2015.IV.28.-tól módosítva, új egységes szerkezet az alábbi:

Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2015.(IV.27.) és 16/2014.(X.28.) önkormányzati rendelettel módosított 14/2013.(IX.6.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben)

Berente Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-45. §-ában, 48.§ (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában 51.§ (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53.§ (1)-(3) bekezdésében, 57.§ (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 68.§ (2)-(3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés a) pontjában,

a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében,

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3.§ (4) bekezdésében,

a helyi önkormányzatokról szóló1990. LXV. törvény  47. § (1) bekezdés d) pontjában, 47.§ (2) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében és 50.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az Önkormányzat megnevezése, székhelye, működési területe, bélyegzője

(1)Az Önkormányzat elnevezése:                                                                                       Berente Község Önkormányzata

(2)Az Önkormányzat székhelye:                                                                                   (3704 Berente Esze Tamás utca 18.)

(3)Az Önkormányzat működési területére vonatkozó főbb adatokat e rendelet (továbbiakban: R) 1. melléklete tartalmazza.

(4)Az Önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét.

2.§

Az Önkormányzat jelképei

(1)     Az Önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok a helyi címer, a zászló és a pecsét.           

(2)     A jelképek alapítását és használatának rendjét a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

3.§

Az Önkormányzat honlapja, képújságja

(1)     Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.berente.hu.

(2)     Az Önkormányzat a nyilvánosság biztosítására helyi képújságot és tv csatornát működtet.

4.§.

Az Önkormányzat szervei, feladatai

(1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei a polgármester, az e rendeletben részletezett bizottságok, a Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és az Önkormányzat társulásai látják el.

(2) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(3)     Az önkormányzat az (2) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

5. §

A Képviselő-testület szervezete

(1)     A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő képviselő és 1 fő polgármester.

         A Képviselő-testület tagjainak névsorát az R 1. függelék  tartalmazza.

(2)     A Képviselő-testület átruházott hatásköreit az R 2. melléklete tartalmazza.

6. §

A Képviselő-testület munkaterve

(1)     A Képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja.

A munkatervet éves időtartamra kell elkészíteni. Tervezetét – a polgármester iránymutatása alapján – a jegyző állítja össze, azt a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Elfogadásáról legkésőbb a Képviselő-testület év szerinti első ülésen dönt.

(2)     A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni:

a) Képviselő-testületi tagoktól

b) a helyi intézmények vezetőitől

c) civil szervezetek vezetőitől.

(3)     Összeállításakor figyelembe kell venni a lakossági fórumokon elhangzott javaslatokat is.

(4)     Munkatervben kell meghatározni:

         a) az ülések tervezett időpontját

         b) az ülések napirendjét, a napirendi pontok előadóit

         c) az előterjesztés elkészítésének határidejét

         d) közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

(5)     A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv ismert legyen a lakosság előtt is, helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

7. §

A Képviselő-testület ülései

(1)     A Képviselő-testület munkaterv alapján évente legalább 6 ülést tart. Ezen kívül szükség szerint ülést tarthat.

(2)     A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(3)     A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-ában foglaltakon kívül a polgármester a téma sürgősségére tekintettel rendkívüli ülést hívhat össze.

(4)     A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni.

(5)     A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást kívülállónak csak a polgármester adhat, nem sértve meg ezzel azokat az érdekeket illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

8. §

Előterjesztések

(1)     A testületi ülésre az előterjesztések szóban és írásban történhetnek.

(2)     Az írásbeli előterjesztéseket az ülés előtt egy héttel kell leadni a polgármesternek, amely idő alól a polgármester felmentést adhat.

(3)     Az előterjesztésnek – amennyiben indokolt- határozati javaslatot is kell tartalmaznia.

         A határozati javaslat magába foglalja a döntésre vonatkozó javaslatot és a feladatokat, a végrehajtás határidejével és a felelős személy megjelölésével.

9. §

A Képviselő-testületi ülések meghívója

(1)     A Képviselő-testületi ülésekre a meghívás írásban, meghívó útján, rendkívüli ülés esetében szóban, távbeszélőn és e-mailben is történhet.

(2)     A meghívót olyan időpontban kell kiadni, hogy azt a képviselők és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

         Rendkívüli ülés esetében ettől el lehet térni, a meghívó kiadása vagy a szóbeli illetve elektronikus (távbeszélőn, e-mailben történő) meghívás akár az ülés előtti napon is történhet.

(3)     A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, az ülés kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztők nevét.

         A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a határozat és rendelet tervezeteket.

         A meghívót a polgármester írja alá.

(4)     A Képviselő-testületi ülés időpontjáról a lakosságot a képviselők meghívásával egyidejűleg értesíteni kell.

         A tájékoztatás módja, a meghívó kifüggesztése az Önkormányzat hirdetőtábláira.

(5)     A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni a települési képviselőket.

         Tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt, aljegyzőt a napirendi pontok előadóit, valamint

a)a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,

b)az intézményvezetőket,

c)a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d)akiket a polgármester vagy a Képviselő-testület indokoltnak tart.

         Zárt ülésen történő részvételt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  46. § (3) bekezdése szabályozza.

(6)A községben működő, az önkormányzattól működési támogatásban részesülő helyi civil szervezetek, egyházak képviselői, tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

10. §

A Képviselő-testület ülésének vezetése

(1)     A polgármester tartós akadályoztatása, a tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester elnököl.

(2)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök látja el az elnöki teendőket. Ilyen esetben a Képviselő-testületi ülés összehívására, vezetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha polgármester vagy az alpolgármester elnökölne.

(3)     Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 15 nap időtartamot meghaladó távollét.

(4)     Az ülés elnökének munkáját a jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző segíti, akik kötelesek jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlelnek.

         Ha a jogszabálysértés később jut tudomására, a tudomásra jutástól számított 3 napon belül köteles jelezni azt a polgármesternek, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

11. §

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

(1)     Az ülés elnöke az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet.

         Javaslatot tesz az ülés napirendjére, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

         Majd javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő képviselő személyére, melynek elfogadásáról a Képviselő-testület szintén vita nélkül határoz.

(2)     Az elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

         A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, a javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3)     A napirend előadója vagy megbízottja

         a) ha nincs jelen, akkor a napirend nem tárgyalható,

         b) az írásbeli előterjesztést a vita megkezdése előtt 5 percben szóban kiegészítheti,

         c) válaszol a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseire, hozzászólásaira.

(4)     A napirendet tárgyaló képviselők, a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket, módosító indítványaikat.

         Az elnök felszólíthatja a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5)Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozást, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.

         A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt ülésen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja.

(6)     Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát berekeszti.

         Ezt követően összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot.

         Az elnök javaslatot tehet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, a napirendek összevont tárgyalására, amelyről a Képviselő-testület határoz.

12. § (módosította a 12/2015.(IV.27.) ÖR)

    Határozat-hozatal, a szavazás módja

12. (1)   A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazás során szavazógéppel vagy kézfelemeléssel hozza.

           A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

    (2)   Névszerinti szavazás „igennel” vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik a szavazatot.

           A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt kihirdetésre, átadja a polgármesternek.

           (Kbt 22. § (5) bekezdés: „…Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.”)

    (3)   A képviselő-testület titkos szavazás tart – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben – ha a jelenlévő képviselők több mint a fele így dönt.

           A titkos szavazás írásban történik, amelyhez a technikai feltételeket a jegyzőnek kell biztosítania.
    (4) Titkos szavazásnál a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság jár el.

       A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, erről a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

       A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás eredményét, a bizottság minden tagjának aláírását.

(5)   Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül, az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítése, megterhelése esetén.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján:

47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapján:

22. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.

(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás [67-70. §] megadását követő - 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

(5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.

13. §

Személyes érintettség

(1)A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismerté válását követően azonnal- a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Közoktatási és Közművelődési Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2)A Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását bizonyítékai előterjesztését.

(3)A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Ha a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta, tiszteletdíját 12 hónapig, 25%-al csökkentett mértékben kell folyósítani

14. §

Kérdés, interpelláció

(1)Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés vagy tudakozódás. A Képviselő-testület a kérdésre adott válasz felett nem szavaz.

(2)Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3)     A képviselők kérdéseiket, interpellációjukat írásban vagy szóban terjeszthetik elő a napirendek megtárgyalását követően.

(4)     Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után a Képviselő-testület határoz.

(5)Ha az interpellációra adott válaszra 15 napon belül kerül sor, e határidőn belül az írásos válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni.  Elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni  

(6)Ha Képviselő-testület az interpellációt nem fogadja el, dönt a szükséges intézkedésről.

15. § (módosította a 12/2015.(IV.27.) ÖR)

Jegyzőkönyv

(1)   A Képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyv 2 példányban készül , melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni.

(2) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv hitelesítő képviselő is aláírja.

(3) A jegyzőkönyv – a zárt ülés kivételével – a Berentei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tekinthető meg.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.

(5) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket és mellékleteit – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(6) A képviselő-testület nyílt üléseiről az ülést követő 10 napon belül a jegyző köteles írásos tájékoztatót megjelentetni a képújságban és a honlap Önkormányzati hírek menü pontban. Az ülésen történtekről videó riport keretében a polgármester vagy megbízottja további tájékoztatást adhat.

