FARKASLYUK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK     

3/2019.(II.14.)  ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérletének feltételeiről

Farkaslyuk Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 9.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére, valamint a lakbér mértékére a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet hatálya alá tartoznak a Farkaslyuk Község Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
2. Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére a Vagyonrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. A bérbeadói jogok gyakorlása

2.§

1.  A rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat Farkaslyuk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja.
2.  A bérlakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről a bérbeadó naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bérlakás vagy helyiség adatait.
3.  A bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját és a különszolgáltatások díját és a különszolgáltatások díját a Képviselő-testület minden év december 15-ig felülvizsgálhatja és módosíthatja.

-2 -

MÁSODIK RÉSZ

A bérbeadás jogcímei

I.fejezet

A szociális helyzet alapján történő bérbeadás

3. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás általános szabályai

1. A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások jegyzékét az l. függelék tartalmazza.
2.  A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.
3. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő saját és a vele együtt költözők személyes adatait, valamint a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat.
4. ( A szociális rászorultságot jövedelemigazolással és vagyonnyilatkozattal kell igazolni.
5. Az igénylőt és a vele együtt költöző nagykorú természetes személyeket nyilatkoztatni kell, hogy önként hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelemben meghatározott személyes adatokat a kérelem elbírálásig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a bérbeadó kezelje. A kezelt adatokat az igénylés elutasítása, illetőleg elfogadása esetén a lakásbérleti szerződés megszűnése után azonnal meg kell semmisíteni.
6.  Az igénylő köteles az adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni a bérbeadónak.

Önkormányzati bérlakás iránti kérelmet szociális helyzet alapján az nyújthat be:

1. aki, vagy akinek házastársa, élettársa nem rendelkezik lakás egészének vagy részének tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával, és

2. akinek a közös háztársában élő személyek számát  figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlag jövedelme a mindenkor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200-át (ezidáig 100 %-át) nem haladja meg.

-3-

5.§

1. A bérbeadó a már nyilvántartásba vett lakásigénylés törlését rendeli el, amennyiben az igénylő:

1. a bérbeadó felhívására a megadott határidőn belül az igénylés elbírálásához szükséges adatokat nem igazolja, a kért iratokat nem csatolja,
2. nem rendelkezik Farkaslyuk közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel,
3. valótlan adatokat közölt,
4. a neki felajánlott lakást nem fogadja el,
5. önkormányzati tulajdonú bérlakást  korábban megrongált vagy abban kárt okozott,
6. új lakcímét a bérbeadónak nem jelenti be,
7. a bérbeadó felhívására a megadott határidőn belül nem nyilatkozik a felajánlott bérlakás elfogadásáról,
8. a bérbeadót a igényjogosultságot érintő adatok körében megtévesztette, vagy
9. az igénylést megelőzően a bérbeadóval kötött korábbi bérleti szerződése a bérbeadó által a lakások és helyiségek  bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 25.§ (3) bekezdésében foglalt okból rendkívüli felmondásra került.

2. A lakásigénylés törlését kell elrendelni abban az esetben is, amennyiben a bérbeadó olyan bejelentési kötelezettség alá eső változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be és a bejelentés elmulasztása számára lényes előnyt jelent.

(1)A megüresedő lakásokat a bérbeadó – az (5) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az általa vezetettnyilvántartás alapján adja bérbe.

(2)A bérbeadó a lakás bérbeadásakor köteles ismételten megvizsgálni az igénylő ténylegesen fennálló jövedelmi és vagyoni viszonyait.

• 4 –

3. Amennyiben az igénylő jövedelmi és vagyoni viszonyai nem felelnek meg a 4.§-ban foglalt bérbeadási feltételeknek, a bérbeadó a bérbeadást megtagadja.
4.  Amennyiben a jogosult a lakást nem fogadja el, akkor azt a nyilvántartásban őt követő igénylőnek kell felajánlatni bérleti jogviszony létesítésére. Amennyiben olyan lakás marad üresen, amelyet  a nyilvántartásban szereplő igénylő nem fogadnak el, a pályázat útján is bérbe adható.
5.  A polgármester az üresen álló bérlakás bérlőjéül kijelölheti azt a természetes személyt, aki megfelel a 4.§ -ban foglalt feltételeknek.
6.  A polgármester az (5) bekezdés szerinti esetben a döntés elősegítésére 3 fős eseti bizottságot hozhat létre.
7.  Az önkormányzati képviselő az üresen álló, komfort nélküli önkormányzati bérlakás bérlőjére a polgármesternek kijelölésre javaslatot tehet. A polgármester megvizsgálja, hogy a javasolt természetes személy megfelel-e a rendeletben foglalt feltételeknek, majd ezt követően a javaslatról mérlegelés alapján dönt.
8.  A szociális bérlakás bérbeadása határozott időre,  legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korábban is szerződésszerűen eleget tett.

7.§

1. A szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások bérleti díja (alaplakbér):

a)összkomfortos lakás esetén eddig                     165,-Ft/hó/m2       

         b)komfortos lakás esetén:                                    145,-Ft/hó/m2        

         c)félkomfortos lakás esetén:                                 105,-Ft/hó/m2         

         d)komfortos nélküli lakás esetén                            80,-Ft/hó/m2         

2. Ezeket a bérleti díjakat kell alkalmazni az 1994. január 1. előtt keletkezett, kiutalással létrejött bérleti jogviszonyok, valamint  a 2. függelék szerinti

magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások vonatkozásában is.

- 5 -

       8.§

A magasabb komfortokozatú szociális bérlakásokra a 6.§, a 3. függelék uniós   forrásból felújított szociális bérlakásokra a 6. §. és a 7.§. rendelkezései nem alkalmazhatók.

4. Az uniós forrásból felújított, magasabb komfortfokozatú bérlakások szociális helyzet alapján történő  bérbeadásának eltérő feltételei:

      9. §

(1)Az igénylő az uniós forrásból felújított bérlakásra akkor tarthat igényt, ha:

1. megfelel a rendelet 4.§-ban foglalt feltételeknek,
2.  végrehajtás alá vonható rendszeres jövedelemmel rendelkezik és
3. az igénylés időpontjában fennálló,lakcímkártyán szereplő lakóhely, tartózkodási hely tekintetében közüzemi tartozásmentességet igazol.

(2)A polgármester az üresen álló, uniós forrásból felújított bérlakás bérlőjéül kijelölheti azt a természetes személyt, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3)A polgármester a (2) bekezdés szerinti esetben a döntés elősegítésére 3 fős eseti bizottságot hozhat létre.

(4)Az uniós forrásból felújított bérlakás bérbeadása határozott időre, legfeljebb 1 évre történhet. A bérleti jogviszony a lejártát megelőző 30 napon belül legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és  a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korábban is szerződésszerűen eleget tett.

(5)A magasabb  komfortfokozatú szociális bérlakások bérbeadására az (1)- (4) bekezdéseket kell alkalmazni.

- 6 -

    10. §

Az uniós forrásból felújított magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások bérleti díja ( alaplakbér):

1. komfortos lakás esetén:           145,-Ft/hó/m2   

2. félkomfortos lakás esetén:        105,-Ft/hó/m2

II. fejezet

A piaci alapon történő bérbeadás

     11.§

(1)A bérbeadó az összkomfortos, komfortos és félkomfortos bérlakást – a (2) bekezdésben, a 16.§-ban  meghatározottak, az 1-. függelékben felsorolt ingatlanok, valamint egyedi képviselő-testületi döntés kivételével – az általa lefolytatott pályázati eljárást követően adja bérbe. A piaci alapon bérbe adható lakások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

(2)A polgármester jogosult önkormányzati bérlakásra bérlőt kijelölni.

A bérbeadás feltételeire a 12.§. (2)-(3) és (9)-(10) bekezdését, valamint a 13-4. §-okat értelemszerűen kell alkalmazni.

(3)A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. a bérlakás címét ( település,utca, házszám), alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát,
2. a bérleti szerződés időtartalmát,
3. a bérlakás használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét,
4. a bérleti díj mértékét,
5.  a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját és
6. az óvadék összegét.

(4)A pályázati hirdetményt a bérbeadó köteles a bérbeadó hirdetőtábláján 5 munkanapra közzé tenni.

(5)A pályázónak  a pályázat  benyújtásakor 15.000 Ft összegű biztosítékot kell igazoltan  a bérbeadó pénztárába befizetnie azzal, hogy nyertessége esetén a bérbeadó a biztosítékot a szerződés megkötését követően haladéktalanul visszafizeti.

