Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóörös Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai u. 2.
2. Az Önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai u. 2.
3. A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai u. 2.
4. Az Önkormányzat illetékességi területe: Sajóörös község közigazgatási területe.

2. §

1. Az Önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.
2. A Képviselő-testület az önkormányzat címeréről, zászlajáról és azok használati rendjéről külön rendeletben rendelkezik.
3. Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, felette félkörívben „SAJÓÖRÖS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA”.
4. A Hivatal körbélyegzője tartalmazza a kör közepén Magyarország címerét, felette félkörívben „SAJÓÖRÖSI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL”, alatta középen: „3586 Sajóörös, Jókai u. 2.”.
5. Az Önkormányzat az arra érdemes személyeket az alábbi kitüntetésekben részesítheti:

a) „SAJÓÖRÖS KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA”,

b) „SAJÓÖRÖS KÖZSÉGÉRT …. (év megjelölése) DÍJ”.

6. A Képviselő-testület az Önkormányzat által adományozható kitüntetések szabályairól külön rendeletet alkot.

3. §

Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.sajooros.hu. A honlap tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.

A Képviselő-testület működése és szervezete

4. §

1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ az 1. függeléke tartalmazza.
2. A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezési, Jogi és Szociális Bizottsága,

b) Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága.

3. Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei:

a) a polgármester,

b) a Bizottságok,

c) a jegyző, és

d) a Hivatal

útján biztosítja.

5. §

1. A Képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság elnöke tesz javaslatot.
2. Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről legalább negyedévente beszámol a Képviselő-testület előtt.

A Képviselő-testület ülései

6. §

1. A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.
2. A Képviselő-testület az üléstervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 testületi ülést tart.
3. A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
4. Az üléstervre javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a települési önkormányzati képviselő,

c) a jegyző.

5. Az ülésterv tartalmazza:

a) a rendes ülések tervezett időpontját,

b) az ülés tervezett napirendi pontjait,

c) a Közmeghallgatás időpontját.

6. A Közmeghallgatást a költségvetési koncepció elfogadása előtt kell tartani, időpontját legalább a Közmeghallgatás előtt 7 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.
7. A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor az alábbi közösségek képviselőinek – tevékenységi körükben – tanácskozási jogot biztosít:

a) óvodavezető,

b) Sajóörösi Nyugdíjasok „Őszi Napfény Egyesületének” vezetője,

c) Sajóörös Községi Sportegyesület vezetője,

d) Sajóörös Községért Közalapítvány Kuratóriumának elnöke.

8. A Képviselő-testület üléstervében nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
9. A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.
10. A település lakosságát a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 1 nappal korábban tájékoztatja.
11. A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira, és

b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.

7. §

1. A Képviselő-testület a település egészét érintő településpolitikai kérdésekkel kapcsolatban falugyűlés összehívásáról dönthet.
2. A falugyűlés összehívását kezdeményezheti:

a) a települési képviselők több mint a fele,

b) a polgármester,

c) a helyi népszavazási kezdeményezésénél meghatározott számú választópolgár.

3. A falugyűlés nem minősül Képviselő-testületi ülésnek, az ott elhangzottakról a polgármester a soron következő testületi ülésen beszámol.

A Képviselő-testület Alakuló ülése

8. §

1. Az Alakuló ülés összehívásának rendjére a Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
2. Az Alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről, átadja a megbízóleveleket.
3. A települési önkormányzati képviselők a megbízólevelek átvétele után a választási bizottság elnökének előmondásában esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
4. A Képviselő-testület az Alakuló ülésén a jogszabályban meghatározott kérdésekben döntést hoz.
5. A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – legkésőbb a soron következő ülésén – megválasztja az alpolgármestert, a bizottságok elnökeit, tagjait.
6. A bizottságok nem képviselő tagjai a polgármester előmondásában esküt tesznek. Bizottsági feladataikat az eskütétel után gyakorolhatják.

A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése

9. §

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
2. Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.
3. Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.
4. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány alapján, a Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány beérkezését követő 15 napon belüli időpontra a polgármester köteles összehívni.
5. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (3) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,

b) határidős feladat végrehajtására,

c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna,

d) nyári ülésszünet alatt.

