1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Szuhakálló község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott természetes személyekre.

(2)^[2] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv) és e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket

• a) helyi önkormányzat képviselő-testülete,
• b) a települési önkormányzat polgármestere,
• c) a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.

(3)^[3] A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek gyakorlásából a polgármesterre átruházza:

• a) a települési támogatás (lakhatási támogatás, beteggondozási támogatás, gyógyszertámogatás.),
• b) a rendkívüli települési támogatás,
• c) köztemetés,
• d) a közkifolyó használati vízdíj támogatása

megállapításával összefüggő feladat- és hatáskört, ideértve a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésére való kötelezést, valamint a megtérítés elrendelése esetén a méltányosságból történő elengedés, csökkentés és részletfizetés engedélyezését is.

2. § (1) A rendelet alkalmazásában az Sztv. 4. §-ában megfogalmazott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a rendelet alkalmazásában:

• 1. Egy főre jutó jövedelem: az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembevételével számított összeg.
• 2. Környezettanulmány: a kérelmező saját otthonában történő felkeresése információ gyűjtés céljából életkörülményei, jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival kapcsolatban.
• 3. Munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik.
• 4. Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
• 5. Magánszemélyek kommunális adója hátralék: Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései szerint, a fennálló adóhátralék beszedésére megindított eredménytelen végrehajtást követően fennálló hátralék.
• 6.^[4] Lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § 4. pontja szerinti bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási helyének címe.

3. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, a hatósági ellenőrzésre az Sztv. 5–9. §-ig terjedő rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmet a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban. Hivatal) kell benyújtani, az egyes ellátásfajtákra rendszeresített nyomtatványon.

(3) A kérelemben fel kell tüntetni a (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja – a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

• a) a kérelmező, valamint a vele egy családban vagy háztartásban lakó személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát,
• b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,
• c) munkanélküli esetén a Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat területileg illetékes szerve (továbbiakban: foglalkoztatási szerv) által kiadott igazolást arró1, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső,
• d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
• e) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást,
• f) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van,
• g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,
• h) a gyermektartásdíj – amennyiben az rendelkezésre áll – megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint
• i) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást.

(5) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat.

(6) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a kérelmező köteles a maga és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – a rendeletben előírt tartalmú – igazolásokat becsatolni, a 13. §-ban (beiskolázási támogatás) foglalt ellátás kivételével.

(6a) A 13. § szerinti ellátás esetében a kérelmező az ellátás igénylésére rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozik a saját- és a vele közös háztartásban élők jövedelmi viszonyairól. A hatáskör gyakorlója a kérelmező nyilatkozatában közölt jövedelmi adatok igazolására a (7) bek. szerinti igazolások benyújtását kérheti.

(7)^[5] Az Sztv. 10. § (2)–(3) bekezdése szerinti időtartamra vonatkozó jövedelemnyilatkozatban megjelölt rendszeres jövedelmekről, a nyilatkozathoz igazolásokat kell csatolni.

• a) Rendszeres jövedelmek esetében ilyen igazolás:
  • aa) munkáltatói igazolás,
  • ab) TB ellátás, és a nyugellátás összegéről a postai szelvény, folyószámla kivonat, ezek hiányában a folyósító szerv igazolása;
  • ac) az Flt. alapján folyósított ellátásokról postai szelvény, folyószámla kivonat ezek hiányában a folyósító szerv igazolása.
• b) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetében az ellátást kérelmezőnek az alábbi igazolásokat kell jövedelemnyilatkozatához csatolnia:
  • ba) mezőgazdasági tevékenységből, egyéni vállalkozásból származó jövedelem igazolása,
  • bb) őstermelői tevékenységből származó jövedelem igazolása,
  • bc) adóbevallás vagy annak hiteles másolata.
• c) Azokról a nem mérhető jövedelmekről, amelyek a fenti igazolásokkal nem alátámaszthatók, a kérelmező a Rendelet 1. melléklete szerint nyilatkozik.

