Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (II.27.) önkormányzati rendelete

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 12. 17- 2023. 04. 14

Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020(II.27..)önkormányzati rendelete

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2021.12.17.

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése:
Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testülete
(4) A képviselő-testület hivatala a Hernádkaki Közös Önkormányzat Hivatal
Székhelye: 3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület ülései

2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.

(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések várható időpontját.

b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) képviselőknek,

b) jegyzőnek,

c) nem állandó meghívottaknak:

ca) előterjesztőknek,

cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,

cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,

cd) szakértőnek.

5. § (1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

(4) A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.

6. § A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) előterjesztőt,

c) szakértőt,

d)1 nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e)2 településen működő valamennyi bíróság által bejegyzett szervezetet vagy önszerveződő közösséget.

7. § A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, valamint a közösségi hirdetőtáblákra.

A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

8. § (1) A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) tárgyalt napirendként:

ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) vita összefoglalása,

ec) indítványok szavazásra való feltevése,

ed) határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.

f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,

d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.

(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítása

9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

A Képviselő-testület döntései

11. § (1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.

(2) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

(6) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) helyi népszavazás kiírásához,

b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,

c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,

d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

(7) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

Önkormányzati határozat

12. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.

(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) Határozata.
(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

Önkormányzati rendelet

14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

a) polgármester,

b) képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

15. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A jegyzőkönyv

16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) előterjesztéseket,

d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.

(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselők névsora

17. §3

A képviselők tiszteletdíja

18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.

(2)4 A települési képviselők tiszteletdíja havonta 20.000,-Ft.

(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.

(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.

(5) Indokolt a távolmaradás:

a) betegség miatt,

b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,

c) halaszthatatlan családi esemény miatt.

(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.

(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.

(9) A (7)-(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.

(10) A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig.

(11) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.

(12) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,

b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

A bizottságok működése

20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.

(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

a) jegyző,

b) nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

a) képviselők,

b) bizottság által meghívott személyek.

(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(7) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz.

(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.

A Képviselő-testület állandó bizottságai

21. § (1)5 A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatai:

a) a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja,

b) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja és javaslatot tesz az összeférhetetlenség megállapítására,

c) javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására,

d) a képviselő-testület tagjaival szemben méltatlansági eljárás lefolytatására tesz javaslatot.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai

22. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

a) meghatározott időre, vagy

b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

a) dönt a bizottság elnevezéséről,

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A polgármester, alpolgármester, jegyző

A polgármester

23. § A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesterre átruházott feladatkörök:

a) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 4/2013. (II.19) rendelet 6. § (3) bekezdése szerint:

A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

aa) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

ab) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;

ac) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

ad) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;

ae) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.”

10 §. (2) bekezdése szerint:
A polgármester jogosult az 500.000 forint egyedi értéket el nem érő követelés elengedésére.”
b) 6 A szociális ellátásról szóló 12/2021. (IX.10.) rendelet 5. §-a szerint:
Települési támogatás:
1.
b.) időskorúak és családok támogatása
c.) lakhatási támogatás
d.) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás
e.) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás
f.) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás.”
c) A közterület használatáról szóló 19/2015. (IX.30.) rendelet 7. § (1) bekezdése szerint:
A közterület-használati engedély kiadása tárgyában a döntés a polgármester hatáskörébe tartozik.”

24. §

A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
c) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.

Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

26. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak közszolgálati dolgozója végzi.

(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A Képviselő-testület hivatala

27. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

(2)7 Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

Közmeghallgatás

28. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.

(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

Nemzetiségi Önkormányzat

29. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Hernádkak, Rákóczi Ferenc u. 45. sz. alatti Könyvtár helyiséget illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz. A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.

(5) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.

(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.

(7)8 Az együttműködési megállapodást a 2. melléklet tartalmazza.

Társulás

30. § (1) Hernádkak község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

a)9 Hernádkak és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása,

b) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása,

c) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,

d) Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás.

(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.

