Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában és a 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában megállapított feladatkörében eljárva – a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed Sajóörös Község Önkormányzatának illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre.
2. Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.
3. Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a Képviselő-testület Szervezési, Jogi és Szociális Bizottsága gyakorolja.
4. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szorulók élethelyzete nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával segítsék elő helyzetük javítását.
5. A szociális gondoskodás biztosítása érdekében a Képviselő-testület tagjai, valamint annak szervei (a Képviselő-testület állandó bizottságai, a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal, a Sajóörösi Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda), az egészségügyi ellátórendszer és a civil szervezetek kötelesek együttműködni, és a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kezdeményezni.

2. §

1. Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-ai határozzák meg.
2. Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
3. A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
4. Az eljárást:

1. a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy,
2. hivatalból lehet

megindítani.

5. A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
6. Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét – a  nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve – az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
7. A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül, 15 napos határidő kitűzésével kell megtenni.
8. A hiánypótlási határidő letelte után a döntéshozó a kérelem tárgyában a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a kérelmet elutasítja.
9. A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a kérelem tárgyában hozott határozatnak kell tartalmaznia.
10. Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő, az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. §

A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. §

1. A kérelmező részére megállapított pénzbeli ellátások kifizetése bankszámlára történő utalással, vagy a Hivatal házipénztárából való készpénz kifizetés formájában történik.
2. A polgármester az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adhat az eseti pénzbeli ellátásoknak a Hivatal házipénztárából készpénzben történő kifizetésre.

5. §

1. A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.
2. A rendkívüli pénzbeli települési támogatásokat az annak megállapításáról szóló határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.
3. A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a megállapításról szóló határozatban kell előírni.
4. A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a tárgyhavi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. §

Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) e rendelet alapján, a jogosultak részére az e rendeletben foglalt feltételekkel települési támogatást nyújt.

7. §

1. A Képviselő-testület az arra rászoruló jogosultak részére rendkívüli és rendszeres települési támogatást nyújt.
2. A rendkívüli pénzbeli települési támogatás formái:

1. települési létfenntartási támogatás,
2. települési gyógyszertámogatás,
3. települési temetési támogatás,
4. települési támogatás elemi kár elhárításához,
5. települési tanévkezdési támogatás,
6. idős korúak egyszeri, év végi települési támogatása.

3. A rendszeres pénzbeli települési támogatás formái:

1. települési létfenntartási támogatás,
2. települési lakásfenntartási támogatás.

Települési létfenntartási támogatás

8. §

1. Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló személy, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 300 %-át nem haladja meg.
2. A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.
3. A települési létfenntartási támogatás nyújtható rendkívüli, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
4. Létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező:
   1. váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem kiesést szenved,
   2. létfenntartása, megélhetése önhibáján kívül valamilyen egyéb, előre nem látható esemény, elemi kár miatt veszélyeztetve van, jövedelem kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik,
   3. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.

9. §

1. A rendkívüli települési létfenntartási támogatást egy naptári évben ugyanazon kérelmező részére maximum 2 alkalommal lehet adni.
2. Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000 Ft.

10. §

1. A rendkívüli települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
2. A 8. § (4) bekezdésében foglalt rendkívüli élethelyzet fennállása esetén – különös méltánylást igénylő esetben – a polgármester jövedelemi helyzettől függetlenül is megállapíthat rendkívüli települési támogatást a kérelmező részére, melyről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

11. §

1. A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.
2. A rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
3. Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 5.000 Ft.
4. A rendszeres települési létfenntartási támogatást tárgyéven belül ugyanazon kérelmező részére csak egyszer lehet megállapítani.
5. Rendszeres települési létfenntartási támogatásra csak az a kérelmező jogosult, aki semmilyen más jövedelemmel nem rendelkezik.
6. Nem jogosult a rendszeres települési létfenntartási támogatásra az a kérelmező, aki a részére felajánlott közfoglalkoztatás lehetőségét visszautasítja, abban nem hajlandó részt venni.

