Sajópetri Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete

A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól

Sajópetri Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132 § (4) bekezdés g. pontban  illetve 26. §- ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 1. A rendelet célja

1.§

E rendelet célja Sajópetri Község állandó lakóhellyel rendelkező lakóinak szociális biztonság megőrzése érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, az ellátások mértékéről.

2. A rendelet hatálya

2.§

A rendelet hatálya kiterjed Sajópetri község közigazgatási területén élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

3. Hatáskör

3. §

A Képviselő-testület  a Polgármesterre átruházza a köztemetésre,  a lakásfenntartási támogatásra,  Bursa Hungarica ösztöndíjra való jogosultság megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört.

 4. Értelmező rendelkezések

4.§

E rendelet alkalmazásában

1.  a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedül élő, a háztartás, a keresőtevékenység,  az  aktív  korú  fogalmának  meghatározására  az  Szt.  ide vonatkozó rendelkezései az irányadók;
2.  gyermek:  a  Polgári  Törvénykönyvről  szóló  2013.  évi  V.  törvény  2:10.  §  (1) bekezdése szerinti kiskorú;
3. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki 25. évét még nem töltött be;
4. természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget; 
5. elemi kár: kizárólag életvitelszerűen lakott ingatlant érintő tűz, elemi csapás, így különösen  jégeső,  árvíz,  belvíz,  fagy,  hó,  szél,  vihar,  villámcsapás,  földrengés okozta kár;
6.  közszolgáltató:  energiaellátást  (villamos  energia,  gáz);  közműves  ivóvíz-  és csatornaszolgáltatást, települési szilárdhulladék gyűjtését, távhőszolgáltatást végző szolgáltató.

5. Általános eljárási szabályok

5. §

(1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Sajópetri Kirendeltséghez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. 

(2) A kérelemhez mellékelni kell

1.  az  együtt  élő  személyeknek  a  jövedelem  számítására  irányadó  időszakra  eső jövedelméről szóló igazolást,
2. a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,
3. 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező  nappali  oktatás  munkarendje  szerint  tanulmányokat  folytató  fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,
4. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint  folyósításának  részletes  szabályairól  szóló  63/2006.  (III.27.)  Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
5. az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(3) Az ebben a rendeletben meghatározott ellátásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás  általános  szabályairól  szóló  2004.  évi  CXL.  törvény  rendelkezései  kell alkalmazni.

6. §

(1) A jövedelmet igazolja:

1. munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,
2. vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
3. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat, 

4.   gyermektartásdíjat  a  felvett  vagy  megfizetett  tartásdíj  összegét  igazoló  postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,
5. Járási Hivatalok által folyósított rendszeres pénzellátásról kiállított igazolás,
6. bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,
7.  ösztöndíjról  a  közép-  vagy  felsőoktatási  intézmény  által  kiállított  igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,
8.  amennyiben  az  ellátást  kérő  jövedelemmel  nem  rendelkezik,  úgy  az  állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködési megállapodás, 
9. az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

(2) A rendkívüli támogatás esetében a jövedelem számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

7. §

(1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Sajópetri Kirendeltsége megkeresheti:

1. az állami adóhatóságot,
2. a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
3. az igazolást kiállító szervet,
4. a munkáltatót.

(2) A Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Sajópetri Kirendeltsége a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet  a  kérelmező  szociális  helyzetének  megállapítása  érdekében.  Amennyiben  már korábban,  de  legfeljebb  6  hónappal  a  kérelem  beadását  megelőzően  már  készült környezettanulmány, úgy a döntés során azt lehet alapul venni.

(3)  Amennyiben  az  elvégzett  környezettanulmány  alapján  a  kérelmező  életkörülményeire tekintettel  a  jövedelemnyilatkozatban  foglaltakat  az  eljáró  hatóság  vitatja,  felhívhatja  a kérelmezőt  az  általa  lakott  lakás,  illetve  saját  és  vele  közös  háztartásban  élő  közeli hozzátartozója  tulajdonában  álló  vagyon  fenntartási  költségeit  igazoló  dokumentumok benyújtására.

(4) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.

8. §

(1) A rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat kérelem benyújtás hónapjának 1 napjától folyó év december 31 napjáig tartó időtartamra kell megállapítani. 

(2)  A  kérelmezőt  a  havi  rendszerességgel  folyósított  települési támogatások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.

(3) A havi rendszerességgel adott települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.

(4) Az e rendeletben megállapított támogatások lakossági folyószámlára utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, közszolgáltatóhoz történő utalással adhatóak.

(5) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a kifizetés esedékességétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.

(6)  Amennyiben  a  jogosultság  az  ellátás  folyósításának  időtartama  alatt  szűnik  meg,  a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(7) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást  meg  kell  szüntetni,  továbbá  az  ellátást  jogosulatlanul  és  rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
2.  természetben  nyújtott  szociális  ellátás  esetén  a  szolgáltatásnak  megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

8. Az  Szt.  17.§  (5)  bekezdés  szerinti  -  méltányossági  jogkörben  -  hozott  döntés  ellen fellebbezésnek nincs helye.