(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:

a) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,

b) megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,

c) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,

d) dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,

e) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,

f) szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,

g) azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,

h) szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.

Együttműködés a civil szervezetekkel

31. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

Záró rendelkezések

32. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019 (XI.05.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet10

Alaptevékenységi besorolás:
841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
Kormányzati funkció:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
013320 Köztemető fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
042220 Erdőgazdálkodás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Család – és gyermekjóléti szolgáltatások
104044 Biztos Kezdet Gyerekház
104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

2. melléklet11

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről Hernádkak község Önkormányzata (képviseli Tirk Tamás polgármester, székhelye: 3563 Hernádkak Rákóczi u. 42., bankszámlaszám: 54500112-17779120-00000000, adószám: 15735942-2-05, törzskönyvi azonosítószám: 735946) továbbiakban Önkormányzat,
másrészről a Hernádkaki RomaNemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli: Kiss Zsolt elnök, székhelye: 3563 Hernádkak Rákóczi u. 42., adószám: 15827101-1-05, törzskönyvi azonosító szám: 828109) továbbiakban Nemzetiségi Önkormányzat között, az alulírott helyen és időben, a következő feltételekkel.
A nemzetiségi jogokról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján Hernádkak község Önkormányzata és a Hernádkaki Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködési szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.

I. Roma Nemzetiségi Önkormányzat működése,

a személyi- tárgyi feltételek biztosítása
Hernádkak község Önkormányzatának Képviselő- testülete biztosítja a Hernádkaki Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:
(1) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz Hernádkak, Petőfi u. 45. szám alatti könyvtár helyiséget.
(2) A képviselő- testület a Hernádkaki Közös Önkormányzat Hivatalon (továbbiakban: hivatal) keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, adminisztrációs feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő- testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző és a Hivatal témafelelősei részt vesznek.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat a hivatal látja el.
(5) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a Hivatal biztosítja.

II. A költségvetési határozat, zárszámadás elkészítésének és elfogadásának a rendje

1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a hivatal pénzügyi főmunkatársa folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

A pénzügyi főmunkatárs készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előterjesztését és határozatának tervezetét. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő- testülete megtárgyalja, az elnök előterjesztésében önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését.

A költségvetési határozat beterjesztésének határideje tárgyév február 15., elfogadásának határideje tárgyév március 15.

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

Ha a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő- testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevétel kiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a hivatal pénzügyi főmunkatárs az elnök kérésére készíti elő.

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő- testületének határozata alapján módosíthatók.

A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon - meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.

3. Információszolgáltatás a költségvetésről

A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete által jóváhagyott költségvetési határozatáról, időközi költségvetési jelentéséről, időközi mérlegjelentéséről az államháztartási pénzügyi információs rendszeren keresztül szolgáltat adatot a hivatalon keresztül.

4. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A Nemzetiségi Önkormányzatnak a költségvetés végrehajtásáról december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie.

A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadásáról szóló előterjesztést és a határozati javaslatot a hivatal pénzügyi főmunkatársa készíti elő és az elnök terjeszti be elfogadásra a Képviselő- testület elé. A zárszámadási határozat úgy kell a képviselő-testület elé terjeszteni, hogy az előterjesztést követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

III. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje,

kötelezettségvállalás

5. Költségvetési határozat végrehajtása

A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a hivatal látja el.

Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet 13. §-a alapján a jegyző gondoskodik belső ellenőrzés által a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos eljárásrendek, szabályzatok elkészítéséről, továbbá az Áht. 69. §-a alapján a kontrollkörnyezet kialakítása érdekében a folyamatba épített előzetes, utólagos, és vezetői ellenőrzés szabályozásáról, valamint az Áht. 70. – alapján a belső ellenőrzés működéséről.

A nemzetiségi önkormányzat könyvvezetésével, költségvetési információ szolgáltatással kapcsolatos feladatait a hivatal látja el.