Települési gyógyszertámogatás

12. §

1. Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadásai miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
2. A települési gyógyszertámogatás csak rendkívüli települési támogatás formájában nyújtható.
3. A rendkívüli települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül el kell bírálni.

13. §

1. Rendkívüli települési gyógyszertámogatást egy naptári évben ugyanazon kérelmező részére maximum 2 alkalommal lehet megállapítani.
2. Rendkívüli települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha:

1. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülálló, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 400 %-át nem haladja meg, és
2. a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják az egy főre jutó havi jövedelemének 10 %-át.

3. A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
4. Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési gyógyszertámogatás összege a kérelem benyújtásakor fennálló gyógyszerköltség maximum 50 %-a.

14. §

A rendkívüli települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Települési temetési támogatás

15. §

1. A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.
2. Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló személy, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 350 %-át nem haladja meg.
3. A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

1. temetési költségek megelőlegezésére, vagy
2. a temetési költségek utólagos megtérítésére.

4. A temetési támogatás összegét kérelmenként – a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10 – 50 %-ig terjedő összegben – kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000 Ft.
5. A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
6. A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
7. A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel – számlával történő – elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál nem lehet több.
8. Amennyiben a kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint megállapított határidőre nem számol el a temetési előleggel, úgy az jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és a temetési előleg teljes összegét egy összegben vissza kell fizetni.
9. A települési temetési támogatás megítéléséről a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül döntést kell hozni.

Települési támogatás elemi kár elhárításához

16. §

1. Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
2. Elemi kárnak minősül a tűzkár, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár – jégverés, villámcsapás, fagy, szél által okozott kár – földcsuszamlás, földrengés, árvíz, belvíz miatt bekövetkezett kár.
3. A támogatás összege kérelmenként maximum 300.000 Ft lehet.
4. Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha:

1. a kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
2. a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, továbbá
3. a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló kérelmező, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 500 %-át nem haladja meg.

5. A Hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
6. A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-c) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.
7. El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

1. az elemi kárt szándékosan idézte elő,
2. az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

8. Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben eljárva a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság dönt, a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.
9. A támogatást megítélő határozatban – legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával – a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról – a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával – elszámoljon.
10. Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, határozatban kell kötelezni a támogatás teljes összegének megtérítésére.

Települési tanévkezdési támogatás

17. §

1. Települési tanévkezdési támogatásra jogosult az a sajóörösi állandó lakóhellyel rendelkező:

1. gyermek, fiatalkorú gyermek, aki az adott tanévben alapfokú oktatási intézmény (általános iskola),
2. fiatalkorú gyermek, fiatal felnőtt, illetve felnőtt személy, aki az adott tanévben középfokú oktatási intézmény (szakiskola, középiskola, gimnázium),
3. fiatal felnőtt, illetve felnőtt személy, aki az adott tanévben felsőfokú oktatási intézmény (főiskola, egyetem)

nappali tagozatára beiratkozott tanulója, illetve hallgatója.

2. A települési tanévkezdési támogatás az (1) bekezdés szerinti gyermeket, fiatalkorú gyermeket, fiatal felnőttet, illetve felnőttet alanyi jogon illeti meg.
3. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az alapfokú oktatási intézménybe – általános iskolába – beiratkozott gyermekek tanulói jogviszonyának igazolását a Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal szerzi be az érintett általános iskoláktól.
4. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a települési tanévkezdési támogatás folyósításához csatolni kell a középfokú oktatási intézmény által a tanuló nevére kiállított iskolalátogatási bizonyítványt.
5. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a települési tanévkezdési támogatás folyósításához csatolni kell a felsőfokú oktatási intézmény által a hallgató nevére kiállított hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást.
6. A települési tanévkezdési támogatás összegének átvételére:

1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanuló szülője, törvényes képviselője jogosult,
2. az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben fiatalkorú gyermek, fiatal felnőtt tanuló esetén annak szülője, törvényes képviselője, felnőtt korú tanuló esetén saját maga, vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult,
3. az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben fiatal felnőtt hallgató esetében annak szülője, törvényes képviselője, felnőtt korú hallgató esetében saját maga, vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

7. A települési tanévkezdési támogatás folyósítása minden év augusztus 15-től október 30-ig terjedő időszakban – ügyfélfogadási napokon – történik, a támogatás összegének a Hivatal házipénztárából történő készpénzes kifizetés formájában.
8. Az települési tanévkezdési támogatás összege:

1. az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben:              4.000 Ft/tanuló,
2. az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben:              5.000 Ft/tanuló,
3. az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben:              7.000 Ft/hallgató.