(8) Az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a rendelet 1/a. melléklete szerinti nyilatkozat alkalmazásával kell igazolni.

(9) Az ügyfél a (4) bekezdésben meghatározott iratokat a kérelem benyújtásakor, illetve hiánypótlási felhívásra 8 napon belül köteles becsatolni, tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 47. § (1) bek. b) pontja szerinti jogkövetkezményre.

(10) A Hivatal a kérelmeket gyűjti, döntésre előkészíti, majd azokat a hatáskör gyakorlójának továbbítja úgy, hogy a kérelem az eljárási határidőn belül elbírálásra kerüljön.

(11) A Hivatal a kérelmező által benyújtott igazolásokat, nyilatkozatokat előkészítő munkája során ellenőrzi, a hatáskör gyakorlójának utasítására, az ügyfél kérelemben foglalt nyilatkozatainak alátámasztására 2. melléklet szerint környezettanulmányt készít. Fél éven belül készített környezettanulmány – ha a benyújtott igazolásokkal, nyilatkozatokkal nem áll ellentétben – ismételten felhasználható.

(12)^[6] A havi rendszerességű pénzbeli szociális ellátások folyósítására

• a) jogosult kérelmére és adatszolgáltatása alapján tárgyhónap utolsó banki napján lakossági folyószámlára utalással;
• b) tárgyhónapot követő hónap 5-éig, készpénz-kifizetéssel a Hivatalban kerül sor.

(13) Az eseti jelleggel megállapított szociális ellátásokat (rendkívüli települési támogatás), az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell az ügyfél részére folyósítani, illetve kifizetni.

4. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján, települési támogatást nyújthat:

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások- és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok viseléséhez,
• b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
• c) a gyógyszerkiadások viseléséhez.

(2) A képviselő-testület az Sztv. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt:

• a) betegséghez,
• b) halálesethez,
• c) elemi kár elhárításához,
• d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulók anyagi gondjainak enyhítéséhez.

(3) A települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás megállapításakor – ha az Sztv. vagy e rendelet másként nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(4) Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező, vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett, vagy származtatott joga fennáll.

(5) Munkanélküli, vagy havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére települési támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. § (2) bekezdés 3) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolást benyújtotta, vagy ha a kérelmező igazolással alátámasztott ok miatt – így különösen: jelentős mértékű össz-szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva – nem tud megfelelni a 2. § (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott követelménynek

5. § (1)^[7] A képviselő-testület települési támogatásként, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez való hozzájárulásként.

(2) A lakhatási támogatás – ide nem értve a 6/A §-ban szabályozott támogatási formában nevesített közműköltséget - a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a fűtési költségek, a szennyvízszállítás és a lakbér (a továbbiakban együtt: rezsiköltség) díjához, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó lakhatási hátralékok - rezsiköltség-hátralék és magánszemélyek kommunális adója hátralék - megfizetéséhez kapcsolódó hozzájárulás.

(3) A lakhatási támogatást előbb a lakhatási hátralékok, majd azok kiegyenlítését követően vagy azok hiányában, a rezsiköltségek fedezetére kell megállapítani és folyósítani.

(4) A rezsiköltségek viseléshez a lakhatási támogatást a következő sorrend szerint kell megállapítani:

• 1.
• 2. lakbér,
• 3. villanyáram-,
• 4. víz-
• 5. gázfogyasztás vagy fűtési költségek,
• 6. a szennyvízszállítás.

(5)^[8] A (4) bekezdés szerinti sorrendiségen a hatáskör gyakorlója, mérlegelési jogkörében jogosult változtatni, amennyiben a lakhatási támogatás olyan, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadáshoz szükséges, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyezteti. Ezen körülmény fennállását a kérelmezőnek kérelme benyújtása során be kell mutatnia, és bizonyítania kell.

