KIVONAT

Kács Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. február 22-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből:            

Kács Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2018.(III.01.)önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

(1) A település önkormányzatának

a) hivatalos elnevezése: KÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

      b) székhelye, pontos címe: 3424 Kács, Fő út 60. szám.

      c) a képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kács Község Önkormányzat Képviselő-testülete

      d) a képviselő-testület hivatalának megnevezése: Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal

e) bélyegzője:

6. címere:

g) illetékességi területe: Kács Község közigazgatási területe.

(2) A település adatait, jellemzőit ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

(3) Kács Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szellemében intézi a helyi közügyeket. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Ennek során az önkormányzat a jogszabályokban számára megállapított feladat- és hatásköröket az Mötv.-ben és az ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban  foglalt rendelkezések figyelembevételével gyakorolja.

(4) Önkormányzat a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről a 9/1997(VIII.21) KT. sz. rendelet rendelkezik.

(6) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, a tagok névsorát ezen Szervezeti és Működési Szabályzat  2. függeléke tartalmazza.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ - TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Hatáskör átruházás

2.§.

(1) A képviselő-testület tekintettel a helyi sajátosságokra (pl. a település, a testület nagyságára, az ülések gyors összehívásának lehetőségére stb.) hatásköre szerveire történő átruházásának lehetőségével csak rendkívüli esetben él (pl.ha a képviselő-testület helyetti eljárást az ügy természete, intézkedések gyorsasága, költségkímélés, több képviselőt kizáró ok stb. teszi különösen indokolttá, megalapozottá). A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét ezen Szervezeti és Működési Szabályzat  1.  melléklet tartalmazza.

A képviselő-testület ülésének előkészítése

3.§.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. (Mötv. 44.§)

(2) Az ülések idejét, az egyes ülésekre kerülő napirendi pontokat - azok indokoltságát és időszerűségét mérlegelve - a Polgármester rangsorolja, ütemezi, határozza meg az éves munkaterv figyelembevételével.

(3) A napirendi pontokra - annak indokoltságát alátámasztva - a polgármesternél bármely képviselő javaslatot tehet. Javaslatot tehetnek ezen kívül a képviselő-testület szervei, valamint azon szervek és személyek, kiknek javaslata vagy tevékenysége illetékességi vagy hatásköri szempontból szorosan kapcsolódik az önkormányzat működéséhez.

(4) A javaslatról a polgármester akkor is köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a képviselő-testületet, ha annak napirendre való felvételét nem tartja indokoltnak, vagy időszerűnek. Ez alkalommal a képviselő-testület a polgármester álláspontját megváltoztathatja, s a javaslatot - időpont megjelölésével - napirendre tűzheti.

4.§.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és akadályoztatása esetén korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az ülésre szóló meghívót a polgármester -a jegyző közreműködésével - úgy köteles elkészíteni és megküldeni, hogy azt a meghívottak legkésőbb az ülést megelőző 5. napon megkapják. (Mötv. 53.§ (1) bek. c) pontja)

(3) Nyilvános ülés tartása esetén a lakosság számára szóló meghívást legkésőbb az ülést megelőző 5. napon a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel közzé tenni (továbbiakban helyben szokásos módon). A sürgősséggel összehívott ülés esetén ezen időpontokon az ülést megelőző 1 napot (min. 24 órát) kell érteni.

(4) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés tervezett helyét és időpontját (nap, kezdési idő),

b) tervezett napirendi pontokat,

c) az egyes napirendi pontok előadóit, az azokhoz meghívandók körét,

d) az ülés nyilvánosságának, vagy zárt ülés tartásának szándékát vagy tényét,

Zárt ülés tartására az Mötv. 46.§. (2)-(3) bek. szerint kerül, illetve kerülhet sor.

(5) Az egyes napirendi pontok előkészítése során a polgármester - a jegyző közreműködésével a) biztosítja a kellő összehangoltságot, s azt, hogy a képviselő-testület átfogóan megismerje a tervezett döntés előzményeit, indokait, befolyásoló körülményeit, hatásait, azok alternatíváit, valamint ha feladatot fogalmaz meg a döntés, úgy a végrehajtás felelőseit, határidőit.

Az ülés levezetése

5.§.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (Mötv. 45.§; 65.§).

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy (ülésvezető):

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét (Mötv. 47.§ (1) bek.),

c) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

d) negyedévenként tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A képviselő-testület a napirendről és a napirend előtti felszólalásról vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző

d) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője, képviselője.

A vita

6.§.

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő-testület ülésein a választópolgárokat részvételi jog illeti meg. Tanácskozási joggal vehetnek részt azon személyek, szervezetek képviselői, megbízottjai, akik legalább az ülést megelőző két nappal azt írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt. Az Mötv-ben (53.§ (3) bek.) meghatározottakon túl tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén az adott napirendi pontnál:

a) az egyes napirendi pontok előadói,

b) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak,

c) akinek az ülésvezető, vagy a képviselő-testület a szót megadja.