16. §

Határozatok

(1)     A határozatokról kivonatot kell készíteni és évente, sorrendben le kell fűzni külön dossziéban, melyért a jegyző felelős.

17.§

Rendeletek

(1)     Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

         a) polgármester,

         b) képviselő,

         c) jegyző.

(2)     A kezdeményezést a polgármesternek lehet benyújtani.

(3)     A rendelet végleges szövegét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, vagyis ki kell függeszteni a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal előterében lévő hirdető táblára. Ez által a rendelet kihirdetetté válik. A rendeletet a www.berente.hu honlapon is közzé kell tenni.

(4)     A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyért a jegyző a felelős.

18. §

Társadalmi egyeztetés

(1)Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását (a továbbiakban: tervezet).

A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felelős.

Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2)     Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

         a) a költségvetésről és annak módosításáról

         b) a helyi adóról és annak módosításáról

         c) a költségvetés végrehajtásáról,

         d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról és annak módosításáról

         e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól  és annak módosításáról

         f)az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól és annak módosításáról szóló tervezetet valamint

         g) azon tervezet melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy amelynek egyeztetésre bocsátásából kifolyólag az önkormányzatot súlyos anyagi hátrány érné.

(3)     A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

Közmeghallgatás tartásáról a rendelet tárgyától függően a Képviselő-testület határozhat.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott elérhetőségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet.

(5) A tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselő-testületi ülések előkészítését.

Az általános egyeztetésre történő  megjelentetésre a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, valamint a község honlapján (www.berente.hu)  fel kell hívni a lakosság figyelmét.

(6) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

A beérkezett vélemények, a véleményező nevének és e-mail címének, lakcímének kezelése a véleményezett rendelet hatályba lépésétől számított 1 évig történik.

19.§

Közmeghallgatás, falugyűlés

(módosítva 16/2014.(X.28.) ÖR-el)

(1)    A közmeghallgatás időpontjának kihirdetése plakátok útján, illetve a képújságban és a www.berente.hu honlapon megjelentetve történik.

         A közmeghallgatás falugyűlés keretében is meghirdethető.

(2)    A Képviselő-testület évente egyszer falugyűlést tart, melynek konkrét időpontját munkatervben kell meghatározni. A falugyűlésen a polgármester ismerteti kell az önkormányzat vagyonára vonatkozó adatokat és a pénzügyi gazdálkodás helyzetét.

20. § (módosította a 12/2015.(IV.27.) ÖR)

Helyi népszavazás

A  Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást ha azt a választó polgárok legalább 20 százaléka kezdeményezte. 

21.§

Népi kezdeményezés

Hatályon kívül helyzte a 12/2015.(IV.27.) ÖR

III. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai, tisztségviselői és hivatala

22.§

Bizottságok

(módosítva 12/2015.(IV.27.) ÖR-el)

(1)   A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a következő létszámmal:

       Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság                                                                    4 fő

       Szociális- és Egészségügyi Bizottság                                                               4 fő

A bizottságok általános feladatait az R 3. számú melléklete tartalmazza.

(2)   A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság feladata

       - véleményezi az önkormányzat gazdálkodását, a település fejlesztését érintő testületi előterjesztéseket,

       - a polgármester illetményére, bérfejlesztésére, jutalmazására és egyéb juttatásaira, valamint az alpolgármester tiszteletdíjára, annak emelésére, jutalmazására vonatkozó javaslat előkészítése,

       - kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó helyi intézményekkel, egyesületekkel, s javaslatot, előterjesztést készít az által szükségesnek tartott intézkedésekre,

       - véleményezi az önkormányzati közoktatási, közművelődési intézményeit, a település fejlesztését érintő testületi előterjesztéseket,

       - a polgármester, az önkormányzati képviselők és hozzátartozóik a vagyonnyilatkozatainak kezelése, ellenőrzése,

       - a helyi nemzetiségek ügyeivel kapcsolatos előterjesztések véleményezése,

       - titkos szavazások lebonyolítása (R 12. § (3) bekezdés),

       - a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálása és döntésre előkészítése (R 13. § (1) bekezdés),

       - egyéb ügyrendi feladatok ellátása,

       - dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(3)   A Szociális- és Egészségügyi Bizottság feladata

       - véleményezi az önkormányzat szociális segélyezési tevékenységét, a lakossági fizetési kötelezettségeket érintő testületi előterjesztéseket,

       - kapcsolatot tart a feladatkörébe tartozó helyi intézményekkel, egyesületekkel, s javaslatot, előterjesztést készít az által szükségesnek tartott intézkedésekre,

       - dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(4)   A Képviselő-testület tagjai és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásáról kezeléséről és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az R 4. melléklet tartalmazza

(5) A bizottságok tagjainak felsorolását az R 2. függeléke tartalmazza.

