Berente

Helyi Építési Szabályzata

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§. (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Berente község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következőket rendeli el:

1.§

A rendelet hatálya

1. E rendelet hatálya Berente község az ingatlan-nyilvántartás által meghatározott közigazgatási területre terjed ki.

2. Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, az építési telken, vagy építési területen építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg jelen rendelet előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

3. A HÉSZ rajzi melléklete a Szabályozási Terv (rajzszám: SZT; 1. sz. melléklet).

2.§

A belterületi határ

1. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. A belterületi határ a terv távlatában – a Szabályozási terv módosítása nélkül – csak a Szabályozási Tervben meghatározottak szerint változtatható.

2. A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel. Belterületen a belterületi határvonal egyben a beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt terület határvonala is.

3.§

Szabályozási elemek

1. A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.

2. A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:
   1. Az igazgatási határvonal – az 1.§ (1) pontjának figyelembevételével;
   2. A tervezett belterületi határvonal – a 2.§ (1) pontjának figyelembevételével;
   3. A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek határvonala;
   4. A közterületek és az egyéb funkciójú területek határvonala – új határvonal esetén tervezett szabályozási vonal;
   5. A szabályozási szélesség legkisebb mérete – közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti legkisebb távolság;
   6. Az eltérő építési övezetek és/vagy övezetek határvonala és jele;
   7. A területfelhasználási egység besorolása;
   8. Az övezet besorolása;
   9. Az övezeti jellemzők:

• a kialakítható legkisebb telekterület mérete,
• a beépítési mód,
• a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke,
• a megengedett legnagyobb építménymagasság,
• a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke,
• a zöldfelület legkisebb mértéke,
• a terepszint alatt elhelyezhető építmények.

3. A Szabályozási Terv nem kötelező szabályozási elemei:
   1. A nem közterületi határvonalon lévő telekhatár;
   2. Egyéb alaptérképi jelek, vonalak és szöveges információk.

4. A kötelező erejű elemek csak a Szabályozási Terv és a HÉSZ együttes módosításával változtathatók meg.

5. A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
   1. A (3) bek. a), b), f) pontban meghatározott kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;
   2. A további kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;
   3. A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (telekösszevonás, telekmegosztás, - melyet tervezett szabályozási vonal és/vagy a telekterület méretének korlátozása nem tilt) – a településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

4.§ (módosította a 3/2015.(II.3.) ÖR)

A belterületek területfelhasználása

(1) A belterületek az alábbi terület felhasználási kategóriákba sorolandók:

(2) A területek építési övezeti határvonalait és építési övezeti besorolásukat a Szabályozási Terv (rajzszám: SZT01m); 1. sz. melléklet) határozza meg.

5.§ (módosította a 3/2015.(II.3.) ÖR)

A külterületek területfelhasználása

1. A külterületek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

6/A. §

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

1. A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézmények alkalmazhatók.

2. Belterületen kiszolgáló utak kialakítására, közművek kiépítésére útépítési és közművesítési hozzájárulás állapítható meg. A hozzájárulás mértékének és arányának megállapítását a jogszabályi keretek között a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza.

3. A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében a Képviselőtestület elővásárlási jogot rendel el (6.2. melléklet). Az előírt elővásárlási jogot az Önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt:

1. tilalmat, vagy annak megszüntetését a vonatkozó rendelet alapján az I. fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozatban közli, és egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről gondoskodik,
2. az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni,
3. a településrendezési kötelezettség határozattal történő elrendeléséről, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építésügyi hatóságnak kell intézkednie.

5. A sajátos jogintézmények által meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerint kerül megállapításra.

6. A tilalommal terhelt ingatlanon az Étv. 22.§ (2) bekezdés szerinti építési tevékenység engedélyezhető.

6/B. §

1. A településrendezési kötelezettségnek a tulajdonostól elvárható mértéken túli teljesítéséhez - a beépítésre vonatkozó kötelezettség kivételével – az önkormányzat a képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott mértékben hozzájárul.

2. A beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén az önkormányzat az Étv. 29.§ (2) bekezdés szerint köteles eljárni.

3. Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltoztatása vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége vagy érdeke miatt a korlátozást el kell rendelni.

4. A sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok jegyzékét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

7.§

A telekalakítás szabályai

1. A település területeinek építési övezetein és övezetein belül a telekalakítás - a 6.§ szerinti feltételek betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett – a jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

2. Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.

3. Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor minősül építési teleknek, és csak akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

4. Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. §. vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

8.§

A telkek beépítésének feltételei

1. A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

2. Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén építési tevékenység csak a vonatkozó előírások szerint engedélyezhető.

3. A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

4. Belterületen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.

9.§

Építéshatósági eljárások

1. Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre, valamint a belterületbe vont építési telkekre adható.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építés és telekalakítás a szabályozási tervtől eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, a terv szerinti területfelhasználás a terv távlatán túl (10, vagy több év) válik esedékessé, és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé. Ezen a területen építmény csak ideiglenes jelleggel, visszavonásig érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.

4. A változtatási tilalom alá eső területen építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, arra engedélyt adni, valamint értéknövelő változtatást végezni - az életveszély elhárításán kívül - nem lehet. Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki. Az építési engedély kérelemhez a harmonikus településkép, utcakép kialakításához M=1:500-as léptékben utcaképet, vagy fotó-dokumentációt kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett lévő 2-2 szomszédos ingatlan építészeti együttesét a kerítésekkel együtt kell ábrázolni.

5. Közterületen csak a közterület használatáról és köztisztaságról szóló 13/2001. (XI.07) és 26/2006. (XII.01.) helyi rendeletek alapján helyezhetők el építmények.

6. Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások, és az állattartás helyi szabályairól szóló 14/2001. (XI.07.) rendelet együttes alkalmazásával engedélyezhető.

10.§

Általános előírások

1. Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és környezet igénybevételt idézze elő,
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

2. A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat, illetve védő zöldsávokat biztosítani kell.

11.§

A föld védelme

1. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről, védelméről, újrahasznosításáról.

2. A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, pangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.

3. Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

4. Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.

5. Az ipari-gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

12/A.§ (módosította a 3/2015.(II.3.) ÖR)

A vizek védelme

1. A felszíni vizek rendezett elvezetéséről gondoskodni kell. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított. Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni.

2. A vízellátással érintett területek szennyvízcsatorna-hálózattal történő kiépítését teljes mértékben biztosítani kell. Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg.

3. Tilos a természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások partvonalától számított 50 m, tavak partjától számított 100 m belül, vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése.

12/B.§

A felszíni vizek szabályozása

1. A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni.

2. A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

12/C.§

Árvízvédelem

1. A Sajó folyó nagyvízi medre által érintett területeken építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság engedélyével folytatható.

13.§

A levegőtisztaság védelme

1. A település levegőtisztaság-védelmi állapotának ismeretében, a további légszennyezés elkerülése érdekében a területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezőanyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a vonatkozó, magasabb szintű rendelet előírásait teljesíti, környezetszennyezést nem okoz.

2. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés érdekében – az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a vonatkozó magasabb szintű rendelet értelmében.

3. Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén valamint a rendezési terv módosításánál figyelembe kell venni a vonatkozó rendelet védőtávolságokra vonatkozó előírásait.

4. Környezeti terheléssel, illetve annak kockázatával járó tevékenységek által igénybevett területek körül védelmi, illetve biztonsági övezet jelölendő ki. A védelmi övezetekben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem építhető, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

14.§

Zaj- és rezgés elleni védelem

1. A település lakóterületeinek zaj és rezgés elleni védelme érdekében a környezetben bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke a lakóterületek környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

15/A.§

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, kommunális hulladék kezelése

1. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását, a közterületek tisztántartását, takarítását, hulladék- és gyommentesítését külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

2. A településen szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell fenntartani, hulladékgyűjtő-szigeteket kell kialakítani. A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor a vonatkozó rendelet követelményeinek kell eleget tenni.