(6) Amennyiben a polgármester megadja a szót valamely választópolgárnak 3 perc erejéig fejtheti ki véleményét, indokolt esetben a polgármester egyszer 3 perccel meghosszabbíthatja.

Az ülés rendje

7.§.

(1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik,

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót,

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

e) a c), d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

A nyilvánosság

8.§.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános (Mötv. 46.§ (1) bek.)

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46.§. (2) bek. a), b), c) pontjaiban felsorolt esetekben.

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Zárt ülésen (Mötv. 46.§. (3) bek.)  a képviselő-testület tagjai, a nem a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a jegyzőnek,

c) a napirendet tárgyaló bizottság tagjainak,

d) az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek,

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Megyei Kormányhivatal   vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

A képviselő-testület döntései

9.§.

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (Mötv. 48.§ (1) bek.)

(2) a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az alábbi esetekben:

a) mötv 46.§ (2) bekezdés a)-c) pontja szerint

(4) Ügyrendi és Szociális Bizottság bonyolítja le szavazólap és urna biztosításával.

(5) törvényben meghatározottakon túl nem bővíti a név szerinti szavazás eseteit.

(6) A képviselő-testület döntéseit a jegyzőkönyvben egyértelműen rögzített tartalommal hozza:

a) napirendi kérdésekben,

b) az ülés vezetésével kapcsolatban eldöntendő kérdésekben,

c) ha az alakszerűség alkalmazását adott ügyben indokoltnak tartja, feltéve, hogy ennek jogszabályi akadálya nincs.

(7) A rendelet és határozat alkotására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél teheti meg bármely képviselő, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága. (Mötv. 32.§ (2) bek. a) pontja)

(8) A rendelettervezetet - kivéve azokat, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján a polgármesternek kell benyújtania - a jegyző terjeszti elő. Valamennyi rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, s gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról.(pl. hatályosság, mellékletek naprakészsége, egységes szerkezetbe foglalás stb.)

(10) A rendeletben foglaltak érvényre juttatásáról a képviselő-testület szervein keresztül gondoskodik.

(11) A rendeletet a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

Az ülés jegyzőkönyve

10.§.

(1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét (továbbiakban jegyzőkönyv) egy példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a következő mellékletekkel kell ellátni:

a) meghívó,

b) valamennyi írásban elkészített előterjesztés, s az ezekhez készült egyéb írásos anyagok,

c) jelenléti ív,

d) esetleges jegyzői törvényességi észrevétel.

(3) A választópolgárok jegyzőkönyvbe való betekintésének jogát az Mötv. 52.§ (3) bekezdése szabályozza.

A közmeghallgatás

11.§.

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyre azt megelőzően legalább 5 nappal - a téma megjelölésével - meghívja a település lakosságát, társadalmi szervezeteit, országgyűlési képviselőjét (amennyiben részvételét indokoltnak tartja) (Mötv. 54.§)

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, az erről szóló jegyzőkönyvet a jegyző készíti el, mely tartalmazza a résztvevők számát, a tájékoztatásul szolgáló témákat, a hozzászólások lényegét, valamint a kialakított állásfoglalásokat.

III. fejezet

A képviselő

12.§

(1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak (Mötv. 32.§ (1) bek.).

(2) A települési képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen-vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni (Mötv. 32.§ (2) bek. b) pontja).

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

e) a képviselő-testület hivatalától a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselő-testület munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli ügyekben közreműködését.

(3) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

a) a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye 3 havi tiszteletdíj megvonás.

(4) Képviselő-testületi ülésről és Ügyrendi és Szociális Bizottsági ülésről a harmadik indokolatlan hiányzás után, adott év további időszakára a bizottsági és képviselői tiszteletdíj megvonásra kerül.

A képviselő - testület bizottságai

13.§.

(1) A képviselő-testület - törvényben elrendelt kötelezően megalakítandó bizottságon túl (Mötv. 57.§ (1) bek.) - eseti döntésével határozza el bizottság létrehozását, megválasztását. ( ún.ad hoc bizottságok (Mötv. 57.§ (3) bek.)).

(2) A képviselő-testület tagjai közül elnökből és két tagból álló bizottságot választ.

(3) A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14.§

A bizottsági feladatok és szervezet

1. A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságokat választ.
2. A képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre:

3 tagú Ügyrendi és Szociális Bizottság

3. A bizottság feladatai az Mötv. 57-61.§-on túl:

1. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának átvétele, kezelése
2. A polgármester vagyonnyilatkozatának átvétele, kezelése
3. Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata a hatályos jogszabályok szerint
4. A polgármester összeférhetetlenségének vizsgálata a hatályos jogszabályok szerint

4. A bizottság a belső működési szabályait az  Mötv. és a ezen Szervezeti és Működési Szabályzat  keretei között maga állapítja meg.