(6)^[9] Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum), 250 %-át egyedül élő esetében a 350 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt lakhatási támogatás iránt benyújtott kérelemhez a 3. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően mellékelni kell a háztartás rezsiköltségét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző, egy hónapnál nem régebbi számlákat, bizonylatokat, valamint a lakás használatának jogcímét alátámasztó iratot, így különösen tulajdoni lapot, bérleti szerződést, használati szerződést, lakáshasználatot megállapító jogerős bírósági határozatot.

(8)^[10] Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás legfeljebb a kérelem benyújtását követő hónaptól kezdődően, 6 hónapra kerül megállapításra.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás összege havonta:

• a) ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya nem haladja meg a 25 %-ot, 3.000.-Ft,
• b) ha a háztartás összjövedelme és a rezsiköltség aránya meghaladja a 25 %-ot, de a 30 %-ot nem éri el, 4.000.-Ft,
• c) ha az összjövedelem és a rezsiköltség aránya meghaladja a 30 %-ot, 5.000.-Ft.

(10) A rezsiköltség kifizetésére megállapított lakhatási támogatás folyósítása a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól a szolgáltató felé történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(11) A lakhatási hátralék megfizetésre megállapított lakhatási támogatás folyósítása egyösszegben – de legfeljebb a fennálló hátralék mértékéig - a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 5. napjáig a hátralékot nyilvántartó a szolgáltató, szerv felé történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató, szerv írja jóvá.

(12) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A lakhatási támogatás iránti kérelem elutasítása, vagy a megállapított támogatás megszüntetése esetén ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be ilyen irányú kérelmet.

(14) A lakhatási támogatás iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

6. § (1)^[11] A lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni:

• a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik,
• b) a kérelmező elhalálozott, vagy
• c) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban – e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő - változás következik be a változás hónapját követő hónaptól.

(2) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

7. § (1)^[12] Beteggondozási támogatás állapítható meg annak a településen lakcímmel rendelkező nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló, a településen lakóhellyel rendelkező személy ápolását, gondozását végzi, és a kérelmezővel közös háztartásban élőkre tekintettel az egy főre jutó havi jövedelem

• a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
• b) egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át
  és a kérelmező a településen az ápolttal, gondozottal egy háztartásban él.

(2) Beteggondozási támogatásban csak az a személy részesülhet, aki az Sztv. 43. §-ban és a 43/A. §-ban meghatározott ápolási díjra nem jogosult.

(3) A beteggondozási támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell a 3. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a háziorvos által kiállított igazolást arra nézve, hogy a gondozott állandó és tartós gondozásra szorul, valamint azt a háziorvosi igazolást, mely tanúsítja, hogy a gondozó személy alkalmas az ápolási feladatok ellátására.

(4) A beteggondozási támogatás iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

8. § (1) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

• a) a gondozásra szoruló ellátása házi segítségnyújtás keretében biztosítható,
• b) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
  • ba) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • bb) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, vagy a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
  • bc) a köznevelési, a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
• c) ha rendszeres pénzellátásban részesül,
• d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, vagy
• e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megállapítására környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A beteggondozási támogatás havi összege: 25.000 Ft.

(4) A beteggondozási támogatás egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre nem jogosít.

(5) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot 1 évre lehet megállapítani.

9. § (1) A beteggondozási támogatást meg kell szüntetni, ha

• a) a gondozást végző személy vonatkozásában a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,
• b) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,
• c) a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,
• d) a gondozott személy elhalálozik,
• e)^[13] a gondozást végző, vagy a gondozott személy lakcíme megszűnik a településen.

(2) A gondozott személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen:

• a) a gondozott személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,
• b) a gondozott személyi higiéniájának elhanyagolása,
• c) a gondozott állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,
• d) ha a gondozó a gondozottnak az orvos által előírt kezeléseken történő megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, a gondozott mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,
• e) a gondozó az orvos által a gondozott részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy a gondozott megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,
• f) a gondozó a gondozott orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy
• g) a gondozott személytől való életvitelszerű különélés.

