Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 09Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sajóörös Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Szervezetrendszer
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóörös Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3586 Sajóörös, Szent Imre tér 2.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Sajóörös község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának elérhetősége: www.sajooros.hu
(5) Az Önkormányzat hivatalos központi elektronikus levelezési címe: hivatal@sajooros.hu
(6) Az Önkormányzat képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) szervei:
a) polgármester,
b) állandó bizottságok:
ba) Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság,
bb) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság,
c) Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),
d) jegyző,
e) önkormányzat részvételével működő társulás.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje: „Sajóörös Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(2) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Sajóörös címere, zászlaja.
(3) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat és azok adományozásának szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.
2. Az Önkormányzat feladatai és hatásköre, a feladatellátásban résztvevők
3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 3. függeléke tartalmazza.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat feladatainak eredményes végrehajtása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és az illetékességi területén működő társadalmi, civil szervezetekkel.
(5) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörén túl, költségvetésében meghatározottak szerint biztosíthatja a településen működő civil szervezetek – pályázati eljárás keretében történő – pénzügyi támogatását.
(6) A képviselő-testület az Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
A képviselő-testület működésének szabályai
3. A képviselő-testület tagjai és ülései
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak – a polgármestert is beleértve – száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület döntéseit az ülésein hozza meg.
(4) A képviselő-testület ülésének típusai:
a) alakuló ülés
b) rendes (munkaterv szerinti) ülés
c) rendkívüli (munkaterven kívüli) ülés
d) együttes ülés
e) közmeghallgatás
5. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A rendes ülések tervezett időpontja a munkatervben ütemezett hónap utolsó szerdai napja.
(2) A képviselő-testület ülésének helye: az Önkormányzat székhelye, vagy akadályozó körülmény, illetve célszerűségi indok folytán a Közösségi Színtér (3586 Sajóörös, Fő utca 16.) helyisége.
(3) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatalt, illetve az együttműködés más területeit érintő kérdésekről együttes ülésen is dönthetnek. Ebben az esetben az ülés helye eltérhet a (2) bekezdésben meghatározottól.
4. A képviselő-testületi ülés összehívásának rendje
6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg akadályoztatás esetén a képviselő-testület ülését a polgármester által kijelölt alpolgármester; az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg akadályoztatás esetén a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A polgármester képviselő-testületi ülés összehívásához és vezetéséhez kötődő jogkörének gyakorlása alatt ez esetekben az alpolgármester vagy az elnök eljárása megfelelően értendő.
(3) Az (5) bekezdésben meghatározottakat az ülés helyének, kezdési időpontjának, a javasolt napirendi tárgyaknak és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót legkésőbb a képviselő-testület ülése napját megelőző 5. napon; a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés időpontját megelőzően kell megküldeni. A meghívóval az ülés napirendjéhez kapcsolódó írásbeli előterjesztéseket is meg kell küldeni. Amennyiben technikai vagy más objektív körülmény az előterjesztés megküldését akadályozza, az a meghívó megküldését követően is megküldhető, vagy az adott ülésen is kiosztható a jelenlévők részére.
(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, akadályoztatása esetén az aljegyzőt vagy a jegyző megbízottját,
c) akiket a polgármester vagy a jegyző a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formában (e-mail útján) kell megküldeni.
(7) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére elegendő a meghívásuk indokául szolgáló napirendi tárgy írásbeli előterjesztését megküldeni.
(8) A polgármester jogosult a határidőhöz kötött, illetve halaszthatatlan ügy megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására a (4) bekezdésben meghatározott időkorlátra tekintet nélkül. Ebben az esetben az ülésen ismertetni kell az ülés összehívásának alapjául szolgáló indokokat.
(9) Az írásbeli meghívó, illetve előterjesztés mellőzhető, ha az ülés összehívására a (8) bekezdés alapján kerül sor.
(10) A testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő is aláírja. A jegyzőkönyv hitelesítők személyére az ülés megnyitását követően a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással, vita nélkül dönt.