6. A szociális ellátás rendszere

9.§.

E rendelet az Sztv. rendelkezései alapján az alábbi támogatások nyújthatók:

1) Települési támogatás  

2) Rendkívüli települési támogatás

3) Bursa Hungarica Ösztöndíj

4) Természetben nyújtott szociális támogatás

a) köztemetés

b) karácsonyi támogatás

II. Fejezet

Rendszeres pénzbeli és természetbeni települési támogatások formái

7. Lakásfenntartási támogatás

10. §

 (1)  Lakásfenntartási  támogatásban  részesülhet  az  a  személy,  aki  Sajópetri község  közigazgatási területén lévő a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról  szóló  1993.  évi  LXXVIII.  törvény  91/A.  §  6.  pontjában  meghatározott feltételeknek megfelelő ingatlanban életvitelszerűen lakik. 

(2)  A  lakásfenntartási  támogatás  a  víz-  és  a  gázfogyasztás,  a    csatornahasználat  és  a  szemétszállítás  díjához illetve a  tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatás. 

(3) A jogosultság megállapításánál figyelembe vehető havi nettó jövedelem nem haladhatja meg

1. egyszemélyes  háztartás  esetében  az  öregségi  nyugdíj  mindenkori  legkisebb összegének 250 % -át,
2. többszemélyes  háztartás  esetében  az  öregségi  nyugdíj  mindenkori  legkisebb összegének 150 %-át.

Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem  megegyezik  a  háztartás  összjövedelmének  és  a  fogyasztási  egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

1. (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
2. (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság  és  az  egy  négyzetméterre  jutó  elismert  költség  szorzata.  Az  egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de legalább 2.500,- Ft és legfeljebb 5.000,- Ft.

(10) A TM kiszámítása a következő módon történik:

TM =  J-0,5 NYM x 0,15 /NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kerül megállapításra és a szolgáltató felé történik a folyósítása. 

(12)  Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(13)  Külön lakásnak kell tekinteni  a  társbérletet,  albérletet  és  a  jogerős  bírói  határozattal megosztott lakás lakrészeit.

III. Fejezet

Rendkívüli pénzbeli és természetbeni települési támogatások formái

8.  Rendkívüli települési támogatás

11. §

(1) Rendkívüli települési támogatás kerül megállapításra az alábbi feltételek fennállása esetén annak a személynek: 

1. aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, 
2. aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ezért saját maga vagy családja  ellátásáról  más  módon  nem  tud  gondoskodni,  és  a  rendeletben  foglalt egyéb feltételeknek megfelel,
3. akinek a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete okoz anyagi nehézséget,

4.  annak, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás különösen az alábbi indokokra tekintettel állapítható meg: 

1. kérelmező elemi kárt szenvedett, 
2. kérelmező balesetet szenvedett vagy bűncselekmény áldozatává vált,
3. betegségből eredő többletköltség keletkezett, tartós – 10 napot meghaladó – kórházi kezelés, betegség miatt jelentős jövedelem kiesése keletkezett,
4. nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére.  

(3) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek – az (6), (8) és (11) bekezdésben foglalt kivétellel-, aki esetében az (1) bekezdés szerinti feltételekből legalább egy fennáll és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át nem haladja meg. 

(4) A rendkívüli települési támogatás összege – az (5), (6), (8) és (12) bekezdésben foglalt kivétellel –  esetenként maximum 10.000,-  Ft,  mely  összeg  egy  naptári  évben  legfeljebb  három alkalommal adható. 

(5) A gyermek rászorultságára tekintettel nyújtott rendkívüli települési támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi és szociális helyzetéhez, valamint az adott élethelyzetben tényleges támogatást jelentsen. 

(6)  Azon  egyedül  élő  személyek  és  családok,  akiknek  jövedelme  az  öregségi  nyugdíj mindenkori  legkisebb  összegének  legfeljebb  50  %-ával  meghaladja  a  (3)  bekezdésben meghatározott értékhatárt, naptári évenként egy alkalommal – tüzelő beszerzésére, illetve a fűtés költségeihez való hozzájárulásként – 12.000,- Ft rendkívüli települési támogatásban részesülhetnek.

(7)  Azon  személyek,  akik  olyan  háztartásban  élnek,  mely  háztartásra  tekintettel lakásfenntartási támogatás lett megállapítva az (6) bekezdésben foglalt rendkívüli települési támogatásra nem jogosultak. 

(8) A (2) bekezdés a) pontja, valamint a bűncselekmény áldozatává vált személyek esetében jövedelemvizsgálat  nélkül  nyújtható  támogatás,  melynek  összege  100.000,-  Ft  mértékig terjedhet.

(9) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezéséről 6 hónapnál nem régebbi hivatalos igazolást (tűzoltóság által kiállított dokumentum, házi orvosi, szakorvosi igazolás,  kórházi  zárójelentés,  rendőrségi  feljelentés  másolata)  szükséges  a  kérelemhez mellékelni. 