(3) A gondozást végző személyt kötelezettségeinek teljesítését a Hivatal ügyintézője havonta egy alkalommal, a gondozott lakcímén ellenőrzi. Az ellenőrzés tényéről, az annak során tett megállapításairól feljegyzést készít. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítja, hogy a beteggondozási támogatásra jogosult nem teljesíti a gondozási kötelezettségét, arról haladéktalanul írásban értesíti a hatáskör gyakorlóját. A Hivatal ügyintézőjének tájékoztatása alapján a gondozást végző személy beteggondozási támogatásra való jogosultságát és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(4) A cselekvőképes gondozott személy, az beteggondozási támogatásra való jogosultság időtartama alatt, bármikor nyilatkozhat arról, hogy a gondozást végző személy nem teljesíti a gondozási kötelezettségét. Az gondozott személy nyilatkozata alapján a gondozást végző személy, beteggondozási támogatásra való jogosultságát és az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.

(5) A gondozási kötelezettség teljesítésének (2)–(4) bekezdésben foglalt ellenőrzéséről, a nem teljesítés jogkövetkezményeiről a beteggondozási támogatásra jogosult mellett, a gondozottat is tájékoztatni kell, a beteggondozási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban, a határozat egy-egy példányának megküldésével.

(6) A beteggondozási támogatást - a 8. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén - a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

10. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2)^[14] Gyógyszertámogatásra való jogosultság kerül megállapításra - gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

• a) a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg, egyedül élő kérelmező esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át és
• b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell - a 3. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően – a havi rendszeres gyógyító ellátás költségéről - kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátásról – szóló igazolást; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) 3 hónapnál nem régebbi határozatát, miszerint sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult.

(4) A támogatás időtartama: 3 hónap.

(5) A gyógyszertámogatás havi összege 5.000 Ft melyet a támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól kell folyósítani.

(6) Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha

• a) a jogosult az Sztv. 50. § (1), vagy (2) bekezdésében foglalt közgyógyellátásra szerez jogosultságot,
• b) ha a jogosult lakcíme a folyósítás időtartama alatt megszűnik, vagy
• c) a jogosult elhalálozott.

(7) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

11. § (1) Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyeknek akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek kell tekinteni különösen azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetében a 350%-át.

(3)^[15] A hatáskör gyakorlója elsősorban azokat a személyeket részesíti rendkívüli települési támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon – figyelembe véve az egyéb önkormányzati rendszeres ellátásokat is – nem tudnak gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel):

• a) az árvíz-, belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személyt
• b) egészségügyi okokra visszavezethetően
  • ba) műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó kórházi kezelést igénylő,
  • bb) tartósan – legalább 30 napot elérő – kórházi ápolást igénylő betegségben szenvedő,
  • bc) 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő

  rendkívüli élethelyzetbe került személyt.

(4)^[16] A rendkívüli települési támogatás az alábbi indokokkal alátámasztott létfenntartási problémák kezelésére kerül megállapításra elsősorban:

• a) ellátatlan munkanélküli segélyezésére,
• b) élelmiszer, ruha és gyógyszer, valamint gyógyászati segédeszköz vásárlás céljaira,
• c) hajléktalan személyek segélyezésére.

(5)^[17] Gyermekek védelmével, ellátásával kapcsolatosan rendkívüli települési támogatásra jogosult a (2) bek.-ben foglalt feltétel teljesülése esetén

• a) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
• b) kiskorú gyermekek tankötelezettségének teljesítésével összefüggő kiadások fedezésére,
• c) kiskorú gyermekek intézményi étkeztetésével összefüggő kiadások fedezésére,
• d) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
• e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
• f) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,
• g) a gyermek halmozottan hátrányos helyzete miatt, a gyermek helyzetből adódó hátrányok enyhítésére.

