Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2002. (IV. 11.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2002. 04. 11
Szakáld Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2002. (IV. 11.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
2002.04.11.
Szakáld község Településrendezési Tervének
I. Fejezet
(1) Jelen rendelet hatálya Szakáld község teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezek hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv Leírása és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.
(2) A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv Leírása és Településszerkezeti Terv tartalmazza.
3. § (1) Az egyes területfelhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza – övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.
4. § (1) Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv Leírása határoz.
5. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.
(2) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.
(3) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.
6. § A telkek beépítésének feltételei
(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy átmenetileg az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet. A település szennyvízcsatorna hálózatának elkészülte után a közműpótló berendezéseket meg kell szüntetni, és a közmű csatornára rá kell kötni.
(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.
(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
- a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(7) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
7. § Építéshatósági eljárások
(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §- ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
-Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein, illetőleg bármilyen ingatlanon a 2 m2 -nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.
-A község bel és külterületén belül minden 50 m2 területet meghaladó térburkolat.
-A helyi területi védelem miatt a településkép védelme miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
-Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
-Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek – pincegarázsok, utcai erkélyek stb. – tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
8. § A szabályozási Terv elemei
(1) A szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
- a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
- a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építménymagasság felső határa,
- a minimális telekméret,
- kötelező beépítési mód,
- kötelező beépítési vonalak,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.
(3) Irányadó szabályozási elemek:
Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
-A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv valamint a Településszerkezeti Terv Leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
-Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
-A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
Beépítésre szánt területek
9. § A területre vonatkozó általános előírások
(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával, valamint a telek alakításáról szóló 05/2000 (XI. 8.) FVM rendelet betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi
létesítmények helyezhetők el:
-közműbe csatlakozási műtárgy,
-hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50m-es magassággal),
-kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel)
-kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
-Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
-kerti épített tűzrakó hely, lugas,
-kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
-kerti szabadlépcső és lejtő
-szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
-jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
-nyári konyha, mosókonyha, szárító
-tárolóépítmények – tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.
-a területen megengedett állattartás céljára szolgáló épületek és építmények
-kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
-a turizmushoz kapcsolódó épületek – idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshelyszolgáltató funkciók.
(4) Az ingatlan beépítettségénél számításba vehető építmények csak az OTÉK által meghatározott építési helyen helyezhetők el.
10. § Falusias lakóterület – FL
(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. Az állattartó építmény csak a környezet védelmi előírások betartásával, környezeti hatásvizsgálat birtokában lefolytatott telepengedélyezési eljárás alapján létesíthető és tartható fenn.
(2) Állattartó telep esetén a létesítmény csak mezőgazdasági területen építhető a tevékenység csak az M-AJ területen folytatható.
(3) A falusi lakóterületen elhelyezhető:
-legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
-mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
-szálláshely szolgáltató épület,
-helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t,
-sportteljesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg a 1000 m 2 -t.
(4) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:
-önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára.
(5) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet átmenetelig zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan, ellenőrzött módon elszállíttatni.
(6) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.
(7) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia.
(8) A zöldfelületi fedettség mértéke min.40 %
(9) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú
(10) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.
(11) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(12) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építése övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület - FL |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymag.
legnagyobb értéke
m |
FL |
oldalhatáron álló |
K (1000) |
30 |
K (4,50) |
Ahol K – kialakult állapot
(13) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(14) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
11. § Településközpont vegyes terület – TV
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
-egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
-parkolóház, üzemanyagtöltő.
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen sem helyezhető el.
-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
-termelő kertészeti építmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló – több méretű – telkek is kialakíthatóak.
(7) Az övezetben haszonállat tartása nem engedélyezhető.
(8) Zöldterületi fedettség mértéke legalább 20%.
(9) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.
(10) Zajvédelmi besorolás: Lakó és intézményterület laza beépítéssel.
(11) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(12) Amennyiben a szint alatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 50% - át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(13) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.
Az építési övezet funkcionális besorolása: településközpont vegyes terület - TV |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymagasság legnagyobb értéke
m |
TV |
oldalhatáron álló |
K (550) |
50 |
K (4,50) |
Ahol K – kialakult állapot
12. § ipari gazdasági terület – IG
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területek besorolása a településen:
-környezetbarát iparterület.
(3) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve. A településen a helyi mezőgazdaságra alapozott termékfeldolgozási és ipari raktározási létesítmények telepítése várható.
(4) Az ipari gazdasági területen az OTEK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevétele kivételesen elhelyezhető:
-a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó – és a személyzet számára szolgáló lakások,
-oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A közcsatornára vezetendő szennyvíz minőségének ki kell elégíteni a 34/1993 (XII. 23) KTM rendelettel módosított 4/1994. (II.7.) OVA rendelet előírásait.
(6) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia.
(7) A zöldterületi fedettség értéke a környezetbarát iparterület övezetben min.40%.
(8) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.
(9) Zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen.
(10) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, azért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.
