1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint az önkormányzati bérlőkijelölési joggal érintett lakások esetében a bérlőkijelölési jog gyakorlására.

2. § (1) Ahol e rendelet bérbeadót említ, ott az önkormányzati lakások és helyiségek kezelésével megbízott szervezetet, a Berentei Műszaki Ellátó Szervezetet kell érteni.

(2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

(3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

3. § Az önkormányzati lakásokat:.

4. § (1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni

(2) A Ltv. hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki önkormányzati költségvetési szervvel áll munkaviszonyban.

(3) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott ingatlanban a gondnoki feladatokat ellátja.

(4) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(5) A (4) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt; feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakás a tulajdonában.

(6) A beérkező kérelmek alapján a polgármester dönt a bérlő személyéről. A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató és az érdekképviseleti szerv véleményét ki kell kérni.

(7) A gondnoki lakások bérbe adására az érintett ingatlan kezelő szerv vezetője jogosult. A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás albérletbe nem adható.

5. § (1) Szociális helyzet alapján válhat bérlővé az a nagykorú személy,

(2) Az önkormányzati lakás bérbe adása iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott személyes adatokkal és mellékletekkel az önkormányzati hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A bérbe adható önkormányzati lakás maximális nagysága a kérelmezővel együtt költöző családtagok számától függően:

6. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbe adás esetén egy évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel.

(2) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a rendeletben foglalt feltételeknek, valamint a lakást rendeltetésszerűen használja és lakbér- illetve közüzemi díj tartozása nincs, akkor bérbeadónak a bérlő kérelmére öt évre újabb bérleti szerződést lehet kötni.

(3) Amennyiben a volt bérlő a 6. §. (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy a feltételek vállalása esetén kérelmére az önkormányzati lakásra nem szociális jelleggel lehet bérleti szerződést kötni.

(4) Amennyiben a volt bérlő a 6. §. (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését nem vállalja, úgy a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.

(5) Ha a bérlő lakbérhátralék miatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá és a bírósági ítéletben meghatározott kötelezettség teljes összegét az abban meghatározott határnapig megfizeti, vele egy év időtartamra a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság döntése alapján lakásbérleti szerződés köthető. (6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározottak szerint bérlővé vált személy az egy év alatt a lakástörvényben és e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek eleget tesz, valamint megfelel e rendelet 5. § (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek, a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság döntése alapján vele újra öt évre szóló lakásbérleti szerződés köthető.

7. § (1) A nem szociális jelleggel történő bérbe adásra kerülő lakások kijelöléséről a tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások körének kijelölésekor a képviselő-testület elkülöníti (meghatározza) azon lakások körét, amelyekre a bérleti jogot olyan személy, illetve személyek jogosultak kapni, aki, illetve akik szociális bérlakásra nem jogosult, illetve jogosultak és a település alapellátási kötelezettségeinek biztosításához foglalkoztatásuk szükséges, továbbá egyéb (pl. közbiztonság) ellátási indokból lakáshelyzetének megoldását az önkormányzat biztosítani kívánja.

8. § (1)

9. § (1) Lakásbérleti szerződést a kijelölt bérlővel az e rendeletben meghatározott feltételek mellett a bérbeadó köti meg.

(2) A kijelölt bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti. A kijelölt bérlő akadályoztatása esetén a bérleti szerződés meghatalmazott képviselőjén keresztül is megköthető.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt határidő lejárta esetén a 8. § (3) bekezdése szerinti meghatározott bérlő lép – újabb döntés nélkül – a kijelölt bérlő helyébe.

10. § Bérbeadó a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését naptári évenként legalább egy alkalommal ellenőrzi.

11. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

(3) Házastárson és élettárson kívül egyéb esetben bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

12. § Bérlő a lakásba az Ltv. 21. §-ában szabályozott személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.

21. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

13. § Az önkormányzati lakás bérlője a lakást albérletbe nem adhatja.

15. § A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások körét szerződésben kell szabályozni, díját számla alapján a lakbérrel egyidejűleg kell megfizetni.

16. § (1) A lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

(2) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 1,5-szerese, a lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér és a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelme 25%-ának a különbözete.

(3) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók 1 főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5-2,0-szerese, a lakbértámogatás összege: a 17. § (2) bekezdése szerinti megállapított lakbértámogatás 75%-a.

(4) A lakbértámogatás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalhoz kell írásban benyújtani az egy főre jutó jövedelmet igazoló iratokkal.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság bírálja el.

(6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama 1 év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.

(7) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

17. § (1) Amennyiben a határozatlan időre kötött lakásbérleti jogviszony a bérbe adó felmondása esetén cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként a felmondást megelőző évi lakbére ötszörösére tarthat igényt.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnésének feltétele, hogy a lakást elhagyó a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban hagyja hátra korábban lakott lakását.