(6)^[18] Nem jogosult támogatásra a kérelmező:

• a) az (5) bekezdés b) pontban foglalt okra tekintettel, ha a szülő részére az iskoláztatási támogatás szüneteltetik, a szüneteltetés hatálya alatt;
• b) Az (5) bekezdés c) pontban foglaltakra tekintettel, ha a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezésre jogosult.

(7)^[19] Az (5) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból kerül megállapításra,, különösen gyámhatóság, oktatási intézmény, gyermek- vagy családvédelemmel foglalkozó szervezet indoklást is tartalmazó kezdeményezésére. A hivatalból indult eljárás során, a kérelemre indult eljárás rendelkezései irányadóak.

(8)^[20] A rendkívüli települési támogatás alkalmanként és havi rendszerességgel nyújtott ellátás. A rendkívüli települési támogatást alkalmankénti vagy havi rendszerességű formájáról a hatáskör gyakorlója dönt, mérlegelési jogkörében.

(9) Az alkalmanként adott rendkívüli települési támogatás összege legalább 3.000 Ft, de legfeljebb 20.000 Ft.

(10)^[21] Rendkívüli települési támogatás havi rendszerességgel legfeljebb havi 10.000 Ft összegben és legfeljebb 6 hónapra nyújtott ellátás..

(11)^[22] A kérelmező a havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása alatt rendkívüli települési támogatásra – temetési- vagy gyermeknevelési célú kivételével – nem jogosult.

(12)^[23] A (9)-(10) bek-ben meghatározott rendkívüli települési támogatás összegének felső határától eltérően magasabb összegű ellátást állapíthat meg a hatáskör gyakorlója kivételes méltánylást érdemlő esetben eltérhet, az ügy összes körülményeire tekintettel. A kivételes méltányosság oka lehet különösen tartós súlyos betegség, személyi sérüléssel, halál esettel járó baleset, elemi kár.

(12a)^[24] A (12) bek. szerinti, kivételes méltánylást érdemlő esetben a (2) bek-ben szabályozott jövedelemhatártól eltérőn, támogatásra jogosult a kérelmező ha a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedülélő esetében a 600%-át.

(12b)^[25] A (12) bek. szerinti, kivételes méltánylást érdemlő esetben a (9) bek. szerinti alkalmanként adott rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb 100.000 Ft, a (10) bek. szerinti havi rendszerességű támogatás esetén legfeljebb havi 20.000 Ft.

(13) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

(14)^[26] Elemi kár esetén a hatáskör gyakorlója hivatalból – kérelem nélkül – dönt, a károsultak, gyorsított segélyezéséről, rendkívüli települési támogatásban való részesítéséről. Ebben az esetben a támogatás megállapításának alapja, az ingatlanokban, ingóságokban bekövetkezett kár mértéke, illetve az elemi kár miatt beállt egészségügyi, testi sérülés ténye.

13. § (1)^[27] Az önkormányzat a tanév kezdetére, azon rászorult háztartások részére, amelyekben köznevelési intézményekben óvodai-, tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek (továbbiakban: óvodás, általános iskolás, középiskolás) él, illetve a rászorult nagykorú, 25 évesnél fiatalabb nappali oktatás munkarendje szerint a köznevelési intézményben az első középiskolai végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytató személy (továbbiakban: középiskolás) vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, aktív hallgatói jogviszony keretei között, az első felsőfokú végzettség (továbbiakban: diploma) megszerzésére irányuló tanulmányokat személy részére (továbbiakban: főiskolás), beiskolázási támogatást biztosít, rendkívüli települési támogatásként.

(1a) Az (1) bekezdés alkalmazás szempontjából rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (nyugdíjminimum) 800 %-át.

