1. § (1)^[1] Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalkod Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) Székhelye: 3957 Petőfi Sándor utca 30/A.

(2) Az önkormányzat azonosító adatai:

• a.) törzsszám: 735957
• b.) adószám: 15735959-2-05
• c.) KSH statisztikai számjel: 15735959-8411321-05
• d.) Költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla: 11734169-15545727-00000000
• e.) Állami hozzájárulás pénzforgalmi számla: 11734169-15545727-05120000

(3) Az önkormányzat e-mail címe: zalkodjegyzo@freemail.hu

(4) Az önkormányzat működési területe: Zalkod község közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Zalkod Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(2)^[2] A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(3) Az önkormányzat szervei:

• a.) Zalkod Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
• b.) a polgármester,
• c.) a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága,
• d.) a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal,
• e.) a jegyző,
• f.) a társulások.

(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal 3955 Kenézlő Aradi út 49. (továbbiakban: Közös Hivatal)

(5)^[3] Az önkormányzat és a polgármester hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható: "Zalkod Község Önkormányzat - Zalkod", "*Zalkod Község Polgármestere *"

3. § Az önkormányzat címere: „Álló háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul és felül ezüst hullámpólyával: a pajzs közepén aranyszínű, jobbra úszó hal lebeg. A pajzstartók mindkét oldalon zöld színű vízinövények. A pajzs alatt egy szalag lebeg ZALKOD felirattal.”

4. § (1) A önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladat- és hatásköröket a Mötv. 42. §-ában foglaltak határozzák meg.

(3) A képviselő-testület a szerveire átruházott hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a testület ülésének összehívására és vezetésére az alpolgármester jogosult.

(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

6. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni, az összehívásról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

• a.) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választások eredményéről,
• b.) a képviselők eskü(fogadalom) tétele,
• c.) a polgármester eskü(fogadalom) tétele,
• d.) a polgármester tiszteletdíjának megállapítása,
• e.) az alpolgármester megválasztása, eskü(fogadalom) tétele, tiszteletdíjának megállapítása.

(3) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

7. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 alkalommal tart ülést.

(2) A polgármesternek össze kell hívni a Képviselő-testület ülését a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, napirendjéről a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján a meghívó hirdetmény formájában történő kifüggesztéssel kell értesíteni, az ülést megelőző 5 nappal.

8. § (1) A polgármester a Képviselő-testületet rendkívüli ülés tartására is összehívhatja a 9. § (3) bekezdésében meghatározott formában.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a Mötv-ben meghatározottakon túl:

• a.) a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,
• b.) a jegyző indítványára,
• c.) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy hátránnyal járna (pályázati, költségvetést érintő ügyek, személyi ügyek, stb.).

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

9. § (1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendet és az előterjesztők nevét. A meghívó mellékletét képezik az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok.

(3) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtti napon, vagy az ülés előtt 4 órával is küldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, írásbeliségtől is el lehet tekinteni, a sürgősség okát azonban közölni kell.

10. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

• a.) a Képviselő-testület tagjait – a nyílt és a zárt ülés anyagainak megküldésével,
• b.) a jegyzőt – a nyílt és a zárt ülés anyaginak megküldésével,
• c.) a napirendi pontok előterjesztőit,
• d.) akiket a polgármester indokoltnak tart.

(2) A jegyzőt állandó tanácskozási jog illeti meg.

(3) Az egyes napirendi pontokhoz meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(4) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok részére lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

11. § (1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és zárt üléseire a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, napirendjéről a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel az ülést megelőző 5 nappal kell értesíteni.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el, vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vesznek részt.

12. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a Képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2)^[4] A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(3) Az ülés vezetése során a polgármester megállapítja a határozatképességet és előterjeszti az ülés napirendjét.

(4) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

14. § (1) A polgármester – a napirendek sorrendjében – minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A vita során az ülésen először az előterjesztő tehet szóban kiegészítést az anyaghoz, majd a képviselők tehetnek fel kérdéseket és a tanácskozási joggal résztvevők.

(3) A kiegészítés és a kérdések megválaszolása után van lehetőség a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak felszólalására.

(4) A felszólalás időtartamát a polgármester megszabhatja, illetve ismételt felszólalás esetén az idő túllépésénél megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, és e javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(6) Az ülésen megjelent egyéb érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a Képviselő-testület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(7) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

15. § A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A rend fenntartása kapcsán figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

(3) Ismételt figyelmeztetést követően a szót megvonhatja.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testületi ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok rendzavarása esetén a polgármester rendre utasíthat. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet az ülésterem elhagyására is kötelezheti.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

17. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra.

(2) Előterjesztésnek minősül a rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) Írásban kell benyújtani a rendelet-tervezeteket, az intézmények beszámolóit, az önkormányzat vagyonát érintő előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

18. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

19. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3) A határozati-javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(4) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A Képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(5) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének – 3 képviselőnek – igenlő szavazata szükséges.

(6) Először a módosító indítványokat, a kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, végül a módosító indítványokkal, kiegészítésekkel korrigált határozati-javaslatot, vagy rendelet-tervezetet kell megszavaztatni.

(7) A szavazás nyílt, vagy a Mötv. előírásai alapján kötelezően, illetve a meghatározott ügyekben a Képviselő-testület döntése alapján titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(8) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(9) Szavazati jog gyakorlásának az minősül, ha a jelenlévő képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, illetve „tartózkodik”.