6. A rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

10. §

1. A Képviselő-testület ülését írásos meghívóval kell összehívni, amit – az írásos előterjesztések anyagaival együtt – legkésőbb az ülést megelőző 5. napon meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő az 5. napnak.
2. Rendkívüli testületi ülés telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend nem vehető.
3. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit.
4. A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a települési önkormányzati képviselőket,

b) a település jegyzőjét, szükség szerint aljegyzőjét

c) a napirendi pont előterjesztésével kapcsolatban a hivatal illetékes köztisztviselőjét,

d) akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak, vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.

11. §

Az ülésvezető ellátja a következő feladatokat:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja.

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,

d) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

e) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,

f) szünetet rendelhet el,

g) a Képviselő-testületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket,

h) bezárja az ülést.

12. §

1. A határozatképtelen ülést a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirendi javaslattal ismételten össze kell hívnia. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 10. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 10. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
2. Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli ok miatt marad távol, és távollétét a polgármesternek az ülést megelőzően bejelentette.
3. A távolmaradó képviselők nevét és távollétük igazolt, vagy igazolatlan minősítését az ülés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell.

13. §

1. A Képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről,

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok (egyebek),

f) zárt ülés napirendi pontjai.

2. A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől képviselői javaslatra, indítványra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.
3. Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,

b) az előterjesztő által tett kiegészítés,

c) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,

d) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság elnöke ismerteti véleményét,

e) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

f) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

g) módosító javaslatok megtétele,

h) döntés a módosító javaslatokról,

i) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

14. §

A Képviselő-testület ülését vezető személy, vagy bármely települési önkormányzati képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a Képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

15. §

1. A hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.
2. Egy napirendi ponthoz a települési önkormányzati képviselő összesen maximum 5 perc időtartamban szólhat hozzá.
3. A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

4. Ha a Képviselő-testület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, egyszeri 5 perc időkeretben. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (3) bekezdésben foglaltak alapján.

Zárt ülés

16. §

1. A Képviselő-testület a Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést, illetve rendelhet el zárt ülést.
2. A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a Képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személynek,

d) a Kormányhivatal vezetőjének, törvényességi felügyeleti képviselőjének.

3. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett, vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal vezetője és törvényességi felügyeleti képviselője, a jegyző, az ülésen történt részvétele esetén a Hivatal ügyintézője, továbbá részvétele esetén a szakértő tekinthet be.
4. A betekintés a Hivatal jegyzői irodájában, munkaidő alatt lehetséges.
5. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.

Az előterjesztések

17. §

1. Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

2. Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a települési önkormányzati képviselők,

d) a jegyző.

3. Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:

a) a költségvetés rendelet módosítása,

b) költségvetési koncepció,

c) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,

d) gazdasági program,

e) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból való kilépésre vonatkozó indítvány.

4. A költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:

a) az eredeti előirányzat megjelölését,

b) a várható, költségvetésre gyakorolt hatás bemutatását,

c) a költségvetési forrás megjelölését.

18. §

1. A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a felvetésük sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű többségi szavazati arány szükséges.
2. A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.
3. Minősített többségű döntés szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) hatáskör átruházásával kapcsolatos döntés,

b) hitelfelvétellel kapcsolatos döntés értékhatártól függetlenül,

c) önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos döntés,

d) kitüntetés adományozása esetén.

4. Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
5. Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor a polgármester dönt – kivéve az Mötv. 42. §-ában meghatározott eseteket – amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a döntéséről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

A Képviselő-testület döntései

19. §

1. A Képviselő-testület döntései:

a) a határozat,

b) a rendelet.

2. Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
3. A Képviselő-testület határozatának megjelölése tartalmazza

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a „határozata” kifejezést,

e) a határozat címét.

4. A képviselő-testületi határozat megjelölési formája:

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 

...... / 20... (..... hó ... nap) határozata

...................................... határozat tárgya

5. A Képviselő-testület határozata a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

6. A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról a határidő lejárta után, a soron következő ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.
7. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat esetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
8. A jegyző az önkormányzati határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat megnevezését,

c) végrehajtásért felelős személyt,

d) a végrehajtás határidejét,

e) a végrehajtásról való beszámoló időpontját.

20. §

1. Az önkormányzati rendelet-tervezetet a Hivatal készíti el.
2. Az önkormányzati rendelet megjelölési formája:

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 

...... / 20... (..... hó ... nap) rendelete

...................................... rendelet tárgya

3. A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a sorszámot,

b) a rendelet számát,

c) megnevezését,

d) hatálybalépés napját,

e) módosító rendeletek számát,

f) hatályon kívül helyezés napját,

g) hatályon kívül helyező rendelet számát.

4. A jegyző a rendeletek hatályosulását évente egy alkalommal felülvizsgálja, és erről beszámolót terjeszt a Képviselő-testület elé.

A közzététel

21. §

1. Az elfogadott önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
2. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
3. A rendeletet az Önkormányzat hivatalos honlapján is meg kell jelentetni a lakosság tájékoztatása céljából.

A jegyzőkönyv

22. §

1. A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, melyből a Mötv-ben meghatározott határidőn belül, és az ott meghatározottak szerint, egy példányt papír alapon, továbbá elektronikus úton meg kell küldeni a Kormányhivatalnak, 1 példányt pedig az irattárban kell elhelyezni.
2. A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követő 3 munkanapon belül az Önkormányzat hivatalos honlapján – egy éves időtartamra – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. A jegyzőkönyveket a jegyzőkönyvvezető jegyzetei és az ülésről készült hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
4. A Képviselő-testület hozzájárul, hogy az ülésről hangfelvétel készüljön.
5. A képviselő-testületi ülésekről készült hangfelvételeket a Hivatalban, az önkormányzati ciklus végéig meg kell őrizni.
6. A jegyzőkönyvnek a képviselő-testület döntéseit tartalmazni kell. A rendelet a jegyzőkönyv melléklete.
7. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket az érintett napirendi pontoknál,

d) az elfogadott rendeletet.

8. A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket évenként csoportosítva a jegyző kezeli.
9. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit a polgármester és a jegyző írja alá, és két jelenlévő települési önkormányzati képviselő hitelesíti.

A Képviselő-testület bizottságai

23. §

1. A Képviselő-testület Szervezési, Jogi és Szociális Bizottsága 5 főből – 3 fő települési önkormányzati képviselőből és 2 fő külsős, nem képviselő tagból – áll.
2. A Képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsága 5 főből – 3 fő települési önkormányzati képviselőből és 2 fő külsős, nem képviselő tagból – áll.
3. A Képviselő-testület állandó bizottságainak névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. Függeléke tartalmazza.
4. Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. Függeléke tartalmazza.
5. A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.
6. A bizottságok működésére, határozatképességére, határozat hozatalának módjára a testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

24. §

1. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll
2. A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.
3. A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

A döntéshozatal

25. §

1. Szavazni csak személyesen lehet, igen, nem vagy tartózkodás szavazattal.
2. A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:

a) kézfelemeléssel vagy

b) név szerinti szavazással.

3. Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetben, a képviselők egynegyedének indítványára.
4. Név szerinti szavazás az alábbi esetekben kezdeményezhető:

a) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,

b) a hitelfelvételről,

c) az önkormányzati kötvénykibocsátásról.

5. Névszerinti szavazásnál a polgármester abc sorrendben felolvassa a jelenlévő képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor csak „igen”, „nem” kijelentéssel szavazhatnak. A szavazatok összeszámolása után a polgármester megállapítja a szavazás eredményét.
6. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésekben.
7. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely települési önkormányzati képviselő vagy a jegyző kezdeményezheti a szavazás megismétlését.
8. A titkos szavazás lebonyolítását az erre az alkalomra létrehozott Szavazatszámláló Bizottság végzi. A titkos szavazást követően a Bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, megállapítja a szavazatok száma alapján a szavazás eredményét, és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.
9. A Szavazatszámláló Bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét (kezdetét és végét),

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) a szavazás eredményét,

f) a bizottság megállapításait és a képviselő-testület által hozott határozatot.

10. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
11. A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz jelentést. A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

26. §

1. Amennyiben nincs meg a döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazat, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
2. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