(3)

18. § (1) Ha a határozott időre (vagy feltétel bekövetkezéséig szóló hatállyal) megkötött bérleti szerződés jogosultja vállalja, hogy lakásbérleti szerződését felmondja és a 18. § (2) bekezdése szerinti állapotban hagyja vissza lakását és maga ill. a lakásban visszamaradó személyek elhelyezéséről maga gondoskodik, úgy részére az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának döntésével állapítható meg támogatás (figyelembe véve szociális helyzetét, lakásmegoldási lehetőségeit és elő-takarékosságát).

(2) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó és lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy:

(3) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

(4) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – az önkormányzat elhelyezési kötelezettségének kimondása mellett – kötelezi a lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat legfeljebb félkomfortos lakás 1 éves bérlete illeti meg.

19. § Bármely okból bérlőből lakáshasználóvá vált személy a lakás használatáért a lakbérrel azonos díjat köteles fizetni, mely a bérleti szerződés felmondásának napjától számított két hónap után másfélszeresére növekszik.

20. § (1) A település önkormányzatának gazdasági társasága és költségvetési szerve a feladatai ellátáshoz biztosított helyiséget, szolgálati, átmeneti lakást e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadás során ki kell kötni, hogy:

21. § Az önkormányzat rendszeres nyilvántartást vezet a tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségekről (továbbiakban helyiség), melyek bérbeadás útján hasznosíthatók.

22. § Az üres helyiség bérletére pályázók közül az részesül előnyben, aki az adott bérlemény 6 havi – külön testületi határozatban, a bérlemény nyilvántartási és forgalmi értéke figyelembevételével megállapított bérleti díjának - egyösszegű megfizetését vállalja.

23. § (1) A helyiségek határozott idejű bérleti szerződés formájában hasznosíthatóak a következők szerint:

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenység) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

24. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a felújítással komfortosabbá vált helyiség értékének megfelelő emelt bérleti díj megfizetését vállalja.

25. § (1) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbe adáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

(2) Ha a bérlő a helyiséget az önkormányzatnak leadja, csak az építési engedéllyel és a bérbeadó hozzájárulásával elvégzett olyan értéknövelő beruházások megtérítésére tarthat igényt, melyek a helyiségből (annak állagának veszélyeztetése nélkül) nem hozhatók ki, amennyiben a felek közötti bérleti szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

26. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy másik helyiség bérleti jogára elcserélheti. Az erre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodás megkötését követő 15 napon belül a cseréhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni.

(3) A megállapodásnak tartalmazni kell:

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha

27. § (1) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

(2) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha a befogadott:

28. § Az olyan helyiség bérlője, amely helyiségben a társasház közös tulajdonát képező szerelvények találhatóak, köteles a helyiség egy kulcsát a társasház közös képviselőjénél letétbe helyezni az esetleges kármegelőzés érdekében. A társasház közös képviselője és a bérlő ettől eltérő megoldásban is megállapodhatnak.

29. § Ha a helyiség bérlője cserehelyiség biztosításának igénye nélkül a helyiséget az önkormányzatnak leadja, részére — esetleges tartozásainak rendezése után — a 22. §-ban meghatározott díj visszafizetendő.

30. § A garázsok bérlőjét a testület jelöli ki.

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, határozatlan időre bérbe adott lakások elidegenítése az alábbi feltételekkel történik:

32. § (1) Vételár hátralék esetén a megvásárolt lakás, illetőleg helyiség újabb megterheléséhez az önkormányzat a vételár-hátralék legfeljebb 50 %-át meg nem haladó összeg erejéig adhat hozzájárulást.

(2) Aki a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét megszegi, az a kedvezményeket elveszíti és a vételárhátraléka egy összegben esedékessé válik.

(3) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra köthető tartási vagy életjáradéki szerződés, ha a szerződés jogosultja (a lakás tulajdonosa) a mindenkori nyugdíjkorhatárt betöltötte, egyedülálló és tartásra kötelezett hozzátartozója nincs.

33. § Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő vásárolja meg, nem számítható be az értéknövelő beruházások értéke a vételárba, továbbá 22. §-ban meghatározott, a bérleti jog megszerzéséért kifizetett ellenérték.

34. § (1) Az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban az érintett állampolgároknak személyes adatszolgáltatási kötelezettségük van, melynek tartalmát az 1. számú melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben adatszolgáltatási kötelezettségének hiányosan tesz eleget, az ajánlat érvénytelen.

35. § (1) A rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg „Az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről” szóló 13/2006. (III.30) önkormányzati rendelet és az azt módosító 28/2012.(XI.30.), 34/2011.(XII.19.), 16/2010.XI.30.), 21/2009.(XII.01.), 27/2007.(XII.10.), 1/2007.(I.29.), 22/2006.(X.13.), 7/2006.(I.30.), 19/2005.(X.27.), 17/2004. (X.29.) és a 3/2003.(I.28.) önkormányzati rendeletek hatályukat veszítik.