Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

1. A rendelet célja, hogy Sajóörös Község Önkormányzat Képviselő-testülete – a továbbiakban: Képviselő-testület – a szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatainak eleget téve – a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és ellenőrzés rendjét szabályozza.
2. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek Amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.
3. A szociális gondoskodás biztosítása érdekében a Képviselő-testület tagjai, valamint annak szervei, az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni.
4. Az Önkormányzat illetékességi területe: Sajóörös község közigazgatási területe.

2. A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya kiterjed Sajóörös község önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény – a továbbiakban: Szt. – 3. §-ában, 6. §-ában és a 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

3. Hatásköri rendelkezések

3. §

1. Jelen rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a Képviselő-testület Szervezési, Jogi és Szociális Bizottsága, a polgármester és a jegyző jár el.
2. A Képviselő-testület a rendeletben meghatározott ellátásokkal kapcsolatos kérelmek elbírálását és az abban hozandó döntési jogkörét – a külön meghatározott esetek kivételével – a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottságára ruházza át.
3. A polgármester dönt a rendelet 10. § (1) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati segély és a 20. § (2) bekezdése szerinti szociális étkeztetés biztosításáról.
4. A jegyző dönt a rendelet 7. §-a szerinti aktív korúak ellátásáról, valamint a 25. § szerinti házi segítségnyújtásról.

4. Eljárási rendelkezések

4. §

Ezen rendeletben foglalt szabályokat az Szt-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 263/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

5. §

1. A Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság, a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet írásban, a jogszabályokban, illetve az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatalhoz – a továbbiakban: Hivatal.
2. A kérelmek elektronikus formában történő benyújtására nincs lehetőség. Szóbeli kérelem esetében az ügyintéző formanyomtatványt töltet ki a kérelmezővel és azt aláíratja.
3. A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni a maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól szóló nyilatkozatot, továbbá a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.
4. A jövedelem igazolható:

1. munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni,
2. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
3. nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával,
4. családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával,
5. őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) benyújtott személyi jövedelemadó bevallással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,
6. vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan a jövedelemről szóló könyvelői igazolással,
7. egyszerűsített foglalkoztatásban végzett munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó, a NAV által kiállított igazolással, vagy szerződéssel,
8. tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,
9. ösztöndíj esetén az ösztöndíjat folyósító intézmény igazolásával,
10. jövedelemmel nem rendelkező személyek esetén a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül,
11. az a) – j) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

5. Amennyiben a kérelmező a szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat hiánypótlási felhívás ellenére nem csatolja be az abban meghatározott időpontig, úgy kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
6. A Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság üléseit havonta tarja. A két ülés között benyújtott kérelmekről a soron következő ülésén dönt. Az adott ülésen az ülés megelőző 3. nap 16:00 óráig a Hivatalba benyújtott kérelmek bírálhatók el.
7. Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét és rászorultságának jogosságát egységben kell vizsgálni. Az ellátásokat olyan módon kell megállapítani, hogy azok segítsék elő a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.
8. A Hivatal ügyintézője a döntés előkészítése során a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készíthet.

5. Pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

6. §

A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig banki átutalás formájában, vagy a Hivatal házipénztárából való kifizetéssel történik.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. Aktív korúak ellátása

7. §

1. Az Szt-ben meghatározottak mellett, az aktív korúak ellátása megállapításának feltétele, hogy a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakóház és udvarának, kertjének, az ingatlan előtti járdaszakaszának – amennyiben van az ingatlan előtt – a szikkasztóároknak a tisztán tartását, hulladék- és gyommentesítését, kaszálását, a csapadékvíz zavartalan lefolyását és szikkasztását, az ingatlan és a hozzátartozó telekhatároló kerítés állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségét teljesítse.
2. Az aktív korúak ellátása megállapításával kapcsolatban, a kérelmezőt, illetve a jogosultat a (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítésére a jegyző 8 napos határidő kitűzésével és az elvégzendő konkrét feladatok és tevékenységek megjelölésével felszólítja.

7. Rendszeres szociális segély

8. §

1. Az Szt. 37. § (1) bekezdésének b) – d) pontjában nevesített felsorolt szociális segélyre jogosult személyek a segély folyósításának feltételeként a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás keretében működtetett, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (3530 Miskolc, Arany János u. 37.) mint együttműködésre kijelölt szervvel kötelesek együttműködni.
2. Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

1. a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,
2. a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,
3. a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,
4. havonta egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

3. Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.
4. A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális lelkiállapotához igazodva az alábbiak:

1. állapotfelmérés, álláskeresési tréningek,
2. szociális életvezetési tanácsadás,
3. mentálhigiénés tanácsadás,
4. munkavállalási tanácsadás,
5. iskolai végzettségnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,
6. egyéb ellátási formához való jutás segítése.

5. Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.
6. Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete a 7. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során a jegyző megvizsgálja.

8. Ápolási díj

9. §

1. A Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerint annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, továbbá akinek az egy főre számított családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló személy esetében 150 %-át.
2. Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha
   1. nem gondoskodik az ápolt személy lakókörnyezetének rendszeres takarításáról, tisztántartásáról,
   2. nem gondoskodik az ápolt személy rendszeres étkeztetésének biztosításáról,
   3. nem nyújt segítséget az ápolt személy tisztálkodási, öltözködési, illemhely használati igényének kielégítésében, nem gondoskodik részére a rendszeres tiszta ruhanemű biztosításáról.
   4. nem gondoskodik az ápolt személy orvosi ellátásának biztosításáról.
3. A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése: a háziorvos jelzésére, vagy szükség szerint a családgondozó (házi szociális gondozó) helyszíni vizsgálatra jogosult.
4. A méltányosságból megállapított ápolási díj összege az éves központi költségi törvényben meghatározott alapösszeg – Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint – 80 %-a.

9. Önkormányzati segély

10. §

1. A polgármester önkormányzati segélyben részesíti azt, aki:
   1. a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, és akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át,
   2. időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
2. Létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező:
   1. váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem kiesést szenved,
   2. létfenntartása, megélhetése önhibáján kívül valamilyen egyéb, előre nem látható esemény, elemi kár miatt veszélyeztetve van, jövedelem kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik,
   3. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.

11. §

1. A 10. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényekről, rendkívüli körülményekről, az őt ért anyagi veszteségekről, jövedelem kiesésről és ezeket a tényeket okirattal kell igazolnia és alátámasztania.
2. A kérelemhez a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkeztétől számított, 6 hónapnál nem régebbi hivatalos igazolást, illetve okiratot – tűzoltóság, katasztrófavédelem által kiállított dokumentum, háziorvosi, szakorvosi igazolás, kórházi zárójelentés, rendőrségi feljelentés másolata, stb. – kell mellékelni.
3. Elemi kárnak a kizárólag életvitelszerűen lakott ingatlant ért tűzkár, elemi csapás – jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó, szél, vihar, villámcsapás, földrengés – okozta kár minősül.
4. Önkormányzati segély esetenként vagy rendszeresen adható, melynek összege legalább 1.000 Ft, de legfeljebb 100.000 Ft lehet.
5. Rendszeres önkormányzati segély legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg és havi rendszerességgel kell folyósítani. A kérelem egy év eltelte után ismételten benyújtható.

12. §

1. Önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.
2. Az önkormányzati segélyt természetbeni ellátásként megállapítani akkor, ha
   1. a kérelem kifejezetten erre irányul,
   2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.
3. A természetben nyújtott önkormányzati segély formája különösen élelmiszersegély, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelőanyag, vagy a segély összegének meghatározott célra történő átutalása lehet.
4.  Élelmiszersegély élelmiszercsomag formájában nyújtható. A csomag az önkormányzati segélyt megállapító határozatta kerül átadásra a segélyezettnek, aki mind a határozat, mind az élelmiszercsomag átvételét aláírásával köteles igazolni.
5. Amennyiben az élelmiszercsomag formájában nyújtott önkormányzati segély a támogatott részéről visszautasításra kerül, vagy az élelmiszercsomagot nem veszi át, úgy a támogatott 1 év időtartamra kizárható az önkormányzati segélyezésből.
6. A támogatott általi visszautasítást írásban rögzíteni kell, és ennek tényét a támogatottal alá kell íratni. Amennyiben erre a támogatott nem hajlandó, úgy az élelmiszercsomag el nem fogadását az átadáskor jelenlévő két tanú igazolhatja aláírásával.
7. Az önkormányzati segély meghatározott célra történő átutalása esetén a közüzemi díjak összegét tartalmazó, a kérelmező nevére kiállított ÁFÁ-s számlával kell igazolni. A segély nyújtását a közüzemi szolgáltatóhoz történő közvetlen utalás formájában kell teljesíteni.