     (6)Amennyiben  a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést  

3. napon belül nem köti meg, a biztosíték visszafizetésére nem tarthat igényt.

    (7)A nem nyertes pályázónak a biztosíték összegét a bérbeadó  haladéktalanul

     visszafizeti.

12.§

1.  A pályázatot írásban kell benyújtani a bérbeadóhoz.

    (2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:

    a) nevét, címét és aláírását,

       b)nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja,

       c)utolsó három havi jövedelmére vonatkozó igazolást.

(3)Egyéni vállalkozó természetes személy pályázónak a pályázathoz csatolni kell  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által – a pályázó által tett előző évi adóbevallás alapján – kiállított jövedelemigazolást is.

(4)Amennyiben  a pályázat benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el és pályázati ajánlat nem érkezik, úgy a pályázat kiírását követően a pályázati alapfeltételeket vállaló bármely kérelmezővel szerződést lehet kötni. A pályázati időszakot követően megkötött szerződéseknél a bérlőnek két havi lakbért kell előre megfizetnie.

   (5)A bérbeadó tárgyalás tartása keretében bírálja el a hozzá beérkező 

    pályázatokat.

    (6)A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki valós adatokat

    közöl és a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta,   

• 8 -

valamint a bérbeadóval szemben korábbi bérleményével kapcsolatos bérleti

    díj, lakáshasználati díj és közüzemi díj, illetve egyéb díj tartozása nincs.

7. A pályázók közül az részesül előnyben, aki a leghosszabb időre járó bérleti díj egy összegben történő megfizetését vállalja.

8. A nyertes pályázó köteles  a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül korábbi önkormányzati bérlakását tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.

9. A bérbeadó a bérlakást a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles  a bérlőnek átadni.

   (10)A bérlő a bérlakást a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű    

       alkalmas állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

5.Óvadék fizetése

13.§

1. A piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlőnek a bérleti szerződés  megkötésekor a bérbeadó részére óvadékot kell fizetnie. Az óvadék, valamint a korábban  befizetett lakás-használatbavételi díj felhasználása kizárólag  a bérleti jogviszony megszűnésekor történhet meg a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, a lakbértartozás és a közüzemi díj tartozás beszámítására. A korábban beszámításra került óvadék helyett a bérbeadó jogosult kiegészítő biztosítékot kérni a bérlőtől, mely megegyezik a szerződéskötéskor fizetett óvadék összegével.

2.  Az óvadék részletekben történő megfizetése esetén a bérbeadó a bérlővel ideiglenes lakásbérleti szerződést köt, melynek időtartama megegyezik az utolsó óvadékrészlet befizetésének határidejével. Az utolsó részlet megfizetése után köthető meg a bérleti szerződés.

3.  Az óvadék mértéke:

1. összkomfortos bérlakás esetében:         4000 Ft/m2
2. komfortos bérlakás esetében:                3000Ft/m2
3. félkomfortos bérlakás esetében:            2500 Ft/m2
4. komfort nélküli bérlakás esetében:        1500 Ft/m2.

4.   A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó pénztárába befizetni vagy bankszámlájára átutalni. Az óvadék összegét a bérbeadó köteles a bankszámláján elkülönítetten kezelni.

• 9 –

5. Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnése után visszafizetésre kerül, amennyiben:

1. a bérlőnek bérleti díj és közüzemi díj tartozása nincs, bérlakás karbantartásával kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tett, és a bérlakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adta vissza, vagy
2. a bérlő a bérlakást megvásárolta.

6. A bérlő az óvadék összegét akkor kapja meg, ha igazolja, hogy a lakcímnyilvántartó hatóságnál a bérleményből a bérlő, valamint az általa jogszerűen befogadott személyek kijelentkeztek, lakhelyüket, tartózkodási helyüket, a bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az önkormányzati bérlakás tekintetében megszüntették.

7. Abban az esetben, ha az óvadék összege nem fedezi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának költségeit, a többletköltséget a bérlő köteles viselni.

