1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Serényfalva Község Önkormányzata

2. §² A képviselő- testület tagjainak száma 5 fő. (polgármester és 4 képviselő)

3. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének megnyitását követően a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati választások eredményéről.

(2)³ A Képviselő – Testület bizottsága megalakítása és a bizottság tagjainak megválasztása is az alakuló ülésen történik.

4. § (1) A képviselő - testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) megfogalmazott kötelező feladatain kívül saját bevételi forrása terhére, egyedi döntés alapján önként vállalt feladatokat is ellát.

(2)⁴ A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(3)⁵ Az önkormányzat által ellátandó feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

5. § A települési képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. tartalmazza.

6. § (1) A képviselőt megilleti az interpellációs jog, melyet bármely önkormányzati ügyben előterjeszthet.

(2) Interpellációt a képviselő – testületi ülést megelőzően legalább 3 munkanappal, írásban lehet benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő – Testület határoz.

(4) Amennyiben a Képviselő – Testület a választ nem fogadja el, azt a következő ülésen újra kell tárgyalni kell.

(5) A bonyolult vizsgálatot igénylő ügyben az interpellációra 15 napon belül írásban történhet válaszadás, melyről a következő ülésen a Képviselő – Testületet tájékoztatni kell.

7. § (1) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a Képviselő – Testület munkájában és olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(2) A képviselő köteles részt venni a testületi, illetve a bizottsági ülések előkészítésében, határozatai végrehajtásának ellenőrzésében, valamint bejelenteni az ülésekről való távolmaradását és azok okát, illetve egyéb akadályoztatását.

(3) A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalban.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület - minősített szótöbbséggel - dönt. A kizárt képviselő határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni

(5) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni oly módon, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban nem vehet részt.

8. § A Képviselő – testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül megalkotja gazdasági programját, melynek elkészítésében a polgármester javaslatot kér a képviselőktől, a jegyzőtől, az önkormányzat intézménye vezetőjétől.

9. § (1) A Képviselő – testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja, amelytől indokolt esetben el lehet térni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

10. § (1) A Képviselő – testület ülése nyilvános. Az ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak legalább 5 nappal korábban az önkormányzat hivatala hirdetőtáblára történő kifüggesztésével (továbbiakban: helyben szokásos módon) tájékoztatni kell.

(2) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetben történő zárt ülés elrendelésére bármely képviselő terjeszthet elő javaslatot, mely döntéshez a Képviselő – Testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(3) A zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.

11. § A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban, papír alapú meghívót kell küldeni, mely tartalmazza:

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

(3) A Képviselő-testület ülésére a polgármester döntése szerint más személy (pld. országgyűlési képviselő,) is meghívható, akit szintén tanácskozási jog illet meg.

(4) A zárt ülés anyagát csak a zárt ülésre meghívottaknak kell megküldeni.

(5) A képviselők részére a napirendek előterjesztéseit lehetőség szerint a meghívóval együtt szintén papír formátumban kell megküldeni.

13. § (1) Fontos, halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülés összehívására a rendes ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a meghívót és az előterjesztést legkésőbb az ülés napja előtti napon ki kell küldeni.

14. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést tehet:

(2) Az előterjesztés lehet:

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztés általában írásban tehető. Szóbeli előterjesztésre csak kivételes esetben kerülhet sor.

(4) Az előterjesztés sajátos formája a sürgősségi indítvány.

(5) Sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülés megkezdése előtt egy órával.

(6) A Képviselő-testület a napirend vitája során határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.

15. § (1) Az előterjesztések közül a rendelet-tervezet és a határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmény a világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás.

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.(továbbiakban: ülést vezető elnök)

(2) Az ülés megnyitását követően az ülést vezető elnök megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés egész ideje alatt folyamatosan figyelemmel kísér. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést legfeljebb 30 percre felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám az ülést vezető az ülést elnapolja.

(3) A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

(4)⁶

17. § (1) A Képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A Képviselő-testületi ülés rendjének zavartalansága biztosításáról az ülést vezető elnök gondoskodik.

(3) Az ülést vezető elnök a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti.

(1) Az ülést vezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett -e rendelet szerinti- indokolt intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(2) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülést vezető elnök az ülést felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztést követően folytatott ülésen az (5) bekezdésben említett rendzavarás ismétlődése esetén az elnök az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

18. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A hallgatóság tetszését, vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, akit ismételt rendzavarás esetén kötelezhet az ülésterem elhagyására.