6. Kötelezettségvállalás rendje

A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag Kiss Zsolt elnök, vagy távollétében, vagy az elnök összeférhetetlensége esetén Farkas Zsoltné elnök-helyettes jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás 200.000 forint felett csak írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet. A kötelezettségvállalás nyilvántartásának vezetése a hivatal feladata, betartva a hivatal Gazdálkodási Szabályzatában foglaltakat.

A kötelezettségvállalás során be kell tartani az Áht és az Áht végrehajtási rendelkezéseit, valamint a hivatal Gazdálkodási Szabályzatában foglaltakat.

7. Utalványozás

A Nemzetiségi Önkormányzat a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozására) kizárólag Kiss Zsolt elnök, vagy távollétében, vagy összeférhetetlensége esetén az általa felhatalmazott Farkas Zsoltné elnökhelyettes jogosult. Utalványozni csak érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. Az utalványozás során be kell tartani Áht. és az Áht. végrehajtási rendelkezései, valamint a hivatal gazdálkodási szabályzatában foglaltakat.

8. Ellenjegyzés

A kötelezettségvállalás valamint az utalvány ellenjegyzését házipénztár esetén Gilányi Zsoltné banki utalás esetén Kiss Péterné végzi. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az ellenjegyzés során be kell tartani az Áht és az Áht végrehajtási rendelkezései, valamint a hivatal gazdálkodási szabályzatában lefoglaltakat.

9. Érvényesítés

Az érvényesítést Kiss Péterné pénzügyi- számviteli szakképesítésű köztisztviselő végzi. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Az érvényesítőnek a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e. Érvényesítés során be kell tartani az Áht. és az Áht végrehajtás rendelkezései, valamint a hivatal gazdálkodási szabályzatában foglaltakat.

10. Teljesítés igazolás

A teljesítés igazolása a nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat elnöke Kiss Zsolt írásban jogosult.

A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

IV. Összeférhetetlenségi követelmények

A Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítési igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki azt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

V. A Nemzetiségi Önkormányzat

pénzforgalmi számlája, pénzellátás
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő pénzforgalom a Nemzetiségi Önkormányzat által megnyitott fizetési számlán bonyolódik. A Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számláját a helyi önkormányzat által választott számlavezető banknál végzi.
A Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét és az általa meghatalmazott személyt- a banki aláírás bejelentés szerint- a fizetési számla feletti rendelkezési jogosultságát illeti meg.
A Nemzetiségi Önkormányzat részére a pénztártevékenységet Kiss Péterné pénzügyi főmunkatárs látja el.
A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal köztisztviselője Fehérné Deák Éva látja el.
A központi költségvetés támogatása közvetlenül a Nemzetiségi Önkormányzat saját bankszámlájára érkezik.

VI. Vagyongazdálkodás

A nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről a hivatal elkülönített nyilvántartást vezet.
A nemzetiségi önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra. A vagyon leltározása az önkormányzati leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat az önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök tesz javaslatot a képviselő-testület felé.

VII. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés

A hivatal a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és a kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A nemzetiségi önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének – elkészítésében, amit a hivatal készít el.

VIII. Vagyoni és számviteli nyilvántartás,

adatszolgáltatás rendje
A Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten végzi. Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiaságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében az elnök felelős.

IX. Záró rendelkezések

A megállapodás az aláírás napján lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
Az együttműködési megállapodást minden évben január 31-ig kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani.
Az együttműködési megállapodást Hernádkak község Önkormányzatának Képviselő- testülete a 2/2020. (I.21.) határozatával, míg a Hernádkaki Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő- testülete az 1/2020. (I.30.) határozatával hagyta jóvá.

3. melléklet12

4. melléklet13

1

A 6. § d) pontja a Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 6. § e) pontját a Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

3

A 17. §-t a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 18. § (2) bekezdése a Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 21. § (1) bekezdése a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 23. § b) pont nyitó szövegrésze a Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.

7

A 27. § (2) bekezdése a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

8

A 29. § (7) bekezdése a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

10

Az 1. melléklet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 2. melléklet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 3. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 4. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.