8. Az óvadék elszámolására a bérbeadó a lakás leadását követő 45 napon belül köteles a szükséges intézkedést megtenni.

6. A piaci alapon bérbe adható lakások bérleti díja:

14. §

Az önkormányzat tulajdonában lévő piaci alapon bérbe adott lakások bérleti díja ( alaplakbér):

1. összkomfortos lakás esetén                                     250,-Ft/hó/m2               
2. komfortos lakás esetén                                            215,-Ft/hó/m2               
3. félkomfortos lakás esetén                                        145,-Ft/hó/m2               

A lakásbérlet szabályai

• 10 -

III. fejezet

A lakásbérleti jogviszony

8. A lakásbérleti jogviszony keletkezése

15.§

(1)Az önkormányzati bérlakás bérbeadása – a (2) és (3) bekezdésében, a 6. § (8) bekezdésében, valamint a 9.§ (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – határozott időre, legfeljebb öt évre történhet.

(2)Pályázati eljárás keretében történő bérbeadás esetén, amennyiben a nyertes pályázó által előre, egy összegben befizetett bérleti díj összege 5 évnél hosszabb időre biztosítja a bérleti jogviszony fennállását, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést ezen – 5 évnél hosszabb – időtartamra megkötni.

(3)Határozatlan időre köthető bérleti szerződés, ha a bérlő és a bérbeadó közös  megegyezéssel úgy szünteti meg a bérleti jogviszonyt, hogy a bérbeadó másik lakást biztosít és a korábbi lakása határozatlan időre van kiutalva.

(4)Nem létesíthet bérleti jogviszonyt az a természetes személy:

a. aki korábban  a bérbeadót valótlan adatok közlésével vagy valótlan

    jövedelemigazolás csatolásával  megtévesztette,

b. akinek korábbi  vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából származó  bérleti díj,

    lakáshasználati díj és közüzemi díj tartozása áll fenn, vagy a lakás   

    karbantartásával kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

c. akinek olyan gazdasági társaságban van bármilyen érdekeltsége ( különösen  

    tulajdonos, részvényes, beltag, kültag), amelynek korábbi vagy jelenlegi  

     bérleti jogviszonyából származó tartozása áll fenn a bérbeadó felé, vagy

d. aki korábbi bérlakásából lakás megürítésre irányuló végrehajtási eljárás során

     kilakoltatásra került.

(5)A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni – az Ltv. 3.§ (2) bekezdésében meghatározott indokolt távollét eseteit kivéve – ennek megszegése felmondási oknak minősül.

(6)A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartalmát köteles írásban  a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell.

- 11 -

(7) A bérlőnek a távollét okát orvosi-, munkáltatói, tanintézet vezetői igazolással, vagy más  hiteles okirattal kell igazolni.

9. Az ideiglenes lakásbérleti jogviszony

16. §

(1)A bérbeadó – legfeljebb egy évre szóló, határozott idejű – bérleti szerződést köthet azzal a használóval, akinek

1. szerződése a bérleti díj nem fizetése miatt felmondásra került,
2.  határozott időre kötött  bérleti szerződése lejárt, és az a lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása miatt nem került meghosszabbításra.

(2) A bérleti szerződés megkötésére egy alkalommal és csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a használó igazolja, hogy lakáshasználati jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása az

elmúlt 6 hónapban nem volt.

10. A lakásbérleti jogviszony meghosszabbítása

17.§

(1)A lakásbérleti szerződést annak lejártát megelőző 30 napon belül  legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható, ha a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korában is szerződésszerűen eleget tett.

(2)A bérleti szerződés meghosszabbításához a bérlőnek az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a lakásbiztosítás fennállását igazolnia kell. Amennyiben a kért igazolásokat a bérlő nem csatolja, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

-12-

11. A bérlőtársi jogviszony     

18. §

(1) A bérlőtársi szerződés a bérlő házastársával és bejegyzett élettársával közeli hozzátartozójával, bejegyzett élettársával abban az esetben köthető meg, ha a bérlő velük együtt költözik a bérlakásba és a szerződés megkötését közösen kérik.

(3)A bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke közös kérelme esetén a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek 18. életévét betöltötte.

(4) A kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.