Időskorúak egyszeri, év végi települési támogatása

18. §

1. Időskorúak egyszeri, év végi települési támogatásra jogosult az a kérelmező, aki sajóörösi állandó lakóhellyel rendelkezik, és a tárgyév december 31-ig a 62. életévét betöltötte, illetve betölti.

2. Az (1) bekezdés szerinti támogatást az a kérelmező igényelheti, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.
3. Az időskorúak egyszeri, év végi támogatását a Hivatal által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet igényelni, a szükséges jövedelemigazolások becsatolása mellett.
4. Az időskorúak egyszeri, év végi támogatásának folyósítására minden év december 1. és december 15. közötti időszakban történik, a támogatás összegének a Hivatal házipénztárából történő készpénzes kifizetés formájában.
5. Az időskorúak egyszeri, év végi települési támogatásának összege:

1. az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő házaspárok esetében: 5.000 Ft/fő,
2. az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, egyedülálló személy esetében: 7.500 Ft/fő.

6. Az időskorúak egyszeri, év végi települési támogatásra való jogosultságáról a Képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság dönt.

Települési lakásfenntartási támogatás

19. §

1. Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.
2. Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs a lakcíme szerinti lakásán kívül egyéb vagyona.
3. A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.
4. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, és a tüzelőanyag ára.
5. Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 50 %-át.

20. §

1. A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
2. Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás maximális összege:

1. 0-tól 30.000 Ft/hó egy főre eső jövedelem esetén:                         5.000 Ft,
2. 31.000-től 45.000 Ft/hó egy főre eső jövedelem esetén:                4.000 Ft,
3. 46.000-től 60.000 Ft/hó egy főre eső jövedelem esetén:                3.000 Ft,
4. 61.000-től 71.250 Ft/hó egy főre eső jövedelem esetén:                2.500 Ft.

21. §

A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

1. a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház) udvara, kertje, a házhoz tartozó kerítés, és a ház kerítésen kívüli, a kerítéssel határos területe, és a járda tiszta legyen,
2. a ház állagmegőrzése biztosítva legyen,
3. a ház olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
4. a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

22. §

1. A 21. § a) pontjában meghatározott feltételek akkor teljesülnek, ha:

1. a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,
2. a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,
3. a nyílászárók tiszták,
4. az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,
5. az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal – június 1. és június 30. között, valamint szeptember 1. és szeptember 30. között – történő kaszálást kell érteni,
6. csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,
7. az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,
8. az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 20 %-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag,
9. a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,
10. az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,
11. szilárd kommunális hulladéktól mentes a házzal érintett ingatlan (továbbiakban: ingatlan) kerítésen kívüli határos területe, és a járda,
12. kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az e) pontban meghatározott időpontokban,
13. a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,
14. az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

2. A 21. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:

1. az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,
2. a házon, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

3. A 21. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a ház megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek.
4. A 21. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:

1. a ház tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,
2. a ház lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak.

23. §

A 21. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

24. §

1. A 21. § és 22. §-ban meghatározott feltételek folyamatos teljesítését a Hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott dolgozója ellenőrizheti.
2. Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeképpen, szükség esetén a jegyző az érintettet 15 napos határidő kitűzésével felszólítja, ha a meghatározott kötelezettségek nem teljesülnek.
3. Amennyiben a kérelmező a felszólítás ellenére sem tesz eleget a 21. és 22. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítésének, úgy a települési lakásfenntartási támogatás további folyósítása megvonható, és erre irányuló kérelmet a kérelmező a támogatás megvonásától számított 1 éven belül nem nyújthat be újra.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

25. §

1. A természetben nyújtott szociális ellátások körében a Képviselő-testület a következő ellátásokat nyújtja:

1. köztemetés,
2. gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,
3. tankönyv- és tanszervásárlás,
4. vásárlási utalvány,
5. anyagok és eszközök közvetlen megvásárlása,
6. közüzemi szolgáltatások közüzemi szolgáltató részére történő közvetlen megfizetése,
7. tüzelő vásárlás.