3. A hulladékgyűjtő szigetet a településkép védelme érdekében növényzettel vagy egyéb építménnyel takarni szükséges.

15/B.§

Veszélyes hulladék kezelése

1. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

2. A veszélyes hulladéktároló körül védőterület alakítandó ki. A védelmi övezetekben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület nem építhető, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

15/C.§

Folyékony hulladék kezelése

1. A kiépített szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozást minden belterületi ingatlanon végre kell hajtani.

2. Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vezetni tilos.

16.§

Települési zöldfelületek védelme

1. A település területén található, egyéb területfelhasználási (főként közlekedési) egységekhez kapcsolódóan kialakított zöldfelületek, zöldsávok védelméről a település önkormányzata gondoskodik.

2. A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.

3. A település zöldfelületeinek védelme érdekében közterületi meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.

4. A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

Környezetvédelmi célú övezetek és egyéb szabályozási elemek

17/A.§

A gázüzemi létesítmények biztonsági övezete

1. A gázvezetékek biztonsági övezetét a vonatkozó szabvány szerint biztosítani kell.

2. A szállítóvezeték biztonsági övezetén belül tilos:

1. minden építési tevékenység,
2. zagytér létesítése.

3. A szállítóvezeték mentén tilos:

1. 5-5 m távolságon belül fák ültetése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok állandó, vagy ideiglenes tárolása,
2. 3-3 m távolságon belül bokrok és cserjék ültetése.

4. A gázfogadó-átadó állomások védőtávolságát a vonatkozó szabvány szerint biztosítani kell.

17/B.§

Az elektromos energia ellátás létesítményeinek biztonsági övezete

1. A villamos művek biztonsági övezetét a vonatkozó rendelet és szabványok előírásai szerint kell biztosítani.

Föld feletti vezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen mért védőtávolság közötti terület:

1. 20-35 kV-os szabadvezeték esetén külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m,
2. 220 kV-os szabadvezeték esetén a biztonsági övezet 18-18 m,

2. A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezete 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.

3. A védőövezetekre vonatkozó általános előírások az alábbiak:

1. A villamosenergia hálózat és építményeik védőtávolságán belül mindennemű tevékenység, beavatkozás – a mezőgazdasági művelés kivételével – csak az ágazati szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
2. A villamosenergia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
3. Az erdős területen áthaladó villamosvezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani.

18.§

Bányászattal érintett területek védelmi előírásai

1. Bányászattal érintett területeken építési tevékenység csak az illetékes bányakapitányság engedélyével történhet.

2. Bányászattal érintett területen az építési engedély kérelmekhez talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező.

19.§

Parti sáv

1. A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendelet szerint a parti sáv a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények (csatornák, tározók) mentén húzódó, és a rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja.

2. A parti sáv szélessége:
   1. a vízfolyások (folyók, patakok) mentén 6 méterig;
   2. a közcélú vízilétesítmények (tározó-tó) vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított, legfeljebb 3-3 méterig terjed.

20.§

Felszíni vizek védősávja

1. A természet védelméről szóló törvény előírásaival összhangban
   1. Vízfolyások partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m,
   2. tavak partjától számítva külterületen 50 m, belterületen 10 m védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető. Lakóépületek bővítése csak a természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok együttes hozzájárulásával lehetséges.

2. Bármely egyéb beavatkozás és tevékenység a fenti védősávokban csak a természet- és környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság és a vízfolyás tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

21.§

Környezeti biztonság

1. A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések, 1 kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.

22.§

A természet és a táj értékeinek általános védelme

1. A település mindennemű területfelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

2. A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

Természetvédelmi övezetek

23.§

Országos jelentőségű természetvédelmi területek

1. Az országos jelentőségű védett természeti emlékekkel kapcsolatban a természet védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. Az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek felsorolását a 1. sz. függelék tartalmazza.

24.§

Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett területek övezete

1. Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.

2. A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás ill. művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

3. Az övezetben erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

4. Új beépítés, műszaki infrastruktúra-telepítés, bármilyen környezetszennyező, természeti értéket veszélyeztető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.

25.§

Természeti területek

1. A Természeti területeket érintő telkek listáját az 2. sz. függelék tartalmazza.

2. Természeti területen a Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:

1. a termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újrahasznosításához;
2. a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüntetetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához;
3. a vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához.