IV. Fejezet

A felek kötelezettségei

13. A bérlő kötelezettségei

19. §

(1)A bérlő köteles:

1. a bérleti díjat és az 1.sz. melléklet szerinti különszolgáltatások díját előre, minden hónap 15 napjáig egy összegben megfizetni a bérbeadó részére,
2. a bérlakás burkolatait, ajtóit, ablakait és egyéb berendezéseit karbantartani, felújítani, pótolni, cserélni,
3. a bérlakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járván és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,
4. a szükséges rovar – és rágcsálóirtást rendszeresen elvégeztetni,
5. a zárt szennyvíztárolót, illetve űrgödrös árnyékszéket kiűríttetni és tartalmát elszállítattatni,
6. az épületre vonatkozó házirendet betartani,
7. az együttélés szabályait betartani,
8. az előírt óvadékot megfizetni,
9. a közüzemi szolgáltatókkal a közszolgáltatási szerződéseket megkötni,
10. a közüzemi szolgáltatókkal  kötött szerződéseket maradéktalanul betartani és fenntartani,
11. a bérlakás bérbeadói ellenőrzését tűrni, a bérlakásba való bejutást biztosítani,

-12 -

• életvitelszerűen a bérlakásban tartózkodni,
• a két hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé bejelenteni,
• megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően több személy folyamatosan, rendszeresen tartózkodjon, és
• a bérlakásban okozott kárt megtéríteni.

(2)Tilos a bérlőnek:

1. az épületen és a bérlakáson belüli berendezéseket rongálni,
2. a jogtalan energiavételezés.

(3)Az (1)bekezdés szerinti kötelezettségek, egyéb lényeges kötelezettség elmulasztása vagy a (2) bekezdésben felsorolt tilalmak megszegése olyan súlyos  szerződésszegő magatartásnak minősül, mely a szerződés felmondását vonja maga után.

(4)A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a közszolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket megkötni, és a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlakás fenntartási költségeit (áram, víz, fűtés, gáz, szemétdíj, közös költség üzemeltetési része) megfizetni.

(5)A bérlő a bérlakás birtokába a (4) bekezdésben és a Ltv.21.§. (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését követően léphet.

(6)A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, felújítja, korszerűsíti, ebben az esetben a munkálatok elvégzése előtt meg kell kérni a bérbeadó írásos hozzájárulását. Amennyiben a költségek viselését a megállapodás alapján a bérbeadó vállalja, erre vonatkozóan bérbeszámítási  megállapodást kell kötni. Az engedély nélkül elvégzett  munkálatokért, valamint az ingatlanban hagyott berendezési tárgyakért utólag a bérlő ellenértéket nem igényelhet. Amennyiben a bérlő a bérbeszámítás lejárta előtt a bérleti jogviszonyt felmondja, úgy a bérbeszámítás útján nem kompenzált felújítási költségeinek a megtérítését nem igényelheti.

20.§

1. A bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt lakásbiztosítási szerződést köteles kötni.  

-13-

2. A bérlő a bérleti jogviszony teljes időtartamára köteles a lakásbiztosítási szerződést fenntartani, és annak meglétét a bérbeadónál évente igazolni.
3. Amennyiben a lakásbiztosítási szerződés a bérlő felróható magatartása miatt szűnik meg, a lakásbérleti szerződést a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.

21. §

A bérlőre vonatkozó rendelkezéseket a lakáshasználóra is alkalmazni kell.

14. A bérbeadó kötelezettségei

22. §

1. A bérbeadó a bérlakás berendezési tárgyairól köteles leltárt készíteni.
2. A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. A negyedévente történő  ellenőrzésre való utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell.

V. Fejezet

A bérlő jogai

15. A bérleti díj mérséklése

23. §

1. A bérlő a bérleti díj mérséklését kérheti, amennyiben a lakás műszaki állapota azt indokolja.
2.  A bérleti díj – mérséklés mértéke legfeljebb az alaplakbér:

1. talajvíz miatti falnedvesedés esetén 10 %-a,
2. falpenészesedés esetén                     10 %-a,
3. egyéb ok esetén    maximum            20 %-a.

3.  a bérleti díj-mérséklés az alaplakbér 30 %-át nem haladhatja meg.

-14 -

16. A befogadás

24.§

(1)A bérlő köteles az Ltv. 21.§. (1)-(2) bekezdésében felsorolt személyek befogadása esetén ezt a tényt 8 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.

(2)Amennyiben a bérlő az Ltv. 21.§. (1)-(2) bekezdésében felsoroltakon kívül fogad be a bérlakásba más személyt és nem kérte előzetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulását, ezt a befogadástól számított 8 napon belül írásban pótolhatja.

