Sajóecseg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelete

A köztisztaság fenntartásáról

Hatályos: 2015. 04. 25- 2020. 08. 31

Sajóecseg Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelete

A köztisztaság fenntartásáról

2015.04.25.

Sajóecseg község Önkormányzati Képviselő- testülete Magyarország Alaptörvényének 32.cikk (1) bekezdés a.) pontjában és Magyarország helyi Önkormányzatairól szól 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjának feladatkörében eljárva, valamint a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV.tv. 7. §-ban kapott felhatalmazás alapján a közterületek fenntartásáról, a szilárd, folyékony hulladékkal és veszélyes hulladékkal összefüggő tevékenységről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja a községben kulturált köztisztasági viszonyok kialakítása, egészségügyi és környezetesztétikai igényeknek megfelelően.

A település köztisztaságának fenntartásában mindenki köteles közreműködni.

2. § (1) A Rendelet hatálya Sajóecseg Község közigazgatási területén a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb személyekre, ezek társaságaira, magánszemélyekre egyaránt kiterjed.

(2) Jogi hatálya nem terjed ki az állattartás köztisztasági szabályaira.

3. § A rendeletben alkalmazott fogalmakat az 1. sz. függelék tartalmazza.

II. Közterületek tisztántartása

4. § A képviselő-testület a kezelésében lévő parkok, játszótér, egyéb közterületek rendezettségéről, tisztántartásáról az Önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik.

5. § Az intézmények, kereskedelmi - vendéglátó egységek, jogi személyek tulajdonában lévő ingatlanok esetében e fejezetben foglalt előírások betartására a vezető köteles intézkedni, a tulajdonosi kötelezettségtől függetlenül.

6. § Közterületet beszennyezni, szemetet, hulladékot eldobálni, szennyvizet vagy más szennyező folyadékot közterületen kiönteni, vagy magánterületről kifolyatni tilos - kiemelten:

- bármilyen szennyező anyagot lerakni, kiengedni,
- maró , mosogatólé, trágyalét kiengedni,
- bármilyen hulladékot engedélyezés nélkül lerakni,
- gépjárművet mosni,
- elhullott állatot kirakni,
- építési, bontási, tüzelőanyagot felhalmozni, ott huzamosabb ideig tárolni
- csúszásmentesítéshez környezetszennyező jégoldó anyagot használni,
- közkifolyót és környékét beszennyezni, ott gépjárművet mosni.

7. § Az ingatlantulajdonosnak a közutak mentén keletkezett fűtermést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal le kell kaszálnia és eltakarítania.

8. § Az ingatlan mellett húzódó közterületen elhelyezett növények gondozásáról a tulajdonos, vagy használó köteles gondoskodni úgy, hogy az a gyalogjárdán közlekedőket és az elektromos hálózatot ne zavarja.

9. § Az ingatlan előtti járdaszegély, járda melletti zöldsáv, járda hiányában az ingatlantól az úttestig terjedő teljes terület tisztántartása, gyomtalanítása a tulajdonos kötelessége.

10. § A tulajdonos kötelessége az ingatlana előtti járdaszakaszról télen a hó eltakarítása, síkosságot gátló anyaggal /homok, szögmentes hamu, fűrészpor/ felhintése.

11. § Ha közút területe járműtől szennyeződik /olajfolyás, sárfelhordás, siló, szalma/ a szennyeződést a jármű üzembentartója köteles haladéktalanul eltávolítani.

12. § Közterületen, különösen a szeszesitalt árusító üzletek környékén a szeszesital fogyasztása tilos.

E rendelkezés nem terjed ki a különféle alkalmi rendezvényeken engedéllyel kitelepült egységekre. E szabály megsértéséért nemcsak a magánszemély, az üzlet vezetője ellen is indulhat szabálysértési eljárás.

13. § A gondozatlan járdaszakasz, árok tisztántartása, hó eltakarítása, síkosság megszüntetése az ingatlan tulajdonosának költségére is elvégeztethető, melynek elrendelése a jegyző hatáskörébe tartozik, behajtásáról a Önkormányzati hivatal gondoskodik.

III. Magánterületek tisztántartása

14. § (1) A közegészségügyi és esztétikai szempontok érvényesülése érdekében a tulajdonos köteles ingatlana belső részének tisztaságáról és rendezettségéről gondoskodni.

