Igrici Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018.(III.20) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Igrici Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének,

• a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak,

• a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága,

• a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint

• a partnerségi rendelet szerinti résztvevők

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. 1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. 1§ E rendelet célja Igrici Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. 2§ E rendelet területi hatálya Igrici Község közigazgatási területére terjed ki.

3. 3§ E rendelet előírásait Igrici Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. 2 Értelmező rendelkezések

4. 4§ E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

6. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.

7. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.

8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

1. II. Fejezet

A helyi védelem

1. 3 A helyi védelem célja

1. 5§ (1) A helyi védelem célja Igrici Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

2. 4 A helyi védelem fajtái

2. 6§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

2. Az önkormányzat helyi védelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott műemlék református templom – 1127. törzsszám, Tompa út 4., 552.hrsz. - 1794-ben épült késő barokk templomépület. A műemléki területen építési tevékenység csak a műemléki szakhatóság bevonásával végezhető.

2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

3. 5 A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

3. 7§ (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.

2. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

3. A helyi védelem alá helyezésre, valamint a megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését,

1. egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,

2. területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

3. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

2. A védelem megszűnik, ha

1. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

2. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

3. ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

2. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

3. az illetékes építésügyi hatóságot,

4. a kezdeményezőket.

4. 8§ A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

5. 9§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Igrici Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

3. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

4. 6 A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

6. 10§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,

2. a védett érték nyilvántartási számát,

3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

4. a védelem típusát,

5. a védett érték helymeghatározásának adatait, - területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám),

6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

7. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

8. a védett érték állapotfelmérésének adatait,

9. a helyreállítási javaslatot,

10. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,

11. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

2. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

5. 7 A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. 11§ (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

6. 8 A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése

8. 12§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

2. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

3. Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,

3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

1. III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

1. 9.Igrici Község településkép szempontjából meghatározó területei

1. 13§ Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1. számú melléklet szerinti területeket:

1. Falusias karakterű terület;

2. Táj- és természetvédelmi területek: országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat övezetei.

1. IV. Fejezet

Településképi követelmények

1. 10 Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

1. 14§ (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

2. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

3. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

4. Műanyag előtető nem építhető.

5. Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

6. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

2. 11 Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

11.1 A zöldfelület kialakításának követelményei

2. 15§ (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

2. A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.

3. A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.

4. A településképi szempontból meghatározó területen a 2. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

11.2 A kerítés kialakításának követelményei

3. 16§ (1) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

2. Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

3. A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók.

11.3 Közlekedési célú közterületek kialakításának követelményei

4. 17§ (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki.

2. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során az 1. sz. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 2. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.

3. A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

.

11.4 Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei

5. 18§ (1) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

2. A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

3. 12Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

6. 19§ (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

2. Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

3. Homlokzatszínezés: homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

4. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

5. A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

6. Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

7. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon hagyományos építőanyagok felhasználásával, utcaképbe illeszkedő módon létesíthető.

2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.

.

4. 13.Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

7. 20§ (1) A településszerkezet – utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek – és a településkép, valamint a településkarakter megőrzése érdekében a 2. sz. mellékletben megjelölt ingatlan helyi védelmet élvez.

2. A településszerkezet helyi védelmének szabályai:

1. A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

2. A változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a Szabályozási Terv meghatározza.

2. Telekszerkezet:

1. A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet a település eredeti állapotban megmaradt ófalu részén.

2. Beavatkozások csak a Szabályozási Terven jelölt esetekben alkalmazhatók.

2. Beépítési mód: a hagyományos lakókörnyezetben fésűs beépítés hagyományos falusias építészeti karakterrel.

3. A településkép és a települési karakter védelme:

1. A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet, jelen rendelet 21.§ szerinti előírások betartásával.

2. A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatok, építészeti elemek alkalmazása nem engedélyezhető.

2. A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:

1. A fő tömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok (téglafalazat, fafödém, cserépfedés, simított vakolat, meszelés), azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók.

2. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).

3. A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

4. Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.

5. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

6. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.

2. Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

8. 21§ (1) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges.

2. Helyi védett épület bontására csak a védettség a 7.§ szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

5. 14.Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

9. 22§ (1) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:

1. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.

6. 15. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

10. 23§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat földkábellel létesíthető.

3. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

4. A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.

5. Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

7. A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

7. 16. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

11. 24§ A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

1. belterület,

2. országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,

3. országos ökológiai hálózat övezetei,

4. Natura 2000 terület.

12. 25§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:

1. a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,

2. egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.

8. 17.Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

13. 26§ (1) A település reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a 104/2017.(IV.28.) Korm.rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen reklámot, reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

14. 27§ Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

9. 18. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

15. 28§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

10. 19. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

16. 29§ (1) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

2. A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, illetve reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

3. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

4. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken, közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. helyi jelentőségű védett érték területén;

2. műemlékek és műemléki környezet területén;

3. NATURA 2000 területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;

4. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen.

2. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

3. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

17. 30§ (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

4. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

5. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

11. 20.Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

18. 31§ (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdetővitrin közterületen elhelyezhető.

2. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

1. V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

1. 21.Rendelkezés a szakmai konzultációról

1. 32 § (1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

2. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.

3. Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.

4. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

5. közterületen vízáteresz építése, átépítése

6. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

1. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

2. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

2. Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

1. a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

2. az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonos 30 napon belül nem távolította el.

2. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

2. a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

2. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

3. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

4. A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

2. 22.A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

2. 33 § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

2. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.

3. Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,

7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

1. VI.Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

1. 23.A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

1. 34 § (1) Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,

2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

2. 35 § A polgármester a véleményét a 34. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

2. 24.A településképi véleményezés szempontjai

3. 36§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

3. 25.A településképi véleményezési eljárás szabályai

4. 37§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

2. A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

1. VI.Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

1. 26.A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

1. 38 § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

2. 39 § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

1. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

2. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.

3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

2. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

1. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

2. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

3. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,

4. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

5. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.

2. védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere esetén.

3. településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

1. kirakat kialakítása,

2. reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén.

4. helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.

3. 40 § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

2. 27.A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

4. 41§ (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

2. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

2. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

3. 28.A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

5. 42§ (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.

2. Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 4. melléklet tartalmazza.

3. A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes,

1. VIII.Fejezet

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

1. 29.A településképi kötelezési eljárás

1. 43§ (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 32-42. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:

1. elmulasztása,

2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

2. Az önkormányzat polgármestere kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki.

3. A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az érintettet a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére

2. 30.A településkép-védelmi bírság

2. 44§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 forintól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

2. A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

4. a jogsértő állapot időtartamát,

5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

2. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

3. A bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 42. § (3) értelmében adók módjára behajtható.

1. IX.Fejezet

Záró rendelkezések

1. 31 Hatályba léptető rendelkezések

1. 45§ E rendelet 2018. május 01 napján lép hatályba.

2. 32 Hatályon kívül helyező rendelkezések

2. 46 § (1) Hatályát veszti Igrici Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésről szóló 10/2017. (XII.19.) számú Önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Igrici Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 9/2017. (XII.19.) számú Önkormányzati rendelete.

………………………………….. ……………………………………

Kislászló Csaba Burainé Hajdu Éva

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetésre került:

2018. március 20.

Burainé Hajdu Éva