(11) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, továbbá a döntéshozatalra vonatkozóan az e rendeletben megállapított szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) Az együttes ülés összehívásáról a Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik. Az együttes ülést köteles összehívni a nem székhely település polgármesterének indítványára is.
b) Az együttes ülést a székhely önkormányzat polgármestere, annak akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a nem székhely önkormányzat polgármestere vezeti.
c) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző mellett valamennyi, az ülésen résztvevő önkormányzat polgármestere és az esetileg kijelölt jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
5. Az ülések nyilvánossága
7. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak (nyílt ülés).
(2) A lakosságot a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés helyéről és idejéről, az ülés napirendjéről, legkésőbb az ülés napját megelőző 5. napon a meghívó közzétételével tájékoztatni kell. A közzététel az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(3) A képviselő-testület nyílt ülésén résztvevő állampolgárok az egyes napirendek tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.
(4) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A polgármester ezen jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér és felhívja a figyelmét a tárgyszerűségre;
b) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a képviselő-testületet, vagy annak bármely tagját nyilvánvalóan sérti;
c) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja;
d) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a képviselő-testület tagját – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarja, valamint azt a személyt, aki a tárgyalást olyan mértékben zavarja meg, hogy az az ülés folytatását veszélyezteti.
(5) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, úgy a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti.
6. A munkaterv
8. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot tehet:
a) képviselő-testület tagja,
b) állandó bizottság tagja,
c) jegyző,
d) önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések – ideértve a közmeghallgatást is – tervezett időpontját
b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét
c) a napirend előterjesztőjét.
(4) A javaslatok alapján elkészített munkaterv-tervezetet a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig elfogadás végett a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Az elfogadott munkatervet a jegyző az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hivatalos honlapján közzéteszi.
7. Az ülések napirendje
9. § (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg, illetve fogadja el. A napirendről a képviselő-testület határozathozatal mellőzésével, vita nélkül dönt.
(2) A polgármester köteles a napirendek közé felvenni:
a) a munkatervben meghatározott és előkészített tárgyat,
b) az állandó bizottság által megtárgyalt és testületi ülésre javasolt tárgyat,
c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.
(3) A napirendek tárgyalásának sorrendje a következő:
1. rendelet-tervezetek
2. határozati javaslatok
3. beszámolók
4. tájékoztatók
5. kérdések
6. zárt ülés napirendi pontjai.
(4) Indokolt esetben a napirendek tárgyalása a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a meghívottak ilyen irányú igényeire.
(5) Az ülés meghívójának kiküldését követően felmerült indokok alapján a polgármester indítványára a napirend kiegészíthető. A kiegészítést indokolni kell. A kiegészítésről a képviselő-testület határozathozatal mellőzésével, vita nélkül dönt.
(6) A meghívóban szereplő valamely napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára a tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend levételére, elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell és erről a képviselő-testület határozathozatal mellőzésével, vita nélkül dönt.
8. Az előterjesztések
10. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) képviselő-testület bizottsága,
e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér vagy kötelez,
f) képviselő-testület tagja.
(2) Az előterjesztések típusai:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(3) Az előterjesztések formái:
a) írásbeli előterjesztés,
b) szóbeli előterjesztés.
(4) Az előterjesztések elsősorban írásban terjeszthetők elő. Szóbeli előterjesztésre abban az esetben kerülhet sor, ha azt a rendelkezésre álló idő rövidsége, a tárgy jellege, vagy más adminisztratív objektív körülmény indokolja.
(5) A rendelet-tervezet vagy a határozati javaslat előterjesztéséhez kapcsolódó, átfogó vagy több részletre kiterjedő módosítási javaslatokat a javaslattevő az ülést megelőző nap 12:00 óráig írásban, indokolással ellátva nyújthatja be a polgármesterhez.
9. Kérdés
11. § (1) A képviselő-testület tagja feladatkörébe tartozó ügyben, felvilágosítás kérése céljából az ülést megelőzően legalább 3 nappal a jegyzőnél írásban kérdést nyújthat be.
(2) A határidőre benyújtott kérdésre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben a képviselő határidőn túl, vagy az ülésen nyújtja be kérdését, továbbá a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 30 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.
10. Az előterjesztések vitája, a szavazás rendje
12. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát folytat, amelynek során
a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,
b) az érintett bizottság elnöke vagy a polgármester ismerteti a bizottság véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel,
d) a képviselők, tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatot szavazásra bocsátja.
