1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Farkaslyuk Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Farkaslyuk, Gyürky Gyula utca 3.címe: 3608 Farkaslyuk, Gyürky Gyula utca 3.működési területe: Farkaslyuk Község Közigazgatási területe

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Farkaslyuk Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) Székhelye: 3646 Nekézseny, Kossuth út 1.

2. § Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét, amelynek leírására és használatára önkormányzati rendeletet alkot.

3. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a kör szélén „Farkaslyuk Község Önkormányzata” körfelirat található.

(2) A polgármester és aljegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a körben pedig a következő felirat olvasható: Farkaslyuk Község Polgármestere, illetve Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője.

(3) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Farkaslyuki Kirendeltsége elnevezését.

4. § A kitüntetések alapítását és adományozásuk rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

5. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik: Berente község Önkormányzatának Képviselő-testületével, Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testületével, Ózd Kistérség Többcélú Társulásával, B.-A.-Z. Megye Önkormányzatának Képviselő-testületével, Farkaslyuk Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával.

6. § Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.farkaslyuk.hu, valamintwww.onkportal.hu

7. § A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra ruházhatja. A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület az elfogadott munkaterv alapján szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testületi ülést minden hónap negyedik hetének szerdainapjára kell összehívni.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés hívható össze. A rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belül össze kell hívni, az ülésre vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni az ülés várható napirendjét.

(5) A képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell küldeni.

(6) A meghívónak tartalmaznia kell:

• a) az ülés helyét és időpontját,
• b) a javasolt napirendi pontokat,
• c) a napirend előterjesztőjének nevét, valamint a napirendhez meghívott személy nevét, beosztását, illetve tisztségét.

(7) A meghívó mellékletét képezi:

• a) az írásbeli előterjesztések teljes szövege,
• b) határozati, rendeleti javaslatok.

(8) A rendes ülésére szóló meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kézbesítésre előkészíteni, hogy azt a testület tagjai a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal – az adott évi költségvetésről szóló előterjesztés esetén 5 nappal – korábban átvehessék és a meghívottak kézhez kaphassák.

(9) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 2 nappal a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán, a nyilvános hirdető felületeken) tájékoztatja.

(10) A képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) jegyzőt, aljegyzőt,
• b) nem a képviselő-testületi tagjai közül választott alpolgármestert,
• c) a Farkaslyuk Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,
• d) az Önkormányzati Hivatal napirendi témában illetékes köztisztviselőjét, ez esetben az illetékesség kérdését a jegyző dönti el,
• e) azt a személyt, illetve intézmény, szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, erre az előterjesztő tegyen javaslatot.

(11) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztéseket is ki kell kézbesíteni. Az (10) bekezdés d-e) pontjában meghatározott személyek részére az írásos előterjesztést csak azon napirendre vonatkozóan kell megküldeni, amelyikhez meghívása kapcsolódik.

9. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A meghívó tartalmazza a napirendi pontokat, melyeknek elemei lehetnek:

• a) ünnepélyes megnyitó, a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása,
• b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,
• c) a polgármester illetményének megállapítása,
• d) a polgármesteri program ismertetése,
• e) az SZMSZ felülvizsgálata, módosítása,
• f) bizottságok megválasztása,
• g) alpolgármester választása, eskütétele,
• h) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
• i) egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

10. § (1) Zárt ülés megtartását a polgármester, képviselő, jegyző/aljegyző, vagy az ügyben érintett indítványozhatja az Mötv.46. §. (2) bekezdés c) pontja esetén.

(2) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester és a jegyző/aljegyző adhat.

11. § (1) A képviselő-testület munkatervét a polgármester és a jegyző/aljegyző készíti el, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A tervezet elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

• a) helyi képviselőktől,
• b) az intézményi vezetőktől,
• c) a Farkaslyuk Község Roma Nemzetiségi Önkormányzattól,

(3) A képviselő-testület munkatervének tartalmaznia kell:

• a) az ülések tervezett időpontját,
• b) a képviselő-testületi ülés napirendjét és ezek előadóit.

(4) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni. A munkatervet folyamatosan karban kell tartani,ezért a polgármester felelős.

