Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2014(XII.12.)önkormányzati rendelete

Hernádkak község Önkormányzat Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2015. 04. 21- 2015. 06. 07

Hernádkak község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések



1.§


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata


  1. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3563. Hernádkak, Rákóczi F. u. 42. sz.


  1. Az önkormányzatképviselő-testületének hivatalos elnevezése:


Hernádkak község Önkormányzatának Képviselő-testülete



  1. A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal


                           Székhelye:                                    3715 Gesztely, Szabadság tér. 2.

                           Hernádkaki Kirendeltsége:        3563 Hernádkak, Rákóczi F. u 42.



A Képviselő-testület működése


A Képviselő-testület ülései


2.§


  1. A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülést tart.
  2. A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.
  3. A munkaterv tartalmazza:
  • Az ülések várható időpontját
  • Az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját
  • Közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.


A Képviselő-testületi ülések összehívása


3.§


A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.


4.§


  1. A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
  2. A meghívónak tartalmaznia kell:
    • Az ülés helyét
    • Az ülés időpontját
    • A tervezett napirendeket
    • A napirendek előadóit
    • A képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.


  1. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
  2. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
  3. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
    • Képviselőknek,
    • Jegyzőnek, aljegyzőnek
    • Bizottságok nem képviselő tagjainak, ha a napirend a bizottság előterjesztésében, vagy állásfoglalásával kerül megtárgyalásra
    • Nem állandó meghívottaknak:

- előterjesztőknek,

- akiket az ülés összehívója megjelöl.

- intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor.

- szakértőnek


5.§


  1. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
  2. A Polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.
  3. Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására,

telefonon keresztül történő szóbeli meghívással

A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az

előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

6. §


A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

  • a jegyzőt,
  • az aljegyzőt
  • a bizottság nem képviselő tagját,
  • előterjesztőt
  • szakértőt

7.§


A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

            A tájékoztatás formái:

  • meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, közösségi hirdetőtáblákon.


A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

8.§


A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) tárgyalt napirendként:

  • vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
  • vita összefoglalása
  • indítványok szavazásra való feltevése,
  • határozati javaslatok szavaztatása,
  • a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése

f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról


A határozatképesség megállapítás


9.§


  1. A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő
  2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább:
  • a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.
  1. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.


Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása


10.§


  1. A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
  2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.


Képviselő-testület döntései


11.§


A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

12.§


  1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
  2. A Képviselő testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
  3. A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
  4. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
  5. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
  6. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
  7. Minősített többség szükséges a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben –ben meghatározottakon túl

- helyi népszavazás kiírásához

- hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz

- települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés


Önkormányzati határozat


13.§


  1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
  2. Határozathozatal nélkül jegyzőkönyvben rögzítendő beszámolók és szakmai beszámolók elfogadása
  3. A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.



14.§


  1. A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

……../………( …….hó….nap)sz. Határozat

  1. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formája:

  • határozatok tárgya

Önkormányzati rendelet


15.§


  1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti :
    • - Polgármester
    • - Képviselő
    • - Képviselő-testület bizottsága
    • - Jegyző



  1. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
  2. Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni,
  3. Helyben szokásos módnak minősül,
  • Önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés


16.§


  1. A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év,hó, nap megjelöléssel).

Az Önkormányzati rendelet megjelölése:

Hernádkak község Önkormányzatának…/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.


  1. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája:

  • rendeletek tárgya

A jegyzőkönyv


17.§


  1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni.
    1. Az egyik példányt a jegyző kezeli
    2. A másik példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül Borsod-Abaúj-Zemplén
    3. megyei Kormányhivatalhoz.




  1. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
  • a meghívót,
  • a jelenléti ívet,
  • írásos előterjesztéseket,
  • illetve a képviselők kérése alapján:
    • a képviselői beadványokat


  1. A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.
  2. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
  3. A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
  4. A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.


A képviselők névsora


18.§


            A települési képviselők névsorát az 1.sz. függelék tartalmazza.


