1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.

(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülések várható időpontját.
• b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.

3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

• a) képviselőknek,
• b) jegyzőnek,
• c) nem állandó meghívottaknak:
  • ca) előterjesztőknek,
  • cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,
  • cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,
  • cd) szakértőnek.

5. § (1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

(4) A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.

6. § A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a) a jegyzőt,
• b) előterjesztőt,
• c) szakértőt,
• d) nemzetiségi önkormányzat elnökét.

7. § A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell.

8. § (1) A polgármester feladata:

• a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
• c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
• e) tárgyalt napirendként:
  • ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
  • eb) vita összefoglalása,
  • ec) indítványok szavazásra való feltevése,
  • ed) határozati javaslatok szavaztatása,
  • ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.
• f) a rend fenntartása,
• g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• h) az ülés bezárása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• a) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
• b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
• c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
• d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.

(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

11. § (1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.

(2) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

(6) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

• a) helyi népszavazás kiírásához,
• b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
• c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
• d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

(7) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

12. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.

(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:

14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

• a) polgármester,
• b) képviselő,
• c) képviselő-testület bizottsága,
• d) jegyző.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

15. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:

16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

• a) a meghívót,
• b) a jelenléti ívet,
• c) előterjesztéseket,
• d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.

(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

17. § A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.

(2) A települési képviselők tiszteletdíja havonta 10.000,-Ft.

(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.

(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.

(5) Indokolt a távolmaradás:

• a) betegség miatt,
• b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
• c) halaszthatatlan családi esemény miatt.

(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.

(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.

(9) A (7)-(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.

(10) A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig.

(11) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.

(12) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

• a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
• b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.

(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

• a) jegyző,
• b) nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

• a) képviselők,
• b) bizottság által meghívott személyek.

(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(7) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.

21. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatai:

• a) a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja,
• b) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja és javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására,
• c) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,
• d) a képviselő-testület tagjaival szemben méltatlansági eljárás lefolytatására tesz javaslatot.

22. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

• a) meghatározott időre, vagy
• b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

• a) dönt a bizottság elnevezéséről,
• b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
• c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
• d) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

23. § A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesterre átruházott feladatkörök:

• a) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 4/2013. (II.19) rendelet 6. § (3) bekezdése szerint:

  „A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

  • aa) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

  • ab) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;

  • ac) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

  • ad) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;

  • ae) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.”

24. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

• a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
• b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
• c) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.

25. § (1) A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

26. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak közszolgálati dolgozója végzi.

(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

27. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

(2) A hivatal által ellátandó önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

28. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.

(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

29. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Hernádkak, Rákóczi Ferenc u. 45. sz. alatti Könyvtár helyiséget illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz. A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.

(5) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.

(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.

(7) Az együttműködési megállapodást az 1. melléklet tartalmazza.

30. § (1) Hernádkak község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

• a) Gesztely és Társult Települések Gyermekvédelmi, Szociális és Óvodai társulása,
• b) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása,
• c) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
• d) Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás.

(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.

(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:

• a) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,
• b) megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,
• c) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,
• d) dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,
• e) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,
• f) szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,
• g) azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,
• h) szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.

31. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

32. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019 (XI.05.) önkormányzati rendelet.