1. § (1) A település önkormányzatának

(2) Kács Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szellemében intézi a helyi közügyeket. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Ennek során az önkormányzat a jogszabályokban számára megállapított feladat- és hatásköröket az Mötv.-ben és az ezen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések figyelembevételével gyakorolja.

(3) Önkormányzat a díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről a 9/1997(VIII.21) KT. sz. rendelet rendelkezik.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

2. § A képviselő-testület tekintettel a helyi sajátosságokra (pl. a település, a testület nagyságára, az ülések gyors összehívásának lehetőségére stb.) hatásköre szerveire történő átruházásának lehetőségével csak rendkívüli esetben él (pl.ha a képviselő-testület helyetti eljárást az ügy természete, intézkedések gyorsasága, költségkímélés, több képviselőt kizáró ok stb. teszi különösen indokolttá, megalapozottá). A képviselő-testület a hatáskör átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. A képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 1. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. (Mötv. 44. §)

(2) Az ülések idejét, az egyes ülésekre kerülő napirendi pontokat - azok indokoltságát és időszerűségét mérlegelve - a Polgármester rangsorolja, ütemezi, határozza meg az éves munkaterv figyelembevételével.

(3) A napirendi pontokra - annak indokoltságát alátámasztva - a polgármesternél bármely képviselő javaslatot tehet. Javaslatot tehetnek ezen kívül a képviselő-testület szervei, valamint azon szervek és személyek, kiknek javaslata vagy tevékenysége illetékességi vagy hatásköri szempontból szorosan kapcsolódik az önkormányzat működéséhez.

(4) A javaslatról a polgármester akkor is köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a képviselő-testületet, ha annak napirendre való felvételét nem tartja indokoltnak, vagy időszerűnek. Ez alkalommal a képviselő-testület a polgármester álláspontját megváltoztathatja, s a javaslatot - időpont megjelölésével - napirendre tűzheti.

4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és akadályoztatása esetén korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az ülésre szóló meghívót a polgármester -a jegyző közreműködésével - úgy köteles elkészíteni és megküldeni, hogy azt a meghívottak legkésőbb az ülést megelőző 5. napon megkapják. (Mötv. 53. § (1) bekezdés c) pontja)

(3) Nyilvános ülés tartása esetén a lakosság számára szóló meghívást legkésőbb az ülést megelőző 5. napon a Közös Önkormányzati Hivatal Kácsi kirendeltségének hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel közzé tenni (továbbiakban: helyben szokásos módon). A sürgősséggel összehívott ülés esetén, ezen időpontokon az ülést megelőző 1 napot (min. 24 órát) kell érteni.

(4) Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(5) Zárt ülés tartására az Mötv. 46. §. (2)-(3) bek. szerint kerül, illetve kerülhet sor.

(6) Az egyes napirendi pontok előkészítése során a polgármester - a jegyző közreműködésével a) biztosítja a kellő összehangoltságot, s azt, hogy a képviselő-testület átfogóan megismerje a tervezett döntés előzményeit, indokait, befolyásoló körülményeit, hatásait, azok alternatíváit, valamint ha feladatot fogalmaz meg a döntés, úgy a végrehajtás felelőseit, határidőit.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti (Mötv. 45. §; 65. §).

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy (ülésvezető):

(3) A képviselő-testület a napirendről és a napirend előtti felszólalásról vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

6. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A képviselő-testület ülésein a választópolgárokat részvételi jog illeti meg. Tanácskozási joggal vehetnek részt azon személyek, szervezetek képviselői, megbízottjai, akik legalább az ülést megelőző két nappal azt írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt. Az Mötv-ben (53. § (3) bekezdés) meghatározottakon túl tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén az adott napirendi pontnál:

(5) Amennyiben a polgármester megadja a szót valamely választópolgárnak 3 perc erejéig fejtheti ki véleményét, indokolt esetben a polgármester egyszer 3 perccel meghosszabbíthatja.

7. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

(2) A c), d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.

8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános (Mötv. 46. § (1) bekezdés)

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban felsorolt esetekben.

(3) Zárt ülésen (Mötv. 46. §. (3) bekezdés) a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

9. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (Mötv. 48. § (1) bekezdés)

(2) a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az alábbi esetekben: Mötv 46. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerint

(4) Ügyrendi és Szociális Bizottság bonyolítja le szavazólap és urna biztosításával.

(5) törvényben meghatározottakon túl nem bővíti a név szerinti szavazás eseteit.

(6) A képviselő-testület döntéseit a jegyzőkönyvben egyértelműen rögzített tartalommal hozza:

(7) A rendelet és határozat alkotására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél teheti meg bármely képviselő, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága. (Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja)

(8) A rendelettervezetet - kivéve azokat, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján a polgármesternek kell benyújtania - a jegyző terjeszti elő. Valamennyi rendelettervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(9) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, s gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról.(pl. hatályosság, mellékletek naprakészsége, egységes szerkezetbe foglalás stb.)