(3)A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha

    a.    a  befogadott megfelel szociális bérlakásba történő befogadás  esetén a   4

        4.§-ban foglalt feltételeknek, minden más esetben igazolja, hogy jövedelme

       megfelel az l. mellékletben meghatározott feltételeknek,

   b. a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának

       megszűnése esetén a bérlakást el kell hagynia a bérlővel együtt, és

3. kiskorú  befogadása esetén a kiskorú szülője közjegyző előtt nyilatkozik arról, hogy a befogadásról tudomása van és ahhoz hozzájárult.

4. A hozzájárulást a bérbeadó megtagadja, amennyiben a bérlőnek a bérleti jogviszonnyal összefüggő vagy egyéb közüzemi díj tartozása v an.

(5)Amennyiben a bérlő, a bérlőtárs vagy a társbérlő az önkormányzati bérlakásba jogszabályi felhatalmazás vagy bérbeadói hozzájárulás nélkül bárkit befogad, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.

5. A bérbeadó a felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 8 napos határidő kitűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felszólításnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a bérbeadó az (5) bekezdésben meghatározott jogát gyakorolja.

VI. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

17. A lakásleadás szabályai

                                                         - 15 -

25. §  

(1)A bérleti szerződés megszűnése után  a bérlakásban jogcím nélkül maradó személyt másik önkormányzati lakásban történő elhelyezés joga nem illeti meg, a lakás megüresítése ügyében a bírósági eljárást meg kell indítani.

(2)Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő 30 napon belül, a bérlő halála esetén az örökös 60 napon belül köteles a bérlakásban maradt ingóságokat elszállítani, a bérlakást megüresítve a bérbeadó részére visszaadni.

Amennyiben ezen kötelezettségének a bérlő nem tesz eleget, úgy a bérlakás megüresítése iránt a bírósági eljárást meg kell indítani, örökös esetén a bérlakás hatósági felnyitásáról kell gondoskodni.

(3)A bérlakás  jogcím nélkülivé vált használója a jogcím nélküli használat első 2 hónapjában az alaplakbérnek  megfelelő összeget, a 3.hónaptól kezdődően 8 hónapon át az alaplakbér kétszeresének megfelelő összeget, az ezt követő időben az alaplakbér két és félszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni használati díj címén a bérbeadó részére.

18. Az életveszélyesnek nyilvánított lakások        

26.§

(1) Amennyiben  az építésügyi hatóság által életveszélyesség nyilvánított bérlakás bérlői saját elhelyezésükről gondoskodni nem tudnak, elhelyezésükről az Önkormányzatnak kell  gondoskodni.Önkormányzati bérlakás életveszélyessé nyilvánítása esetén az a bérlő, aki szociális  bérlakásra jogosult, komfort nélküli bérlakásra tarthat igényt, legfeljebb egy éves időtartamra.

(2)Amennyiben  a bérlakás elhagyására kötelezett félkomfortos vagy annál magasabb komfortfokozatú bérlakásra tart igényt, vagy szociális alapon nem jogosult  bérlakásra, erre csak akkor jogosult, ha jövedelme megfelel az l. mellékletben foglalt követelményeknek és vállalja a 13.§-ban foglaltakat.

(3)Az a bérlő, aki az (1) bekezdésben meghatározott idő letelte után saját maga elhelyezéséről gondoskodni nem tud és szociális alapon bérlakásra jogosult, a bérlakást további három évig bérelheti.

- 16 -

(4)Amennyiben a bérlő egy év eltelte után jövedelmi viszonyait tekintve szociális bérlakásra már nem jogosult, de elhelyezéséről saját maga gondoskodni nem tud, bérlakáshoz piaci alapon juthat hozzá.

Amennyiben a feltételeket nem vállalja, vagy nem teljesíti, ellene mint jogcímén nélküli lakáshasználó ellen a bérbeadó a bírósági eljárást megindítja.

VII. Fejezet

A lakásbérleti jog folytatása

27. §

Az Ltv. 21.§. (1)-(2) bekezdései szerinti jogosultak – eltérő megállapodásuk hiányában – a lakásbérleti jogot az Ltv. 32.§ (3) bekezdése szerinti sorrendben folytathatják, amennyiben a jogosult jövedelme az l. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.

28. §

(1)Az eltartó a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az Ltv. 32.§. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint akkor folytathatja, ha a jövedelme megfelel az l. mellékletben foglalt feltételeknek és az elhunyt bérlőnek a lakásbérlettel összefüggő bérleti díj – és közüzemi díj tartozása nincs.

