Sajóecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzati Vagyonról
Hatályos: 2013. 06. 18- 2015. 12. 27Sajóecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VI. 18.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzati Vagyonról
Sajóecseg Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 5. § (2) bekezdés b-c.) pontjában, (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 11. § (16.) bekezdésében, 13. §(1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, (12) bekezdéséen, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (2) bekezdés i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (2) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) önkormányzatra
b) önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az önkormányzat szerveire
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az ön kormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § .E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon
b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(Xll.24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak.
2. Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll
(2) A forgalomképtelennek besoroltak önkormányzati
a) vagyont nem lehet elidegeníteni,
b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot)
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik..
3. Az önkormányzat törzsvagyona
4. § Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.
5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon alatt az Nvt.5. §(3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvt.5. § (4) bekezdése szerinti vagyon kell érteni.
(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná nem minősít vagyonelemet.
(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.
6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az Nvt. 5. § (5) bekezdésében korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) a képviselő-testület az a.) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából ál.
(2) Az Nvt. 5. § (5) bekezdés b.) pont ja alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeket a 2. sz. melléklet tartalmazza.
7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2) A 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan egy évig szünetel,
c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
2. Az önkormányzat üzleti vagyona
8. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit e rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
3. A tulajdonjog átruházása
9. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 5 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervezet részére lehet.
10. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembe vételével lehet értékesíteni.
(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni
a) a képviselő-testület az 5 (öt) millió forintot meghaladó értékű vagyon értékesítéséről a Regionális Lapban történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, az 5 (öt ) millió ft-ig terjedő értékhatár között az önkormányzat a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésében rögzített szabályokat kell alkalmazni.
6. Ingyenes vagyonátruházás
11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
7. Vagyon megterhelése
12. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az Nvt. 6. § (1) bekezdésében felsorolt kivételektől eltekintve nem lehet megterhelni.
13. § Az Önkormányzat Nvt. szerint korlátozottan forgalomképesnek minőülő törzsvagyonának megterhelhetőségére az Nvt. 5. § (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni.
14. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület hatásköre.
(3) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokra — átruházott hatáskörben — a Polgármester jogosult.
8. A vagyon vállalkozásba vitele
15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályaira az Nvt. szabályai az irányadók.
16. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvt. 8. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot — értékhatár nélkül — a képviselő-testület gyakorolja.
9. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. és 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthet".
(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek elengedi vagy nem engedi el az Mötv. 109. §(6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
18. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
19. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A képviselő-testület az 5 (öt) millió Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a Regionális lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(5) A vagyon kezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során az Nvt. 11. §(8) bekezdésében foglaltakon túlmenően betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályinak megfelelően, elvárható gondoskodással birtokolni, használni és a hasznait szedni,
b) a vagyon rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d) az Mötv. 109. §(7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
21. § (1) Vagyon kezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésébe:
a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) gyermekvédelmi-, szociális ellátás,
d) igazgatási tevékenység,
e) Sportcélú feladatok ellátása
22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az államháztartásról szóló törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) e feladat ellenőrzésére létre hozott Bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állam megóvásáról, a jó karbantartásról
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
10. Hasznosítási jog, használatba adás
23. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, a használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.
24. § (1) Az 5 millió Ft értéket meghaladó vagyon hasznosítási jogát versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2) A képviselő-testület az 5 millió Ft értéket meghaladó vagyon hasznosítási jog átengedélyezéséről a Regionális lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) Az 5 (öt) millió Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati , hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.
(4) A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati 
hasznosítási jog átengedéséről.
25. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
26. § Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése — az átengedés időtartamától függetlenül —értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
27. § Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
11. Az értékpapír
28. § (1) A helyi önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiért értékpapírt vásárolhat.
(2) Értékpapír vásárlása esetén — átruházott hatáskörben — a polgármester dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) Meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselőtestület dönt.
12. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
29. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
13. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
30. § Az önkormányzat követeléséiről — mint az önkormányzati vagyon részéről —való lemondás jogát
a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100 ezer Ft összeghatárt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.
31. § (1) A 30. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során- figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat —a követelésről való lemondásról bíróság előtti egyezség megkötése történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során — figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat- csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magába foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezéseit.
14. Hitelfelvétel és- törlesztés, kötvénykibocsájtás, beruházás és felújítás és lízing
32. § (1) Az önkormányzatnak Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény korlátai között van lehetőség hitelfelvételre és kötvény kibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat , felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről. 
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
15. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
33. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül jutatott ( a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselőtestület dönt.
34. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kel készíteni.
35. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll:
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24. ) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat,
b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:
ba) a tárgyi eszközöknél,
bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:
ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,
cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
cc) vizeket és közcélú vízi létesítményeket,
cd) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
ce) műemlékeket,
cf) védett természeti területeket,
cg) kulturális javakat,
ch) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
ci) közműveket,
cj) temetőt,
d) az a)-c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket , ezen belül:
da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét, dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet 44/A. §(3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon részletezésben.
(4) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében az önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet alkot, mely tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására — ezen belül értékesítésére-, gyarapítására vonatkozó közép-és hosszú távú célkitűzéseit.
(5) A nemzeti vagyongazdálkodás feladatait az Nvtv. 7. § (1) bekezdése határozza meg.
gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeletnek az összhangját.17. Eljárási szabályok
37. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha
38. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értéket kell alapul venni.
(2) A vagyon érvényesítésekor 100 ezer Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében értékbecslés készítése szükséges. Amennyiben az értékbecslő által meghatározott vagyoni érték magasabb mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.
