1. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak a Farkaslyuk Község Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

(2) Az önkormányzati bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére a Vagyonrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, Uniós forrásból felújított szociális bérlakás céljából rendelkezésre álló lakások listáját az 1. melléklet tartalmazza

(4) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv) 4. § a), b), d), d), i), j), l) pontjaiban meghatározottak az irányadók.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a bérbeadói jogokat Farkaslyuk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A bérlakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről a bérbeadó naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bérlakás vagy helyiség adatait.

(3) A bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját és a külön szolgáltatások díját és a külön szolgáltatások díját a Képviselő-testület minden év december 15-ig felülvizsgálhatja és módosíthatja.

3. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások jegyzékét az l-2. függelék tartalmazza.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő saját és a vele együtt költözők személyes adatait, valamint a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat.

(4) (A szociális rászorultságot jövedelemigazolással és vagyonnyilatkozattal kell igazolni.

(5) Az igénylőt és a vele együtt költöző nagykorú természetes személyeket nyilatkoztatni kell, hogy önként hozzájárulnak ahhoz, hogy a kérelemben meghatározott személyes adatokat a kérelem elbírálásig és kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig a bérbeadó kezelje. A kezelt adatokat az igénylés elutasítása, illetőleg elfogadása esetén a lakásbérleti szerződés megszűnése után azonnal meg kell semmisíteni.

(6) Az igénylő köteles az adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni a bérbeadónak.

4. § Önkormányzati bérlakás iránti kérelmet szociális helyzet alapján az nyújthat be:

5. § (1) A bérbeadó a már nyilvántartásba vett lakásigénylés törlését rendeli el, amennyiben az igénylő:

(2) A lakásigénylés törlését kell elrendelni abban az esetben is, amennyiben a bérbeadó olyan bejelentési kötelezettség alá eső változásról szerez tudomást, amelyet az igénylő nem jelentett be és a bejelentés elmulasztása számára lényes előnyt jelent.

6. § (1) A megüresedő lakásokat a bérbeadó – az (5) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az általa vezetett nyilvántartás alapján adja bérbe.

(2) A bérbeadó a lakás bérbeadásakor köteles ismételten megvizsgálni az igénylő ténylegesen fennálló jövedelmi és vagyoni viszonyait.

(3) Amennyiben az igénylő jövedelmi és vagyoni viszonyai nem felelnek meg a 4. §-ban foglalt bérbeadási feltételeknek, a bérbeadó a bérbeadást megtagadja.

(4) Amennyiben a jogosult a lakást nem fogadja el, akkor azt a nyilvántartásban őt követő igénylőnek kell felajánlani bérleti jogviszony létesítésére. Amennyiben olyan lakás marad üresen, amelyet a nyilvántartásban szereplő igénylő nem fogadnak el, a pályázat útján is bérbe adható.

(5) A polgármester az üresen álló bérlakás bérlőjéül kijelölheti azt a természetes személyt, aki megfelel a 4. § -ban foglalt feltételeknek.

(6) A polgármester az (5) bekezdés szerinti esetben a döntés elősegítésére 3 fős eseti bizottságot hozhat létre.

(7) Az önkormányzati képviselő az üresen álló, komfort nélküli önkormányzati bérlakás bérlőjére a polgármesternek kijelölésre javaslatot tehet. A polgármester megvizsgálja, hogy a javasolt természetes személy megfelel-e a rendeletben foglalt feltételeknek, majd ezt követően a javaslatról mérlegelés alapján dönt.

(8) A szociális bérlakás bérbeadása határozott időre, legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korábban is szerződésszerűen eleget tett.

7. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások bérleti díja (alaplakbér):

(2) Ezeket a bérleti díjakat kell alkalmazni az 1994. január 1. előtt keletkezett, kiutalással létrejött bérleti jogviszonyok, valamint a 2. függelék szerinti

magasabb komfortfokozatú szociális bérlakások vonatkozásában is.

8. § A magasabb komfortokozatú szociális bérlakásokra a 6. §, az 1. melléklet, uniós forrásból felújított szociális bérlakásokra a 6. §. és a 7. §. rendelkezései nem alkalmazhatók.

9. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális bérlakások hasznosítására pályázatot ír ki az EFOP-2.4.1-16-2017-00110 „Szegregátumban élők helyzetének javítása Farkaslyuk községben (ERFA)” című pályázat alapján.