3. Hatályon kívül helyzete a 3/2015.(II.3.) ÖR)

4. A kataszterezett, illetve később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól a Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, a termőföld művelési ágának megváltoztatása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhetők.

5. Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság egyetértése esetén.

26.§

Általános előírások

1. A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

2. Védett közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
   1. a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,
   2. egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyenek,
   3. a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
   4. a védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
   5. A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is.

3. A védett közterület alakítására rendezési tervet kell készíteni.

4. Saroktelken csak sarokház épülhet az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

5. A közterület határvonalától számított 1,0 m-en belüli homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

27.§

Építészeti értékvédelem

1. A nyilvántartott műemléki objektumok felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

2. Az önkormányzat az építészeti örökség védelme érdekében területrészeinek és egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza. Ennek biztosítása érdekében:

1. helyi területi védelem
2. helyi egyedi védelem

alatt kell kezelni és nyilvántartani a 3. sz. függelék szerinti területeket és építményeket.

3. Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül - különösen az Étv. vonatkozó előírásainak betartásával - az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg. 

4. Az építési hatóság az engedélyezési eljárások során elrendelheti:

1. az épület építéstörténeti kutatását,
2. az épületben esetleg meglévő üzletek kirakatszekrényeinek, kapuboltozatának megszüntetését vagy visszaállítását,
3. az épületen található értékes részletek szakértővel való felújíttatását,
4. az épület homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.

5. A település területén a tetők anyaga nem lehet szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszál-betétes műanyag, áttetsző hullámlemez.

28.§

Régészeti örökség védelme

1. A településen nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a 3. sz. függelék tartalmazza.

2. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

3. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely állapotromlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóságnak be kell jelenteni.

4. A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
5. A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó jogszabályok alapján kell biztosítani.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

29.§

A területre vonatkozó általános előírások

1. Kialakult helyzetűnek tekinthető egy lakótelek, amelyen áll vagy állt már lakóépület illetve amellyel szomszédos telkek beépítettek.

2. Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.

3. A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:
   1. A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m²-nél.
   2. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész épülettel egyik övezetben sem építhető be.

4. Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

30.§

1. Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:

1. elő- és oldalkertben:
   • közműbecsatlakozási műtárgy
   • hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
   • kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

2. oldal- és hátsókertben:

• kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
• kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
• kerti épített tűzrakó hely, lugas,
• kerti szabadlépcső és lejtő,
• szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

2. Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:

1. Előkertek:

• Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a szabályozási terv nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)
• Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.

2. Oldalkertek:

• OTÉK előírásai szerint.

3. Hátsókertek:

• OTÉK előírásai szerint.

LAKÓTERÜLETEK

31.§

Kisvárosias lakóterület (Lk)

1. A kisvárosias lakóterületeken a lakóépületeken kívül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épületek,
2. oktatási, egyházi, szociális és egészségügyi építmények,
3. sportépítmények, játszótér.

2. A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen helyezhetők el a következő létesítmények:

1. szálláshely, szolgáltató épület;
2. igazgatási épület;
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

3. A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhetők el a következő létesítmények:

1. üzemanyagtöltő állomás;
2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára;
3. termelő kertészeti építmény.

4. Az övezeten belüli garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan is el lehet helyezni.

5. A meglévő, egységesen beépített, azonos építészeti karakterű lakóterületeken a tervezett bővítéseket, átalakításokat, előtető és melléképület építéseket csak a kialakult építészeti karakterhez illeszkedve lehet végezni.

32.§

Falusias lakóterületek (Lf)

1. A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

1. a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
4. kézműipari építmény;
5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
6. sportépítmény;
7. termelő kertészeti építmények.

3. A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás.

32/A.§

Településközpont vegyes terület

1. A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
2. A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:
   1. igazgatási, iroda,
   2. öregek otthona,
   3. kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
   4. a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató,
   5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
   6. kulturális, közösségi szórakoztató és
   7. sport rendeltetést is tartalmazhat.

33.§

Gazdasági területek

1. A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).

34.§

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

1. A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
3. igazgatási és egyéb irodaépület;
4. sportépítmény;
5. üzemanyagtöltő.