(2)A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadótól.

(3)Bérlőtársi jogviszony esetében az elhunyt bérlőtárs egyenes ágbeli rokona a bérlőtársi jogviszony folytatására való jogosultság megállapítását a bérbeadótól kérheti.

NEGYEDIK RÉSZ

A helységbérlet szabályai

29. §

A nem lakás céljára szolgáló helyiség ( a továbbiakban helyiség) bérletének létrejöttére és a felek jogaira és kötelezettségeire e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

30. §

(1) A helyiséget eredeti rendeltetésének megfelelő célra lehet bérbe adni.

-16-

(2)Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra, a megüresedéstől számított 2 hónapon belül, pályázati hirdetmény útján sem lehet hasznosítani.

(3)Az eredeti tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles az ahhoz szükséges működési engedélyt megszerezni.

31. §

   A helyiség bérleti jogának engedély nélküli átruházása vagy albérletbe adása a  

    helyiségbérleti szerződés cserehelyiség biztosítása nélküli felmondásával jár.

  19.  A helyiségbérletre vonatkozó pályázati rendszer

  32. §

1.  A helyiséget bérbe adni – e rendeletben rögzített kivétellel – csak pályázati eljárás lefolytatása alapján, határozatlan időre lehet.  A pályázati hirdetményt a bérbeadó köteles saját honlapján megjelentetni és a bérbeadó hirdetőtábláján 5 munkanapra közzé tenni.
2. A Képviselő-testület közérdekű célból jogosult helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt jelölni, és a bérleti díjat, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a rendeletben foglaltaktól kedvezőbben megállapítani. A kedvezményes bérbeadás anyagi vonzatát az Önkormányzat viseli.
3. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

1.  a helyiség címét, alapterületét, a helyiségekben gyakorolható tevékenységek körét,
2. a pályázati biztosíték mértékét,
3. a bérleti jogviszony időtartamát,
4. az induló havi bérleti díj összegét,
5. a pályázati adatlap benyújtásának és a pályázati biztosíték befizetésének kötelezettségéről szóló értesítést,
6. a pályázatok bontásának  helyét és időpontját,
7. az óvadék összegét,
8. a pályázat postára adásának határidejét,
9. egyéb feltételeket

-17 -

4. Jogi személy pályázó esetén a pályázónak a pályázati kérelemhez csatolni kell a társasági szerződés, aláírási címpéldány és a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása nincs.

 (5)Egyéni vállalkozó pályázó esetén a pályázathoz csatolni kell az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vett adatairól szóló Igazolást és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által – a pályázó által tett előző évi adóbevallás alapján – kiállított jövedelemigazolást.

(6)Természetes személy pályázónak a pályázati kérelméhez csatolnia kell az utolsó három havi jövedelemigazolását. A három havi jövedelemből számított átlagjövedelemnek legalább a minden érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át kell érnie.

(7)A pályázat nyertese az, aki a pályázati kiírás alapján  a bérbeadó számára a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Azonos ajánlatok  beérkezése esetén a pályázat nyertese az, aki a pályázati tárgyaláson megtartott licit során magasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(8)A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tett pályázónak kell felajánlani. Amennyiben a pályázó ezzel a jogával nem kíván élni, újabb pályázatot kell kiírni.

(9) A határozott  időre megkötött szerződés a lejártát követően határozatlan időtartalmú szerződéssé alakítható, amennyiben a bérlőnek a helyiségbérleti jogviszonyával összefüggő  tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása  nincs.

(10)Helyiségre vonatkozóan nem létesíthet bérleti vagy albérleti jogviszonyt az olyan természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, akinek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából tartozása áll fenn a bérbeadó felé.

(11)Abban az esetben sem köthető meg a bérleti szerződés, ha a természetes vagy jogi személynek, egyéni vállalkozónak olyan gazdasági társaságban vagy érdekeltsége (különösen tulajdonos, részvényes, beltag, kültag ), amelynek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából tartozása áll fenn a bérbeadó felé.

- 18 -

33. §

(1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta, a pályázati biztosítékot határidőre befizette.

(2)Amennyiben az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati alapfeltételekkel e pályázóval köthet bérleti szerződést.

34.§

(1)A helység bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázat során nem nyertes pályázóknak a biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.