(2) A pályázati felhívást a település honlapján (www.farkaslyuk.hu), és Farkaslyuk Község Önkormányzata 3608 Farkaslyuk, Gyürky Gyula utca 3. szám alatti épületében lévő belső hirdetőtábláján kell közzé tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 8 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) A pályázatot kizárólag a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

(5) Érvénytelen a pályázat:

10. § A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

11. § (1) A pályázatokat az Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el az általa meghatározott szempontrendszer alapján, amelyet az EFOP-1.6.2-16-2017-00045 azonosító számú projekt felhívása szerint alkotott meg.

(2) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.

(3) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra a szociális bérlakásra új pályázatot kell kiírni.

(4) A pályázat kiírója a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

12. § (1) A bérleti szerződést az EFOP-2.4.1-16-2017-00110 „Szegregátumban élők helyzetének javítása Farkaslyuk községben (ERFA)” projekt fenntartási időszakára – 5 év – kell megkötni A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek megszegése felmondási oknak minősül.

(2) A bérleti szerződés vonatkozik a lakás, valamint a bérleti szerződés mellékletét képző lakásberendezési tárgyak használatára is.

(3) A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére 8 napon belül bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményei a szerződésnek tartalmaznia kell. A bérlőnek a távollét okát igazolnia kell.

13. § Az e rendeletben szabályozott eljárásokban az ügyfélnek küldött iratokat hivatalos irat formájában kell közölni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett, vagy a meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt „nem veszi át”, az iratot a kézbesítés megkísérlésének alapján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

14. § (1) A bérbeadó a szociális bérlakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerinti időben, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) A bérlő köteles elfogadni a bérbeadó igazolt képviselője általi ellenőrzést.

(3) A bérlő a (2) bekezdésen túli rendkívüli káresemény, hibafeltárás, - elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani.

(4) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidőt kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(5) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

15. § (1) A szociális bérlakást csak lakás céljára lehet használni.

(2) A bérlő köteles:

(3) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és az – Ltv. 91/A. §-ban megjelölt – lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

(4) A bérlő az Ltv.-ben megjelölt kivételeken túl, a szociális bérlakásba csak bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be:

(5) A bérlő a szociális bérlakást nem adhatja albérletbe. Ennek be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.

16. § (1) A mindenkor érvényes lakbérek mértékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárást az Ltv. 6. (1)–(2) bekezdése tartalmazza.

(4) A lakbért a tárgyhó 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni a bérleti szerződésben meghatározott módon.

17. § (1) A bérbeadó az összkomfortos, komfortos és félkomfortos bérlakást – a (2) bekezdésben, a 16. §-ban meghatározottak, az 1-2. függelékben, valamint az 1. mellékletben felsorolt ingatlanok, valamint egyedi képviselő-testületi döntés kivételével – az általa lefolytatott pályázati eljárást követően adja bérbe. A piaci alapon bérbe adható lakások jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester jogosult önkormányzati bérlakásra bérlőt kijelölni.

A bérbeadás feltételeire a 18. §. (2)–(3) és (9)-(10) bekezdését, valamint a 19-4. §-t értelemszerűen kell alkalmazni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázati hirdetményt a bérbeadó köteles a bérbeadó hirdetőtábláján 5 munkanapra közzé tenni.

(5) A pályázónak a pályázat benyújtásakor 15.000 Ft összegű biztosítékot kell igazoltan a bérbeadó pénztárába befizetnie azzal, hogy nyertessége esetén a bérbeadó a biztosítékot a szerződés megkötését követően haladéktalanul visszafizeti.

(6) Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 3 napon belül nem köti meg, a biztosíték visszafizetésére nem tarthat igényt.

(7) A nem nyertes pályázónak a biztosíték összegét a bérbeadó haladéktalanul visszafizeti.

18. § (1) A pályázatot írásban kell benyújtani a bérbeadóhoz.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:

(3) Egyéni vállalkozó természetes személy pályázónak a pályázathoz csatolni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által – a pályázó által tett előző évi adóbevallás alapján – kiállított jövedelemigazolást is.

(4) Amennyiben a pályázat benyújtására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el és pályázati ajánlat nem érkezik, úgy a pályázat kiírását követően a pályázati alapfeltételeket vállaló bármely kérelmezővel szerződést lehet kötni. A pályázati időszakot követően megkötött szerződéseknél a bérlőnek két havi lakbért kell előre megfizetnie.

(5) A bérbeadó tárgyalás tartása keretében bírálja el a hozzá beérkező pályázatokat.