3. A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

35.§

Ipari-gazdasági területek (Gip)

1. Az ipari-gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek környezeti hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

1. Gip1: egyéb iparterület.
2. Gip2: jelentős mértékű zavaró hatású iparterület.

2. Iparterületen az OTÉK 20.§ szerinti építmények helyezhetők el.

3. A beültetési kötelezettséggel terhelt területeken tájvédelmi, településkép-védelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. A beültetéseket többszintes növényállomány (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével kell megoldani.

4. A telepítés során csak őshonos, nem invázív, tájba illő fajok (pl.: tölgy, kőris, hárs) alkalmazhatók, kerülni kell a tájidegen örökzöldek, és az allergén fajok (pl. nyár) telepítését.

5. Használatbavételi engedély csak akkor adható ki bármely ipari-gazdasági övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések elvégzésre kerültek.

Különleges területek (K)

36.§

Temető területe

1. A temető területén a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők. A református-temető területén (kunhalomra települt) épület nem helyezhető el. A temető telkének határától mért 25 m széles védőövezeten belül (külső védőövezet) új lakó vagy üdülőépület nem helyezhető el.

37.§

Sportterület

1. A sportterületen sportépítmények és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

38.§

Szabadidőpark területe

1. A szabadidőpark területén a szabadidő eltöltéséhez, haltenyésztéshez és horgászathoz szükséges létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

39.§

Hatályon kívül helyezte a 3/2015.(II.3.) ÖR

40.§

Garázsterület

1. A garázsterület tovább nem bővíthető, új garázsterület nem alakítható ki.
2. A meglévő építményekre a kialakult állapotok szerinti szabályozás vonatkozik.

41.§

Pinceterület

1. K/pi1 lejárati joggal rendelkező pincesor:

1. Felszíni terület: önálló telekkel nem rendelkező pincék, kialakult, nem beépíthető területen.
2. Beépítési forma: zártsorú.
3. Építési terület a felszínen: -
4. Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.
5. Beépíthetőség: 0%
6. Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.
7. Előkert: kialakult
8. Max. építménymagasság: kialakult.
9. Max. építményszélesség: 3m.
10. Tetőkialakítás: egységes formában: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés.
11. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat
12. Nyílászárók:
    1. Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel
    2. Ablak, bevilágító: acél vagy fa
13. Egyéb:

1. Előtető: max. 1m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal.

2. K/pi2 úszótelkes pincesor

1. Felszíni terület: önálló úszótelekkel rendelkező pincék, közterülettel körülhatárolva.
2. Beépítési forma: oldalhatáron álló.
3. Építési terület a felszínen: a pince fölötti saját terület.
4. Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.
5. Beépíthetőség: kialakult
6. Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.
7. Előkert: -
8. Max. építménymagasság: 4,5m
9. Max. építményszélesség: 3m.
10. Tetőkialakítás: egységes formában: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés.
11. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat
12. Nyílászárók:
    1. Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel
    2. Ablak, bevilágító: acél vagy fa
13. Egyéb:

1. Előtető: max. 1m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal.

3. K/pi3 önálló egyedi telkes pincesor

1. Felszíni terület: önálló telekkel rendelkező pincék, kialakul, tovább nem osztható.
2. Beépítési forma: oldalhatáron álló.
3. Építési terület a felszínen: a pince fölötti saját terület.
4. Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő telek alatt.
5. Beépíthetőség: kialakult.
6. Építési vonal: épület- és pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint.
7. Előkert: kialakult
8. Max. építménymagasság: 4,5m.
9. Max. építményszélesség: 3m.
10. Tetőkialakítás: egységes formában: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés.
11. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat
12. Nyílászárók:
    1. Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel
    2. Ablak, bevilágító: acél vagy fa
13. Egyéb:

1. Előtető: max. 1m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal.

4. A különleges pince területen bármilyen nemű építkezéshez geológiai-talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

42.§

Közterületek

1. A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

2. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

3. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

43.§

1. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

2. Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.

3. A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.

44.§

Közlekedési területek (KÖ)

1. A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

2. A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

3. A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

45.§

Utak környezetének rendezése

1. Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés  kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.

