1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Serényfalva Község Önkormányzata

2. § A képviselő- testület tagjainak száma 7 fő (polgármester és 6 képviselő) névsorát az 1. függelék tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének megnyitását követően a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati választások eredményéről.

(2) A Képviselő – Testület bizottsága megalakítása és a bizottság tagjainak megválasztása is az alakuló ülésen történik. A bizottság elnökének, tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

4. § (1) A képviselő - testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) megfogalmazott kötelező feladatain kívül saját bevételi forrása terhére, egyedi döntés alapján önként vállalt feladatokat is ellát.

(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 3. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő testület által átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.

5. § A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. tartalmazza.

6. § (1) A képviselőt megilleti az interpellációs jog, melyet bármely önkormányzati ügyben előterjeszthet.

(2) Interpellációt a képviselő – testületi ülést megelőzően legalább 3 munkanappal, írásban lehet benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő – Testület határoz.

(4) Amennyiben a Képviselő – Testület a választ nem fogadja el, azt a következő ülésen újra kell tárgyalni kell.

(5) A bonyolult vizsgálatot igénylő ügyben az interpellációra 15 napon belül írásban történhet válaszadás, melyről a következő ülésen a Képviselő – Testületet tájékoztatni kell.

7. § (1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a Képviselő – Testület munkájában és olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(2) A képviselő köteles részt venni a testületi, illetve a bizottsági ülések előkészítésében, határozatai végrehajtásának ellenőrzésében, valamint bejelenteni az ülésekről való távolmaradását és azok okát, illetve egyéb akadályoztatását.

(3) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület - minősített szótöbbséggel - dönt. A kizárt képviselő határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

(5) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni oly módon, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

8. § A Képviselő – testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül megalkotja gazdasági programját, melynek elkészítésében a polgármester javaslatot kér a képviselőktől, a jegyzőtől, az önkormányzat intézménye vezetőjétől.

9. § (1) A Képviselő – testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja, amelytől indokolt esetben el lehet térni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülés tervezett időpontját
• b) az ülések napirendjét, az előterjesztők megnevezését
• c) a közmeghallgatás tervezett időpontját.

10. § (1) A Képviselő – testület ülése nyilvános. Az ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak legalább 5 nappal korábban az önkormányzat hivatala hirdetőtáblára történő kifüggesztésével (továbbiakban: helyben szokásos módon) tájékoztatni kell.

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetben történő zárt ülés elrendelésére bármely képviselő terjeszthet elő javaslatot, mely döntéshez a Képviselő – Testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(3) A zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.

11. § A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban, papír alapú meghívót kell küldeni, mely tartalmazza:

• a) az ülés helyét, időpontját,
• b) a javasolt napirendi pontokat,
• c) a napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személy nevét, beosztását, tisztségét.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

• a) azt a személyt, valamint szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
• b) az adott témában közreműködő szakértőt.

(3) A Képviselő-testület ülésére a polgármester döntése szerint más személy (pld. országgyűlési képviselő,) is meghívható, akit szintén tanácskozási jog illet meg.

(4) A zárt ülés anyagát csak a zárt ülésre meghívottaknak kell megküldeni.

(5) A képviselők részére a napirendek előterjesztéseit lehetőség szerint a meghívóval együtt szintén papír formátumban kell megküldeni.

13. § (1) Fontos, halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülés összehívására a rendes ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a meghívót és az előterjesztést legkésőbb az ülés napja előtti napon ki kell küldeni.

14. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a bizottsági elnök,
• d) a képviselő,
• e) a jegyző,
• f) az, akit a tárgyalandó napirend szerint az előterjesztésre a polgármester felkér.

(2) Az előterjesztés lehet:

• a) önkormányzati rendelet-tervezet
• b) határozati javaslat (a munkaterv szerinti ügyekben, valamint a döntést igénylő ügyekben.)
• c) beszámoló
• d) tájékoztató
• e) közérdekű kérdés, bejelentés, indítvány, javaslat

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztés általában írásban tehető. Szóbeli előterjesztésre csak kivételes esetben kerülhet sor.

(4) Az előterjesztés sajátos formája a sürgősségi indítvány.

(5) Sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülés megkezdése előtt egy órával.

(6) A Képviselő-testület a napirend vitája során határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.

15. § (1) Az előterjesztések közül a rendelet-tervezet és a határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmény a világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.(továbbiakban: ülést vezető elnök)

(2) Az ülés megnyitását követően az ülést vezető elnök megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés egész ideje alatt folyamatosan figyelemmel kísér. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb 30 percre felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám az ülést vezető az ülést elnapolja.

(3) A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

(4) A rendes ülés napirendjére az ülést vezető elnök - a munkaterv figyelembevételével - tesz javaslatot, melynek alapján a tárgyalandó napirendeket a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazással állapítja meg.

17. § (1) A Képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A Képviselő-testületi ülés rendjének zavartalansága biztosításáról az ülést vezető elnök gondoskodik.

(3) Az ülést vezető elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti.

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,
• b) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) rendreutasíthatja és szükség esetén megvonja a hozzászólási jogot attól a felszólalótól,akinek magatartása figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

(1) Az ülést vezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett -e rendelet szerinti- indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(2) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülést vezető elnök az ülést felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztést követően folytatott ülésen az (5) bekezdésben említett rendzavarás ismétlődése esetén az elnök az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

18. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A hallgatóság tetszését, vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, akit ismételt rendzavarás esetén kötelezhet az ülésterem elhagyására.