13. § (1) A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot (rendelet-tervezet esetén) vagy határozatot hoz (határozati javaslat vagy beszámoló esetén).
(2) Szavazni kizárólag személyesen lehet.
(3) A határozathozatalhoz minősített többség szükséges, az Mötv. által meghatározottakon kívül:
a) fegyelmi ügyekben,
b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) kitüntetések, díszpolgári cím adományozásához,
d) helyi népszavazás kiírásához,
e) településrendezési eszközök jóváhagyásához,
f) hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához, az Önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak forgalomképessége tárgyában való döntéshez,
g) Az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, azoknak bármilyen kötelezettség céljára való biztosításához vagy rendelkezésre bocsátásához.
(4) Határozati javaslat és rendelet-tervezet esetében, amennyiben van módosító javaslat, úgy először azokról kell szavazni.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(6) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő Önkormányzati képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával 3 havi időtartamra, 50 %-os mértékre csökkentheti.
(7) Az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok és bizottsági elnökök tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásainak szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.
14. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igennel” vagy „nemmel” szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.
(3) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazás lebonyolítására a képviselő-testület, tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság tagjaira és annak tagjai közül választandó elnöke személyére a polgármester tesz javaslatot.
(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.
(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazást követően összeszámolja a leadott szavazatokat és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) A képviselő-testület név szerinti szavazást egyszerű többséggel – az Mötv-ben meghatározott esetek kivételével – az ülésen elhangzott indítvány alapján, a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan, bármely ügyben elrendelhet.
(8) A név szerinti szavazás során a jegyző ABC rendben felolvassa a jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel érthetően és egyértelműen közlik szavazatukat. A polgármester utolsóként szavaz.
11. Jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésről távolmaradó képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyv esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,
b) a 2 jegyzőkönyv hitelesítő nevét, aláírásukat,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az ülés berekesztésének időpontját,
e) az ülésen el nem hangzott azon információkat, melyek elősegítik a jegyzőkönyvben foglaltak értelmezését, azok tartalmi feltárását,
f) a szavazásra bocsátott előterjesztésre nemlegesen szavazó képviselő nevét, amennyiben azt az érintett képviselő kéri.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztés,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) az elfogadott rendelet,
g) az írásban benyújtott hozzászólás, indítvány vagy kérdés,
h) a jegyző törvényességi észrevétele,
i) az érintett nyilatkozata, mely ügyének zárt ülésen történő megtárgyalására irányul.
(4) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melynek visszahallgathatóságát biztosítani kell.
(5) A jegyzőkönyvről, illetve a jegyzőkönyvből – az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével – másolat készíthető.
12. A rendeletek és határozatok végrehajtása
16. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a rendelet, határozat megjelölését
b) a rendelet, határozat tárgyát
c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét
d) a rendelet hatályba lépésének idejét
e) a rendelet, határozat végrehajtására vonatkozó megjegyzést
f) a határozat végrehajtásáért felelőst
g) a határozat végrehajtásának idejét
(3) A határozat végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követően a polgármesternek a végrehajtásról jelentést ad.
(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a képviselő-testületet félévenként tájékoztatja.
13. Közmeghallgatás, lakossági fórum
17. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és az esetleges témákat tartalmazó meghívót legalább 8 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatásra az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A lakosság és a társadalmi, civil szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum biztosítja. A képviselő-testület lakossági fórumok megszervezéséről, megtartásáról – a felmerült igények alapján – esetenként dönt.
Testületi döntések
14. Rendeletalkotás
18. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) önkormányzati képviselő,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) polgármester, alpolgármester,
d) jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről szóló indokolással, írásbeli formában, melyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(3) Amennyiben a szabályozási tárgy jelentősége, annak vélelmezhető széles társadalmi hatásai indokolják, biztosítani kell, hogy a település lakossága, a helyi társadalmi és civil szervezetek javaslattal éljenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítése során.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és azt az Önkormányzat honlapján közzéteszi, amennyiben az egyeztetés törvényi követelmény.
(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tehet a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
19. § (1) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
(2) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététel.
15. Határozat és egyéb döntési forma
20. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért, illetve kiadásáért.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészülését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.
21. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) a napirendek meghatározásáról
b) a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről (amennyiben azok közreműködéséről esetileg döntött)
c) ügyrendi kérdésekről
d) tájékoztató típusú előterjesztés tudomásulvételéről, amennyiben annak jellege a döntéshozatalt indokolttá teszi
e) a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról
f) a rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról
Képviselő-testület szerveinek jogköre
16. A képviselő-testület tagjainak jogai és kötelezettségei
22. § (1) Az egyes képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv., valamint önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon túl – köteles:
a) a tudomására jutott nem nyilvános adatokat megőrizni,
b) rendszeres kapcsolatot tartani a település polgáraival,
c) írásban bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve ha egyéb képviselői megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
d) képviselő-testületi vagy bizottsági felkérésre részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a testületi, önkormányzati működést érintő vizsgálatokban,
e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,
f) személyes érintettségre vonatkozó bejelentését megtenni.
(3) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az Önkormányzat képviseletében jár el, úgy kizárólag a képviselő-testület döntésének megfelelő álláspontot képviselheti az Önkormányzat nevében.
17. A képviselő-testület bizottságai
23. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezésére, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület 3 fős Szervezési, Jogi és Szociális Bizottságot (SZJSZ), valamint 3 főből álló Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságot (PGT) hoz létre.
(3) A bizottságok tagjai önkormányzati képviselők lehetnek. Ugyanazon képviselő több bizottságban is tagságot viselhet. A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(4) A Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság működése során
a) kivizsgálja az összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos bejelentéseket és határozati javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti,
b) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik annak megőrzéséről és visszaadásáról,
c) figyelemmel kíséri a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását,
d) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, engedélyezi a szabadság igénybevételét,
e) átruházott hatáskörben dönt az 1. mellékletben meghatározott ügyekben.
(5) A Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság működése során
a) megtárgyalja és véleményezi az Önkormányzat vagyonát, gazdálkodását érintő rendelet-tervezeteket és előterjesztéseket,
b) figyelemmel kíséri a tevékenységi körébe tartozó rendeletek hatályosulását,
c) véleményezi az Önkormányzat hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással kapcsolatos indokait, gazdasági megalapozottságát,
d) véleményezi a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel kapcsolatos előterjesztéseket,
e) átruházott hatáskörben dönt az 1. mellékletben meghatározott ügyekben.
(6) A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, valamint határozathozatalára, döntéseinek végrehajtására, tagjainak kizárására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági tag kizárásáról a bizottság dönt, az ülésről készült jegyzőkönyvet pedig a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(7) A képviselő bizottsági tagokon kívül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §. (3) bekezdése ea) pontjában foglaltak alapján a bizottság nem képviselői tagjai is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
18. A polgármester és az alpolgármesterek
24. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:
a) az Önkormányzat demokratikus működéséért, a széles körű nyilvánosság biztosításáért,
b) a település fejlesztéséért, a közszolgáltatások megszervezéséért,
c) a lakossággal való együttműködésért,
d) az Önkormányzat intézményeivel, társönkormányzatokkal való kapcsolattartásért,
e) a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséért, a javaslatok megalapozottságáért,
f) a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról történő tájékoztatásért.
(4) A képviselő-testület tagjai közül két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(5) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik tevékenységüket.
(6) Az alpolgármesterek feladatköreit, munkamegosztásuk módját állandó vagy eseti jelleggel a polgármester saját hatáskörben határozza meg.
19. A jegyző és az aljegyző
25. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a polgármester irányításával a jegyző vezeti.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. Tisztség betöltetlensége, illetőleg akadályoztatás esetén a Hivatal hatósági referense látja el a jegyzői feladatokat.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(4) A képviselő testület által a jegyzőre átruházott hatáskört az 1. melléklet tartalmazza.
20. Társulások
26. § (1) Az Önkormányzat feladatainak célszerűbb, hatékonyabb ellátása érdekében önkormányzati társulásban vesz részt.
(2) A társulásban való részvétel részletes szabályait a társulási megállapodás, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatait a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás útján látja el.
21. A hivatali szervezet
27. § Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Nagycsécs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 85. §-ának szabályai szerint közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, melynek hivatalos elnevezése: Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal
Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet 2024. október 9-én 17 órakor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2019. (XI.20.) önkormányzati rendelete.