Igrici község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya Igrici község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.

1. A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi jogának gyakorlója Igrici község Önkormányzat Képviselő-testülete.
2. A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály, vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége látja el.
3. A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg, a terhek – a bérjellegű kiadások kivételével - az önkormányzatot terhelik.
   

1. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Igrici polgármestere képviseli.
2. A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a nettó 200.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
3. A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlásával a polgármestert hatalmazza fel:
   1. a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,
   2. a képviselő-testület szerződésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
   3. az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
   4. az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása,
   5. közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,
   6. az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 200.000 forint értékhatárig,
   7. szerződéskötés a nem beépíthető, vagy önállóan gazdaságos módon nem használható belterületi földrészletek hasznosítására,
   8. adásvételi és haszonbérleti szerződés kötése a valamennyi önkormányzati tulajdonban lévő zártkerti ingatlan vonatkozásában,
   9. haszonbérleti szerződés kötése az önkormányzati tulajdonú – önkormányzat által nem hasznosított - külterületi ingatlanok vonatkozásában,
   10. a nettó 200.000 forint értékhatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
   11. belterületi vagy zártkerti ingatlan bérletére egy éven belüli időtartamra, és legfeljebb nettó 50.000 forint/hó bérleti díjért.
       

4.§

A polgármester a soron következő testületi ülésen, de legkésőbb a költségvetés féléves, illetve éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

5.§

A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

II. fejezet

A törzsvagyon

6.§

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó vagyonából  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket nem határoz meg.

7.§

Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

III. fejezet

Az üzleti vagyon

9.   §

1. Az önkormányzat üzleti vagyonának minősülő vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak feltüntetve.
2. Az önkormányzat üzleti vagyonának minősülő, üzemeltetésre, hasznosításra átadott vagyonelemekről a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége külön nyilvántartást vezet.
3. Az üzleti vagyon hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály, vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem üzleti vagyon jellegét megállapította.
4. A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
   

IV. fejezet

Vagyonkezelési jog

10/A. §

A vagyonkezelői jog létesítése

(1)A Képviselő-testület az önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői szerződés a törvényben meghatározott személyekkel köthető.

(3)A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(4) A vagyonkezelői jog ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg a szerződésben dönt.

(5)Ingyenes vagyonkezelői jog, kizárólagos vagy többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társasággal, valamint természetes személlyel létesíthető.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a pályázatban meghatározott feltételek szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb az ingatlan forgalmi érétkének alapulvételével az illetékről szóló mindenkor hatályos törvényi rendelkezésalapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.

(7)A vagyonkezelői jog ingatlan nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.

(8)A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatálybalépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.

10/B. §

A vagyonkezeléshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont a vagyonkezelési szerződés előírásainak és a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használhatja.

(2) A vagyonkezelő köteles az átvett vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról a jó gazda módjára gondoskodni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működéséből származó bevételeit, valamint közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal vállalkozási tevékenységet a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával folytathat.

(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza a vagyon könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenést, az azokban bekövetkezett változást.

 (6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a kezelésbe vett vagyonnal a vagyonkezelői szerződés szerint elszámol.

10/C. §

A vagyonkezelői jog ellenőrzése

(1) A vagyonkezelési szerzősédben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az önkormányzat a polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.

(3) A tulajdonosi ellenőr a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokban és más dokumentumokba, elektronikus adatokba – a külön jogszabályban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával – betekinthet, azokról másolatot, kivonatot készíthet. A vagyonkezelő szervezet vezetőjétől alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhet.

(4)Az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az ellenőrzött szerv vezetője írásban tájékoztatja az önkormányzatot.

(5) A polgármester az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

V. fejezet

Az üzleti vagyon átruházásának és hasznosításának szabályai

11. §

1. A nettó 10.000.000 forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet elidegeníteni és hasznosítani.
2. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki elidegenítésre, vagy egyéb hasznosításra az alábbi tartalommal:
   1. a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése, és
   2. forgalmi értékének megjelölése, és
   3. a hasznosítás módja, és
   4. a pályázati feltételek meghatározása.
3. A nettó 200.000 forint értékhatárt elérő, de az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem elidegenítését, hasznosítását, - ha a törvény, vagy a képviselő-testület az erről rendelkező határozatban másképp nem rendelkezik – versenyeztetni nem kell, azonban az elidegenítési, hasznosítási felhívást nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.
4. A nettó 200.000 forint értékhatárt elé nem érő vagyonelem, illetve a leselejtezett tárgyi eszköz vagyonelemek elidegenítéséről, hasznosításáról a Településfejlesztési Bizottság dönt.
5. Az (1) bekezdés szerinti versenyeztetést ügyvéd, vagy közjegyző közreműködésével kell lebonyolítani.
   

VI. fejezet

A vagyonszerzés szabályai

12. §

1. Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester előterjesztésére, a Településfejlesztési Bizottság véleménye kikérésével a képviselő-testület dönt.
2. Az (1) bekezdésben szereplő határozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése, és
2. forgalmi értékének megjelölése, és
3. a szerzés módja, és
4. az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek, és
5. az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

3.  Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
4. Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni.
   

13. §

Az önkormányzat a törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlan bérelhet, vagy használatba, illetve egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslatára, Településfejlesztési Bizottság véleménye kikérésével dönt.

VII. fejezet

Követelésekről való lemondás

14.§.

 (1) Az önkormányzat követeléseiről 300.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 300.000,- Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani.

(2) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és az eljárás előreláthatóan a későbbiekben sem vezetne eredményre,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben  nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

15.§.

A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról a hatályos jogszabályok szerinti vagyonkimutatást kell készíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.

16.      §

1. E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti az Igrici község nemzeti vagyonáról szóló 2/2013. (II.14.) évi önkormányzati rendelet.