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

19. § (1) A Képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

• a) napirend előtti felszólalás,
• b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
• c) felszólalás ügyrendi kérdésben,
• d) interpelláció,
• e) közérdekű kérdések, bejelentések javaslatok

(2) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) A napirend előtti felszólalásra irányuló képviselői szándékot az ülés megkezdése előtt kell az ülést vezető elnöknek jelezni. A felszólalás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet.

20. § Az ülést vezető elnök indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. A megadott szót a felszólalás időtartama alatt az ülést vezető bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.

21. § (1) Minden napirendi pont felett külön-külön vitát kell nyitni.

(2) A napirend előterjesztője, vagy bármely képviselő a napirendhez módosító javaslatot tehet.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, az előterjesztéssel kapcsolatosan ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat.

(4) Az ülést vezető elnök a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló.

22. § (1) A döntések többségét egyszerű többséggel kell hozni.

(2) Minősített többség-a megválasztott képviselők több mint felének szavazata-szükséges a Mötv-ben megfogalmazottakon kívül:

• a) fegyelmi eljárás megindítása
• b) fegyelmi büntetés kiszabása
• c) kitűntetés adományozása

esetén.

(3) A döntési javaslatot szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehessen szavazni.

(4) Szavazni csak személyesen lehet.

(5) A szavazás nyílt vagy titkos lehet.

(6) Az ülést vezető elnök előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat, majd a határozati javaslatot összességében bocsátja szavazásra, végül megállapítja a szavazás eredményét.

23. § (1) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik.

(2) Titkos szavazás alkalmazásáról a Képviselő-testület indítványra egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Titkos szavazás során a technikai eszközök biztosításáról a jegyző gondoskodik. A szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. A bizottság elnöke a titkos szavazás eredményéről tájékoztatja a testületet.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart, melynek során a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

24. § (1) A Képviselő-testület döntései:

• a) önkormányzati rendelet
• b) határozat

(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni, nyilvántartásuk a jegyző feladata.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal) székhelye hirdetőtábláján való kifüggesztés.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága a helyben szokásos módon értesüljön.

(5) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv, vagy személy köteles végrehajtani.

(6) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell beszámolni. Folyamatos végrehajtás esetén a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirend keretében.

25. § (1) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvnek az Mötv 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét.

(2) A jegyzőkönyv egy példányban készül, melyet mellékleteivel együtt az önkormányzat hivatala kezeli.

26. § (1) A Képviselő-testület éves közmeghallgatását előre meghirdetett időpontban tartja, melyről a lakosságot legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatáson hozzászólni kívánó állampolgárnak a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(3) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása illetve a fontosabb döntések meghozatala előtt a lakosság minél szélesebb körű bevonása érdekében szükség szerint lakossági fórum (falugyűlés) intézménye lehetőségét is biztosítja

27. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester minden héten hétfőn és pénteken 9.00 és 14.00 óra között ügyfélfogadást tart.

28. § A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

29. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot működtet- Ügyrendi Bizottság –elnevezéssel.

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

• a) a képviselői vagyonnyilatkozatok kezelése,
• b) a titkos szavazás lebonyolítása,
• c) a képviselői összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben a törvényben meghatározott feladatok ellátása.
• d) a polgármester illetményével és jutalmazásával kapcsolatos feladatok ellátása.

30. § (1) A Képviselő-testület ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre, melynek feladatát és létszámát esetenként határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával, vagy a meghatározott idő elteltével szűnik meg.

31. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület munkájával összefüggő, az Mötv 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról, valamint

• a) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
• b) szakmai segítséget nyújt, illetve elkészíti az ülések előterjesztéseit,
• c) gondoskodik a képviselők munkájának segítéséről, a polgármester megbízása alapján a hozott döntések végrehajtásáról,
• d) elkészíti a testületi éves munkaterv javaslatát, és biztosítja az ülésekről készült jegyzőkönyvek elkészítését és határidőn belüli felterjesztését.

(3) A jegyzői tisztség be nem töltése, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal székhely települése belügyi igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselője látja el.

32. § A Képviselő-testület hivatala a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal.

33. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodását a hatályos jogszabályok figyelembevételével végzi.

(2) A Képviselő-testület által fenntartott intézmények:

• a) Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal
• b) Serényfalvai Játéksziget Óvoda

(3) A Képviselő-testület kötelező feladatait a 3. függelék szerint felsorolt kormányzati funkciók szerint, illetve társulások tagjaként látja el.

(4) Szociális étkeztetési és házi segítségnyújtás, valamint egészségügyi alapellátás kötelező feladatát a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás (3630 Putnok Kossuth u. 5.) biztosítja.

(5) Szilárd hulladékgazdálkodási kötelező feladatát a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás) 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.) keretében látja el.

(6) A családsegítés, család-és gyermekjóléti szolgáltatást, támogató szolgáltatás, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátást Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületével kötött feladatellátási szerződés keretei között biztosítja.

34. § (1) Serényfalva településen roma nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban szabályozott módon biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározottak szerint.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a települési önkormányzat eljárását. Ilye ügyekben az elnök javaslatot tehet, tájékoztatást kérhet.

35. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Serényfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Serényfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 8/2018.(X.31.) önkormányzati rendelete

• 1. melléklet Serényfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2019.(XI.26.) önkormányzati rendelethez