(2)^[28] A beiskolázási támogatás biztosításáról, annak összegéről évente augusztus 30-ig dönt a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben a célra biztosított kiadási előirányzat figyelembevételével, az alábbiak szerint:

• a) A településen lakcímmel rendelkező óvodás, és általános iskolás gyermekek részére nyújtandó beiskolázási támogatás összege legalább 7.000 Ft;
• b) A településen lakcímmel rendelkező középiskolások részére nyújtandó beiskolázási támogatás összege legalább 7.000 Ft;
• c) A településen lakcímmel rendelkező főiskolások részére nyújtandó beiskolázási támogatás összege legalább 9.000 Ft.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás igénylésére az ellátás biztosításáról szóló (2) bekezdés szerint képviselő-testületi döntést követő 30 napon belül, de legkésőbb szeptember 30-ig van lehetőség, a rendelet 7/a. melléklete szerinti nyomtatványon.

(4) Az ellátás igényelhetőségéről a polgármester a képviselő-testület döntéshozatalát követő 8 napon belül, a helyben szokásos módon (hirdetményeken, szórólapokon, az önkormányzat honlapján) tájékoztatja a lakosságot.

(5) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez az óvodai, tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást csatolni kell. Középiskolások és főiskolások esetében az igazolásnak tartalmaznia kell a tanulmányok nappali tagozaton való folytatásának tényét azzal, hogy az az első középiskolai végzettség-, illetve az első diploma megszerzésére irányul.

(5a) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi köznevelési intézményekben óvodai-, tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek esetében az igazolást nem szükséges csatolni, annak beszerzéséről a hatáskör gyakorlója hivatalból gondoskodik.

(6) A támogatások kifizetésére az önkormányzat házipénztárából kerül sor, meghirdetett időpontban.

14. § (1)^[29] A rendkívüli települési támogatás formája a temetési költségekhez való hozzájárulás. A rendkívüli települési támogatásra jogosult, aki településen lakóhellyel rendelkező elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át nem haladja meg.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100.000 Ft.

(4) A támogatás összege 30.000 Ft.

(5) A támogatás iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerint nyomtatványon kell a Hivatalnál benyújtani.

15. § ^[32] A szociálisan rászorultak részére az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében szociális alapszolgáltatásként biztosítja

• a) az étkeztetést
• b) a házi segítségnyújtást,
• c) a családsegítést.

16. § (1)^[33] Az étkeztetés keretében az önkormányzat a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az Sztv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szociálisan rászorultaknak. Az önkormányzat az étkezést az ÉLIM Szolgálattal (3530 Miskolc Széchényi u. 70. sz. 3/303) (továbbiakban: Szolgáltató) – az Sztv. 120-122. §-ai szerint - kötött ellátási szerződés keretei között biztosítja.

(2)^[34] Az étkeztetésért az (1) bek. szerinti ellátott, a Szolgáltató döntése alapján fizet térítési díjat, melyet a Szolgáltató tárgyév április 1-jéig állapít meg. A Szolgáltató a térítési díj összegét konkrét összegben állapítja meg (személyi térítési díj), és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételére irányuló megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.

(3)^[35] A személyi térítési díj a Szolgáltató döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. A díj csökkentése vagy elengedése az ellátott indokolt kérelme alapján történik. A személyi térítési díj csökkentéséről, illetve elengedéséről a Szolgáltató értesíteni köteles az ellátottat.

(4)^[36] A Szolgáltató minden év március 31-ig benyújtja a Képviselő-testület elé az átvállalt feladatokról szóló részletes szakmai beszámolóját.

17. § Az Sztv. 63. §-ában meghatározott jogosulti kör részére, a házi segítségnyújtást, a feladat ellátására társult önkormányzatok közös fenntartásában, a Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Sajókazai Nappali Szociális Központ biztosítja.

18. § A családsegítés feladatait, az Sztv. 64 §-ában foglaltak alapján a feladat ellátására társult önkormányzatok közös fenntartásában, a Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Sajókazai Nappali Szociális Központ látja el.

19. § (1) A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2014. (II.10) önkormányzati rendelet.