(5) A munkatervet évenként kell elkészíteni és a testület decemberi ülésén előterjeszteni.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjére a 9.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Az ülésvezető munkáját a jegyző/aljegyző segíti.

(2) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester az ülés megkezdésére 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül azonos napirenddel meg kell tartani.

(4) Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester feladatai:

• a) megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előterjeszti a napirendi javaslatot,
• b) napirendi pontokként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• c) előbb a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel egyenkénti szavazásra,
• d) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását a kérdezés sorrendjében,
• e) a napirendi pontok megtárgyalása, és esetleges kérdések, interpellációk, azokra megadott válaszokat követően bezárja az ülést.

(5) A tanácskozás rendjéért a polgármester felel, ennek keretében

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól,
• b) figyelmezteti, rendre utasítja a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő magatartást tanúsítókat.

13. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(2) A hallgatóság tetszését, vagy nem tetszését nem nyilváníthatja.

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester az állampolgárt rendre utasíthatja. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti a tanácskozóterem elhagyására.

(4) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester a munkatervnek megfelelően a meghívóban tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testületi ülés elején bármely képviselő, vagy bizottság javaslatot tehet napirendi pontokra. Rendelet alkotásra, vagy módosításra javaslatot csak a következő testületi ülésre kezdeményezhet, melyhez írásban elő kell terjeszteni a rendelet szövegét.

(3) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű többséggel dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben, vagy egészben visszavonhatja az indítvány határozati javaslatáról való szavazás megkezdéséig.

15. § (1) Az előterjesztések történhetnek írásban vagy szóban, de lehetőség szerint törekedni kell az írásbeli előterjesztéshez.

(2) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) a témával kapcsolatos esetleges korábbi testületi döntést és annak végrehajtását,
• b) a döntéshez szükséges információkat, jogszabályi hátteret, a döntés indokait, annak várható gazdasági, társadalmi hatását, szakértői véleményeket, az előkészítés során elhangzott kisebbségi véleményeket,
• c) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatokat, határidő és felelős megnevezésével.

(3) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

• a) rendeletalkotás,
• b) költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolók,
• c) költségvetési koncepció,
• d) intézmény-alapítás, átszervezés, megszüntetés,
• e) helyi népszavazás kiírása,
• f) társulások létrehozása, csatlakozás társuláshoz, társulásból történő kilépés esetén,
• g) munkaterv elfogadása,
• h) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
• i) közbeszerzési terv, belső ellenőrzési terv.

16. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

• a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
• b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
  • ba) a polgármester,
  • bb) az alpolgármester,
  • bc) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
  • bd) a képviselő-testület tagja,
  • be) a jegyző/aljegyző.
• c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;
• d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

17. § (1) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző/aljegyző, a bizottság elnöke felé önkormányzati ügyekben kérdést intézhet.

(3) A kérdésekre legfeljebb 2 percet, a válaszra legfeljebb 3 percet kell biztosítani.

(4) A kérdésekre – amennyiben válasz azonnal nem adható – a kérdezett 15 napon belül írásban köteles válaszolni.

18. § (1) A képviselő-testületi ülésen rendkívüli ügyben a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.

(2) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá az ülés vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(4) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye.

19. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

(6) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(8) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(9) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző/aljegyző törvényességi észrevételt tehet.

20. § (1) A képviselő-testület döntéseit – ha jogszabály vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (jelenlévők több, mint felének igen szavazata) szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely más képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.

(4) Eredménytelen a szavazás, ha az adott kérdés eldöntéséhez szükséges szótöbbség nincs meg.

(5) Eredménytelenség esetén a szavazást egyszer meg kell ismételni.

(6) Minősített többség- a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges az Mötv. 50.§-ban meghatározott esetekben és az alábbi ügyekben:

• a) képviselő-testület programjának elfogadásához,
• b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörben hozott döntés megváltoztatásához,
• c) hitelfelvételhez,
• d) forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonról való rendelkezéshez,
• e) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásához,
• f) önkormányzat önként vállalt feladataival kapcsolatos döntésekhez,
• g) közbeszerzéssel összefüggő döntésekhez.

(7) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével- alakszerű határozat nélkül dönt:

• a) a meghívóban nem szereplő napirend(ek) tárgyalásáról vagy napirendnek az ülés napirendjéről való levételéről,
• b) napirend tárgyalása lezárásának kezdeményezéséről,
• c) határozat-(rendelet) tervezet módosítására, kiegészítésére irányuló javaslatról,
• d) titkos szavazás elrendeléséről,
• e) felvilágosítás kérés írásbeli megtételéről,
• f) tájékoztató tudomásul vételéről,
• g) ügyrendi kérdésekről,
• h) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról.

21. § (1) Szavazni személyesen lehet.

(2) A szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igen” vagy, „nem”, illetve „tartózkodás” szavazattal vesznek részt a szavazásban.

(3) A szavazat számláltatásáról a jegyző/aljegyző gondoskodik. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.

22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

• a) az önkormányzati ingatlanvagyont érintő kérdésekben,
• b) egyéb esetben a képviselő-testület 3 tagjának indítványára.
• c) név szerinti szavazásról a képviselő-testület külön határoz.

(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző/aljegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik, nevük felolvasásakor "igen"-el, "nem"-el szavaznak, illetve tartózkodnak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. Szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

23. § (1) A titkos szavazást a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti, melyről a képviselő-testület külön határoz.

(2) A titkos szavazás írásban történik, amelyhez a technikai feltételeket a jegyzőnek/aljegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság feladata. E feladat ellátása során:

• a) ismerteti a szavazás módját, és elkészíti a szavazólapokat,
• b) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
• c) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
  • ca) a szavazás helyét, napját
  • cb) a bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
  • cc) a szavazás során felvetődött körülményeket,
  • cd) a szavazás során a bizottság megállapításait és a hozott határozatait,
  • ce) a szavazás eredményét,
• d) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják
• e) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke tesz jelentést a képviselő-testületnek.

24. § (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatosan arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni az alábbiak szerint:

• a) határozat megjelölése: FARKASLYUK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …./…..(……)határozata
• b) a rendelet megjelölése: FARKASLYUK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK .../…..(…..) önkormányzati rendelete…-ról.

(2) A rendeletekről és határozatokról a jegyző/aljegyző nyilvántartást vezet.

(3) A rendeleteket és határozatokat a kivonatok elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A lakosság széles körét érintő rendeleteket és határozatokat a honlapon közzé kell tenni.

(5) Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat 15 nap időtartamra – a helyben szokásos módon – az Önkormányzati Hivatal épületében található hirdetőtáblára kell kifüggeszteni.

(6) A rendelet a hirdetőtáblára való kifüggesztés napján válik kihirdetetté.

25. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a) a képviselő-testület tagjai;
• b) az önkormányzat bizottsága;
• c) a polgármester, az alpolgármesterek;
• d) a jegyző/aljegyző.

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző/aljegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet-tervezetet – a jegyző/aljegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.

(5) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és a Bizottsági ülésen történő előkészítő megvitatása, nem eshet ugyanarra a napra. A két ülés között legalább két napot hagyni kell a képviseleti demokrácia biztosítására.

(6) A polgármester, a jegyző/aljegyző, az alpolgármesterek, a bizottság elnöke, az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezeteket indoklással együtt a képviselő-testület elé terjesztik.

(7) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző/aljegyző szerkeszti meg.

26. § (1) A képviselő-testületi ülésen elhangzottakat a jegyző/aljegyző által megnevezett jegyzőkönyvvezető rögzíti, és arról kivonatos jegyzőkönyvet készít.

(2) A képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni, ami az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(3) Ezen túlmenően tartalmazza még:

• a) az ülés helyét és időpontját,
• b) az ülésen megjelent, továbbá igazoltan és igazolatlanul távol maradó képviselők nevét,
• c) szóbeli előterjesztések esetén annak rövid tartalmát,
• d) a felszólalók nevét, felszólalásuk lényegét,
• e) a bejelentéseket, kérdéseket és az azokra adott válasz lényegét.

(4) A jegyzőkönyvhöz – amely az önkormányzati hivatalnál kezelendő – mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletek tervezetét, a jelenléti ívet. A jegyzőkönyv 2 példányát a mellékletekkel együtt a jegyző/aljegyző kezeli, évenként be kell köttetni, és irattárba kell helyezni a jegyzőkönyveket.

(5) A képviselő vagy más felszólaló írásban kérheti a polgármestertől a jegyzőkönyv téves szövegének kiigazítását.

(6) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél/aljegyzőnél lehet kezdeményezni A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyv az önkormányzati hivatalban munkaidőben – előre egyeztetett időpontban – tekinthető meg. A jegyzőtől/aljegyzőtől másolat kérhető, melynek díját az önkormányzati hivatal belső szabályzata határozza meg.

27. § (1) A települési képviselőt az Mötv-ben rögzített jogok illetik meg.

(2) A képviselőt a polgármester, a jegyző/aljegyző, az Önkormányzati Hivatal dolgozói, az Önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkájához szükséges ügyekben érdemi választ adni.

(3) A képviselő kötelezettségei:

• a) a képviselő írásban, vagy egyéb módon köteles bejelenteni a polgármesternek,ha a képviselő-testületi, vagy bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízásának teljesítésében gátolva van.
• b) köteles a képviselő-testület, illetve bizottság felkérésére részt venni egyesképviselő-testületi, illetve bizottsági ülések napirendjének előkészítésében,határozatainak ellenőrzésében.
• c) Köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni.

28. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(2) A képviselő köteles bejelenteni az ülésekről való távolmaradását és azok okát, illetve egyéb akadályoztatását.

(3) A képviselő köteles bejelenteni személyi érintettségét a döntéshozatalban.

(4) Amennyiben személyes érintettségét az ülése vezetőjének felhívására sem jelenti be, illetve úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülmények arra következtetnek, hogy személyes érintettsége fennáll, az érintett képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(5) Amennyiben a képviselő elmulasztja az Mötv. 49§. (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását egy hónapra 20 %-kal csökkenti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

(7) A döntéshozatalból kizárt képviselő határozatképesség szempontjából jelenlévőnek számít.

29. § (1) A képviselő-testület döntéseinek az előkészítése a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok elnökből és további 2-3 tagból állhatnak.

(3) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes (eseti) bizottságot hozhat létre egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával. Létszámát és működésének időtartamát a létrehozáskor állapítja meg. Működésére értelemszerűen az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság feladatkörébe tartozóan véleményezi a képviselő-testület előterjesztéseit, és rendelet-tervezeteit.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést az elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti. Az ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldésre előkészíteni, hogy azt a bizottsági ülést megelőzően 2 nappal – az adott évi költségvetésről szóló előterjesztés esetén 3 nappal – a bizottság tagjai átvehessék és a meghívottak kézhez kapják.

(6) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni.

(7) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetésre és az ülésre a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között, maga állapítja meg.

(9) A képviselő-testület bizottsága és létszáma: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 3 fő

(10) A bizottság általános és különös feladatait, valamint az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet határozza meg.

30. § (1) A polgármester a megbízatását főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot, majd később a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.

(3) A polgármestert helyettesítését az alpolgármester látja el.

(4) A polgármester feladatai az Mötv-ben meghatározottakon túl:

• a) dönt a költségvetési tartalék 50 százalékig terjedő felhasználásáról;
• b) ellátja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
• c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
• d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
• e) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
• f) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
• g) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

(5) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző/aljegyző gondoskodik.

(6) A polgármester a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadást tart minden kedden 13.⁰⁰ – 16.⁰⁰ óra között, hivatali munkát végez: Hétfő-Csütörtök 7.³⁰ – 16.⁰⁰, Péntek 7.³⁰ – 13.³⁰ óra között.

(7) Ellátja a képviselő-testület által reá átruházott feladat-és hatáskört. ( 1. melléklet határozza meg.)

31. § (1) Az alpolgármesterek munkájukat társadalmi megbízatásban látják el.

(2) Az alpolgármesterek hivatali munkarendjét az alábbiak szerint állapítja meg: Minden kedden és csütörtökön 14.00 órától 16.00 óráig kötelesek a Polgármesteri Hivatalban munkát végezni.

(3) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg: a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármester általános helyettesítő feladatokat lát el.

(4) A polgármester és a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozása esetén a képviselő-testület összehívására, működtetésére, az ülés vezetésére vonatkozó hatáskört a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke gyakorolja.

32. § (1) A jegyző, mint a Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület felé.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt, gazdálkodói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

(4) Az aljegyző a Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Farkaslyuki Kirendeltségén minden héten hétfőn, 13 órától 16 óráig fogadóórát tart.

33. § (1) Nekézseny Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Lénárddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bükkmogyorósd Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Farkaslyuk Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (3646 Nekézseny, Kossuth út 1.) elnevezéssel.

(2) Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk és Járdánháza településeken Kirendeltség működik.

(3) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(4) A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

(5) Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Farkaslyuki Kirendeltségének általános munkarendje:

• a) Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök: 7.30-16.00 óra
• b) Péntek: 7.30-13.30 óra

(6) Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Farkaslyuki Kirendeltségének általános ügyfélfogadási rendje:

• a) Hétfő, Szerda: 9.00-12.00 óra
• b) Kedd, Csütörtök: 13.00-15.00 óra
• c) Péntek: ügyfélfogadás nincs

34. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

• a) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás
• b) Ózd Kistérség Többcélú Társulása

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás átruházott feladat- és hatásköre: hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulás átruházott feladat- és hatásköre:

• a) családsegítéssel, gyermekjóléti feladatok ellátásával kapcsolatos feladatok ellátása,
• b) belső ellenőrzési feladatok ellátása.

35. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

• a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek, függetlenül a közmeghallgatás előre meghirdetett napirendjétől.
• b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
• c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
• d) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal;
• e) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
• f) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
• g) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselő-testület tagjainak legalább a fele azt indítványozza.

36. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban:Njtv.) foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a települési nemzetiségi önkormányzatával kötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint – biztosítja a működéshez szükséges feltételeket.

(2) Farkaslyuk községben közvetlenül megválasztott roma települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(3) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozó értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal, gondoskodik a működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(4) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen az Önkormányzati Hivatal 3608 Farkaslyuk, Gyürky Gyula u. 3.szám alatti épületben a helyiséghasználatot.

(5) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékokoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(6) A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(7) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(8) A (7) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre.

(9) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvántartási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

37. § Az önkormányzat alapfeladatait a 2. mellékletben felsorolt kormányzati funkciók szerint látja el.

38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat rendeletben állapítja meg.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

39. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

• a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
  • aa) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
  • ab) a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
  • ac) az igények és célkitűzések egyeztetése,
  • ad) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
  • ae) el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat,
• b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:
  • ba) a bevételi forrásokat,
  • bb) önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,
  • bc) a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,
  • bd) a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
  • be) az általános és céltartalék pénzeszközeit,
  • bf) önálló és részben önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat és az azokat alátámasztó részletes számításokat.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző/aljegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság köteles megtárgyalni.

(4) A költségvetés tárgyában kiküldött képviselői anyagnak tartalmaznia kell mindazon mellékleteket, melyek személyiségi jogokat nem sértenek, ugyanakkor részletezettségük alapján valós betekintést nyújtanak az önálló és részben önálló költségvetési szervek költségvetést érintő működéséről. Így:

• a) Személyi kiadások (alapilletmény, pótlék, jutalom, túlóra, helyettesítés, egyéb juttatás)
• b) Járulékok (munkaadói, eü.)
• c) Étkezési hozzájárulások
• d) Költségtérítések (közlekedési és egyéb)
• e) Kiküldetések
• f) Dologi kiadások
• g) Szolgáltatási díjak (Víz, gáz, villamos energia, távközlés, internet)
• h) Egyéb költségvetést érintő bevételek, kiadások

(5) (5) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.(6) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, a belső ellenőrzési munkaterv, és az Ózd Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.

(2) A következő évi belső ellenőrzési munkatervet a jegyző/aljegyző előterjesztése alapján a képviselő-testület november 15-ig fogadja el.

41. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 7. §-ában foglaltak szerinti felterjesztési joggal élhet.

(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét.

42. § Hatályát veszti a Farkaslyuk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Farkaslyuk Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 2/2018. (III.30.) rendelete.

43. § Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.