5.  Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

(6)      Az ad hoc bizottságokat egy-egy meghatározott, konkrét feladat érdekében úgy kell összeállítani, hogy összetétele a legjobban szolgálja a megoldandó feladat céljait, jellegét, szakmaiságát.

A polgármester

15.§.

(1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) Főbb feladatai (Mötv. 67.§):

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3) A polgármester tisztségét társadalmi megbizatásban látja el. (Mötv. 64.§ (1) bekezdés)

Az alpolgármester

16.§.

(1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára , a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ (Mötv. 74.§ (1) bek.).

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. (Mötv. 79.§ (2) bek.).

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát (Mötv. 74.§ (2) bek.).

A jegyző

17.§.

(1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt (Mötv. 81.§ (1) bek.). A jegyző az önkormányzat munkájával összefüggően az Mötv.-ben, valamint ezen Szervezeti és Működési Szabályzat más paragrafusaiban meghatározott feladatai körében, illetve azokon túl az alábbi feladatok ellátását biztosítja (Mötv. 81.§ (3)-(4) bek. 83.§).

(2) Jegyző választása:

a)  A Közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei pályázat alapján nevezik ki a jegyzőt. A pályázat elbírálásánál települési polgármesterek településük létszám  arányában rendelkeznek szavazati joggal.  Az egyéb munkáltatói jogokat Bükkábrány Község  Önkormányzat polgármestere gyakorolja.

b) Jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben kiadmányozásra jogosultak a munkaköri leírás szerinti ügyintézők.

c) A képviselő-testület és a polgármester által hozott döntések esetében, továbbá kötelezettségvállalásra és utalványozásra jogosult a képviselő-testület ülésének idejére jegyzői feladatok ellátásával megbízott személy.

d)  Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatalnál aljegyző nem került alkalmazásra.

(4) A jegyző tartós távolléte , akadályoztatása esetén a helyettesítést a pénzügyi előadó látja el. Ezen feladat ellátására során a kiadmányozási jogkörrel is fel van ruházva (Mötv. 82.§ (3) bek.):

A képviselő-testület hivatala

18.§.

(1) Bükkábrány Borsodgeszt Kács Vatta községek Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes Hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

IV. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

19.§.

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat gazdasági alapjai körébe tartozó más kérdésekről-amennyiben rendeletalkotás kötelező, vagy kezdeményezhető-  rendelet rendelkezik.(pl. helyi adóról)

(3)  Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőr megbízásával, valamint független könyvvizsgálón keresztül látja el.

Az önkormányzat költségvetése

20.§.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkció rendjét ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 3. függelék tartalmazza.                                                         

V. fejezet

A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata

21§.

(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – Mötv. 39.§ (1) bek. 2. melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet. (Mötv. 39.§ (2) bek.)

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(5) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátásával az Ügyrendi és Szociális Bizottságot bízza meg.

(6) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. 

(7) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi és Szociális Bizottság tajgai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

22. §

(1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Szociális Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Szociális Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert:

            a) a saját, valamint

      b) hozzátartozója

vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére.

A képviselő, a polgármester a felhívásra köteles a bejelentést írásban megtenni.

(3) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi és Szociális Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi és Szociális Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés (Mötv. 42.§)

(6) A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

23. §

(1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el (Mötv. 70.§ (1) bek.).

VI. fejezet

Záró rendelkezések

24.§

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztia Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2014.(XI.27.) rendelet.

(3) A rendelet – Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal Kácsi kirendeltsége hirdető tábláján való kifüggesztéssel történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

Tárgy 7.tsp. Rendelet a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

Előadó: Polgármester

A polgármester a napirend felett a vitát megnyitotta.

Az előterjesztés és a rendelet tervezet a jegyzőkönyvhöz csatolva.

A Képviselő-testület 5 tagból áll.

A szavazásban 4 képviselő vesz részt.

A testület vita nélkül, 4 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal és 0 tartózkodással döntött és a következőt rendeli el:

Kács Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2018.(III.01.)önkormányzati rendelete

A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról

Kács Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§. (4) bekezdés f.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:

                                                                 1.§.

(1)        A helyi önkormányzati képviselők havi 13.000.-Ft. összegű tiszteletdíjban részesülnek.

(2)        Egy havi tiszteletdíj illeti meg a képviselőt akkor is, ha – valamilyen rendkívüli esemény következtében egy hónapon belül – több képviselő testületi ülés megtartására kerül sor.

                                                                2.§.

(1)       Képviselő-testület bizottsági elnöke  7.000.-Ft. havi tiszteletdíjban részesül.

(2)        A Képviselő-testület bizottsági tagja 5.000.-Ft. havi tiszteletdíjban részesül.

                                                               3.§.

(1)        Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)     Ezzel egyidejűleg a 9/2014.(X.28.) sz. rendeletét a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról hatályon kívül helyezi.

(3)       Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

Ostorházi Istvánsk.                                                  Kiss Zoltán  sk.

Polgármester                                                               Jegyző

Kiadmány hiteles:

Molnár Zoltánné

Főelőadó