(6) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki valós adatokat közöl és a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta, valamint a bérbeadóval szemben korábbi bérleményével kapcsolatos bérleti

díj, lakáshasználati díj és közüzemi díj, illetve egyéb díj tartozása nincs.

(7) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a leghosszabb időre járó bérleti díj egy összegben történő megfizetését vállalja.

(8) A nyertes pályázó köteles a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül korábbi önkormányzati bérlakását tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni.

(9) A bérbeadó a bérlakást a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(10) A bérlő a bérlakást a bérleti jogviszony megszűnésekor rendeltetésszerű alkalmas állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

19. § (1) A piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlőnek a bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó részére óvadékot kell fizetnie. Az óvadék, valamint a korábban befizetett lakás-használatbavételi díj felhasználása kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor történhet meg a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére, a lakbértartozás és a közüzemi díj tartozás beszámítására. A korábban beszámításra került óvadék helyett a bérbeadó jogosult kiegészítő biztosítékot kérni a bérlőtől, mely megegyezik a szerződéskötéskor fizetett óvadék összegével.

(2) Az óvadék részletekben történő megfizetése esetén a bérbeadó a bérlővel ideiglenes lakásbérleti szerződést köt, melynek időtartama megegyezik az utolsó óvadékrészlet befizetésének határidejével. Az utolsó részlet megfizetése után köthető meg a bérleti szerződés.

(3) Az óvadék mértéke:

(4) A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó pénztárába befizetni vagy bankszámlájára átutalni. Az óvadék összegét a bérbeadó köteles a bankszámláján elkülönítetten kezelni.

(5) Az óvadék összege a bérleti szerződés megszűnése után visszafizetésre kerül, amennyiben:

(6) A bérlő az óvadék összegét akkor kapja meg, ha igazolja, hogy a lakcímnyilvántartó hatóságnál a bérleményből a bérlő, valamint az általa jogszerűen befogadott személyek kijelentkeztek, lakhelyüket, tartózkodási helyüket, a bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az önkormányzati bérlakás tekintetében megszüntették.

(7) Abban az esetben, ha az óvadék összege nem fedezi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának költségeit, a többletköltséget a bérlő köteles viselni.

(8) Az óvadék elszámolására a bérbeadó a lakás leadását követő 45 napon belül köteles a szükséges intézkedést megtenni.

20. § Az önkormányzat tulajdonában lévő piaci alapon bérbe adott lakások bérleti díja (alaplakbér):

21. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadása – a 3. § (2) és (3) bekezdésében, a 6. § (8) bekezdésében, valamint a 9. § (1) bekezdésében foglalt kivételekkel – határozott időre, legfeljebb öt évre történhet.

(2) Pályázati eljárás keretében történő bérbeadás esetén, amennyiben a nyertes pályázó által előre, egy összegben befizetett bérleti díj összege 5 évnél hosszabb időre biztosítja a bérleti jogviszony fennállását, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést ezen – 5 évnél hosszabb – időtartamra megkötni.

(3) Határozatlan időre köthető bérleti szerződés, ha a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel úgy szünteti meg a bérleti jogviszonyt, hogy a bérbeadó másik lakást biztosít és a korábbi lakása határozatlan időre van kiutalva.

(4) Nem létesíthet bérleti jogviszonyt az a természetes személy:

(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni – az Ltv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott indokolt távollét eseteit kivéve – ennek megszegése felmondási oknak minősül.

(6) A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartalmát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell.

(7) A bérlőnek a távollét okát orvosi-, munkáltatói, tanintézet vezetői igazolással, vagy más hiteles okirattal kell igazolni.

22. § (1) A bérbeadó – legfeljebb egy évre szóló, határozott idejű – bérleti szerződést köthet azzal a használóval, akinek

(2) A bérleti szerződés megkötésére egy alkalommal és csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a használó igazolja, hogy lakáshasználati jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása az elmúlt 6 hónapban nem volt.

23. § (1) A lakásbérleti szerződést annak lejártát megelőző 30 napon belül legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható, ha a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy közüzemi díj tartozása nincs és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeinek korában is szerződésszerűen eleget tett.

(2) A bérleti szerződés meghosszabbításához a bérlőnek az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a lakásbiztosítás fennállását igazolnia kell. Amennyiben a kért igazolásokat a bérlő nem csatolja, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

24. § (1) A bérlőtársi szerződés a bérlő házastársával és bejegyzett élettársával közeli hozzátartozójával, bejegyzett élettársával abban az esetben köthető meg, ha a bérlő velük együtt költözik a bérlakásba és a szerződés megkötését közösen kérik.