(10) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt:

• a.) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
• b.) informális jelentés tudomásul vételéről,
• c.) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(11) A szavazatok összeszámolásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(12) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a Képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

• a.) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,
• b.) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

20. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart, ha azt jogszabály előírja, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A Képviselő-testület szükség szerint dönt a titkos szavazás, vagy név szerinti szavazás elrendeléséről.

21. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő indítványára vita nélkül, egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, vagy döntési változatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít.

(5) Érvénytelen a szavazat:

• a.) ha nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
• b.) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
• c.) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott, vagy
• d.) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelöl meg szavazólapon.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság tagjai és a jegyző ír alá.

22. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

• a.) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;
• b.) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez;
• c.) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
• d.) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;
• e.) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;
• f.) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes, vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához;
• g.) a "Zalkod Község Díszpolgára" cím adományozásához.

23. § (1) A képviselő az ülésen kérdést, vagy interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz.

(2) A kérdésre és az interpellációra a testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(3) Amennyiben a választ a kérdező, vagy interpelláló képviselő nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a testület sem fogadja el a kérdésre, vagy interpellációra adott választ, annak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottságra bízza, amely a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén köteles számot adni.

24. § (1) A képviselő-testület a nagyobb horderejű ügyek eldöntésére falugyűlést tarthat.

(2) A falugyűlés időpontját és napirendjét a képviselő-testület határozza meg.

(3) A képviselő testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok és a helyi szervek közérdekű kérdéseket és javaslatokat vethetnek fel.

(4) A közmeghallgatás időpontjáról annak megtartása előtt legalább egy héttel, hirdetmény útján is értesíteni kell a lakosságot.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.

25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a.) a Képviselő-testület tagjai,
• b.) a Képviselő-testület bizottsága,
• c.) a jegyző.

(2) A rendeletek alkotására és megjelölésére a 2010. évi CXXX. törvény és a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon záradékként fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.

(4) Az SZMSZ szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései, valamint ezen ülések jegyzőkönyvei.

26. § (1) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

• a.) köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,
• b.) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• c.) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében,
• d.) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,
• e.) köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
• f.) köteles a rendszeres kapcsolat tartására a választókkal a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel, köteles írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén, vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.

(3) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét önkormányzati rendelet szabályozza.

27. § ^[5] (1) A képviselői vagyonnyilatkozatot a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

(2) Az Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a Mötv. 39. §-ában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatát.

28. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot hozza létre.

(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.

(3)^[6]

(4) A Képviselő-testület egyes feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is alakíthat.

29. § (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek, de elsősorban a Képviselő-testület ülésének hetében tartják.

(2) Az ülés összehívásáról, vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese. A bizottságok technikai feladatainak ellátását a Közös Hivatal biztosítja.

(3) Az ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottság elnöke a bizottsági ülés napját megelőzően legkésőbb 3 nappal eljuttatja a bizottsági tagok és meghívottak részére.

(4) A bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a.) a polgármestert,
• b.) alpolgármestert,
• c.) jegyzőt,
• d.) akinek részvétele a tárgyalt napirend tárgyalásához szükséges.

(5) A bizottság ülésein a Képviselő-testület tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.

(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(7) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakat tartalmazza.

(8) A bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, melynek jelölése az 5/2019.(III.13.) IM rendelet 15. § (1)-(2) bekezdése szerint történik

30. § Az Ügyrendi Bizottság feladatköre:

• a.) Véleményezi a Képviselő-testület döntése alapján megjelölt előterjesztéseket.
• b.) Figyelemmel kíséri az önkormányzati rendelet végrehajtását.
• c.) Lebonyolítja a Képviselő-testület ülésein a titkos szavazásokat.
• d.) Eljár az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeinek kivizsgálásában és előterjeszti annak eredményét a Képviselő-testület következő ülésére.
• e.) Nyilvántartja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról. szükség esetén elvégzi a vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat.

31. § (1) A Képviselő-testület egyes feladatok eredményes elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott ideig, vagy a meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

32. § (1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendelet, illetve a képviselő-testület által hozott önkormányzati rendelet állapítja meg.

33. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére a képviselők közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármester helyettesítése esetén az alpolgármestert mindazon jogok és hatáskörök megilletik, mint a polgármestert.

(3) Az alpolgármester a polgármester megbízása alapján helyettesíti, valamint látja el a feladatait.

34. § (1) Zalkod Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Györgytarló Község Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint Kenézlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

35. § (1) A Közös Hivatal vezetője a jegyző.

(2) A jegyző feladatai különösen:

• a.) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
• b.) vezeti a Közös Hivatalt, megszervezi annak munkáját,
• c.) előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
• d.) gondoskodik a bizottságok szervezési és ügyviteli feladatainak ellátásáról,
• e.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,
• f.) napi munkakapcsolatot tart a polgármesterrel,
• g.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei- legfeljebb 6 hónap időtartamra- a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.

36. § (1) Az önkormányzat saját vagyonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(3)^[7] Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulással kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik.

37. § (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

(3) Ha a meglévő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

38. § Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

• 1. Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulás
• 2. Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás.

39. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Zalkod Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (IV.17.) önkormányzati rendelet.