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

19. § (1) A Képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(2) A Képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) A napirend előtti felszólalásra irányuló képviselői szándékot az ülés megkezdése előtt kell az ülést vezető elnöknek jelezni. A felszólalás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet.

20. § Az ülést vezető elnök indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. A megadott szót a felszólalás időtartama alatt az ülést vezető bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.

21. § (1) Minden napirendi pont felett külön-külön vitát kell nyitni.

(2) A napirend előterjesztője, vagy bármely képviselő a napirendhez módosító javaslatot tehet.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, az előterjesztéssel kapcsolatosan ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat.

(4) Az ülést vezető elnök a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló.

22. § (1) A döntések többségét egyszerű többséggel kell hozni.

(2) Minősített többség-a megválasztott képviselők több mint felének szavazata-szükséges a Mötv-ben megfogalmazottakon kívül:

(3) A döntési javaslatot szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehessen szavazni.

(4) Szavazni csak személyesen lehet.

(5) A szavazás nyílt vagy titkos lehet.

(6) Az ülést vezető elnök előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat, majd a határozati javaslatot összességében bocsátja szavazásra, végül megállapítja a szavazás eredményét.

23. § (1) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik.

(2) Titkos szavazás alkalmazásáról a Képviselő-testület indítványra egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Titkos szavazás során a technikai eszközök biztosításáról a jegyző gondoskodik. A szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. A bizottság elnöke a titkos szavazás eredményéről tájékoztatja a testületet.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást tart, melynek során a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

24. § (1) A Képviselő-testület döntései:

(2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, évenként folyamatos sorszámmal kell ellátni, nyilvántartásuk a jegyző feladata.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal) székhelye hirdetőtábláján való kifüggesztés.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága a helyben szokásos módon értesüljön.

(5) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv, vagy személy köteles végrehajtani.

(6) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell beszámolni. Folyamatos végrehajtás esetén a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirend keretében.

25. § (1)⁷ A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvnek az Mötv 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszok lényegét, valamint a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását .

(2) A jegyzőkönyv egy példányban készül, melyet mellékleteivel együtt az önkormányzat hivatala kezeli.

26. § (1) A Képviselő-testület éves közmeghallgatását előre meghirdetett időpontban tartja, melyről a lakosságot legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatáson hozzászólni kívánó állampolgárnak a polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

(3) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása illetve a fontosabb döntések meghozatala előtt a lakosság minél szélesebb körű bevonása érdekében szükség szerint lakossági fórum (falugyűlés) intézménye lehetőségét is biztosítja

27. § (1)⁸ A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2)⁹ A polgármester minden héten hétfőn és csütörtökön 9.00 és 14.00 óra között ügyfélfogadást tart.

28. § A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

29. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot működtet- Ügyrendi Bizottság –elnevezéssel.

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

30. § (1) A Képviselő-testület ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre, melynek feladatát és létszámát esetenként határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával, vagy a meghatározott idő elteltével szűnik meg.

31. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület munkájával összefüggő, az Mötv 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról, valamint

(3) A jegyzői tisztség be nem töltése, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal székhely települése belügyi igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselője látja el.

32. § A Képviselő-testület hivatala a Serényfalvai Közös Önkormányzati Hivatal.

33. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodását a hatályos jogszabályok figyelembevételével végzi.

(2) A Képviselő-testület által fenntartott intézmények:

(3) A Képviselő-testület kötelező feladatait a 3. függelék szerint felsorolt kormányzati funkciók szerint, illetve társulások tagjaként látja el.

(4) Szociális étkeztetési és házi segítségnyújtás, valamint egészségügyi alapellátás kötelező feladatát a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás (3630 Putnok Kossuth u. 5.) biztosítja.

(5) Szilárd hulladékgazdálkodási kötelező feladatát a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás) 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.) keretében látja el.

(6) A családsegítés, család-és gyermekjóléti szolgáltatást, támogató szolgáltatás, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátást Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületével kötött feladatellátási szerződés keretei között biztosítja.

34. § (1) Serényfalva településen roma nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban szabályozott módon biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározottak szerint.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési roma nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a települési önkormányzat eljárását. Ilye ügyekben az elnök javaslatot tehet, tájékoztatást kérhet.

35. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Serényfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Serényfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló 8/2018.(X.31.) önkormányzati rendelete