(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, haszonhasználati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 100 ezer Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében értékbecslő bevonása szükséges.
39. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítésről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfeleléségéről- az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján —a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet.
18. Záró rendelkezések
40. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet
1. melléklet
1. sz. melléklet
Törzsvagyonhoz tartozó forgalomképtelen földterületek
1. 073 külterületi út
2. 050/2 külterületi út
3. 075 külterületi út
4. 010 külterületi út
5. 017 külterületi út
6. 07 külterületi út
7. 033 külterületi út
8. 035 külterületi út
9. 036 külterületi út
10. 055 külterületi út
11. 027 külterületi út
12. 060 külterületi út
13. 058 külterületi út
14. 025 külterületi út Temetőhöz vez. Földter.)
15. 026/2 út (temetőhöz vez. Földterülete)
16. 043/2 árok
17. 051/5 gyep
18. 051/2 csatorna
19. 048 árok
20. 202 árok
21. 91 árok
22. 062/3 szántó (Sajó-part)
23. 02 gyep (sportpálya)
24. 166 közterület (Sajó-part)
25. 241 (Kossuth bekötő Állomás útról földter.)
26. 304 Kossuth u. (földterülete)
27. 312 földút
28. 318 Jókai-Kossuth összekötő földterület
29. 104 földút (Széchenyitől Th-felé Sajó-part
30. 342 Jókai Kossuth összekötő földter.
31. 368 Jókai u. földterülete
32. 397 Rózsa F. u. földterülete
33. 17 Dózsa Gy. U. földterülete
34. 49 Rákóczi u. földterülete
35. 26 Rákóczi foly. D.felé földterület
36. 239 földút (Presszó mellett)
37. 189 Thököly u. s.p.felé földterület
38. 165 Thököly u. földterülete
39. 158 Thököly u. (K.H. előtt) földterülete
40. 396/23 Patak u. földterülete
41. 396/61 Patak u. földterülete
42. 205 (állomás u.val párh. Földút
43. 396/34 Föld út (Patak u-val párhuzamosan
44. 396/76 Föld út (Patak u-val párhuzamosan
45. 396/60 Utca (Zalka u. folyt. Hídig)
46. 70 Közpark
47. 163/ Thököly-Zalka szennyvízhez
48. 163/ Thököly-Zalka szennyvízhez
49. 061/22 Árok (Állomás u u. Nagy Ilonka mögött)
50. 061/24 Tólápa kat.templom mögött
51. 061/23 vásárlás 2012.01.13.
Törzsvagyonhoz tartozó forgalomképtelen egyéb építmények
1. Fa buszmegálló
2. Sportpálya alap
3. Kéthajós buszmegálló
4. Háromhajós buszmegálló
5. Zalka M u.
6. Patak u. 396/61 hrsz
7. Patak u. 396/23 hrsz
8. Jókai u.
9. Jókai -Kossuth összekötő út (342 hrsz)
10. Jókai-Kossuth összekötő út II.(318 hrsz)
11. Kossuth u.
12. Thököly u.
13. Dózsa Gy u.
14. Rákóczi u.
15. Rózsa u.
16. 26hrsz út (Rákóczi-Dózsa összekötő)
17. 71 park
18. 158 út (Thököly u. K.H.előtt)
19. 189 út (Thököly u. sportpálya felé)
20. 241 út (Kossuth bekötő út Állomás u.-ról)
21. 396/60út (Zalka folytatása hídig)
22. 025
23. 026
24. Park (főtérnél)
25. Főtér térburkolat
26. Ravatalozónál térburkolat
27. Posta művelődési otthon parkosítás
28. Állomás utca sétány 411hrsz
29. Rákóczi F. u. járda
30. Dózsa Gy. U járda
31. Szennyvíz beruházás
2. melléklet
2. sz. melléklet
Törzsvagyonhoz tartozó korlátozottan forgalomképes földterületek
1. 136/1 Polg. Hivatal földterülete
2. 123 Posta, ifj. klub földterülete
3. 026/1 Temető (026)
4. 153 Házasságkötő földterülete ()153
5. 73/3 Általános Iskola földterülete (73/3)
6. 156 Orvosi rendelő földterülete (156)
7. 216 Óvoda földterülete
Tv.hoz tartozó korlátozottan forgalomképes épületekről
1. Ravatalozó
2. Általános Iskola+Tornaterem
3. Posta + Edzőterem
4. Polgármesteri Hivatal épülete
5. Házasságkötő terem + Gyógyszertár
6. Orvosi rendelő
7. Óvoda
8. Közösségi Ház
9. TELEHÁZ épülete
Törzsvagyonhoz tartozó korlátozottan forgalomképes egyéb építmények
1. 136/1 Polg.Hiv. kerítése
2. 123 Posta épüéet kerítése
3. 156 Orvosi épületének kerítése
4. 216 Óvoda kerítése
3. melléklet
3. sz. melléklet
Üzeleti Vagyon
forgalomképes földterületek
1. 73/2 Szolgálati lakás földterülete
2. 220 telek
3. 219 telek
4. 209 telek
5. 230 telek
6. 227 telek
7. 225 telek
8. 208 telek
9. 207/1 telek
10. 223/1 telek
11. 223/2 telek
12. 225 telek
13. 213 telek
14. 211 telek
15. 228/1 telek
16. 05/17 iparterület állomásnál
17. 05/18 iparterület állomásnál
forgalomképes épületekről
1. Szolgálati lakás
forgalomképes egyéb építmények
1. Betongarázs I.
2. Betongarázs II.
3. Betongarázs III.
4. 73/2 Szolgálati lakás kerítése