Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013. (VII.12.) önkormányzati rendelete

Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról

Hatályos: 2014. 04. 10- 2014. 04. 23

Egységes szerkezet

(2013. október 11.)


Hernádkak község Önkormányzat Képviselő- testülete a Magyarország helyi Önkormányzatról 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban Mö tv. 143.§ (4.) a) pontjában kapott felhatalmazása alapján. Az  Alaptörvény 32. cikk (1) Bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló alábbi rendelet alkotja.

Általános rendelkezések



1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3563. Hernádkak, Rákóczi.F.u.42.sz.


(3) Az önkormányzatképviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Hernádkak község Önkormányzatának Képviselő-testülete



(4) A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal


          Székhelye: Gesztely Szabadság tér. 2.

          Hernádkaki  Kirendeltsége                     3563 Rákóczi F. u 42.

A Képviselő-testület feladata és  hatásköre


2.§


(1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörök címzettjei az átruházott hatáskörök, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb december 30 napjáig beszámolni kötelesek.

A Képviselő-testület működése


A Képviselő-testület ülései


3.§


(1) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülést tart.

(2) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(3) A munkaterv tartalmazza:

  • Az ülések várható időpontját
  • Az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját
  • Közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

A Képviselő- testület rendkívüli ülését össze kell hívni bármely állandó bizottság vagy a települési képviselők egynegyedének az indítványára. Polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.

A Képviselő-testületi ülések összehívása


4.§


A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

5.§


(1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

  • Az ülés helyét
  • Az ülés időpontját
  • A tervezett napirendeket
  • A napirendek előadóit
  • A képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.


(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

  • Képviselőknek,
  • Jegyzőnek, aljegyzőnek
  • Tanácskozási joggal rendelkező nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek,
  • Bizottságok nem képviselő tagjainak, ha a napirend a bizottság előterjesztésében, vagy állásfoglalásával kerül megtárgyalásra
  • Nem állandó meghívottaknak:

-előterjesztőknek,

-akiket az ülés összehívója megjelöl.

-intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló,   háromnegyed éves tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor.

-szakértőnek

6.§


(1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Indokolt esetben lehetőség van aKépviselő-testületi ülés összehívására,

telefonon keresztül történő szóbeli meghívással

A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az

előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

7. §


A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

  • a jegyzőt,
  • az aljegyzőt
  • nem a képviselő-testület által választott alpolgármestert
  • a bizottság nem képviselő tagját,
  • előterjesztőt
  • szakértőt

8.§


A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formái:

  • meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, közösségi hirdetőtáblákon.


A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok


9.§


A polgármester feladata:

a)képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b)javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

          c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb

             önkormányzati döntésekről,

          d)az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének

             bejelentése,

          e)tárgyalt napirendként:


  • vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
  • vita összefoglalása
  • indítványok szavazásra való feltevése,
  • határozati javaslatok szavaztatása,
  • a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése

           f)a rend fenntartása,

g)időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h)az ülés bezárása.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítás


10.§


(1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő

(2) AKépviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább:

  • a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása


11.§


(1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Képviselő-testület döntései


12.§


A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.


13.§


(1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.


(2) A Képviselő testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Napirend elfogadása tárgyában és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem kezdeményezhető.

(5) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(6) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(7) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

(8) Minősített többség szükséges a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben –ben meghatározottakon túl

     -helyi népszavazás kiírásához

Önkormányzati határozat


14.§


(1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozatlan határozattal dönt a képviselő-testület:

  • Napirend elfogadásáról
  • Ügyrendi kérdésekről
  • Név szerinti és titkos szavazásról
  • Intézményi, szakmai beszámolók elfogadásáról


(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

15.§


(1) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

……../………( …….hó….nap)Ök.Határozat

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formája:

  • határozatok tárgya

Önkormányzati rendelet


16.§


(1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti :

  • -Polgármester
  • -Képviselő
  • -Képviselő-testület bizottsága
  • -Jegyző



(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni,

(4) Helyben szokásos módnak minősül,

  • Önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés


17.§


(1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év,hó, nap megjelöléssel).

Az Önkormányzati rendelet megjelölése:

Hernádkak község Önkormányzatának…/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.


(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája:

  • rendeletek tárgya

A jegyzőkönyv


18.§


(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni.

a) Az egyik példányt a jegyző kezeli

b) A másik példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül Borsod-Abaúj-Zemplén  megyei Kormányhivatalhoz.




(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

  • a meghívót,
  • a jelenléti ívet,
  • írásos előterjesztéseket,
  • illetve a képviselők kérése alapján:
    • a képviselői beadványokat


(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(4) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(5) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselők névsora


19.§


            A települési képviselők névsorát az 1.sz. függelék tartalmazza.


A képviselők jogai és kötelességei


20.§


(1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő- testület és a bizottságok munkájában.

(2) Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távolmaradását aki:

  • Betegség miatt,
  • Munkájával kapcsolatos elfoglaltság
  • Halaszthatatlan családi esemény miatt van távol

A Képviselő-testület bizottságai


A bizottságok létrehozása


21.§


A Képviselő-testület       - állandó

                                                       - ideiglenes  bizottságot hozhat létre.



A bizottságok működése


22.§


(1) A bizottság szüksége szerint ülésezik

(2) A bizottsági üléseket:                     - a polgármester hívja össze.

(3) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.

(4) A bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek,

  • -Jegyző, aljegyző
  • -Nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
  • -Bizottság által meghívott személyek.

(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a

          Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(7) A bizottság a döntéseit egyszerű minősített többséggel hozza, határozat formájában.

(8) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, jelenlévők felsorolását tárgyalt napirendeket, tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod- Abaúj- Zemlén megyei kormányhivatalhoz.

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A bizottság feladatai


23.§


Kizárólag bizottsági állásfoglalással benyújtható előterjesztések:

Pénzügyi-, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság:

  • költségvetés
  • féléves, év végi beszámoló
  • háromnegyedéves tájékoztatás és költségvetési koncepció

Ügyrendi és Etikai Bizottság:

  • új rendeletek megalkotása


A Képviselő-testület állandó bizottságai


24.§


(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az

alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

  • Ügyrendi és Etikai Bizottság
  • Pénzügyi-, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
  • Szociális-, Kulturális és Sport Bizottság


(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, a bizottságok          

         feladatainak, hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


(3) A bizottságok tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai


25.§


(1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

  • meghatározott időre vagy
  • meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.


(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

  • dönt a bizottság elnevezéséről,
  • rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
  • határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
  • határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A Polgármester Alpolgármester Jegyző,Aljegyző


A polgármester


26.§


            A polgármester: - megbízatását főállásban látja el


27.§


A polgármester szabadságának kiadását a képviselő- testület engedélyezi egyszerű szótöbbséggel.


28.§


(1) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztás nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:


  • -Döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított.
  • -Pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
  • -A képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.

Az alpolgármester


29.§


(1) A képviselő-testület nem képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással –a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére álpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek, megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.  

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző, aljegyző


30.§


(1) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a Hivatal közszolgálati dolgozója gondoskodik.


(2) Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A Képviselő-testület Hivatala



31.§


(1) A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint              

                     működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső  

                     munkamegosztást.




Közmeghallgatás


32.§

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghírdetett – Közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, előtt legalább 7 nappal

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét

(4) Közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben                  érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és   javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

Záró rendelkezések



33.§


A rendelet a kihirdetés napján lép életbe, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 11/2010 (V.12) Önkormányzat rendelet.