(3) A bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke közös kérelme esetén a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek 18. életévét betöltötte.

(4) A kérelmet a bérbeadóhoz kell benyújtani.

25. § (1) A bérlő köteles:

(2) Tilos a bérlőnek:

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek, egyéb lényeges kötelezettség elmulasztása vagy a (2) bekezdésben felsorolt tilalmak megszegése olyan súlyos szerződésszegő magatartásnak minősül, mely a szerződés felmondását vonja maga után.

(4) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a közszolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket megkötni, és a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlakás fenntartási költségeit (áram, víz, fűtés, gáz, szemétdíj, közös költség üzemeltetési része) megfizetni.

(5) A bérlő a bérlakás birtokába a (4) bekezdésben és a Ltv.21. §. (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését követően léphet.

(6) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, felújítja, korszerűsíti, ebben az esetben a munkálatok elvégzése előtt meg kell kérni a bérbeadó írásos hozzájárulását. Amennyiben a költségek viselését a megállapodás alapján a bérbeadó vállalja, erre vonatkozóan bérbeszámítási megállapodást kell kötni. Az engedély nélkül elvégzett munkálatokért, valamint az ingatlanban hagyott berendezési tárgyakért utólag a bérlő ellenértéket nem igényelhet. Amennyiben a bérlő a bérbeszámítás lejárta előtt a bérleti jogviszonyt felmondja, úgy a bérbeszámítás útján nem kompenzált felújítási költségeinek a megtérítését nem igényelheti.

26. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megkötése után, 30 napon belül lakásbiztosítási szerződést köteles kötni.

(2) A bérlő a bérleti jogviszony teljes időtartamára köteles a lakásbiztosítási szerződést fenntartani, és annak meglétét a bérbeadónál évente igazolni.

(3) Amennyiben a lakásbiztosítási szerződés a bérlő felróható magatartása miatt szűnik meg, a lakásbérleti szerződést a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.

27. § A bérlőre vonatkozó rendelkezéseket a lakáshasználóra is alkalmazni kell.

28. § (1) A bérbeadó a bérlakás berendezési tárgyairól köteles leltárt készíteni.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. A negyedévente történő ellenőrzésre való utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a lakásbérleti szerződésnek is tartalmaznia kell.

29. § (1) A bérlő a bérleti díj mérséklését kérheti, amennyiben a lakás műszaki állapota azt indokolja.

(2) A bérleti díj – mérséklés mértéke legfeljebb az alaplakbér:

(3) a bérleti díj-mérséklés az alaplakbér 30 %-át nem haladhatja meg.

30. § (1) A bérlő köteles az Ltv. 21. §. (1)–(2) bekezdésében felsorolt személyek befogadása esetén ezt a tényt 8 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.

(2) Amennyiben a bérlő az Ltv. 21. §. (1)–(2) bekezdésében felsoroltakon kívül fogad be a bérlakásba más személyt és nem kérte előzetesen a bérbeadó írásbeli hozzájárulását, ezt a befogadástól számított 8 napon belül írásban pótolhatja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha

(4) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadja, amennyiben a bérlőnek a bérleti jogviszonnyal összefüggő vagy egyéb közüzemi díj tartozása v an.

(5) Amennyiben a bérlő, a bérlőtárs vagy a társbérlő az önkormányzati bérlakásba jogszabályi felhatalmazás vagy bérbeadói hozzájárulás nélkül bárkit befogad, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül felmondja.

(6) A bérbeadó a felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 8 napos határidő kitűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felszólításnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a bérbeadó az (5) bekezdésben meghatározott jogát gyakorolja.

31. § (1) A bérleti szerződés megszűnése után a bérlakásban jogcím nélkül maradó személyt másik önkormányzati lakásban történő elhelyezés joga nem illeti meg, a lakás megüresítése ügyében a bírósági eljárást meg kell indítani.

(2) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő 30 napon belül, a bérlő halála esetén az örökös 60 napon belül köteles a bérlakásban maradt ingóságokat elszállítani, a bérlakást megüresítve a bérbeadó részére visszaadni.

Amennyiben ezen kötelezettségének a bérlő nem tesz eleget, úgy a bérlakás megüresítése iránt a bírósági eljárást meg kell indítani, örökös esetén a bérlakás hatósági felnyitásáról kell gondoskodni.

(3) A bérlakás jogcím nélkülivé vált használója a jogcím nélküli használat első 2 hónapjában az alaplakbérnek megfelelő összeget, a 3.hónaptól kezdődően 8 hónapon át az alaplakbér kétszeresének megfelelő összeget, az ezt követő időben az alaplakbér két és félszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni használati díj címén a bérbeadó részére.

32. § (1) Amennyiben az építésügyi hatóság által életveszélyesség nyilvánított bérlakás bérlői saját elhelyezésükről gondoskodni nem tudnak, elhelyezésükről az Önkormányzatnak kell gondoskodni. Önkormányzatibérlakás életveszélyessé nyilvánítása esetén az a bérlő, aki szociális bérlakásra jogosult, komfort nélküli bérlakásra tarthat igényt, legfeljebb egy éves időtartamra.

(2) Amennyiben a bérlakás elhagyására kötelezett félkomfortos vagy annál magasabb komfortfokozatú bérlakásra tart igényt, vagy szociális alapon nem jogosult bérlakásra, erre csak akkor jogosult, ha jövedelme megfelel az 4. mellékletben foglalt követelményeknek és vállalja a 19. §-ban foglaltakat.

(3) Az a bérlő, aki az (1) bekezdésben meghatározott idő letelte után saját maga elhelyezéséről gondoskodni nem tud és szociális alapon bérlakásra jogosult, a bérlakást további három évig bérelheti.

(4) Amennyiben a bérlő egy év eltelte után jövedelmi viszonyait tekintve szociális bérlakásra már nem jogosult, de elhelyezéséről saját maga gondoskodni nem tud, bérlakáshoz piaci alapon juthat hozzá.

Amennyiben a feltételeket nem vállalja, vagy nem teljesíti, ellene, mint jogcímén nélküli lakáshasználó ellen a bérbeadó a bírósági eljárást megindítja.

33. § Az Ltv. 21. §. (1)-(2) bekezdései szerinti jogosultak – eltérő megállapodásuk hiányában – a lakásbérleti jogot az Ltv. 32. § (3) bekezdése szerinti sorrendben folytathatják, amennyiben a jogosult jövedelme az 4. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.

34. § (1) Az eltartó a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az Ltv. 32. §. (1) bekezdés a) -c) pontja szerint akkor folytathatja, ha a jövedelme megfelel az 4. mellékletben foglalt feltételeknek és az elhunyt bérlőnek a lakásbérlettel összefüggő bérleti díj – és közüzemi díj tartozása nincs.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadótól.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetében az elhunyt bérlőtárs egyenes ágbeli rokona a bérlőtársi jogviszony folytatására való jogosultság megállapítását a bérbeadótól kérheti.

35. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban helyiség) bérletének létrejöttére és a felek jogaira és kötelezettségeire e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

36. § (1) A helyiséget eredeti rendeltetésének megfelelő célra lehet bérbe adni.

(2) Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra, a megüresedéstől számított 2 hónapon belül, pályázati hirdetmény útján sem lehet hasznosítani.

(3) Az eredeti tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles az ahhoz szükséges működési engedélyt megszerezni.

37. § A helyiség bérleti jogának engedély nélküli átruházása vagy albérletbe adása a helyiségbérleti szerződés cserehelyiség biztosítása nélküli felmondásával jár.

38. § (1) A helyiséget bérbe adni – e rendeletben rögzített kivétellel – csak pályázati eljárás lefolytatása alapján, határozatlan időre lehet. A pályázati hirdetményt a bérbeadó köteles saját honlapján megjelentetni és a bérbeadó hirdetőtábláján 5 munkanapra közzé tenni.

(2) A Képviselő-testület közérdekű célból jogosult helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt jelölni, és a bérleti díjat, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a rendeletben foglaltaktól kedvezőbben megállapítani. A kedvezményes bérbeadás anyagi vonzatát az Önkormányzat viseli.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) Jogi személy pályázó esetén a pályázónak a pályázati kérelemhez csatolni kell a társasági szerződés, aláírási címpéldány és a bírósági nyilvántartásba vételről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása nincs.

(5) Egyéni vállalkozó pályázó esetén a pályázathoz csatolni kell az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vett adatairól szóló Igazolást és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által – a pályázó által tett előző évi adóbevallás alapján – kiállított jövedelemigazolást.

(6) Természetes személy pályázónak a pályázati kérelméhez csatolnia kell az utolsó három havi jövedelemigazolását. A három havi jövedelemből számított átlagjövedelemnek legalább a minden érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át kell érnie.

(7) A pályázat nyertese az, aki a pályázati kiírás alapján a bérbeadó számára a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Azonos ajánlatok beérkezése esetén a pályázat nyertese az, aki a pályázati tárgyaláson megtartott licit során magasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(8) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tett pályázónak kell felajánlani. Amennyiben a pályázó ezzel a jogával nem kíván élni, újabb pályázatot kell kiírni.

(9) A határozott időre megkötött szerződés a lejártát követően határozatlan időtartalmú szerződéssé alakítható, amennyiben a bérlőnek a helyiségbérleti jogviszonyával összefüggő tartozása vagy egyéb közüzemi díj tartozása nincs.

(10) Helyiségre vonatkozóan nem létesíthet bérleti vagy albérleti jogviszonyt az olyan természetes vagy jogi személy, egyéni vállalkozó, akinek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából tartozása áll fenn a bérbeadó felé.

(11) Abban az esetben sem köthető meg a bérleti szerződés, ha a természetes vagy jogi személynek, egyéni vállalkozónak olyan gazdasági társaságban vagy érdekeltsége (különösen tulajdonos, részvényes, beltag, kültag), amelynek korábbi vagy jelenlegi bérleti jogviszonyából tartozása áll fenn a bérbeadó felé.

39. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta, a pályázati biztosítékot határidőre befizette.

(2) Amennyiben az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati alapfeltételekkel e pályázóval köthet bérleti szerződést.

40. § (1) A helység bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázat során nem nyertes pályázóknak a biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni.

(2) Amennyiben a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 3 napon belül nem köti meg a bérbeadóval, a biztosíték visszakövetelésére vonatkozó jogát elveszti.

41. § (1) A helyiség bérlője a helyiségbérleti jogát csak másik helyiség bérleti jogáért cserélheti el a bérbeadó hozzájárulásával.

(2) A cserét a bérbeadó csak abban az esetben engedélyezheti, ha a felek vállalják a cserehelyiség használatával összefüggő kötelezettségek teljesítését.

42. § (1) A helyiségbérleti jog átruházása esetén a felek az átruházás feltételeiben e rendeletben meghatározottak figyelembevételével állapodhatnak meg úgy, hogy az egymás közötti szerződés alapján a bérbeadó felé igényt nem érvényesíthetnek. Az erre vonatkozó szerződés érvényességéhez írásba foglalás és a bérbeadó előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A helyiség bérleti jogának átruházása esetén az új bérlő engedélyezési díjat köteles fizetni a bérbeadó javára, melynek mértéke azonos az előző évi bérleti díjjal.

(3) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérleti jogviszony időtartamáig ruházhatja át, illetve adhatja albérletbe.

(4) Az (1) és (3) bekezdésekben foglaltakat a helyiség albérletbe adására is alkalmazni kell.

43. § (1) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizetni a bérbeadó részére.

(2) A bérbeadó az óvadékot, valamint a korábban befizetett igénybevételi díjat kizárólag a bérleti jogviszony megszűnésekor használhatja fel, a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vagy a bérleti díj és a közüzemi díj tartozás kiegyenlítésére.

(3) A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó pénztárába befizetni vagy bankszámlájára átutalni. Az óvadék összegét a bérbeadó köteles a bankszámláján elkülönítetten kezelni.

(4) Az óvadék összege abban az esetben kerülhet visszafizetésre a bérlő részére a bérleti szerződés megszűnését követően, amennyiben:

(5) Amennyiben az óvadék összege nem fedezi a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának visszaállítása költségeit, a többletköltséget a bérlő viseli.

(6) Az óvadék elszámolása iránt a bérbeadó a helyiség visszaadását, az adásvételi szerződés megkötését, illetve bérleti jog átruházás esetén az új bérlő általi óvadék megfizetését követő 45 napon belül köteles intézkedni.

44. § (1) A helyiség átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.

(2) Abban az esetben, ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, bérleti jog cserehelyiség biztosítása nélkül felmondható.

45. § A helyiség bérleti joga az Ltv. 39. §-ban rögzítetteken kívül megszűnik:

46. § A jelen rendelet mellékletei alapján rögzített adatokat az Önkormányzati Hivatal, valamint e rendelet alapján döntésre és intézkedésre jogosult más szervek, az adatvédelmi törvény előírásai szerint kezelik és használják fel.

47. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően létrejött jogviszonyokra kell alkalmazni.

48. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérletének feltételeiről szóló 3/2019.(II.14.), valamint a 10/2020.(X.22.) önkormányzati rendelete.