A polgármester

27. §

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
2. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit az SZMSZ 4. Függeléke tartalmazza. Részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
3. A polgármester ügyfélfogadást a Hivatal ügyfélfogadási rendjének megfelelő időben tart.
4. A polgármester illetményemelésére és jutalmazására az Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság tehet javaslatot, erről a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. A javaslatot a Képviselő-testület elé a Bizottság elnöke terjeszti.
5. A polgármester lemondása esetén, ezen tisztségét az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság elnökének adja át.
6. A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármester megválasztásáig az alpolgármesternek, az alpolgármesteri betöltetlensége esetén a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság elnökének adja át.
7. A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről, a döntés meghozatalát követően haladéktalanul, telefonon, vagy elektronikus levélben (e-mail üzenet) tájékoztatja a Képviselő-testületet, illetve a döntésről a soron következő testületi ülésen beszámol.
8. A polgármester a jogszabályokban meghatározott saját hatáskörben gyakorolható jogosultságokon kívül a Képviselő-testület felhatalmazása nélkül nem vállalhat kötelezettséget, nem köthet megállapodást.
9. A megállapodásokon, kötelezettségvállalásokon minden esetben fel kell tüntetni a testületi határozat számát. A képviselő-testületi határozat számának feltüntetése nélkül jog, kötelezettség nem keletkezhet az önkormányzatra nézve. Szerződésnek tekintendő okiratot minden esetben ellen kell jegyeztetni a jegyzővel.

Az alpolgármester

28. §

1. A Képviselő-testület az Alakuló ülésén a megválasztott települési önkormányzati képviselők közül, a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással, minősített többséggel 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
2. A Képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.
3. Ha a Képviselő-testület Alakuló ülésen nem került sor az alpolgármester megválasztására, akkor a polgármesternek minden soron következő rendes- és rendkívüli ülésen az alpolgármester személyére javaslatot kell tennie.

Az jegyző

29. §

1. A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
2. A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásának keretében:

a) a polgármester irányításával és a Hivatal közreműködésével előkészíti a Képviselő-testület és a Bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a Képviselő-testület működésével és tevékenységével kapcsolatos szervezési, és ügyviteli feladatokat, a testületi üléseken gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,

c) rendszeres tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

d) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

3. A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

        a) kezdeményezheti rendelet alkotását,

b) végzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével, kihirdetésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról.

4. A jegyző egyéb feladatai:

a) megszervezi a Hivatal munkáját, elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírásait, minősítését és teljesítményértékelését, szabályozza a kiadmányozás, kötelezettségvállalás, az utalványozás, szakmai teljesítésigazolás és pénzügyi ellenjegyzés rendjét,

b) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,

c) ellátja az államigazgatási tevékenység végzésével kapcsolatos feladatokat, és azokat a megadott határidőn belül elvégzi.

5. A jegyző a Hivatalban a Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében meghatározott napokon tart ügyfélfogadást.
6. A jegyzőt akadályoztatása esetén munkájában a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal aljegyzője helyettesíti.
7. A jegyző köteles jelezni a Képviselő-testületnek, annak bizottságainak és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

A települési önkormányzati képviselő

A képviselő jogai és kötelezettségei

30. §

A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A Mötv-ben meghatározottakon túl a képviselő:

a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, vagy az ülés összehívójának, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízásának teljesítésében akadályoztatva van,

b) a Képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester felkérése alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) kérheti, hogy hozzászólása a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben szó szerint kerüljön rögzítésre,

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot írásban haladéktalanul bejelenti a polgármesternek,

f) a képviselői munkájával kapcsolatban a hivatali infrastruktúrát használja.

A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal

31. §

1. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Sajóörös Község Önkormányzata, Nagycsécs Község Önkormányzata és Muhi Község Önkormányzata közös hivatala.
2. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai u. 2.
3. A Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségei:

a) Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Nagycsécsi Kirendeltsége, 3598 Nagycsécs, Apponyi út 50.

b) Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal Muhi Kirendeltsége, 3552 Muhi, Rákóczi út 2.

4. A Sajóörösi Közös Önkormányzati hivatal vezetője a jegyző.

Közmeghallgatás

32. §

1. Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján szükség szerint, de a Mötv-ben meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal.
2. A Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, társadalmi szervezetek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, az egyes települési önkormányzati képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
3. A Közmeghallgatáson előterjesztett bejelentéseket, javaslatokat közérdekű bejelentésként kell kezelni.
4. A Közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetlegesen tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyben szokásos módon, illetve az Önkormányzat honlapján a Közmeghallgatás időpontja előtt legalább 8 nappal korábban a település lakosságát tájékoztatni kell.
5. A Közmeghallgatást a polgármester vezeti, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a 22. § rendelkezései az irányadók.