2. A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.

45/A.§

Zöldterület – Közkert (Zkk)

1. A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
2. A közkert telkén épület legfeljebb 4,50 m beépítési magassággal helyezhető el.
3. A megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület: 60%.

46.§

Erdőterületek (E)

1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdő művelési ágú területek, és a földhivatali nyilvántartásban nem  erdő művelési ágban nyilvántartott, de a valóságban  erdővel borított területek és fásítások tekintetében is kötelezően alkalmazandók az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény előírásai.

2. Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg. A szabályozási tervben szereplő védelmi rendeltetés esetén, amennyiben az az erdészeti hatóságnál nyilvántartott rendeltetéstől eltér, kezdeményezni kell az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását.

3. Az erdőterületek övezeti besorolása:
   1. Ev – elsődlegesen védelmi céllal tervezett meglévő és létesítendő új erdőterületek. A területen épületek nem helyezhetők el.
   2. Eg – elsődlegesen gazdálkodás céljára szolgáló terület. A területen az erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek a 100000m² -t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os maximális beépíthetőségig elhelyezhetők.

4. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.

5. Erdő művelési ág változtatásához, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

6. Az erdősítés elsősorban őshonos fafajokból álló, elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

47.§

1. Erdőtelepítés az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv alapján végezhető.

2. A telepített erdők állományának tervezése során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

1. Az erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet. A telepítés során allergén fajok alkalmazását kerülni kell (pl. „vattázó” nyárfajok).
2. Agresszíven terjedő, exóta fajok nem telepíthetők.

3. A végvágott erdők helyén két éven belül az erdőfelújítást meg kell kezdeni és meghatározott határidőre be kell fejezni.

4. Az övezetben önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

5. Védelmi rendeltetésű erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával engedélyezhető.

6. Ha a véderdőt valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki a területfelhasználási igényei miatt a környezeti konfliktust előidézte.

48.§

Mezőgazdasági területek (M)

1. A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

2. Berente területén a mezőgazdasági rendeltetésű területek korlátozott felhasználásúak, a következő övezetekre tagozódik:
   1. Szántó művelési ágú területek – Mkf/sz
   2. Gyep művelési ágú területek – Mkf/gy
   3. Kertes mezőgazdasági területek – Mkf/k

3. A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
   1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, gépjármű várakozóhelyek,
   2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
   3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
   4. nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv. biztosításával,
   5. a távközlés létesítményei,
   6. a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
   7. geodéziai jelek, köztárgyak,
   8. fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
   9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
   10. a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
   11. biztonsági okokból szükséges őrház,
   12. komposztáló telep és építményei.
4. Kerítés csak kertes mezőgazdasági területen építhető. Anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

5. Vízfolyások partjától számított legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.

6. Mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:
   1. Csak nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°-45° között lehet.
   2. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest max. 1,5 m.

49.§

Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület – szántó művelési ágban – Mkf/sz

1. Az övezetben a szántóművelés mellett az alábbi művelési ágú területek létesíthetők:
   1. árutermelő gyümölcsültetvény,
   2. gyep.

2. Az övezet területén a termeléshez szükséges gazdasági épület – legfeljebb. 50 m² alapterületű, max. 6m építménymagasságú nem lakás céljára szolgáló épület – max. 2%-os beépítettséggel csak akkor helyezhetők el, ha a telek területe min. 3 ha (30.000 m²).

3. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

4. Berente külterületén erős a defláció veszélye, ezért a szántóterületek között húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítendő, a mezsgyék meghagyandók.

50.§

Mkf/k – Kertes mezőgazdasági terület

1. A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:

1. A 720 m²-t el nem érő telken épületet elhelyezni nem lehet.
2. A min. 720 m² nagyságú telken max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági, tároló épület építhető, alapterülete max. 30 m², építménymagassága max. 4,5 m, terepszint alatt egy pince helyezhető el.
3. Az övezetben lakás céljára szolgáló épületet elhelyezni nem lehet.