(11) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(12) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: ipari terület - IG |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítési módja |
Legkisebb területe
m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építménymagasság legnagyobb értéke
m |
IG |
szabadon álló |
3000 |
30 |
6,0 |
13. § KÜLÖNLEGES TERÜLETEK – KÜ
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:
-a városi zöldterületi rendszer településszerkezeti elemeit, valamint a települési infrastruktúra egyes zöldterületet igénylő intézmény területei, valamint zöldterületet igénylő tartalék területei.
-a települési infrastruktúra középfokú és regionális szintű oktatási, művelődési, igazgatási, közbiztonsági, egészségügyi, szociális intézményei, valamint tartalék területei.
(3) Telekalakítás: a szabályozási terv szerinti határokkal.
(4) Zöldterületi fedettség értéke min.40%
(5) Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória.
(6) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.
(7) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület - KÜ |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési mód |
Legkisebb terület
m2 |
Legnagyobb beépítettség
% |
Építménymagasság legnagyobb értéke
m |
KÜ-TE |
Működő temető |
csak kiszolg.ép. |
K |
10 |
K (4,50) |
KÜ-SP |
Sportpálya |
csak kiszolg.ép. |
K |
10 |
4,50 |
KÜ-EÜ |
Egészségügyi intézmény |
szabadon álló |
K |
30 |
K |
Ahol K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok.
III. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
14. § KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
-hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
-köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
-szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése.
-távbeszélő fülke elhelyezése,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
-egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használati díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.
15. § KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ TERÜLETEK – K
(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos es a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével- , a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területeken elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
-a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(4) A közlekedési területek funkcionális besorolása a tervben:
(5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(6) A
(2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
(7) A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:
(8) A közlekedési területen elhelyezésre kerülő közművek helyigényét az MSZ 7487-2/80 és MSZ 7487/3-80 szabvány előírásait be kell tartani.
Területi funkciók |
Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint
db |
Üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területen
Nappal (6-22 h)
Éjjel (22-6 h) |
Lakóutakon, átmenő forgalom nélküli utakon
Nappal (6-22 h)
Éjjel (22-5 h) |
Gyűjtő és főforgalmi utakon
Nappal (6-22 h)
Éjjel (22-6 h) |
Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel |
50 |
40 |
55 |
45 |
60 |
50 |
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület,
(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint
-E-2 – gazdasági erdő lehet
az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:
-kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni, és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,
-az erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért - erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak.
(7) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
(8) Az erdőterületet érintő terv esetén az erdő védelméről’’ szóló 1996.évi LIV. törvény, illetve a végrehajtásra kiadott
29/1997 (IV.30.) FM rendelet előírásait be kell tartani.
(9) A védelmi célú (E-1) közhasználatra nem szánt erdők elsődleges rendeltetése:
-a védelemre javasolt területe,
-a lakott területek védelme.
(10) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(11) Gazdasági rendeltetésű erdők (E-2) letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve ha
-akác erdő kerül véghasználatra
-a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé
-a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül.
(12) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
(13) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
-a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
-közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
-vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
-geodéziai, turisztikai jelek,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
-kutatás, és az ismeretterjesztés építményei,
-fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
-szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
-vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
-termékvezeték és műtárgyai.
17. § MEZŐGAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ TERÜLETEK – M
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi:
a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:
-a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek
-a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
-a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
-a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
-a távközlés létesítményei,
-a vízgazdálkodás (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivitel, vízhasznosítás),
-a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
b) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények
c) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító
-présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-kisgép-terménytároló (a továbbiakban: gazdasági épület) és pince,
-biztonsági okokból szükséges őrház (gát-,mező-,őrház)
-Az 1996.évi LIV.TV.15. § (1) bekezdése szerinti termékvezetékek és műtárgyai, -komposztáló telep építményei
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
M-K – kertgazdasági területek
M-AT – állattartási terület
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
-a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
-a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
-közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek,
-vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
-köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
-biztonsági okokból szükséges őrház,
-termékvezeték és műtárgyai,
-komposztáló telep építményei.
(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §.) vonatkozó előírásainak ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
18. § EGYÉB TERÜLETEK – VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK – VT
(1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:
VT-1 – külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.
IV. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
19. § A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK HELYI ÉRTÉKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELEMEI
A településszerkezet – utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek – és a településkép és településkarakter védelme az tervlapon jelölt területen.
20. § A TELEPÜLÉSSZERKEZET HELYI VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI
(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó
(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.
(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.
-A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.
-A beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók.
-javasolt telekhatárok megvalósítása
-út céljára történő lejegyzés
-telekösszevonás, telekmegszüntetés esetén alkalmazhatók.
-A hagyományos lakókörnyezetben fésűs beépítés engedélyezhető hagyományos falusias építészeti karakterrel.
A településkép és települési karakter védelme
-A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet. A védett területbe vont jelen előírás 7.§ (2) bekezdése szerint vonatkozó előírást be kell tartani. -A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatok, építészeti elemek alkalmazása nem engedélyezhető.
V. Fejezet
(1) Jelen rendelet 2002.év 04 hónap 11 napján lép hatályba.
(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Szakáld Község Jegyzője gondoskodik.
(3) E rendelet előírásait a hatálybalépése napján az I. fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.