(2) A lakásoknak és a lakás céljára használt helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, ezekhez tartozó területek rovar és rágcsáló mentesítéséről a használó köteles gondoskodni.

(3) Tilos a szennyvízelhelyező aknából a szennyvizet a kertbe szivattyúzni.

(4) Belterületen az éghető kerti hulladékot, falomb, fanyesedék megsemmisítését

- hétvége és ünnepnapok kivételével – hétfőtől – péntekig október 1-től március 31-ig 16 órától 18 óráig, április 1-től szeptember 30-ig 18 órától 20 óráig lehet elvégezni, a megfelelő tűzrendészeti, és levegőtisztaság-védelmi szabályok betartása mellett.
Az égetési tevékenységet hamuállapotig kell folytatni, majd az égetés végén a füstölést meg kell szüntetni.

IV. Szennyező anyagok szállítása

15. § (1) A közterületen minden olyan anyag, amely valamilyen módon szennyeződést okozhat, csak úgy szállítható, ha a közterület szennyeződésének lehetőségét a szállító kiküszöbölte.

(2) Amennyiben bármely anyag szállításakor a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltakarítani és a további szennyezés megakadályozása érdekében intézkedni.

(3) A különböző anyagok közterületen történő lerakása esetén gondoskodni kell arról, hogy az ott található berendezési és felszerelési tárgyak, fák, növények ne sérüljenek meg.

V. Csapadékvíz elvezetése

16. § (1) A házas ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a csapadékvíz felfogására és elvezetésére szolgáló esőcsatornák állandó és jó karbantartásáról, továbbá arról, hogy az épület tetőzetéről a közterületre /útra, járdára/ csapadékvíz ne csurogjon.

(2) A kocsibejárók és gyalogosbejárók előtt a tulajdonos köteles áteresszel ellátott bejáratot létesíteni úgy, hogy ott a csapadékvíz elfolyhasson. Az átereszek kialakítását előzetesen egyeztetni kell az önkormányzattal, mely kialakításnak meg kell felelnie a hatályos jogszabályi előírásoknak.

(3) Az átereszek és az árkok karbantartását, felújítását és tisztítását a tulajdonos köteles elvégezni.

(4) A tulajdonos /használó/ köteles a telke előtt felgyülemlett esővizet az árokba levezetni.

(5) Tilos a belvízelvezető árokba szennyvizet, trágyalét bevezetni! Nem lehet a nyitott csapadékvíz-elvezető árkot betemetni. Amennyiben így a csapadékvíz szabad lefolyása nem biztosított, az árok megnyitását az önkormányzat az ingatlan-tulajdonos költségére elvégzi.

VI. Veszélyes hulladékok kezelése

17. § (1) A hulladék minősítését annak kell elvégeztetni, akinek tevékenysége során a veszélyes hulladék keletkezett, a minősítést megalapozó vizsgálatról az Önkormányzati Hivatalt írásban értesíteni kell.

(2) Minden olyan üzemre, telep, illetőleg munkahelyre nézve, ahol veszélyes hulladékok keletkeznek, annak részletes szabályozással kell rendelkeznie a veszélyes hulladék gyűjtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, ártalmatlanítására nézve.

(3) A veszélyes hulladék gyűjtésére, kezelésére, munkahelyen belüli tárolására a mindenkor hatályos műszaki, technikai, tűzvédelmi szabályokat be kell tartani.

(4) Veszélyes hulladék égetéssel, hatósági engedéllyel, csak erre a célra létesített berendezésben, a levegő tisztaságvédelmi előírások betartásával lehet.

18. § Rendelet a kihirdetést követő 2. napon lép hatályba.

1. függelék

1. sz. függeléke

a rendeletben alkalmazott fogalmakról
1./ Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra /üdülés, pihenés, szállás, stb./ céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.
2./ Települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása.
3./ Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet /közút, járda, tér, közpark/, továbbá az építmények közhasználatra átadott része /épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró/.
4./ Települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék /szemét/ és az egyéb szilárd hulladék.
5./ Háztartási hulladék /szemét/: a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, igy pl. a salak /beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is/, a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék/ ideértve a műanyag konzervdobozt, üveges kisebb méretű bútordarabot/ továbbá a kisebb mennyiségű falvakolatot, a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott ipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget.
6./ Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék /nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb./, valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék /szemét/.
7./ Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése.