Igrici Község  Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya

(1)   A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § A költségvetés bevételei és kiadásai

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését:

állapítja meg.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 12, 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4)   A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

 (5)  A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző évek költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el 13.124.720.- Ft összegben.

(6)   A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

3. § A költségvetés részletezése

A Képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1)   Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2)   Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat 2019. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi

 (3)  Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg. Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi

 (4)  Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(5)   A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati,  továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.1- 9.4.3 mellékletek szerint határozza meg.

(6)   Az Önkormányzat a kiadások között 7.650.000 Ft általános tartalékot  állapít meg.

4. § A költségvetés végrehajtásának szabályai

 (1)  Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

 (2)  A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

 (3)  A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg tervezhető.

(4)   Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

 (5)  A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

 (6)  Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

 (7) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a költségvetési szervek bevételeinek beszedésekor, kiadásainak teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni.

(8) Az Önkormányzatnál, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél az alábbi jogcímeken teljesíthetők készpénzben kifizetések:

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére,

b) az egységes rovatrend K48. Egyéb nem intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó kiadások,

f) a c)-e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások,

g) az a)-f) pont szerinti kiadásokra a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek,

h) az önkormányzat által az államháztartáson kívüli szervezetek, személyek számára biztosított támogatás kifizetése, abban az esetben, ha a támogatatott szervezet, személy nem rendelkezik hitelintézeti számlával.

i) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összege;

j) egyéb személyi juttatások kifizetése (bérletek, költség térítés, ) illetményelőleg, megbízási díjak;

k) eseti jelleggel, a Polgármester engedélyével egyéb (pl. támogatási szerződés alapján a támogatás összegének) kifizetése.

(9) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit értékpapír vásárlására fordíthatja, illetve betétlekötési szerződést köthet, az Önkormányzati bevétel növelése érdekében.

5. § Az előirányzatok módosítása

 (1)  Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt.

(2)  A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 1.000.000.- Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának.

 (3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2019. december 31-ig gyakorolható.

(4)   A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(5)   Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6)   A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

6. § A gazdálkodás szabályai

(1)   A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)   Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(3)   A  költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

7. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1)   Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2)   Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról belső ellenőr útján gondoskodik.

8. § Záró és vegyes rendelkezések

 (1)

Az államháztartáson kívüli forrás átvételére (adomány elfogadására) mind az Önkormányzatnál, mind a költségvetési szerveknél csak abban az esetben kerülhet sor, ha

 (a) az átvétel nem jár semmiféle kötelezettséggel

 (b) az átvétel miatt nem keletkezik az átvevőnél többletkiadás (többletköltség),

 (c) az átvett forrást az átvevő az átadótól függetlenül, önállóan használhatja fel,

 (d) az átvett forrás felhasználása az átvevő feladatainak ellátását szolgálja.

(2) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről 500 000 Ft-ig a Polgármester, illetve az átvétellel érintett költségvetési szervek vezetője, ezen összeg felett minden esetben a Képviselő-testület dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő államháztartáson kívüli forrás átvételéről a Polgármester, illetve az átvétellel érintett költségvetési szervek vezetője feljegyzést készít, míg az 500 000 Ft-ot meghaladó adományról a Képviselő-testület határozattal dönt.

A Képviselő-testületi határozatnak, valamint a feljegyzésnek legalább a következőket kell tartalmazni:

(a) átadó neve, címe,

(b) átadott-átvett forrás tárgyiasult formája, mennyisége, értéke,
(c) az államháztartáson kívüli forrás átadásának-átvételének célja.
(d) az átvevő nyilatkozata, hogy az átvétel megfelel a
(11) bekezdés (a)-(d) pontjában leírt feltételeknek.
(e) az átvevő aláírását.

          (4)  Ez a rendelet  a kihirdetést követő napon lép hatályba, de rendelkezésit 2019. január 01 napjától kell alkalmazni.