2. A települési támogatást megállapító határozat kimondhatja, hogy a támogatás egy részét, vagy teljes egészét természetben lehet biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.
3. A (1) bekezdés a) – g) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

Köztemetés

26. §

1. A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
2. A Képviselő-testület Szervezési, Jogi és Szociális Bizottsága különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

1. részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 200 %-át,
2. egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a 120 %-át, és az érintett személy sem ingó, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

27. §

1. A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében:

1. szociális étkeztetés, és
2. családsegítés

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

2. Az (1) bekezdésben foglalt alapszolgáltatások közül a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást a Képviselő-testület közvetlenül, míg a családsegítést a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, a Miskolc Környéki Önkormányzati Társulás keretében működtetett, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (3530 Miskolc, Arany János u. 37.) családgondozója útján biztosítja a település lakosai, illetve az arra rászorulók részére.

Szociális étkeztetés

28. §

1. A szociális étkeztetés keretében a Képviselő-testület azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, illetve akik azt önmaguk, illetve hozzátartozóik, eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel:
   1. életkoruk (65. életév felett), 
   2. egészségi állapotuk (önellátásra képtelenek),
   3. fogyatékosságuk,
   4. hajléktalanságuk miatt

nem képesek biztosítani.

2. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt egészségi állapot tényét és indokait a háziorvos igazolja.
3. A szociális étkezésben részesülők, ha jövedelemmel rendelkeznek, az ellátás biztosításáért térítési díjat kötelesek fizetni.
4. A szociális étkezés intézményi térítési díját e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
5. Ingyenes ellátásban kell részesíteni a kérelmezőt, ha jövedelemmel és az Szt. 4. § (b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik, valamint nincs eltartásra képes és kötelezett hozzátartozója.
6. Szociálisan rászorultnak tekintendő az a magánszemély, akinek havi rendszeres jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.
7. A Községi Önkormányzat a szociális étkeztetés biztosítását a Sajóörösi Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda 100 adagos, melegkonyhás részlegén keresztül, vásárolt élelmezés keretében biztosítja.

29. §

1. A szociális étkeztetés történhet:
   1. házhoz szállítással (kihordással), különösen a 28. § (1) bekezdésének b) – c) pontja szerinti jogosultak esetében, 
   2. a szociális étkeztetésben részesülő általi elvitellel.
2. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles szociális étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az étkeztetés biztosításának elmaradása veszélyezteti.

Családsegítés

30. §

1. A Képviselő-testület az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint, a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzetekhez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából családsegítési szolgáltatás nyújt.
2. A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

31. §

1. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más, felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2. Ugyanazon kérelmezőnek egy éven belül, egyidejűleg csak rendkívüli méltánylást igénylő esetben lehet több jogcímen települési támogatást megállapítani.
3. A (2) bekezdésben foglaltak szerint benyújtott kérelmek esetében a kérelmek elbírálásáról a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben eljárva a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság dönt.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

32. §

1. Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 6/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelete.

Sajóörös, 2015. február 20.

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 25.

1. Függelék

Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

a települési támogatásról és egyes szociális ellátásokról szóló

5/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelethez

A rendelet 28. § (4) bekezdése szerinti szociális étkeztetés intézményi térítési díja:

1. A szociális étkeztetés – napi egyszeri, meleg étkeztetés – intézményi térítési díja: 280.- Ft (nyersanyagnorma) + 203.- Ft (rezsiköltség) + 130.- Ft (27 % ÁFA) = 613.- Ft/nap/fő.