerűen lakott ingatlant érintő tőz, elemi csapás (így különösen jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó, szél, vihar, villámcsapás, földrengés okozta kár).

(9) Önkormányzati segély állapítható meg annak az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személynek,

a)akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 350 %-át,
(10)Az önkormányzati segély összege a (9) bekezdés a) pontja esetében 20.000. - Ft.
(11)A segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére a temetési szolgáltatást végző által kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(12)A hatáskör gyakorlója az önkormányzati segély megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Amennyiben a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”
4.Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

5. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére - a szociális törvény 86. § (1) bekezdése alapján - a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat nyújtja:

- az étkeztetést,
- a házi segítségnyújtást,
- a családsegítést
Étkeztetés

6. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a)koruk,
b)egészségügyi állapotuk,
c)fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d)hajléktalanságuk
miatt.
(2)Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 70. életévét.
(3)Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb.
(4)Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.
(5)Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

7. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat:
a.) az ellátást igénybevevő jogosult
b.) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő
c.) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.
(2)A térítési díj az étkeztetés teljes önköltsége és a hozzá tartozó normatív állami hozzájárulás különbözete, ennek az egy ellátottra jutó napi összege (továbbiakban: intézményi térítési díj).
Az élelmezésért fizetett, illetve fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybevett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.
(3)A szociális étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4)A szociális étkeztetést az önkormányzat által fenntartott konyha bevonásával látja el. Az étkezés igénybe vehető helyben fogyasztással, az igénylő által biztosított étel elvitellel, valamint az étel házhozszállításával, mely gondozónő alkalmazásával biztosított.
Házi segítségnyújtás

8. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a.) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;
b.) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát
igénylik;
1.azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját környezetükbe történő
visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
(3)A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a)az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését
b)az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést
c)a vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást
(4)Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.
(5)A házi segítségnyújtásért térítési díjat nem kell fizetni.
Családsegítés

9. § (1) Az Önkormányzat a Sztv. 64-65. §-aiban meghatározott feladatait a Zempléni Családokért Alapítvánnyal (3950 Sárospatak Rákóczi u. 36.) kötött Ellátási Szerződés alapján látja el.

(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzetek miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(3) A családsegítés keretében biztosítani kell:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

(4) A családsegítés szolgáltatásai ingyenesek.

11. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: Makkoshotyka Község Önkormányzata képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2011. (IV. 30.) számú rendelete és Makkoshotyka Község Önkormányzat Képviselő – testületének 10/2011. (V. 27.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról.