MÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

10/2013. (IX.24.) önkormányzati

rendelete

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Mánfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény. 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat azonosító adatai, jelképei és testvértelepülési kapcsolatai

1. §

(1)Az önkormányzat megnevezése:

MÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (TOVÁBBIAKBAN: Önkormányzat).

Székhelye: 7304 Mánfa, Fábián Béla u. 58.

A képviselő-testület megnevezése:

MÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

(a továbbiakban: Képviselő-testület)

(2)Mánfa Község Önkormányzatának működési területe a település közigazgatási területére terjed ki.

2. §

(1)Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló.

(2)Az önkormányzat címerének és zászlajának leírását, valamint használatuk szabályait külön rendelet tartalmazza.

(3)Az önkormányzat képviselő-testülete helyi kitüntetéseket adományoz. A kitüntetések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4)Az önkormányzat, a tisztségviselők, valamint a hivatali szervek hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere található, a köríven az alábbi felirat olvasható:

a)Mánfa Község Önkormányzat

b)Komlói Közös Önkormányzati Hivatal Mánfai Kirendeltség

3. §

Mánfa Község testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:

-Ukrajna – Mezőkaszony településsel

II. Fejezet

Az önkormányzat feladatai, hatáskörei az átruházott hatáskörök

2. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

4. §

(1)Az önkormányzat törvényben előírt kötelező, valamint ezeken felül önként vállalt feladatokat lát el.

(2)Az önkormányzat által ellátandó és az önként vállalt feladatok felsorolását, valamint a feladatellátás módját az I. számú függelék tartalmazza.

5. §

A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. §-ában megjelölt helyi közszolgáltatások megvalósítása érdekében együttműködik a megyei, valamint települési önkormányzatokkal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

3. A képviselő-testület átruházott hatáskörei

6. §

(1)A képviselő-testület egyes hatásköreit – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, át nem ruházható hatáskörein kívül – átruházhatja.

(2)A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)A képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntések tekintetében azok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának jogával élhet.

(4)Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testületet a következő képviselő-testületi ülésen, de évente legalább egy alkalommal az átruházott hatáskör gyakorlója tájékoztatni köteles.

(5)Az önkormányzati hatósági hatáskör átruházására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

III. Fejezet

A képviselő-testület szervezete és működése

4. A képviselő-testület működése

7. §

(1)A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő. A képviselők névsorát a II. függelék tartalmazza.

(2)A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester indítványára, vagy az összes megválasztott képviselő 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

(4)A képviselő-testület fő szabályként – július és augusztus hó kivételével – minden hónap utolsó hétfői vagy keddi napján, 18 órai kezdettel rendes ülést tart. A polgármester kezdeményezésére, indokolt esetben (pl. ünnep, vezető tisztségviselők elfoglaltsága stb.) a képviselő-testület rendes ülése egy héttel korábbi vagy későbbi időpontra is összehívható. Erről az ülés meghívójának kiküldése előtt a képviselő-testület hivatala rövid úton tájékoztatni köteles a képviselőket.

(5)A képviselő-testület rendes ülését – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kivétellel - a polgármester hívja össze.

(6)A polgármester szükség szerint az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő időpontra rendkívüli ülést hívhat össze.

(7)A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben, valamint a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár kezdeményezésére. Az indítványt írásban, a napirend megjelölésével és a rendkívüli ülés összehívásának indoklásával a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a rendkívüli testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 5 napon belüli időpontra úgy köteles összehívni, hogy a meghívót a meghívottak az ülés előtt legalább 48 24 órával megkapják.

(8)Nemzetiségi érdekeket érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete is kezdeményezheti – a (7) bekezdésben foglalt módon – rendkívüli ülés összehívását, melyről a polgármester dönt.

(9)A képviselő-testület esetenként ülésszakot tarthat. A polgármester az ülésszak összehívásakor a meghívóban feltünteti az ülésszak várható időtartamát.

(10)A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben rövid úton (telefon, telefax, sms, e-mail stb.) is összehívható.

5. A képviselő-testület alakuló ülése

8. §

(1)Az alakuló ülés kötelező napirendjei és azok sorrendje:

1.a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása,

2.az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,

3.a polgármesteri program ismertetése,

4.a polgármester illetményének megállapítása,

5.a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, bizottságok megválasztása,

6.az alpolgármester megválasztása,

7.az alpolgármester illetményének megállapítása.

(2)A képviselő-testület alakuló ülése automatikusan ülésszakká alakul át, amennyiben a testület az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben nem tud dönteni. Az ülésszak egyes ülései egymást követő napokon 15 órakor kezdődnek és ismétlődnek a döntés meghozataláig.

6. A képviselő-testület ciklusprogramja

9. §

(1)elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

2. A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(3)A ciklusprogram tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé jóváhagyja.

7. Az ülés összehívása, vezetése

10. §

(1)A képviselő-testület ülését – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kivétellel – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2)A polgármester tartós akadályoztatása és lemondása esetén a képviselő-testület ülését az őt jogszerűen helyettesítő alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4)Az ülés vezetésében a polgármestert helyettesítő személy jogosítványai e tekintetben megegyeznek a polgármesterével.

(5)Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, továbbá a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell elektronikus úton, illetve írásban megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(6)A meghívóban foglaltakhoz képest történt változásokat, lényeges módosításokat, valamint azokat az előterjesztéseket, amelyek elkészítésére csak a testületi anyag összeállítását követően kerülhetett sor, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon szintén elektronikus úton, illetve írásban kell megküldeni az (5) bekezdésben foglalt személyeknek. Ennek tényéről a képviselő-testület hivatala rövid úton értesíti a települési képviselőket.

(7)A meghívónak tartalmaznia kell:

a)az ülés helyét és időpontját,

b)a javasolt napirendi pontokat,

c)az előterjesztők, valamint a napirendekhez meghívottak nevét.

(8)A meghívóhoz mellékelni kell:

a)az előterjesztéseket,

b)a határozat- és rendelet-tervezeteket.

(9)A (8) bekezdésben meghatározott valamennyi mellékletet csak a képviselő-testület tagjai, a jegyző, valamint az országgyűlési képviselő(k), a megyei közgyűlés komlói tagjai részére kell megküldeni. Az egyes napirendi pontokhoz meghívottak csak az adott napirend anyagát kapják meg.

10. A meghívót a polgármester írja alá, határidőben történő kiküldéséről a jegyző gondoskodik.

(11)A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)a nemzetiségi önkormányzat vezetőjét,

b)egyes napirendek tárgyalásához az előterjesztő döntése alapján a napirendben érdekelt magánszemélyeket és szervezetek vezetőit.

11. §

(1)A képviselő-testület ülései fő szabályként nyilvánosak. Az ülés nyilvánosságát az állampolgárok jelenléte biztosítja. Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2)A nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(3)A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben. Személyi ügy tárgyalásakor az érintett írásos kérelme szükséges a zárt ülésen történő tárgyalásról.

(4)A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el – szabad elhatározása alapján – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (elsősorban, ha a nyilvános ülésen harmadik fél tudomására olyan információ jutna, amelynek következményeként bírósági, vagy peres eljárás lehetősége merülne fel, amelyben az önkormányzat hátrányos helyzetbe kerülne).

(5)A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)A zárt ülésen hozott határozatot – a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének biztosítása érdekében – nyilvánosan ki kell hirdetni.

12. §

(1)A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, ennek során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti az ülés napirendjét, vezeti a napirendek feletti vitát és szavazást, fenntartja az ülés rendjét.

(2)Az ülés napirendjének tervezetét a polgármester terjeszti elő. Az előterjesztés során – indokolt esetben – eltérhet az írásos meghívótól.

13. §

(1)A polgármester saját jogon, valamint az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete javaslatára indítványozhatja napirend sürgős tárgyalását. Az indítványról a napirend elfogadásának keretében egyszerű többséggel határoz a képviselő-testület.

(2)A sürgősséggel tárgyalt napirendre a 14. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

8. Az előterjesztés

14. §

(1)Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy – különösen indokolt esetben – szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés ismertetésére szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben (amennyiben a testületi ülést megelőző napon arra nem került sor) a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen való kiosztását.

(3)A képviselő-testület az elfogadott napirend sorrendjében tárgyalja az előterjesztéseket. Amennyiben a képviselők – kivételesen vagy rendkívüli esetben – közvetlenül az ülés megkezdése előtt kapják kézhez az előterjesztést és a határozati javaslatot, akkor bármely települési képviselő javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását (amennyiben a határozati javaslat a képviselő-testületi ülést megelőző napon kiküldésre került, erre nincs lehetőség). A javaslatról a testület egyszerű többséggel határoz. Kérésre a polgármester az anyag áttanulmányozása céljából 10 perc szünetet rendelhet el.

(4)Előterjesztést készíthet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság és a jegyző, valamint azok, akiket ők erre felkérnek, a képviselő (önálló indítvány), továbbá az önkormányzat többcélú kistérségi társulása.

9. A tanácskozás rendje

15. §

(1)Napirend előtt kizárólag a település egészét érintő és napirenden nem szereplő téma esetén adhatja meg a szót a polgármester. Egyebekben napirend előtti felszólalásnak nincs helye.

(2)A polgármester a napirendek sorrendjében az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(3)Az ügy tárgyalása során elsőként az előadó, valamint az előterjesztés készítője tehet a napirendhez, illetve az előterjesztéshez kapcsolódóan kiegészítést egy alkalommal és legfeljebb 5 perces időtartamban.

(4)A vita megkezdése előtt a képviselők, továbbá a tanácskozási joggal meghívottak legfeljebb két perc időtartamban kérdést intézhetnek az ügy előadójához, valamint az előterjesztés készítőjéhez, amelyre azok a vita előtt választ adni kötelesek.

(5)A kérdésfeltevések után az előterjesztő vagy az előterjesztés készítője válaszol a kérdésekre, majd a vita következik, amelynek során a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak jelentkezésük sorrendjében – napirendenként egy alkalommal – felszólalhatnak, amelynek időtartama legfeljebb öt perc lehet. A hozzászólások csak a határozati javaslatra vonatkozhatnak.

(6)Ugyanazon napirend keretében – különösen indokolt esetben – ismételt felszólalást a polgármester kétpercnyi időtartamra engedélyezhet különösen azoknak a képviselőknek, akik a (6) bekezdésben foglalt lehetőségükkel nem éltek.

(7)A vita lezárása után a napirend előadója, valamint az előterjesztés készítője válaszol a hozzászólásokra. A vita lezárása után – és a szavazás megkezdése előtt – legfeljebb 2 perces időtartamban személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(8)A napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, az ügyrendi javaslat elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(9)Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő módosító javaslatát a vita lezárásáig bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(10)Azt a felszólalót, aki eltér a témától, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a polgármester megvonja a szót. Az a képviselő, akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(11)A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A javaslattételig hozzászólásra jelentkezetteknek ebben az esetben is meg kell adni a szót, újabb hozzászólásra azonban nincs lehetőség. A vita lezárása után a napirend előadója, valamint az előterjesztés készítője válaszol a hozzászólásokra.

(12)A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben biztosított törvényességi jogkörében eljárva a jegyző az ülés során a napirend tárgyalásakor bármikor felszólalhat, amelynek során köteles a testületet tájékoztatni, ha az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előterjesztésre, vagy ha az üggyel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

10. A tanácskozás rendjének fenntartása

16. §

(1)A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2)A polgármester:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket alkalmazott. Szükség esetén megvonja a szót,

b)rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c)figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,

d)ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a rendzavaró állampolgárt.

(3)Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozást lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad és csak a polgármester összehívására folytatódik.

11. Döntéshozatal

17. §

(1)A képviselő-testület határozatképességének feltételeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény állapítja meg.

(2)A határozatképességet minden döntés előtt vizsgálni kell.

(3)A határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható, amennyiben e rendelet rendelkezései betarthatók.

(4)Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl minden olyan döntés meghozatalához, melyet ugyanezen törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal, valamint:

a)a nemzetiségi önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodáshoz,

b)a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

c)az önkormányzati vagyon hasznosítása során minden önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) foglalt rendelkezésekhez,

d)az önkormányzati vagyon hasznosítása során az önkormányzat forgalomképes, vállalkozói vagyonkörébe tartozó ingatlanvagyon megterheléséhez, illetőleg vállalkozásba történő beviteléhez,

e)a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyon megterheléséhez, elidegenítéséhez,

f)területszervezési ügyek eldöntéséhez.

(5)Amennyiben a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlása során az első fokú határozat meghozatalában ténylegesen részt vett, kizárt az e tárgyú képviselő-testületi szavazásból

a)a polgármester

b)a polgármestert a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályai szerint jogszerűen helyettesítő alpolgármester,

c)a települési képviselő.

(6)Az ülés jegyzőkönyvében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben nevesített okok miatt a döntéshozatalból kizárt, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak miatt nem szavazó – de a jelenlét szempontjából figyelembe veendő – képviselők nevét külön fel kell tüntetni.

(7)A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza.

(8)A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Ebben az esetben szavazni először az igent, majd a nemet, végül a tartózkodást tartalmazó polgármesteri kérdésre adandóan kell.

(9)A titkos szavazás esetén szünetet kell elrendelni, amelynek időtartama alatt az ügyrendi bizottság – a hivatal közreműködésével – szavazólapot készít. Az ily módon elkészített és lepecsételt szavazólapot kiadja a képviselőknek, gondoskodik a szavazás megtörténte után azok zárt dobozba történő gyűjtéséről. Rontott szavazat esetén, annak urnába helyezése előtt egy esetben van lehetőség a szavazólap cseréjére. A szavazás befejeztével a bizottság megszámolja a leadott szavazatokat, amelyről jegyzőkönyv átadásával a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester ismerteti. A bizottság által elkészített és aláírt jegyzőkönyvet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A szavazólapokat a bizottság által aláírt, önkormányzati pecséttel ellátott borítékban el kell zárni és azok az önkormányzati ciklus végéig, de legalább 2 évig megőrzendők.

(10)A szavazás rendje:

a.a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja. (Beérkezés sorrendjében előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni.)

b.a döntéshozatal után a polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(11)Név szerinti szavazást lehet tartani a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára.

(12)Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők egyenként „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás név szerinti eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

17/A. §

(1)A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben nevesített ok miatt a döntéshozatalból kizárt települési képviselő az adott napirend tárgyalásának megkezdése előtt szóban köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2)Ha a képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, azt más képviselő sem jelezte és a szavazás megtörtént, annak eredményét nem lehet megváltoztatni a kizárási okra történő hivatkozással.

(3)Ha a bejelentési kötelezettség elmulasztására fény derül, a polgármester írásban figyelmezteti a mulasztást elkövető települési képviselőt. A figyelmeztetést az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

(4)A döntéshozatalból kizárt képviselő az adott napirend tárgyalása és a döntéshozatal időtartamára köteles szavazógépét kikapcsolni.

12. A képviselő-testület döntései

18. §

(1)A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(2)Az önkormányzati rendeletek kihirdetése és a normatív határozatok közzététele során a jogszabályszerkesztésről, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló jogszabályban foglalt rendelkezéseket be kell tartani.

(3)A rendeletekről és határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(4)A képviselő-testület az irányadó szabályok szerint dönt, de alakszerű határozatot nem hoz:

a)a napirend elfogadásáról,

b)napirend tárgyalásának elnapolásáról,

c)ügyrendi kérdésekről,

d)az interpellációkra adott válaszok elfogadásáról

e)kérdésre adott válasz elfogadásáról, ha a kérdező a választ nem fogadta el,

f)név szerinti szavazás elrendeléséről,

g)képviselő kizárásáról.

13. Interpellációk, kérdések

19. §

(1)A felvilágosítás kérés lehet interpelláció vagy kérdés. Az írásban adott választ csak a felvilágosítást kérőnek kell megküldeni.

(2)Az interpelláció szoros kapcsolatban áll az önkormányzat szervező, szükségletkielégítő tevékenységével, tárgyát tekintve az érdemi önkormányzati ügyekre, a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, illetve annak valamely önkormányzat alá rendelt szerv hatáskörébe kell tartoznia.

(3)Az interpellációt az ülés előtt legalább 72 órával kell írásban vagy elektronikus úton benyújtani.

(4)Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület dönt. Ha a választ nem fogadják el, a következő ülésen újabb érdemi választ kell adni.

(5)A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelyben az interpelláló képviselő is részt vehet.

(6)A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntés-előkészítésre, stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjén szereplő témakörökhöz.

(7)A kérdezés joga a képviselőket a testületi ülésen a napirendek tárgyalásának befejezését követően illeti meg.

(8)A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

14. A képviselő jogállása

20. §

(1)A képviselő köteles:

a)a képviselő-testület ülésein rendszeresen megjelenni, és aktívan részt venni a képviselő-testület munkájában,

b)               megjelenni a bizottság ülésein és tevékenyen részt venni a bizottság munkájában amennyiben bizottsági tag,

c)               írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésein való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d)               felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a testület által előírt vizsgálatokban,

e)               a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll),

f)               kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

g)               a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a napirend feletti vita megkezdése előtt bejelenteni.

(2)A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik alapján – bevonhat a döntés-előkészítésbe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(3)A polgármester javaslatot tehet a képviselő-testületnek, hogy egyes ügyekben beszámolási kötelezettség mellett a testület valamely tagját bízza meg általános képviseleti joggal.

(4)A polgármester saját hatáskörével kapcsolatban, beszámolási kötelezettség mellett állandó megbízást adhat a képviselő-testület valamely tagjának egyedi önkormányzati ügyekben történő általános képviseletére.

15. Vagyonnyilatkozat-tételi és összeférhetetlenségi eljárás

21. §

(1)A képviselő-testület ügyrendi bizottsága ellenőrzi a helyi képviselők tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését. Eljárása eredményét határozatban állapítja meg, amelyről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja. A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatal mánfai kirendeltségének épületében az erre kijelölt ügyintéző elzártan tárolja.

(2)Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentés esetén az ügyrendi bizottság ülését 5 napon belül össze kell hívni, amelyen a bizottság megvizsgálja a bejelentés alaposságát. Döntését határozatba foglalja. Amennyiben a bejelentést megalapozottnak tartja, az érintett képviselővel szemben az eljárást meg kell indítani, továbbá 15 napon belül be kell szerezni az érdemi döntéshez szükséges adatokat és dokumentumokat. Ezen eljárás után az ügyrendi bizottság minősített többséggel döntési javaslatot készít a képviselő-testület soron következő rendes ülésére, amelyet az köteles napirendjei sorába felvenni.

(3)Képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentés esetén az (1) és (2) bekezdésekben írt szabályok az irányadók, értelemszerűen kivéve azt az esetet, ha az érintett maga jelenti be összeférhetetlenségét.

(4)A bizottság létszámát és személyi összetételét a III. függelék tartalmazza.

16. A jegyzőkönyv

22. §

(1)A jegyzőkönyvnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a)               az ülés helyét és időpontját,

b)a távol maradt képviselők nevét, a távollét indokát (illetve, hogy azt nem jelezték),

c)napirendi pontonként az előadók nevét, a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát,

d)a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

e)a rendeletek és határozatok szövegét,

f)az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

g)a képviselők kérésére írásos különvéleményüket vagy hozzászólásuk szó szerinti szövegét,

h)a polgármester és a jegyző aláírását, bélyegzőt.

(2)A jegyzőkönyv mellékletei:

a)a meghívó,

b)az előterjesztések, a határozat- és rendelet-tervezetek egy-egy példánya,

c)jelenléti ív a testületi tagokról és meghívottakról.

(3)A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve videofelvétel útján kerül rögzítésre. A rögzítés tényére az ülést vezető polgármester felhívja a képviselők figyelmét.

(4)A videofelvétel nem selejtezhető, arról másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

17. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

23. §

A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása - fontosabb döntések előkészítése céljából - a polgármester szükség szerint településpolitikai fórumot tarthat.

24. §

(1)A képviselő-testület közmeghallgatást tart

a)a költségvetés előzetes megtárgyalása, a lakossággal való megismertetése,

b)helyi adók bevezetése, vagy

c)jelentősebb településfejlesztést igénylő döntések meghozatala előtt.

(2)A közmeghallgatás – függetlenül az adott esetben meghatározott témától – a lakosság általános tájékoztatását is szolgálja, és lehetőséget teremt bárminemű közérdekű kérdés feltevéséhez.

(3)Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a munkaterv tartalmazza, illetve ha a képviselők több mint fele kezdeményezi.

(4)Amennyiben a közmeghallgatás elsődleges célja a képviselő-testület későbbi döntésének megalapozása vagy előkészítése, a közmeghallgatást legalább két héttel a téma testületi tárgyalását megelőzően kell tartani.

(5)A közmeghallgatás helyének és időpontjának, tárgyának nyilvánosságra hozataláról a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal a polgármester gondoskodik.

IV. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal

18. A polgármester

25. §

(1)Mánfa község polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2)A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az ügyrendi bizottság elnöke gyakorolja.

26. §

(1)A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni. Ennek vétkes megszegése esetén, a fegyelmi felelősség megállapítására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény előírásai alkalmazandók. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2)A polgármester a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. E körben a képviselő-testület utasítási jogot nem gyakorolhat irányában, döntéseit nem bírálhatja felül.

(3)A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármester 8 napon belül munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek köteles átadni.

27. §

(1)A polgármester feladatait, hatósági hatásköreit törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)A polgármester – a képviselő-testület bizottsága vagy bármely képviselő jelzése alapján – haladéktalanul intézkedik, ha a Komlói Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

(3)A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a)képviseli a képviselő-testületet,

b)benyújtja a képviselő-testület munkatervére vonatkozó javaslatát,

c)összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

d)beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időben végzett tevékenységéről,

e)gondoskodik az interpellációk nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri megválaszolásukat, segíti a képviselők munkáját,

f)az üléseket követő 8 napon belül aláírja az ülésen elfogadott önkormányzati rendeleteket és normatív határozatokat, valamint 15 napon belül az ülésekről készített jegyzőkönyvet,

g)ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

h)a képviselő-testület legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti a helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó javaslatot, amennyiben annak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételei fennállnak.

19. Az alpolgármester

28. §

(1)A képviselő-testület saját tagjai sorából a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatát a polgármester irányításával látja el.

(3)A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel jogosult a polgármestert helyettesíteni. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (például: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása) csak e jogkörében gyakorolhatja.

20. A jegyző

29. §

(1)A jegyző kinevezésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2)A közös hivatal székhelytelepülésének polgármestere a jegyző helyettesítésére – a jegyző javaslata alapján – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

(3)Amennyiben a polgármester a jegyző által javasolt személyt nem fogadják el, új pályázatot kell kiírni.

(4)A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén egyedi utasítás rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának rendjéről.

(5) Amennyiben az utasítás kiadására objektív okból nem kerül sor, a jegyzői feladatokat a Hatósági és Adóiroda vezetője, az ő távollétében a Pénzügyi, költségvetési és vagyongazdálkodási iroda vezetője látja el.

(6)Helyettesítési jogkörükben személyi kérdésekben csak halaszthatatlan ügyben, a legszükségesebb mértékig hozhatnak döntést.

30. §

(1)A jegyző ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és az egyéb jogszabályokban megállapított feladatait, ennek keretében különösen:

a)biztosítja a képviselő-testület működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

b)gondoskodik a képviselő-testület ülései jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról és az ülést követő 15 napon belül – esetleges törvényességi észrevételével együtt – megküldi azt az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjének,

c)gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről,

d)az elfogadást követő 8 napon belül aláírja az önkormányzat rendeleteit és normatív határozatait és gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, valamint a normatív határozatok közzétételéről,

e)köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

f)rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

g)a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

h)vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját,

i)tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(2)A jegyzőnek a közös önkormányzati hivatal vezetésével kapcsolatos részletes feladatait a hivatali szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

21. A közös önkormányzati hivatal

31. §

(1)A hivatal hivatalos megnevezése: Komlói Közös Önkormányzati Hivatal.

(2)A hivatal gondoskodik a képviselő-testület, annak szervei, továbbá a tisztségviselők feladatainak előkészítéséről, közreműködik azok végrehajtásában.

(3)A hivatal belső szervezeti felépítését, az ügyfélfogadás rendjét, a hivatali munkaidőt, a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, illetve az ahhoz kapcsolódó részletes gazdasági ügyrendet a hivatali szervezeti és működési szabályzat és ügyrend tartalmazza.

V. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

22. A költségvetés

32. §

(1)A költségvetés megállapítása rendeleti formában történik kétfordulós tárgyalás után.

(2)Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt, és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, gazdasági koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:

a)számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit.

b)meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit.

c)egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(3)A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

(4)A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megoldását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható önkormányzati feladatokat.

(5)A költségvetés az önkormányzat bevételeit a források, kiadásait a célok szerint tartalmazza. Az esetleges forráskiesés (például: többletfeladat, áremelkedés) fedezetére kötelező tartalékot kell képezni.

(6)Költségvetési rendelet tervezetéhez módosító indítvány legkésőbb a testületi ülést megelőzően két nappal írásban tehető.

(7)A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet- tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

23. A gazdálkodás ellenőrzése

33. §

(1)Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzése elsődlegesen a Folyamatba Épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés útján, a FEUVE szabályzatban meghatározott szempontok alapján történik.

(2)A Komlói Közös Önkormányzati Hivatal, az önkormányzatnál és az irányítása alá tartozó önállóan működő költségvetési szerveknél, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó szerveknél a belső ellenőrzési tevékenységet Komló Város Önkormányzat belső ellenőrzési egysége látja el. Ideiglenes kapacitás-kiegészítés vagy speciális szakértelem szükségessége esetén a költségvetési szerv vezetője a belső ellenőrzési egység vezetőjének javaslatára külső szolgáltató bevonására jogosult.

(3)Az évente elvégzendő ellenőrzéseket a képviselő-testület által elfogadott Belső Ellenőrzési Terv tartalmazza. Az ellenőrzés részletszabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a vonatkozó jogszabályi előírások tartalmazzák.

(4)Az ellenőrzés tapasztalatairól a belső ellenőrzési egység vezetője évenként Összefoglaló éves ellenőrzési jelentés keretein belül beszámol a képviselő-testületnek.

(5)A jegyző köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső ellenőrzési rendszert működtetni, és az abban foglalt feladatait ellátni.

24. Az önkormányzat vagyona

34. §

(1)Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait az önkormányzat vagyonrendeletében határozza meg.

(2)Az önkormányzati közbeszerzések, egyéb beszerzések, valamint beruházások rendjét külön szabályzatokban határozza meg a képviselő-testület.

VI. Fejezet

Az önkormányzat rendeletalkotása

35. §

(1)Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

b)az önkormányzati bizottság és elnöke,

c)települési képviselők,

d)a nemzetiségi önkormányzat testülete,       

e)az önkormányzati társulás tagjai,

f)erre irányuló népi kezdeményezés esetén a választópolgárok.

(2)A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3)Az előkészítés során vizsgálni kell, hogy:

a)mi indokolja az önkormányzati rendeletalkotást, továbbá hogy arra jogszabály ajánlása, vagy felhatalmazása alapján kerül-e sor,

b)mi a rendeletalkotás célja,

c)a szabályozás nem áll-e ellentétben magasabb szintű jogszabállyal.

(4)A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata.

(5)A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület vagy a jegyző – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet.

(6)Az önkormányzati rendelet tervezete az indokolással együtt nyújtható be a képviselő-testületnek.

(7)A lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítése során – a tervezetnek Mánfa község honlapján történő közzétételével, véleményezési lehetőség biztosításával – meg kell ismerni a lakosság véleményét, javaslatait. A lakosság egészét érintő legfontosabb döntések meghozatala előtt közmeghallgatást kell tartani, ha a képviselők több, mint egyharmada írásban kéri azt a téma megjelölésével. A közmeghallgatás időpontját és témáját legalább két héttel azt megelőzően meg kell hirdetni.

(8)A önkormányzati rendeletalkotás során

a)az állampolgárok jelentős részét érintő kötelezettségeket megállapító önkormányzati rendeletek és a költségvetést megállapító rendelet tárgyalása általános vitával kezdődik,

b)az általános vitában a hozzászólásokra e rendelet 15. §-ában foglaltak az irányadók,

c)az általános vita lezárása után a képviselő-testület határoz abban, hogy a javaslatokat a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e,

d)a polgármester, illetőleg a jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(9)A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(10)A rendeletet a Közös Hivatal Mánfai Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. Az önkormányzati rendeletről indokolt esetben a sajtó útján is tájékoztatást kell adni.

(11)A rendelethez, illetve rendelet-tervezethez csak írásban nyújtható be módosításra, kiegészítésre javaslat.

(12)A jegyző köteles jogszabályváltozás esetén a képviselő-testületnek jelezni az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét.

(13)Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester utasítására tájékoztatást kötelesek adni a végrehajtás helyzetéről és tapasztalatairól.

(14)A rendeletalkotás előkészítésének, valamint a megalkotott rendeletek felülvizsgálatának eljárásrendjét a helyi rendeletalkotás eljárásrendjéről szóló szabályzat tartalmazza, mely e rendelet 2. mellékletét képezi.

(15)A (10) bekezdésben foglaltakat a képviselő-testület, valamint a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott normatív határozatainak közzétételére is alkalmazni kell.

VII. Fejezet

Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

25. Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzattal

36. §

A Mánfa községben működő helyi nemzetiségi önkormányzat tevékenységének – önállóságuk megsértése nélküli – segítése, a velük való együttműködés a települési önkormányzat nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok védelmére vonatkozó kötelező közfeladatának része.

37. §

(1)Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, azt a következő ülés napirendjére kell tűzni. A polgármester és a jegyző a hatáskörébe tartozó hasonló kezdeményezés esetén 30 napon belül köteles a döntést meghozni.

(2)A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott szervektől és személyektől – a nemzetiség helyzetét érintő, hatáskörükbe és illetékességükhöz tartozó ügyben – tájékoztatást kérhet, számukra javaslatot tehet, intézkedésüket kezdeményezheti. Kifogással élhet náluk az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását vagy visszavonását.

(3)A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező testület vezetője vagy személy köteles 30 napon belül érdemi választ adni, vagy 3 napon belül áttenni az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervekhez.

(4)A közös önkormányzati hivatal mánfai kirendeltsége – a jegyző vezetésével – gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvezéséről. Szakmai és adminisztratív segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat munkájához.

38. §

(1)A helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges:

a)               a helyi közoktatás, helyi média, helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat tárgyában hozandó önkormányzati rendelet megalkotásához, ha az a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti,

b)               nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez és a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő önkormányzati döntéshez.

(2)Az egyetértési jogot a megkereséstől számított 30 napon belül – egyetértő vagy elutasító nyilatkozattal – lehet gyakorolni. A határidő jogvesztő. A nyilatkozat elmulasztása egyetértésnek minősül.

VIII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

39. §

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait a törvényi keretek között a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

40. §

(1)E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját a szabályzat eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2)Hatályát veszti Mánfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (II. 14. ) önkormányzati rendelete.

Mánfa, 2013. szeptember 23.

                  dr. Vaskó Ernő s.k.                                                                                            Hohn Krisztina s.k.

                    címzetes főjegyző                                                                                                    polgármester

1. melléklet a 10/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott hatáskörök, a polgármester egyéb feladatai

1.Átmeneti segély megállapítása.

2.Temetési segély megállapítása.

3.Köztemetés elrendelése.

4.Közterület-használat engedélyezése.

5.Utólagos beszámolási kötelezettség mellett pénzügyi kötelezettséggel nem járó pályázat benyújtásáról szóló döntés, ha a rendelkezésre álló idő rövidsége indokolja, illetve a képviselő-testület összehívása aránytalan nehézséggel járna.

6.Utólagos beszámolási kötelezettség mellett pályázat benyújtásáról szóló döntés, ha az ahhoz szükséges önerő pénzeszköz átadásával külső szerv, illetve más szervezet által biztosított, ha a rendelkezésre álló idő rövidsége indokolja, illetve a képviselő-testület összehívása aránytalan nehézséggel járna.

7.Önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érintő beruházás, építési munkák esetén tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat megtétele.

8.Ingatlan rendeltetési módjának változtatásához való hozzájárulás.

9.Önkormányzati tulajdonú ingatlan részletfizetéssel való értékesítése esetén az adós személyében bekövetkező változáskor a tartozás átvállalásához hozzájáruló nyilatkozat megtétele, továbbá önkormányzati tulajdonnal, önkormányzati támogatással vásárolt ingatlannal kapcsolatos jelzálogjog sorrendjének bejelentéséről, átjegyzéséről szóló nyilatkozat megtétele, részletfizetés engedélyezése, rendelkezés jelzálogjog törléséről megszűnt jogalap esetén.

10.Beruházás indítása, illetve intézmények által ellátott feladatokhoz kapcsolódó kötelezettségek esetén alszámla nyitás.

11.Szándéknyilatkozat megtétele minden olyan esetben, melyben a nyilatkozattal érintett vagyontárgy, egyéb kötelezettség összértéke 500 ezer Ft alatt van.

12.Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonkörébe tartozó műemlékek, középületek és erdők tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról szóló döntés.

13.Az önkormányzat közigazgatási területén lévő más önkormányzat tulajdonára fennálló elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtétele 1M Ft erejéig.

14.Többszemélyes gazdasági társaságban és közhasznú társaságban az önkormányzat részesedése vonatkozásában a tagot megillető jogok gyakorlása.

15.Az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása.

16.Településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése.

17.A települési képviselők, bizottság munkájának segítése.

18.A társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködés.

19.Az önkormányzat képviselete.

20.Képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalásának kezdeményezése.

21.A bizottság összehívásának kezdeményezése.

22.A bizottság döntése végrehajtásának felfüggesztése, ha az a képviselő-testület határozatával ellentétes, vagy egyébként sérti az önkormányzat érdekeit, erről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

23.A bizottság elnökének jelzése alapján a bizottsági elnök kizárásáról szóló döntés, ha az adott ügy az elnököt vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

24.A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásban az önkormányzat képviseletét ellátva a képviselő-testület jóváhagyása szükséges az alábbi kérdésekben:

a)a társulás hatáskörébe utalt intézményalapítás, átszervezés és megszüntetés,

b)a társulási tanács hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

c)a társulási tanács költségvetésének, területfejlesztési koncepciójának elfogadása,

d)a helyi önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési és a regionális fejlesztési tanáccsal kötött megállapodás jóváhagyása,

az önkormányzati törvény, az ágazati jogszabályok és a többcélú kistérségi társulásokkal kapcsolatos jogszabályok által a társulás kötelező és át nem ruházható feladataként meghatározott ügyekben kikérheti a testület, illetve annak szakbizottsága véleményét.

2. melléklet a 10/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

A helyi rendeletalkotás eljárásrendjéről

(Szabályzat)

A Szabályzat célja, hogy meghatározza a Mánfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotandó, illetve alkotott helyi rendeletek előkészítésének, valamint felülvizsgálatának eljárásrendjét. A szabályozás elősegíti e rendelet rendeletalkotásra vonatkozó szabályainak hatékony végrehajtását az eljárás során alkalmazandó fogalmak egyértelmű meghatározásával, a rendeletalkotásban közreműködők felelősségi körének pontos kijelölésével, az előkészítő eljárás tartalmi és formai követelményeinek meghatározásával.

I.

Általános rendelkezések

1. A szabályzat hatálya

1. A szabályzat rendelkezéseit a rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányuló előkészítő eljárásokra kell alkalmazni abban az esetben, ha azt a polgármester és a jegyző írásban elrendeli. Különösen, ha

• eredeti jogalkotói hatáskörben,
• széles társadalmi réteget érintő szabályozási tárgykörben,
• kiemelkedő gazdasági jelentőségű,
• a környezet állapotát jelentősen befolyásoló,
• jelentős kötelezettséget megállapító

szabályozás megalkotására kerül sor.

2. A szabályzat hatálya kiterjed a rendeletek előkészítésében közreműködő

• képviselő-testületi tagokra
• tisztségviselőkre (polgármester, alpolgármester, jegyző)
• a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjére és
• az Önkormányzat intézménye vezetőjére.

2. Fogalmak

3. A szabályzat alkalmazásában:

1. rendeletalkotás: a képviselő-testület által elfogadott új helyi jogszabály megalkotása, illetve már megalkotott helyi jogszabály felülvizsgálata, módosítása, kiegészítése vagy hatályon kívül helyezése;
2. rendeletalkotás kezdeményezése: valamely helyi társadalmi viszony körében, a polgármesterhez előterjesztett, rendelet előkészítésére irányuló indítvány;
3. rendelet előkészítés: a képviselő-testület, vagy a polgármester, illetve a jegyző által elrendelt eljárás az arra jogosult által kezdeményezett rendelet szakmai előkészítésére, felülvizsgálatára;
4. előzetes hatásvizsgálat: a rendelet előkészítése során alkalmazott eljárás annak megállapítására, hogy a tervezett szabályozást mi indokolja, milyen szabályozási megoldás (módosítás, kiegészítés, új vagy újraszabályozás) ajánlott, illetve a szabályozás milyen várható társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, szervezeti és adminisztratív következményekkel jár;
5. utólagos hatásvizsgálat: a szabályozás előzetes hatásvizsgálata alapján várt és a tényleges hatások egybevetése a szükséges korrekciók előkészítése érdekében;
6. dereguláció: a rendeletek tartalmi felülvizsgálata annak érdekében, hogy az elavult, szükségtelenné vált, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a helyi rendelet címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, vagy párhuzamos szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor;
7. párhuzamos szabályozás: olyan helyi rendeleti szabályozás, amely egy másik helyi rendeletben már szabályozott társadalmi viszonyra vonatkozó normákat tartalmaz.

II.

A helyi jogalkotási eljárás elemei

4.  A helyi rendeletalkotás folyamata magában foglalja

• a rendeletalkotás kezdeményezését
• a rendelet előkészítését
• elfogadását és kihirdetését, valamint
• a felülvizsgálatát.

3. A rendeletalkotás kezdeményezése

5. Rendelet alkotását az e rendelet 36. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik a polgármesterhez írásban benyújtott javaslatban, a rendelet előkészítésére kellő felkészülést biztosító időpontban.

5.1.) A polgármester a kezdeményezés testületi tárgyalásra javasolt időpontját megelőzően dönt a kezdeményezés elutasításáról, vagy elfogadásáról.

5.2.) A polgármester a rendeletalkotási kezdeményezést mindaddig visszautasíthatja, míg az nem felel meg a kezdeményezésre előírt követelményeknek.

6. Az írásba foglalt kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

-a szabályozni kívánt tárgykör megjelölését,

-(ha van) a tárgykört szabályozó hatályos rendelet megnevezését,

-a szabályozással elérni kívánt alapvető célt (pl. legyen egyszerűbb az adott engedélyezési eljárás),

-a szabályozás kezdeményező szerinti indokait (pl. mert szerepel a testület jogalkotási tervében),

-(ha van) a szabályozási kényszert elrendelő törvény megnevezését,

-a szabályozási koncepció kidolgozásának szükségességére vagy mellőzősére vonatkozó javaslatot,

-a rendelet-tervezet elkészítésére javasolt szervezet, személy megjelölését.

4. A rendelet előkészítése

7. A rendelet felülvizsgálatát a jegyző államigazgatási feladatkörében köteles elvégezni és a felülvizsgálat eredményétől függően előkészíti a rendelet módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.
8. Új rendelet előkészítésére a képviselő-testület – a testülettől átruházott hatáskör gyakorlás keretében a polgármester – döntése alapján kerülhet sor.
9. A rendelet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Amennyiben a rendelet előkészítésével a képviselő-testület (polgármester) mást bíz meg, a jegyző köteles figyelemmel kísérni az előkészítési munkálatokat, a rendelkezésére álló adatokat az előkészítő rendelkezésére bocsátani és a rendelet előkészítéséhez a szükséges és kért szakmai segítséget megadni.
10. A rendelet előkészítője a rendeletalkotás kezdeményezésében foglaltak alapján dönt arról, hogy szükséges-e a rendelet előkészítése során szabályozási koncepció kidolgozása, illetve – ha az előkészítő nem a jegyző – szükség szerint kezdeményezi a jegyző vezetésével működő kodifikációs munkacsoport létrehozását.
11. A rendelet előkészítésének menete:

• a kodifikációs munkacsoport létrehozása és a munkamegosztás meghatározása
• az előkészítéshez szükséges információs bázis kialakítása
• a szabályozási koncepció kidolgozása
• az előzetes hatásvizsgálat elvégzése
• a szabályozási koncepció elfogadása
• társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása
• a rendelet-tervezet kidolgozása.

5. A kodifikációs munkacsoport

12. Ha a jegyző nem hoz létre kodifikációs munkacsoportot, a munkacsoport feladatait a jegyző az e szabályzatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával maga látja el.
13. A kodifikációs munkacsoportot a jegyző – mérlegelési jogkörében eljárva – hozza létre és irányítja annak munkáját. A munkacsoport szakmai munkaszervezet, amelynek tagjai:

• a rendeletalkotás kezdeményezője (szervezet esetén annak képviselője),
• a testületi döntések előkészítéséért felelős ügyintéző,
• a közös önkormányzati hivatalnak a tárgykör szerint érintett irodavezetője,
• a közös önkormányzati hivatal tárgykör szerint érintett, kvalifikált szakmai ügyintézője,
• az érintett bizottság elnöke vagy az általa delegált (szakértő) tagja,
• szükség szerint a jegyző által felkért külső szakértő,
• a jegyző mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján felkért külső tagok (a szabályozással érintett helyi érdekképviseletek, társadalmi szervezetek szakmai megbízottjai).

14. A kodifikációs munkacsoport feladata:

• a jegyző által meghatározott munkamegosztás alapján kialakítja a tervezett szabályozás információs adatbázisát (a hatályos központi és helyi szabályozási elemek, AB és bírósági döntések, más önkormányzatok szabályozási megoldásai összegyűjtése, szakirodalom felkutatása, tanulmányozása és a hasznosítható ismeretek feljegyzésben történő rögzítése, a szabályozás tárgya szerint szükséges műszaki, történeti, szervezeti, személyzeti stb. adatok összegyűjtse és rendszerezése);

• elkészíti a szabályozási koncepció tervezetét;
• szakértő tagja(i), és/vagy a jegyző által felkért szakértő(k) közreműködésével elkészíti a tervezett szabályozás előzetes hatáselemzését tartalmazó dokumentumot;
• a jegyző egyetértésével kijelöli a rendelet-tervezet szövegezőjét és elfogadja a szabályozási tervezetet;
• elfogadja – a rendelet-tervezet szövegezőjének előterjesztése alapján – a rendelet-tervezet indokolásának szövegét;
• a jegyző intézkedése alapján elvégzi a rendelet felülvizsgálatát és javaslatot tesz – az előzőekben meghatározottak megfelelő alkalmazásával – az adott rendelet módosítására, kiegészítésére, illetve hatályon kívül helyezésére.

