Igrici Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló / ÉTV / 1997. évi LXXVIII. Törvény 6.§ (1), (3), (4) bekezdése alapján, figyelemmel a 60.§ (3) bekezdésében foglaltakra, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló / OTÉK / 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet 1.§ (1), a 2.§ (1), (3), (4), (5), (6) bekezdéseire, illetve az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§ (1) bekezdésében előírt feladatkörének ellátása érdekében Igrici község Helyi Építési Szabályzatát és a TRT-02 rajzszámú – a Régió Városépítési és Műemléki Tervező Kft által készített – Szabályozási Tervét az alábbiak szerint állapítja meg és rendeli el annak alkalmazását.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

Ezen rendelet hatálya Igrici község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. §

(1) Az 1.§-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv Leírása és a Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával lehet.

(2) A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv Leírása és a Településszerkezeti Terv tartalmazza.

3.§

Az egyes területfelhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv Leírása és a Településszerkezeti Terv tartalmazza – övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

4.§

Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv Leírása határoz.

5.§

(1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.

(2) A területfelhasználási egységhez és az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához a jogszabályban meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozóhelyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodó helyeket biztosítani kell.

(3) Ha az előírt számú várakozó hely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és a beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 m-es távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

6.§

A telkek beépítésének feltételei

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy átmenetileg az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) A település szennyvízcsatorna hálózatának elkészülte után a közműpótló berendezéseket meg kell szüntetni, de a közmű csatornára rá kell kötni. A szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezése után építési engedély csak a csatornahálózatra történő rákötés birtokában adható. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybe vétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának a feltétele.

(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

• A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a külön jogszabályok keretei között.
• A köztárgyak,
• A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
• A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
• A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(7) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

7.§

Építéshatósági eljárások

(1) Ezen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységgel kapcsolatos, építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§-a tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos, hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

• Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein, illetőleg bármilyen ingatlanon a 2 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, illetve a homlokzati tervrajzot.
  
• A helyi területi védelem érdekében a kiemelt települési kép védelme miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
• Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon csak az önkormányzat engedélyével létesíthető.
• Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen, magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek – pincegarázsok, utcai erkélyek, stb. – a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
  

8.§

A Szabályozási Terv elemei

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

• A közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
• Az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
• A Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
• A legnagyobb beépítettség mértéke,
• A megengedett építmény magasság felső határa,
• A minimális telekméret,
• A kötelező beépítési mód,
• A kötelező beépítési vonalak,
• A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,
• A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,
• A Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

(3) Irányadó szabályozási elemek:

Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

• A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településrendezési Szabályzat és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
• Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az előző pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
• A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) Településrendezési Tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

II.FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

9.§

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A terv területén beépítési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával, valamint a telekalakításról szóló 5/2000.(XI.08.) FVM. Rendelet betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi létesítmények helyezhetők el:

elő- és oldalkertben:

• közmű becsatlakozási műtárgy,
• hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
• kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel).

Oldal- és hátsókertben:

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz),
• kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas,
• kerti tető legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel,
• kerti szabadlépcső és lejtő,
• szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(3) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi építmények helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

• jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,
• nyári konyha, mosókonyha, szárító,
• tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta, stb.),
• a területen megengedett állattartás céljára szolgáló épületek és építmények,
• kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
• a turizmushoz kapcsolódó épületek, idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók.

(4) Az ingatlan beépítettségénél számításba vehető építmények csak az OTÉK által meghatározott építési lapon helyezhetők el.

LAKÓTERÜLETEK

10.§

Falusias lakóterület – FL

(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• legfeljebb két lakásos lakóépület,
• mező- és erdőgazdasági /üzemi/ építmény,
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  
• szálláshely szolgáltató épület,
• kézműipari építmény,
• helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben a 2-6. pontok esetében beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t,

1. sportlétesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg az 1000 m2-t.

(3) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:

önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállítójárművek számára.

(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet átmenetileg zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan ellenőrzött módon elszállíttatni.

(5) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömbméretű telkek.

(6) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) A zöldterületi fedettség mértéke minimum 40%.

(8) Levegő tisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(9) Zajvédelmi besorolás: lakós és intézményterület laza beépítéssel.

(10) Telepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembe vételével.

(11) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építmény magasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

___________________________________________________________________________

Az építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület – FL

Az építési telek

Övezeti jele    Beépítési módja    Legkisebb területe    Legnagyobb           Építménymag.

                                                                                                             beépítettsége               legnagyobb értéke

FL                 oldalhatáron álló                                K(1000)                         30                                 K (4,50)

Ahol K – kialakult állapot

(12) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. A telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(13) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

VEGYES TERÜLETEK

11.§

Településközpont vegyes terület – TV

(1) A településközpont vegyes terület, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sport létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

• lakóépület,
• igazgatási épület,
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
• egyéb közösségi szolgáltató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• sportlétesítmény,
• parkolóház, üzemanyagtöltő.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen sem helyezhető el:

• nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
• termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló épület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(6) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló – tömb méretű – telkek egyaránt kialakíthatóak.

(7) Az övezetben haszonállat tartása az önkormányzat állattartási rendelete szerint lehetséges.

(8) Zöldterületi fedettség mértéke legalább 20%.

(9) Levegő tisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(10) Zajvédelmi besorolás:

• lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(11) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembe vételével.

(12) Amennyiben a szint alatti építmény zöld tetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számítani, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 50 %-át faültetés számára szabadon kell hagyni.

(13) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építmény magasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

___________________________________________________________________________

Az építési övezet funkcionális besorolása: Településközpont vegyes terület – TV

Az építési telek

Övezeti jele                Beépítési        Legkisebb      Legnagyobb               Építménymagasság

                 módja                    területe           beépítettsége                         legnagyobb értéke

TV                                       old.hat.álló        K(550)                    5                                           K(4,50)

Ahol K – kialakult állapot

GAZDASÁGI TERÜLETEK

12.§

Ipari gazdasági terület – IG

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari területek besorolása a településen:

• környezetbarát iparterület.
  

(3) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgák, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve.

(4) Az ipari gazdasági területen az OTEK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető:

• gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
• oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A közcsatornába vezetendő szennyvíz minőségének ki kell elégíteni a 34/1993.(XII.23.) KTM. Rendelettel módosított 4/1994.(II.07.) OVA rendelet előírásait.

(6) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) A zöldterületi fedettség mértéke – környezetbarát iparterület – az övezetben minimum 40%.

(8) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(9) Zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen.

(10) Az iparterületen az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zaj kibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(11) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembe vételével.

/12/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alább táblázat tartalmazza:

___________________________________________________________________________

Az építési övezet funkcionális besorolása: ipari terület – IG

Az építési telek

Övezeti jele       Beépítési módja         Legkisebb      Legnagyobb              Építménymag.

              Területe        beépítettsége             legnagyobb

           értéke

IG                     szabadonálló                     3000                       30                              6,0

13.§

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK – KÜ

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

• a községi zöldterületi rendszer településszerkezeti elemei, valamint a települési infrastruktúra egyes zöldterületet igénylő intézmény területei, valamint zöldterületet igénylő tartalék területei, bányaterületek.
  

(3) Telekalakítás: a Szabályozási Terv szerinti határokkal.

(4) Zöldterületi fedettség értéke minimum 40%.

(5) Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória.

(6) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.

(7) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

___________________________________________________________________________

Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület – KÜ

Az építési telek

Övezeti           Funkcionális       Beépítési mód       Legkis.    Legnagyobb         Ép.mag.

jele                besorolása                                        terület      beépítettség         legnagyobb

KÜ-TE          Működő temető       szabadonálló,           K                10                        K(3,0)

KÜ-SP           Sportpálya             szabadonálló,           K                10                          4,5

K- kialakult állapot, illetve a Szabályozási Tervben jelölt határok

III.FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14.§

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

• hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
• közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
• köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
• szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
• távbeszélő fülke elhelyezése,
• építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
• zöldfelületek, fasorok,
• közművek felépítményei,
• egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetéstől eltérő használatának időtartamát, a közterület használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa (önkormányzat)  esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó – külön rendeletben szabályozza. Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani.

15.§

Közlekedési és közmű területek – K

(1) A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek és környezetvédelmi létesítményeik, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezéseire szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:

• közlekedési építmények,
  
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
  
• igazgatási épület,
  
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
  

(3)  A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(4) A közlekedési területek funkcionális besorolása a tervben: K-közutak területe.

(5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(6) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(7) A közlekedésből származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű Á-hangnyomás szintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:

___________________________________________________________________________

Területi funkció              Megengedett egyenértékű Á-hangnyomásszint

                                                  db

Üdülő-, lakóépületek     lakóutakon, átmenő    Gyüjtő és főforgalmi

       és közintézmények       forgalom nélküli          utakon

       közötti forgalomtól       utakon

       elzárt területen

       nappal (6-22 h)             nappal  (6-22 h)          nappal (6-22 h)

Lakóterület és int.terület           50        40                55            45                    60        50

laza beépít.