(10) A rendeletben foglaltak érvényre juttatásáról a képviselő-testület szervein keresztül gondoskodik.

(11) A rendeletet a helyben szokásos módon, a Közös Önkormányzati Hivatal Kácsi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

10. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét (továbbiakban jegyzőkönyv) egy példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a következő mellékletekkel kell ellátni:

(3) A választópolgárok jegyzőkönyvbe való betekintésének jogát az Mötv. 52. § (3) bekezdése szabályozza.

11. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyre azt megelőzően legalább 5 nappal - a téma megjelölésével - meghívja a település lakosságát, társadalmi szervezeteit, országgyűlési képviselőjét (amennyiben részvételét indokoltnak tartja) (Mötv. 54. §)

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, az erről szóló jegyzőkönyvet a jegyző készíti el, mely tartalmazza a résztvevők számát, a tájékoztatásul szolgáló témákat, a hozzászólások lényegét, valamint a kialakított állásfoglalásokat.

12. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak (Mötv. 32. § (1) bekezdés).

(2) A települési képviselő:

(3) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye 3 havi tiszteletdíj megvonás.

(4) Képviselő-testületi ülésről és Ügyrendi és Szociális Bizottsági ülésről a harmadik indokolatlan hiányzás után, adott év további időszakára a bizottsági és képviselői tiszteletdíj megvonásra kerül.

13. § (1) A képviselő-testület - törvényben elrendelt kötelezően megalakítandó bizottságon túl (Mötv. 57. § (1) bek.) - eseti döntésével határozza el bizottság létrehozását, megválasztását. ( ún. ad hoc bizottságok (Mötv. 57. § (3) bekezdés)).

(2) A képviselő-testület tagjai közül elnökből és egy tagból és egy külső tagból álló bizottságot választ.

(3) A bizottság működésére, határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14. § (1) A képviselőtestület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Mötv. 57. §

(2) A képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre: 3 tagú Ügyrendi és Szociális Bizottság.

(3) A bizottság nem képviselő tagja a Képviselő-testület alakuló ülésén, vagy megválasztását követően, a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. A bizottság nem képviselő tagja megválasztásától számított 30 napon belül azt követően minden év január 30. napjáig vagyonnyilatkozatot köteles tenni (2007. évi CLII. tv. egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 4. § d.) pontja)

(4) A bizottság feladatai az Mötv. 57-61. §-on túl:

(5) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és a ezen Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maga állapítja meg.

(6) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, és az erről szóló jelentésének képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ad hoc bizottságokat egy-egy meghatározott, konkrét feladat érdekében úgy kell összeállítani, hogy összetétele a legjobban szolgálja a megoldandó feladat céljait, jellegét, szakmaiságát.

15. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) Főbb feladatai (Mötv. 67. §):

(3) A polgármester tisztségét főállásban látja el. (Mötv. 64. § (1) bekezdés)

16. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ (Mötv. 74. § (1) bekezdés).

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. (Mötv. 79. § (2) bekezdés).

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát (Mötv. 74. § (2) bekezdés).

17. § (1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt (Mötv. 81. § (1) bekezdés). A jegyző az önkormányzat munkájával összefüggően az Mötv.-ben, valamint ezen Szervezeti és Működési Szabályzat más paragrafusaiban meghatározott feladatai körében, illetve azokon túl az alábbi feladatok ellátását biztosítja (Mötv. 81. § (3)-(4) bekezdés 83. §).

(2) Jegyző választása:

(4) A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén a helyettesítést a pénzügyi előadó látja el. Ezen feladat ellátására során a kiadmányozási jogkörrel is fel van ruházva (Mötv. 82. § (3) bekezdés).

18. § Bükkábrány Borsodgeszt Kács Vatta községek Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes Hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

19. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat gazdasági alapjai körébe tartozó más kérdésekről-amennyiben rendeletalkotás kötelező, vagy kezdeményezhető- rendelet rendelkezik. (pl. helyi adóról)

(3) Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését a Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal belső ellenőr megbízásával, valamint független könyvvizsgálón keresztül látja el.

20. §¹ (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkció rendjét 2. melléklet tartalmazza.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – Mötv. 39. § (1) bekezdés 2. melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásához kapcsolódóan juttatásokban nem részesülhet. (Mötv. 39. § (2) bekezdés)

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

(5) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátásával az Ügyrendi Bizottságot bízza meg.

(6) A képviselő, a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(7) A képviselő, a polgármester hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tajgai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

22. § (1) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Szociális Bizottságnál bárki kezdeményezhet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi és Szociális Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert:

(3) Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi és Szociális Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi és Szociális Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés (Mötv. 42. §)

(6) A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

23. § A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A döntéshozatalban a polgármester nem vesz részt, de a határozathozatalnál a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el (Mötv. 70. § (1) bek.).

24. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/2018.(III.1) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet – Bükkábrányi Közös Önkormányzati Hivatal Kácsi kirendeltsége hirdető tábláján való kifüggesztéssel történő – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.