1. § (1) E rendelet célja Kács község (a továbbiakban: település) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, továbbá épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet célját a jogalkotó a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi követelmények meghatározásával, a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával és a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kívánja elérni.

(3) E rendelet a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre differenciáltan állapít meg szabályokat.

2. § Az e rendeletben használt fogalmakat a 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről (továbbikaban: Tktv)., az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (továbbiakban: Étv), a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (továbbá: TERC), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom meghatározásaival összhangban, különös fogalom meghatározás hiányában pedig a magyar nyelvben általánosan elfogadott jelentésük szerint kell értelmezni.

3. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) Tilos a helyi örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

4. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő helyi építészeti és természeti örökség és értékek: meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése.

5. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak szerint helyezi helyi védelem alá a meghatározott területeket, ingatlanokat, értékeket.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

7. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni: a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait, műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, a kezdeményezőket, az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

8. § (1) Az építészeti örökség szakmai szempontok szerinti feltárása során értékvédelmi dokumentáció készül a védetté nyilvánítás megalapozására.

(2) A helyi védetté nyilvánítás illetve megszüntetés szakmai előkészítését – speciális ismeretek ígénye esetén szakértők bevonásával - a települési főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Kács építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

9. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 7. §-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 7. §-ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi védelem alá helyezés költségei a kezdeményezőt terhelik. Természetes személy kezdeményezése esetén a költségeket az önkormányzat átvállalhatja.

(5) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(6) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(4) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(5) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(6) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

12. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény teljesen el nem bontható.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha – a települési főépítész szakmai véleményével megalapozottan-

(3) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(4) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

(5) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve

(6) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.

13. § (1) A település területén helyi védelemmel érintett építmények a 2. melléklet szerint.

(2) A település területén településképi szempontból meghatározó területetek a beépítésre szánt, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, függetlenül azok bel-, vagy külterületi fekvésétől 1. melléklet.

14. § (1) Az e rendeletben előírt kötelezettségek megtartása érdekében a település közterületein a településkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A közutak mentén és egyéb közterületeken, az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel, színezéssel helyezhetők ki.

(2) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.

(3) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni. Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.

(4) A zöldfelületek kialakítása, gondozása, a növénypótlás és a tájvédelem előírásainak megtartása során a fás szárú növényzet esetében az e rendelet 1. függelékben felsorolt invazív, idegenhonos növényfajok telepítése tilos, helyettük az 2. függelékben felsorolt növényfajok telepítése ajánlott.

(5) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfafaj telepítendő. Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők.

(6) A fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások alkalmazása javasolt a közvilágítás kialakítása során:

15. § (1) A település teljes területén a településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: telepítés, architektúra, anyaghasználat és részletképzés tekintetében egyaránt.

(3) Az illeszkedés tekintetében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:

(4) Az épületekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelményeket – különösen a (3) bekezdésben foglaltak részletezését – e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) Főépületek tetőszerkezete nem fedhető le cementkötésű, fém, műanyag, bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

16. § (1) Az épülettömegét eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(2) Az építményre emeletráépítés nem megengedett, tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett, egyszintesen, alakítható ki.

(3) Az építmények eredeti külső megjelenését (beleértve a közterületről nem látható belső udvari homlokzatokat is):

(4) Az építmény jelentős bővítése esetén az új hozzátétel a tömegformálás, homlokzatalakítás tekintetében korunk építészeti eszközeivel alakítható, formai megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeire való tekintettel. Az új hozzátétel a védett építészeti érték érvényesülését nem csökkentheti.

(5) Az építmény kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel tömegformálása a korabeli állapot ismétlésével vagy analógiák alapján is kialakítható.

(6) Az építmény homlokzatai korunk építészeti eszközeivel alakíthatók, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeivel vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes karakterével, építészeti értékeivel összhangban áll.

17. § (1) Az építmény építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni.

(2) Az építmény bővítése vagy új építmény építése során az új hozzátétel anyaghasználata az eredeti építészeti érték anyaghasználatától eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk.

(3) Az építményen vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték megfelelő érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

(4) Az építmény belső kialakítása, funkciója lehetőség szerint megtartandó. Új funkció szükségessége esetén törekedni kell az eredeti belső kialakítás megőrzésére az alaprajzi elrendezés és a belsőépítészeti megoldások tekintetében egyaránt.

(5) Az építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást lehetőség szerint az eredeti helyén kell megtartani.

(6) Az építmény telkén törekedni kell az értékes táj- és kertépítészeti alkotások megőrzésére. Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.

18. § (1) A településen kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település központi területén, az alábbi feltételekkel:

(2) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben a polgármester engedélyezi –, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(4) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 9 m2-t nem haladhatja meg.

(5) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(6) Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az utas váró, hirdetőoszlop teljes felületén; az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.

19. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat lehetőleg a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból lehetőleg a villamos energia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

(5) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

20. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek a belterületek, védett külterületek.

(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

21. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész vagy annak hiányában a polgármester folytatja le.

(3) A települési főépítész vagy a polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(4) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester nyilvántartásba veszi.

(5) A településképi szakmai konzultáció e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Tktv. és e rendelet szabályai szerint.

(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

23. § (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

24. § A településképi véleményezési eljárás a TERC 26/A. § szerint kell lefolytatni.

25. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett – papíralapú – kérelemre indul, amelyet a Bükkábrány Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

27. § (1) A 30. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portál kialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

(4) A polgármester megszünteti az eljárást a TERC 26/C. § (1) bekezdés c) pontja esetében.

28. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(3) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § szerint településképi kötelezést bocsáthat ki, melyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti vagy az 31. § (2) bekezdése értelmében településkép- védelmi bírságot szabhat ki.

(5) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

29. § A településképi bejelentési eljárás e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tktv., a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le és településkép-védelmi bírságot szab ki – a 28. § (5) pontja kivételével - a településképi bejelentési kötelezettség

(2) A kötelezési eljárást a Tktv. 11. § szerinti figyelemfelhívás előzi meg.

(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(6) Hivatalból történő eljárás szabályai: a Polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

31. § (1) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást a a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály szerint folytatja le a Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A 30. § (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

(3) Az önkormányzati településkép- védelmi bírság kiszabásánál polgármester mérlegeli különösen:

(4) A településkép védelmi bírság megfizetésének módja:

32. § Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét, önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat.

33. § (1) Az Önkormányzat e rendelet 2. mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti, azokhoz pénzbeli támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás).

(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosíthatja.

(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. A pályázatot – amennyiben a támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében előzetesen biztosította – évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írhatja ki.

(4) ) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

34. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

35. § (1) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult véleményezési és bejelentési eljárásokra, valamint a kötelezési eljárásokra és szankciórendszerre vonatkozóan az eljárás indulásakor hatályban volt szabályok alkalmazandók.

36. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Kács Község Képviselő-testülete 13/2017. (XII.29), a településkép védelméről szóló rendelete.