(8) A közlekedési területben elhelyezésre kerülő közművek helyigényét az MSZ 7487-2/80 és MSZ 7489-3/80 szabvány előírásai szerint be kell tartani.

16.§

Mezőgazdasági rendeltetésű területek – M

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló épület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi nem mezőgazdasági jellegű építmények:

•   a köztárgyak,    
  
• a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak / kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak /, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
• a kutatás és ismeretterjesztés építményei / az üzemi jellegűek kivételével /,
• a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
• a közművek és a közműpótlók ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
• nyomvonal jellegű vezetékek / a külön jogszabályok keretei között /,
• távközlés létesítményei,
• vízgazdálkodás (vízkár elhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
• a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
• geodéziai jelek.

(3) A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények:

• termény feldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító,

- présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (a továbbiakban: gazdasági épület) és pince,

• biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),
• az 1996.évi LIV.Törvény 15.§ (1) bekezdése szerinti termékvezetékek és műtárgyaik,
  
• komposztáló telep építményei.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell azon folytatni.

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

M-1 – szántóterület

M-2 – szőlő-gyümölcsösterület

M-3 – rét terület

M-K- kertgazdasági területek

M-AT – állattartási terület

(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29.§) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.

17.§

Egyéb területek – vízgazdálkodási terültek – VT

(1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:

VT-1- külterületi és belterületi vízfolyások és vízfelületek övezete

VT-2- vízmű terület

VT-3- mocsaras terület

(2) A területen csak vízkár elhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A település területein a bányászatról szóló 1993.évi XLVIII. Törvény alapján csak arra jogosult folytathat bányászati tevékenységet.

IV.FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

18.§

Országos védelem

(1) Műemlék református templom – 1127. törzsszám, Tompa út 4., 552.hrsz. 1794-ben épült késő barokk templomépület.

(2) A műemléki területen építési tevékenység csak a műemléki szakhatóság bevonásával végezhető.

19.§

A település területének helyi értékvédelemmel kapcsolatos elemei

A területi helyi értékvédelem a településszerkezet – utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek – és a településkép, valamint a településkarakter védelmére terjed ki a tervlapon jelölt területen.

20.§

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) A változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a Szabályozási Terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a Szabályozási Tervben jelölt formában.

Telekszerkezet

(4) A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet a település eredeti állapotban megmaradt ófalu részén.

Beavatkozások csak a Szabályozási Terven jelölt esetekben alkalmazhatók. Pl.:

• javasolt telekhatárok,
  
• út céljára történő lejegyzés,
  
• telek összevonás, telek megszüntetés esetén alkalmazhatóak.
  

Beépítési mód

(5) A hagyományos lakókörnyezetben fésűs beépítés hagyományos falusias építészeti karakterrel.

A településkép és a települési karakter védelme

(6) A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet, jelen rendelet 7.§. /2/ bekezdése szerinti előírások betartásával.

(7) A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatok, építészeti elemek alkalmazása nem engedélyezhető.

21.§

Természeti környezet

(1) A természeti területeket a terv tartalmazza. A Rigós-csatorna és az igazgatási terület határvonala közti területet a Borsodi Mezőség TK. pufferövezeteként kell felhasználni. A terület kezelési szabályzatát a természetvédelmi hatóság bevonásával kell elkészíteni.

(2) A terven jelölt kunhalmok a természetvédelemről szóló 1996.évi LIII. Törvény 23.§ (2) bekezdése alapján védendők.

22.§

Régészeti lelőhelyek

(1) A HOM régészeti lelőhelyeinek listáját az építéssel, földmunkával érintett beruházásokhoz el kell juttatni.

(2) Ha a lelőhely területe a beruházás tényleges építéssel érintett területéből nem vonható ki, a veszélyeztetett lelőhelyet fel kell tárni és a védelméről szóló 1997.évi CXL. Törvény alapján a leletekről gondoskodni kell.

V. FEJEZET

23.§

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1) Ezen rendelet 2002. január 1.-én lép hatályba.

(2) Ezen rendelet 1. számú melléklete a Régió Városépítési és Műemléki Tervező Kft által készített TRT-02 rajzszámú Szabályozási Terv.

(3) A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek előkészítése során a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

(4) E rendelet előírásait a hatályba lépése napjáig az I. Fokú határozattal még el nem bírált folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.