Helyi Népszavazás, népi kezdeményezés

33. §

1. A választópolgárok részéről a helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-a kezdeményezheti.
2. A választópolgárok 10 %-a indítványozhat, illetve nyújthat be népi kezdeményezést.
3. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Az Önkormányzat gazdálkodása

34. §

1. A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési rendeletét az előző évi költségvetési koncepcióban meghatározott elveknek megfelelően, a Képviselő-testület állandó bizottságainak véleményezését követően fogadja el.
2. A Képviselő-testület az Önkormányzat előző évi gazdálkodásáról szóló zárszámadási rendeletét a Képviselő-testület állandó bizottságainak véleményezését követően fogadja el.

Záró rendelkezések

35. §

1. Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Sajóörös Község Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003. (VIII. 1.) sz Ök. rendelete, valamint a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003. (VIII. 1.) sz. Ök. rendelet módosításáról szóló 2/2005. (II. 1.), valamint a 7/2006. (X. 20.), és a 10/2009. (XII. 31.) rendelet.

Sajóörös, 2014. november 26.

A rendelet kihirdetésének napja: 2014. december 1.

1. Függelék

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

1. Szabó Gábor                      polgármester
2. Hunyadi János Mihály     alpolgármester
3. Baranczó József               települési önkormányzati képviselő
4. Kőrösy Sándor Zoltán      települési önkormányzati képviselő
5. Ládi Tivadar                        települési önkormányzati képviselő
6. Németh István                    települési önkormányzati képviselő
7. Sztojka István                     települési önkormányzati képviselő

2. Függelék

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Szervezési, Jogi és Szociális Bizottságának tagjai

1. Sztojka István                        elnök
2. Kőrösy Sándor Zoltán          képviselő tag
3. Németh István                        képviselő tag
4. Szabóné dr. Molnár Judit    nem képviselő tag
5. Timkóné Szabó Szilvia         nem képviselő tag

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságának tagjai

1. Kőrösy Sándor Zoltán        elnök
2. Baranczó József                 képviselő tag
3. Ládi Tivadar                         képviselő tag
4. Mucza János                       nem képviselő tag
5. Vincze Dénes                       nem képviselő tag

3. Függelék

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörei

A Szervezeti és Működési Szabályzat 23. § (4) bekezdése alapján a bizottságok főbb feladat- és hatáskörei:

1. A bizottságok – feladatkörükben – előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.
2. A Képviselő-testület munkaterve tartalmazza azon napirendeket, amelyek a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be.

I. Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság

1. Feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. A Képviselő-testület munkatervében a bizottság részére meghatározott előterjesztéseket véleményezi.
2. Véleményezi a rendelet-alkotási kezdeményezéseket.
3. Állást foglal a rendelet-tervezetekkel kapcsolatban.
4. Véleményezi a személyi ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, kiemelten a polgármester személyéhez kapcsolódó előterjesztéseket. Javaslatot tesz a polgármester illetményére és jutalmazására.
5. Kivizsgálja a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést.
6. Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát.
7. Gyakorolja a külön helyi rendeletekben a bizottságra átruházott hatásköröket.

II. Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

1. Feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. A Képviselő-testület munkatervében a bizottság részére meghatározott előterjesztéseket véleményezi.
2. A Képviselő-testület munkatervében a bizottság részére meghatározott előterjesztéseket véleményezi.  Szükség szerint véleményezi a költségvetési koncepciót, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról tájékoztatókat, a zárszámadási rendelet-tervezetet.
3. Az éves költségvetés előkészítése során fejlesztési, beruházási javaslatokat fogalmaz meg.
4. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat.
5. Közreműködik az önkormányzati beruházások előkészítésében, pályáztatásában, lebonyolításában, javaslatot tesz a nyertes pályázó kiválasztására.
6. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
7. Véleményezi a településfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztéseket, (településrendezési terv, önkormányzati ingatlan beruházások, közműfejlesztések, stb).
8. Gyakorolja a külön rendeletekben a bizottságra átruházott hatásköröket.

4. Függelék

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

5/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

A Szervezeti és Működési Szabályzat 27. § (2) bekezdése alapján a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:

1. Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 6/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének (R.) 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a polgármester dönt a R. 10. § (1) és 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati segélykérelmek elbírálásáról és a R. 20. § (2) bekezdése szerinti szociális étkeztetés elbírálásáról.
2. A R. 16. §-a szerinti köztemetés megállapításáról és biztosításáról.