13. §

1. Elemi kár (Vis Maior) esetén a polgármester 200.000 Ft-ig terjedő összeghatárig jogosult önkormányzati segélyt nyújtani, ezen rendeletben foglalt feltételektől függetlenül.
2. A polgármester az (1) bekezdés szerinti esetben nyújtott önkormányzati segélyről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

14. §

1. Elhunyt személy temetési költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában figyelembe vehető egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetében a 200 %-át.
2. Az önkormányzati segély összege az (1) bekezdésben foglalt esetben a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének legalább 10 %-a. A legolcsóbb temetés költségeként 100.000 Ft összeg vehető figyelembe.
3. A temetés költségeihez való hozzájárulásként biztosítható önkormányzati segély iránti kérelmet legkésőbb a temetést követő 30 napon belül kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az eltemettető nevére kiállított számla másolatát.

15. §

1. Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, melynek összege nem haladhatja meg a 300.000 Ft-ot.
2. Kamatmentes kölcsönben az átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező akkor részesíthető, ha:
   1. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetében a 200 %-át,
   2. saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, és
   3. hozzájárulását adja, hogy az ingatlanra a kamatmentes kölcsönként nyújtott önkormányzati segély összegének megfelelő jelzálogjog kerüljön bejegyeztetésre az ingatlan-nyilvántartásba, a Községi Önkormányzat javára.
3. A kamatmentes kölcsönként folyósítandó önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a család egy főre jutó jövedelemigazolását.
4. A kamatmentes kölcsön folyósításáról az Önkormányzat a támogatottal szerződést köt. A kamatmentes kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a támogatottat, és a vele közös háztartásban élő, nagykorú hozzátartozókat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
5. Önkormányzati segély kamatmentes kölcsönként legfeljebb 12 hónap időtartamra nyújtható.
6. A kamatmentes kölcsönt a megállapított 12 hónap időtartam alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 15. napjáig kell eleget tenni, az erről szóló szerződésben foglaltak szerint.
7. Amennyiben a támogatott, vagy egyetemleges adóstársa bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelembe esik, a kölcsön hátralévő teljes összege egy összegben, a törvényben meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik. A kölcsönszerződésben erre vonatkozóan biztosítékot kell kikötni.
8. Az önkormányzati segélyként nyújtott kamatmentes kölcsön felhasználásáról a támogatott a kölcsön felvételét követő 30 napon belül köteles a szerződésben foglaltak szerint elszámolni. A kölcsön összegének felhasználását a megállapító ellenőrizheti, és ha a kérelmező nem a kérelmében feltüntetett célra használta fel, úgy az ellátást jogosulatlanul igénybe vett ellátásnak kell tekinteni, és egy összegben, 30 napon belül vissza kell fizettetni.
9. Nem részesíthető önkormányzati segélyként nyújtandó kamatmentes kölcsönben az a személy, aki a részére korábban nyújtott kamatmentes kölcsön teljes összegét még nem fizette vissza, vagy a visszafizetési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tett eleget.
10. Önkormányzati segélyként kamatmentes kölcsön közüzemi díjtartozás, pénzintézeti hitel vagy magánszemélytől felvett kölcsöntartozás megfizetésére nem adható.
11. Amennyiben a 12 hónap időtartam alatt a kamatmentes kölcsönként nyújtott önkormányzati segély összege maradéktalanul visszafizetésre kerül az Önkormányzat javára, úgy a polgármester kezdeményezi az illetékes Járási Földhivatalnál a jelzálogjog és járulékai erejéig bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

