Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.

3. Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testülete

4. A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal

Székhelye:                                         3715 Gesztely, Szabadság tér. 2.

Hernádkaki Kirendeltsége:             3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület ülései

2.§

(1)   A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2)   A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.

(3)   A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(4)   A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések várható időpontját.
2. az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

3.§

A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4.§

1. A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
2. A meghívónak tartalmaznia kell:
   1. az ülés helyét,
   2. az ülés időpontját,
   3. a tervezett napirendeket,
   4. a napirendek előadóit,
   5. a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
3. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
   1. képviselőknek,
   2. jegyzőnek vagy aljegyzőnek,
   3. nem állandó meghívottaknak:

ca) előterjesztőknek,

cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,

cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,

cd) szakértőnek.

5.§

(1)   Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2)   A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3)   A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

(4)   A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.

6. §

A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a jegyzőt,
2. az aljegyzőt,
3. előterjesztőt,
4. szakértőt,
5. nemzetiségi önkormányzat elnökét.

7.§

A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, valamint a közösségi hirdetőtáblákra.

A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

8.§

1. A polgármester feladata:
   1. képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
   2. javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
   3. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
   4. az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
   5. tárgyalt napirendként:

ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) vita összefoglalása,

ec) indítványok szavazásra való feltevése,

ed) határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.

f)  a rend fenntartása,

g)  időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h)  az ülés bezárása.

2. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

1. rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
3. a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
4. amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.

3. Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítása

9.§

1. A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő.
2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
3. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

10.§

1. A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
3. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

A Képviselő-testület döntései

11.§

1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
2. A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
3. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
4. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
5. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
6. Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
   1. helyi népszavazás kiírásához,
   2. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
   3. települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
   4. összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

7. Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

Önkormányzati határozat

12.§

1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
2. Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.
3. A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13.§

1. A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) Határozata.

2. A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

Önkormányzati rendelet

14.§

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
   1.  polgármester,
   2.  képviselő,
   3.  képviselő-testület bizottsága,
   4.  jegyző, aljegyző.
2. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
3. Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
4. Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

15.§

1. A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.

2. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A jegyzőkönyv

16.§

1. A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.

(2)   A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. előterjesztéseket,
4. illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.

(3)   A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.

(4)   A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(5)   A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(6)   A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselők névsora

17.§

A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

A képviselők tiszteletdíja

18.§

1. A képviselő tiszteletdíjra jogosult.
2. A települési képviselők tiszteletdíja havonta 10.000,-Ft.
3. A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
4. Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
5. Indokolt a távolmaradás:

1. betegség miatt,
2. munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
3. halaszthatatlan családi esemény miatt.

6. A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
7. Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.
8. Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
9. A (7)-(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.
10. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig.
11. A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
12. A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
    1. mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
    2. az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

19.§

A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

A bizottságok működése

20.§

1. A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.
2. A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.
3. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

1.  jegyző, aljegyző,
2.  nemzetiségi önkormányzat elnöke.

4. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

1. képviselők,
2. bizottság által meghívott személyek.

5. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
6. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
7. A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz.
8. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.

A Képviselő-testület állandó bizottságai

21.§

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
2. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatai:

• a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja
• a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai

22.§

1. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

1. meghatározott időre, vagy
2. meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
   2. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
   3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
3. határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
4. határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
   4. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

A polgármester

23.§

A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesterre átruházott feladatkörök:

1.  Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 4/2013. (II.19) rendelet 6.§ (3) bekezdése szerint:

„A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;

e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.”

10.§ (2) bekezdése szerint:

„A polgármester jogosult az 500.000 forint egyedi értéket el nem érő követelés elengedésére.”

2.  A szociális ellátásról szóló 11/2015. (V.18.) rendelet 5. §-a szerint:

„Települési támogatás:

b.) időskorúak és családok támogatása

c.) lakhatási támogatás

d.) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás

e.) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás

f.) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás.”

3. A közterület használatáról szóló 19/2015. (IX.30.) rendelet 7. § (1) bekezdése szerint:

„A közterület-használati engedély kiadása tárgyában a döntés a polgármester hatáskörébe tartozik.”

24.§

A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

1. döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
3. a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.

Az alpolgármester

25.§

1. A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
3. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző, aljegyző

26.§

1. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak az a közszolgálati dolgozója végzi, aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel, és akinek a munkaköri leírásában szerepel.
2. Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A Képviselő-testület hivatala

27.§

A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

A hivatal által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

Közmeghallgatás

28.§

1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.
3. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
4. Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

Nemzetiségi Önkormányzat

29.§

1. Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
2. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Hernádkak, Rákóczi Ferenc u. 45. sz. alatti Könyvtár helyiséget illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz. A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy az aljegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.
4. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.
5. A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.
6. Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.
7. Az együttműködési megállapodást az 1. melléklet tartalmazza.

Társulás

30. §

(1) Hernádkak község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

1. Gesztely és Társult Települések Gyermekvédelmi, Szociális és Óvodai társulása,
2. Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása,
3. Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
4. Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás.

(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.

(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:

a) Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás

aa) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,

ab)megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,

ac) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,

ad) dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,

ae) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,

af) szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,

ag) azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,

ah) szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.

Együttműködés a civil szervezetekkel

31. §

1. A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

2. Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

Záró rendelkezések

32.§

1. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2019 (VIII.14.) önkormányzati rendelet.