(2)Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 3 napon belül nem köti meg a bérbeadóval, a biztosíték visszakövetelésére vonatkozó jogát elveszti.

20. a helyiség cseréje

35. §

(1) A helyiség bérlője a helyiségbérleti jogát csak másik helyiség bérleti jogáért cserélheti el a bérbeadó hozzájárulásával.

(2)A cserét a bérbeadó csak abban az esetben engedélyezheti, ha a felek vállalják a cserehelyiség használatával összefüggő kötelezettségek teljesítését.

21. A helyiségbérleti jog átruházása, albérletbe adás

36. §

(1) A helyiségbérleti jog átruházása esetén a felek az átruházás feltételeiben e rendeletben  meghatározottak figyelembevételével állapodhatnak meg úgy, hogy az egymás közötti szerződés alapján a bérbeadó felé igényt nem érvényesíthetnek. Az erre vonatkozó szerződés érvényességéhez írásba foglalás és a bérbeadó előzetes jóváhagyása szükséges.

-19 -

(2)A helyiség bérleti jogának átruházása esetén az új bérlő engedélyezési díjat köteles fizetni a bérbeadó javára, melynek mértéke azonos az előző évi bérleti díjjal.

(3) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérleti jogviszony időtartamáig ruházhatja át, illetve adhatja albérletbe.

(4)Az (1) és (3) bekezdésekben foglaltakat a helyiség albérletbe adására is alkalmazni kell.

22. Óvadék

37. §

1. A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetni a bérbeadó részére.
2.  A bérbeadó az óvadékot, valamint a korábban befizetett igénybevételi díjat kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor használhatja fel, a helyiség rendeltetésszerű  használatra alkalmassá tételére vagy  a bérleti díj és a közüzemi díj tartozás kiegyenlítésére.
3. A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó pénztárába befizetni vagy bankszámlájára átutalni. Az óvadék összegét a bérbeadó köteles a bankszámláján elkülönítetten kezelni.
4. Az óvadék összege abban az esetben kerülhet visszafizetésre a bérlő részére a bérleti szerződés megszűnését követően, amennyiben :

1. a bérlőnek bérbeadó felé tartozása nincs és a helyiséget tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadta,
2. a bérlő a helyiséget a Képviselő-testület döntése alapján megvásárolta és a bérlettel összefüggő tartozása nincs, vagy
3. a bérlő a helyiség bérleti jogát átruházta és az új bérlő az óvadékot megfizette.

     (5)Amennyiben az óvadék összege nem fedezi a helyiség rendeltetésszerű

       használatra alkalmas állapotának visszaállítása költségeit, a többletköltséget

      a bérlő viseli.

     (6)Az óvadék elszámolása iránt a bérbeadó a helyiség visszaadását, az

      adásvételi szerződés megkötését, illetve bérleti jog átruházás esetén az új

       bérlő általi óvadék  megfizetését követő 45 napon belül köteles intézkedni.

-20-

23.  A helyiség átalakítása

38. §

1. A helyiség átalakításához  a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, az építésügyi jogszabályokban meghatározott  esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.
2. Abban az esetben,m ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, bérleti jog cserehelyiség biztosítása nélkül felmondható.

 24. A helyiségbérleti jogviszony megszűnése

39. §        

A helyiség bérleti joga az Ltv. 39.§-ban rögzítetteken kívül megszűnik:

1. természetes személy, vagy egyéni vállalkozó bérlő esetén a bérlő halálával,
2. a helyiség használatára feljogosító hatósági engedély visszavonásával,
3. a helyiség engedélyezett cseréjével,
4. a helyiség megsemmisülésével,
5. a szerződésben meghatározott  idő elteltével,
6. életvédelmi célú helyiség rendeltetésének megfelelő célú igénybevétele esetén.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

40. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött jogviszonyokra kell alkalmazni.

-21 -

41. §

Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló  8/2007.(VIII.30.) önkormányzati rendelet.

Farkasné Koós Erzsébet  s.k.                                           Gábor Dezső s.k.

jegyző                                                                                          polgármester       

Z á r a d é k :

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. tv. 51.§ (2) bekezdés alapján jelen rendelet 2019. február 14.napján kihirdetésre került.

Farkaslyuk, 2019. február 15.

                                                                                     Farkasné Koós Erzsébet

                                                                                                jegyző