51.§

Vízgazdálkodási területek (V)

1. A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:
   1. Állandó vízfelület – jele: V/áv
   2. Ideiglenes vízfelület – jele: V/iv
   3. Töltés – jele: V/t
   4. Mocsár – jele: V/mo

2. A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.

3. A vízgazdálkodási övezeteket, illetve a hullámteret érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.

4. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:
   1. A biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, ill. ne veszélyeztesse,
   2. Segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,
   3. Biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

52.§

Állandó vízfelület

1. A vízfelület partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.

2. A vízfelület mellett mederfenntartási munkák folytatásához a mindenkori partéleitől számított 6,0-6,0m széles felvonulási terület biztosítása (parti sáv) szükséges (7m magasnak tekintendő) munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható.

3. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki (még ideiglenes építményt, kerítést, benyúló épülő részt stb. sem lehet elhelyezni).

53.§

Ideiglenes vízfelület

1. A csatornák parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladatához szükséges mértékben igénybe vehesse. A parti sávban fát ültetni nem szabad. A parti sávban szántó művelés folytatását a területileg illetékes földművelésügyi hivatal a vízügyi hatósággal egyetértésben csak akkor engedélyezi, ha az a sáv használatát nem zavarja, a meder épségét nem veszélyezteti.

2. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki (még ideiglenes építményt, kerítést, benyúló épülő részt stb. sem lehet elhelyezni).

54.§

Töltés

1. Az árvízvédelmi előírásokról magasabb szintű jogszabályok rendelkeznek.

2. Az árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos feladatok ellátását a töltés kezelője végzi.

55.§

Mocsár

1. A vízmosásokban vízmosás-megkötéssel (főként mérnökbiológiai módszerekkel történhet) kell csökkenteni a gyűjtőcsatornákba mosódó hordalék mennyiségét.

2. Az egyéb hasznosításra nem alkalmas vízmosásokban és időszakosan vízjárta területeken a természetes növényzet megőrzésével kell biztosítani az ökológiai hálózat folytonosságát.

56.§

1. Jelen rendelet a jóváhagyását követő 30. napon lép hatályba.

2. Jelen rendelet mellékletei:

. melléklet:          Szabályozási Terv (SZT01m, SZT02m)

2. melléklet:          Szabályozási jelek összefoglaló táblázata

3. melléklet:          Belterületi határ lehetséges változásai (SZT_V)

4. melléklet:          (Hatályon kívül helyezve)

5. melléklet:          Bányászattal érintett területek

6. melléklet:          Sajátos jogintézmények

3. Jelen rendelet függelékei:

1. sz. függelék:           Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek

2. sz. függelék:           Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

3. sz. függelék:           Örökségvédelem: építészeti örökség, régészeti területek

Berente, 2011. augusztus 25.

Kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján

Berente, 2011. augusztus 26.

………………………………………………

Tóth Istvánné főmunkatárs

MELLÉKLETEK

BERENTE KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Szabályozási Terv (rajzszám: SZT01m, SZT02m)

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Szabályozási jelek összefoglaló táblázata

¹ TÖÉ: több önálló épületegységgel

² K: kialakult állapot

³ Tech: technológiától függő építménymagasság

⁴ T: teljes közművesítés;

⁵ R: részleges közművesítés;

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Belterületi határ lehetséges változásai (rajzszám: BV_01)

Hatályon kívül helyzte a 3/2015.(II.3.) ÖR)

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Bányászattal érintett területek (hrsz)

179, 183, 11901/1, 0180/2-26, 28-39, 41, 0187/1-8, 11902/3-4

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Sajátos jogintézmények

6.1. Építési tilalommal érintett ingatlanok jegyzéke (1997. évi LXXVIII. Törvény 20.§ alapján)

6.2. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke (1997. évi LXXVIII. Tv. 25. § alapján)

6.3. Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke (1997. évi LXXVIII. Tv.  29. § alapján)

6.4. Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke (1997. évi LXXVIII. Tv. 29. § alapján)

6.5. Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok jegyzéke (1997. évi LXXVIII. Tv. 29. § alapján)

FÜGGELÉK

BERENTE KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek

Natura2000 hálózat területei (hrsz)

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendeletéhez

Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

Természeti területek (hrsz.) (BNPI által kijelölt területek)

Ökológiai folyosó területei (hrsz)

3. sz. függelék