10. Köztemetés

16. §

1. A polgármester a köztemetést az Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint állapítja meg és biztosítja.
2. A polgármester különös méltányosságból, az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint, a köztemetés költségeit részben, vagy egészben elengedheti, ha a temetésre kötelezett személy saját ingatlannal nem rendelkezik, és a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő személy esetében a 150 %-át, és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.
3. A köztemetés költségeinek megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén az (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.
4. Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége között összeg tekintetében lehet a (2) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

11. Méltányossági közgyógyellátás

17. §

1. A Képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek havi gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása viselése nélkül nem képes viselni, és:
   1. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve – a továbbiakban: Egészségbiztosítási Pénztár – által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri,  
   2. egyedül élő kérelmező esetében a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának az Egészségbiztosítási Pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri.
2. A Képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának hatáskörét a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottságára ruházza át.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

12. A szociális szolgáltatások és ellátások formái

18. §

1. Sajóörös Község Önkormányzata által nyújtott szociális alapszolgáltatások:
   1. szociális étkeztetés,  
   2. házi segítségnyújtás,
   3. családsegítés.
2. Az (1) bekezdésben foglalt alapszolgáltatások közül a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást a Képviselő-testület közvetlenül, míg a családsegítést a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás keretében működtetett, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (3530 Miskolc, Arany János u. 37.) családgondozója útján biztosítja a település lakosai, illetve az arra rászorulók részére.

13. Szociális étkeztetés

19. §

1. A szociális étkeztetés keretében a Képviselő-testület azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve hozzátartozóik, eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel:
   1. életkoruk (65. életév felett),  
   2. egészségi állapotuk (önellátásra képtelenek),
   3. fogyatékosságuk,
   4. hajléktalanságuk miatt

nem képesek biztosítani.

2. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt egészségi állapot tényét és indokait a háziorvos igazolja.
3. A szociális étkezésben részesülők, ha jövedelemmel rendelkeznek, az ellátás biztosításáért térítési díjat kötelesek fizetni.
4. A szociális étkezés intézményi térítési díját e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
5. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a kérelmezőt, ha jövedelemmel és az Szt. 4. § (b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik, valamint nincs eltartásra képes és kötelezett hozzátartozója.
6. Szociálisan rászorultnak tekintendő az a magánszemély, akinek havi rendszeres jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.
7. A Községi Önkormányzat a szociális étkeztetés biztosítását a Sajóörösi Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda 100 adagos, melegkonyhás részlegén keresztül, vásárolt élelmezés keretében biztosítja.

20. §

1. A szociális étkeztetés történhet:
   1. házhoz szállítással (kihordással), különösen a 19. § (1) bekezdésének b) – c) pontja szerinti jogosultak esetében,  
   2. a szociális étkeztetésben részesülő általi elvitellel.
2. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles szociális étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az étkeztetés biztosításának elmaradása veszélyezteti.

14. Házi segítségnyújtás

21. §

1. A házi segítségnyújtást Sajóörös Község Önkormányzata az Szt. 63. §-ában foglaltak szerint, 1 fő házi szociális gondozó foglalkoztatásával biztosítja.
2. A házi segítségnyújtás keretében ellátásban részesülők számára a házi segítségnyújtás szolgáltatás térítési díj mentes.

15. Családsegítés

22. §

1. A Képviselő-testület az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint, a szociális ls mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából családsegítési szolgáltatás nyújt.
2. A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. §

1. Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Sajóörös Község Önkormányzatának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 2/2011. (III. 10.) önkormányzati rendelete, valamint a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 2/2011. (III. 10.) önkormányzati rendeletet módosításáról szóló 10/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet.

Sajóörös, 2014. november 26.

A rendelet kihirdetésének napja: 2014. december 1.

1. Függelék

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló

6/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez

A rendelet 19. § (4) bekezdése szerinti szociális étkeztetés intézményi térítési díja:

1. A szociális étkeztetés – napi egyszeri, meleg étkeztetés – intézményi térítési díja: 280.- Ft (nyersanyagnorma) + 203.- Ft (rezsiköltség) + 130.- Ft (27 % ÁFA) = 613.- Ft/nap/fő.