(10)  A  (2)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott  esetben  rendkívüli  települési  támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra tekintettel, egy alkalommal állapítható meg.

(11)  Rendkívüli  települési  támogatás  állapítható  meg  annak  az  elhunyt  személy eltemettetéséről gondoskodó személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(12) A rendkívüli települési támogatás összege (11) bekezdése esetében 30.000,- Ft. (13)  A  támogatás  iránti  kérelemhez  mellékelni  kell  a  kérelmező  vagy  a  vele  közös háztartásban  élő  közeli  hozzátartozó  nevére  a  temetési  szolgáltatást  végző  által  kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(14) A kérelem benyújtásának határideje a haláleset bekövetkeztét követő 90 nap.

(15)  A  hatáskör gyakorlója  a  rendkívüli  települési  támogatás  megállapításáról  szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Amennyiben a támogatott személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást  jogosulatlanul  és  rosszhiszeműen  igénybevevőkre  vonatkozó,  az  Szt.  17  §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

9.  Bursa Hungarica Ösztöndíj

12. §

(1) A Képviselőtestület évente csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjrendszerhez. A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a csatlakozásról szóló nyilatkozatot évente aláírja.

(2) Bursa Hungarica ösztöndíj megállapítására e pontban nem szabályozott eljárásra jelen rendelet Általános szabályait kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a Sajópetri közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben.

(4) Szociálisan rászorult az a pályázó, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(5) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) a pályázatot helyben szokásos módon az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a település internetes felületén (www.sajopetri.hu) amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.

(6) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírásban meghatározott formanyomtatványon és határidőig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint e rendeletben foglaltak fennállásának igazolását.

(7) Ha a pályázat hiányos, annak öt napon belüli kiegészítésére kell felhívni a pályázót.

(8) Polgármester a Képviselő-testülettől kapott felhatalmazás alapján - dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról.

(9) Az ösztöndíj-támogatás időtartama a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév, b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.

(10) Az ösztöndíj mértékéről a Képviselő-testület  minden évben külön határozatban dönt.

(11) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét félévente előre, egy összegben átutalja a Támogatáskezelő Bursa Hungarica bankszámlájára.

(12) Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról – a Támogatáskezelő gondoskodik.

(13) A „B” típusú ösztöndíjasok szociális rászorultságát a bizottság évente egyszer, az új pályázók támogatásának elbírálásával egy időben felülvizsgálja.

(14) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha

a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,

b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,

c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn.

E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.

(15) Az a)-c) pont szerinti megszüntetésre a döntés meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.

(16) Szünetel az ösztöndíj folyósítása – a folyósítás határidejének módosulása nélkül – azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

(17) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.

(18)Az ösztöndíjas az ösztöndíj folyamatos továbbfolyósítása érdekében a tanulmányi félév lezárását és a következő félévre történő beiratkozást legkésőbb minden év szeptember 30., illetve február 28. napjáig köteles igazolni a hivatalnál.  

IV. Fejezet

Természetben nyújtott szociális támogatások

10. Köztemetés

13. §

 (1) Kérelemre a polgármester a Szt. 48. §-a alapján gondoskodik a Sajópetri közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2)  A  polgármester  az  eltemettetésre  köteles  személynek  a  köztemetés  költségeinek megtérítését 18 havi részletben engedélyezheti, valamint a megtérítési kötelezettsége alól részben  vagy  egészben  különös  méltánylást  érdemlő  körülmények  fennállása  esetén mentesítheti.

11. Karácsonyi támogatás

14. §

(1) A karácsonyi támogatás az idős személyek részére biztosított egyszeri támogatás. (2) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki Sajópetri Községben bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen is Sajópetriben él, és 60. életévét tárgyévben betöltötte,

(3) A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4) Sajópetri Községben bejelentett lakóhellyel rendelkező 60. életévet betöltött személyek listáját a személyi, és lakcím-nyilvántartással foglalkozó ügyintéző adja meg.

(5) A karácsonyi támogatás lehet élelmiszerutalvány, vagy természetbeni támogatás, amely évente egy alkalommal adható az (1) bekezdésben meghatározott jogosultnak utalvány formájában, vagy élelmiszer csomag formájában, amelynek értéke maximum tízezer forint.

(6) A Képviselő-testület minden évben külön határozatban hagyja jóvá a támogatás mértékét és formáját.

(7) A támogatás tárgyév decemberi hónapban kerül átadásra.  

V. Fejezet

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba. 

(2)  Nem állapítható meg e rendelet  alapján  szabályozott  lakásfenntartási támogatás  annak  a személynek, akinek az Szt. 2015. február 28. napján hatályos 38. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.

(3) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 11/2013. (XII. 10.) önkormányzati rendelet.

Sajópetri, 2015. február 26.

Debreczeni Balázs                                                                                       Nagy Katalin

     polgármester                                                                                                 jegyző

Rendelet kihirdetve: 2015. február 26.

Nagy Katalin

jegyző