(6)   A Bizottságok ülését szükség szerint, az elnök hívja össze és vezeti azt. Akadályoztatása esetén a korelnök látja el az elnöki teendőket.

(7)   A bizottság döntéseit nyílt szavazás során, kézfelemeléssel hozza. A bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint a fele jelen van.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján:

60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

23.§

Polgármester

(1)     A polgármester megbízatását főállásban látja el.

         A polgármester ügyfélfogadási rendjét az R 5. melléklete tartalmazza.

(2)     A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42.§-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, minden halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

(3)     A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság elnökének adja át.

24.§

Alpolgármester

(1)     A Képviselő-testület  tagjai sorából egy alpolgármestert választ.

(2)     Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

         Az alpolgármester ügyfélfogadási rendjét az R 5. melléklete tartalmazza.

25.§

A települési képviselő

(1)     A települési képviselő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben foglaltakon túl köteles:

         a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,

         b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

         c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, amennyiben azt önként vállalta,

         d) írásban vagy szóban a polgármesternek bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

         e) rendszeresen kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, aktívan részt venni gondjaik, problémájuk megoldásában, illetve támogatni a különböző önszervező lakossági közösségeket,

         f) az általa vállalt és a testület által rábízott részfeladatok megvalósításában határidőre beszámolási kötelezettséggel tevékenykedni,

         g) szakmai ismeretei, felkészültsége alapján – ha a polgármester bevonja – a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokon részt venni.

(2)     A települési képviselő a polgármester, alpolgármester hiányában lemondását a Közoktatási és Közművelődési Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

26.§

Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző, aljegyző

(1)A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése:      Berentei Közös Önkormányzati Hivatal

         A működésével kapcsolatos szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely az R 4. számú függelékét képezi.

(2)     A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályozatásának esetére, - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82.§ (3) bekezdésére tekintettel- a jegyzői feladatok ellátásának módja:

         a) Képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő helyettesíti a jegyzőt.

         b) Amennyiben a hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a polgármesterek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjénél kezdeményezik helyettesítő jegyző kinevezését.

27.§

Együttműködés a helyi Nemzetiségi Önkormányzattal

(1)A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2)A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosít

(3)A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít.

• a Művelődési Ház kistermét és egy iroda helyiségét a Nemzetiségi ülések és rendezvények céljára
• a Hivatal tanácskozótermét Nemzetiségi ülések céljára

(4)Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a cigány nemzetiségű gyerekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók a helyi önkormányzat rendeleteiben meghatározott formájú és összegű illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat eseti döntése alapján támogatásban részesülnek.

(5)Az az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás az R 5. számú függelékét képezi.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása

28.§

Az Önkormányzat költségvetése, vagyona

(1)     A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

         Első fordulóban a költségvetési irányelvek meghatározására, költségvetési javaslat, a költségvetési koncepció kidolgozására kerül sor.

         Második fordulóban a költségvetési rendelet tervezetet tárgyalja a testület.

(2)     Az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló szabályokat a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3)     Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

29.    §

Mellékletek, függelékek

(1)     A szabályzat mellékletei:

         1. számú       az önkormányzat működésére vonatkozó főbb adatok (R 1. § (2) bekezdés)

         2. számú       a képviselő-testület átruházott hatáskörei (R 5. § (1) bekezdés)

         3. számú       a képviselő-testület tagjai és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól (R 22. § (5) bekezdés)

         4. számú       a polgármester ügyfélfogadási rendjéről (R 23. § (1) bekezdés)

(2)     A szabályzat függelékei:

         1. számú       a Képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme (R 5. § (1) bekezdés)

         2. számú       a Bizottságok tagjainak névsora, tiszteletdíja (R 22. § (6) bekezdés)

         3. számú       a Bizottságok általános feladatai

         4. számú       az önkormányzat és a BCNÖ közötti megállapodás (R 27. § (5) bekezdés)

         5. számú       Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

30.§

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

(1)     Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.   

(2)Hatályát veszti

a)az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2003.(VIII.26.) önkormányzati rendelet,

b)az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2003.(VIII.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2012.(IX.3.), 17/2012.(V.7.),  5/2012.(II.06.), 11/2010.(X.18.), 15/2009.(VIII.28.), 9/2007.(IV.02.), 20/2006.(X.13.), 5/2006.(I.30.) és 18/2004.(X.29.) önkormányzati rendelet.

c)a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 9/2001.(VIII.29.) önkormányzati rendelet.

                                Juhász József                                                                                               Fortuna János

                                 Polgármester                                                                                                      Jegyző

Kihirdetve a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján

Berente, 2014. október 28.

                                                                                                                                         Tóth Istvánné főmunkatárs