A képviselők tiszteletdíja


19.§

       (1)A képviselő tiszteletdíjra jogosult a 2. sz melléklet alapján

(2)A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott

(3)Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek

(4)Indokolt a távolmaradás

  1. betegség miatt
  2. munkájával kapcsolatos elfoglaltság
  3. halaszthatatlan családi esemény
  1.  Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult.
  2. az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
  3. A 19.§ (5)-(6) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik, ahol jelezni kell az igazolt vagy igazolatlan távolmaradás tényét
  4. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgyfélévet követően kerül sor a tárgyfélévet követő hó 20-ig
  5. A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat
  6. A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell
    1. mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása
    2. az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra


A Képviselő-testület bizottságai


A bizottságok létrehozása


20.§


A Képviselő-testület       - állandó

                                                - ideiglenes  bizottságot hozhat létre.



A bizottságok működése


21.§



  1. A bizottsági üléseket:      - a polgármester hívja össze.
  2. A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.
  3. A bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek,
  • - Jegyző, aljegyző
  • - Bizottság által meghívott személyek.
  1. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
  2. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
  3. A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, jelenlévők felsorolását tárgyalt napirendeket, tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod- Abaúj- Zemplén megyei kormányhivatalhoz.
  4. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
  5. A nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíjra jogosult a 2. sz melléklet alapján ha az ülésről igazoltan hiányzott
  6. A nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is ha az ülésről igazoltan hiányzott


  1. Igazoltnak kell tekinteni a nem képviselő bizottsági tag távolmaradását ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek
  2. Indokolt a távolmaradás
    1. betegség miatt
    2. munkájával kapcsolatos elfoglaltság
    3. halaszthatatlan családi esemény
  3. Ha a nem képviselő bizottsági tag indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap bizottsági ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult
  4. Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás
  5. A 21.§ (12)-(13) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik, ahol jelezni kell az igazolt vagy igazolatlan távolmaradás tényét
  6. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgyfélévet követően kerül sor a tárgyfélévet követő hó 20-ig
  7. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgyfélévet követően kerül sor a tárgyfélévet követő hó 20-ig


A bizottság feladatai


22.§


            Kizárólag bizottsági állásfoglalással benyújtható előterjesztések:

            Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság:

  • költségvetés
  • féléves, év végi beszámoló


A Képviselő-testület állandó bizottságai


23.§


  1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az

alábbi állandó bizottságokat hozza létre:


  • Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság



  1. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság          

feladatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai


24.§


  1. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
  • meghatározott időre vagy
  • meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.


  1. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
  2. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
  • dönt a bizottság elnevezéséről,
  • rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
  • határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
  • határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
  1. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.


A Polgármester Alpolgármester Jegyző, Aljegyző


A polgármester


25.§


            A polgármester: - megbízatását főállásban látja el

26.§


A polgármester szabadságának kiadását a képviselő- testület engedélyezi egyszerű szótöbbséggel.


27.§


A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztás nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:


  1. - Döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított.
  2. - Pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
  3. -A képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.


Az alpolgármester


28.§


  1. A képviselő-testület nem képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.
  2. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással –a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére álpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek, megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.  
  3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző, aljegyző


29.§


  1. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnok az a közszolgálati dolgozója végzi, akinek a munkaköri leírásban szerepel.


  1. Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.


A Képviselő-testület Hivatala


30.§


  1. A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint              

                     működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső  

                     munkamegosztást.

Közmeghallgatás


31.§

  1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – Közmeghallgatást tart.
  2. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, előtt legalább 7 nappal
  3. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét
  4. Közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és   javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
  5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

Roma Nemzetiségi Önkormányzat


32.§


  1. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a, Hernádkak, Rákóczi Ferenc u. 45. sz. alatti Könyvtár helyiséget illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz.
    A képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
    A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy az aljegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.
  2. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a Hivatalon keresztül látja el.
  3. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a Hivatal biztosítja.

Záró rendelkezések


33.§


  1. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
  2. Hatályát veszti a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2013 (VII.12.) önkormányzati rendelet és a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének tiszteletdíjáról szóló 12/2010 (X.29.) önkormányzati rendelet