6. A munkacsoport működése

15. A kodifikációs munkacsoport szakmai vezetőjét a jegyző bízza meg. A munkacsoport a szakmai vezető útján adatokat, információkat, vizsgálatban és elemzésben való közreműködést, szakmai előkészítő részanyagok elkészítését közvetlenül kérheti a polgármesteri hivatal vezetőitől, köztisztviselőitől.
16. A munkacsoportot a szakmai vezető, illetve a jegyző szükség szerint hívja össze. A munkacsoport első ülésén meghatározza a munka és ütemtervét, illetve kijelöli a munkatervi részfeladatok felelőseit. A munkacsoport üléseit a szakmai vezető vagy a jegyző vezeti. A munkacsoport munka- és ütemterv alapján látja el feladatát. A munka- és ütemtervet a jegyző hagyja jóvá a szakmai vezető javaslata alapján.
17. A munkacsoport ülésén a polgármester, illetve megbízottja tanácskozási joggal vehet részt.
18. A munkacsoport külső szakértőjét a – a szakmai vezető javaslata alapján – a jegyző kéri fel és bízza meg a feladat ellátásával. Külső szakértő igénybevétele akkor indokolt, ha a polgármesteri hivatalban nem áll rendelkezésre a rendeletalkotáshoz szükséges speciális szakértő köztisztviselő.

7. A szabályozási koncepció

19. Ha a képviselő-testület eltérően nem rendelkezik, a rendeletek szakmai előkészítése során – a kezdeményező javaslatát is figyelembe véve – a jegyző dönt az adott tárgykört érintő szabályozási koncepció kidolgozásáról. A jegyző szabályozási koncepciót dolgozhat ki, ha:

• új rendelet megalkotásáról dönt a képviselő-testület,
• a tervezett szabályozás a hatályos helyi szabályozás jelentős vagy meghatározó részét érinti,
• a szabályozás a rendezési terv szabályozási terv részének módosítását, újraszabályozását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését tervezi.

20. A szabályozási koncepció tartalmazza

• a szabályozás tárgyát (annak a helyi társadalmi viszonynak a leírását, amelyet az önkormányzat szabályozni kíván,
• a szabályozás címzettjeit (alanyait),
• a szabályozással elérni kívánt politikai, szakmapolitikai (ágazati) és szakmai célokat,
• a célok elérést biztosító főbb tartalmi elemek, eszközök (források) felvázolását,
• a szabályozás indokait (magasabb szintű jogszabály változása, új helyi társadalmi viszony kialakulása, hatékonyabb szabályozási megoldásra van lehetőség, a testület politikai céljai stb.),
• a szabályozási szint meghatározását (miért kell rendeletet alkotni, miért nem elégséges a határozati forma),
• a jogérvényesülés tervezett módját (önkéntes jogkövetés ellenőrzési rendszer működtetése mellett, egyedi hatósági döntések),
• a szabályozás fontosabb tartalmi elemeit (az egyes tervezett jogszabályhelyek tartalmának vázolását),
• a szabályozástól várt társadalmi, gazdasági, szervezeti, működési hatásokat,
• a megismerhető előnyök és hátrányok elemzésén alapuló kockázatokat.

8. Előzetes hatásvizsgálat

21. A szabályozás előzetes hatáselemzésének elvégzésére – a jegyző döntése alapján – a rendelet előkészítője köteles. Az előzetes hatáselemzés mélységét a jegyző határozza meg az alábbiak figyelembe vételével:

• a deklaratív tartamú helyi jogszabályok esetében (a helyi címer megalkotása, helyi kitüntetések alapítása stb.) elegendő a társadalmi- és közvetlen költséghatások elemzése;
• a helyi társadalom széles körét érintő, jogot, kötelezettséget megállapító átfogó szabályozás esetén teljes hatáselemzést kell elvégezni;
• amennyiben a szabályozás ellenőrzési, nyilvántartási, engedélyezési feladatokat szab a hivatalra, el kell végezni a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi követelmények elemzését;
• a környezeti és egészségügyi következmények vizsgálata csak abban az esetben indokolt, ha a szabályozás kihat a környezet állapotára, illetve a szabályozás tárgya egészségre veszélyes társadalmi viszonyokat foglal magában,
• a jogszabály megalkotásának szükségességét és a szabályozás elmaradásának hatásait minden esetben elemezni kell.

22. Az előzetes hatáselemzés módszertanát a jegyző határozza meg az általánosan elfogadott szakmai követelményekkel összhangban.

9. Társadalmi és szakmai egyeztetés

23. A szabályozási koncepció kialakítása során célszerű együttműködni a szabályozási tárgykörrel érintett helyi szakmai közösségekkel, érdekképviseleti és civil szervezetekkel. Az együttműködés kereteit a jegyző határozza meg (kérdőíves megkeresés, szakmai fórum összehívása, folyamatos munkakapcsolat kialakítása stb.).

24. A rendelet tervezetek előkészítése során szükséges a címzettek szabályozási igényeit, javaslatait, kezdeményezéseit megismerni.  Az igények, javaslatok, kezdeményezések megismerését szolgáló módszereket a jegyző határozza meg (pl. közvélemény kutatás, társadalmi tanácskozások, érdekképviseletek, civil szervezetek megkeresése, honlapon közzététel és véleménykérés).

10. Utólagos hatásvizsgálat, tartalmi felülvizsgálat

25. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. Az utólagos hatásvizsgálat alapján a jegyző – szükség szerint – dönt a vizsgált jogszabály felülvizsgálatáról és kezdeményezi a rendelet módosítását, kiegészítését, illetve hatályon kívül helyezését.
26. A jegyző köteles a rendelet megalkotását követő év végéig elvégezni az első utólagos hatásvizsgálatot és – szükség szerint – de legalább választási ciklusonként gondoskodik a rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról az alábbiak figyelembe vételével:

• a helyi rendelet megalkotásra felhatalmazást adó törvény megváltozása esetén a rendelet tartalmi felülvizsgálatát haladéktalanul el kell végezni;
• ha az utólagos hatásvizsgálat eredménye alapján jelentős eltérés mutatható ki a várt hatások és a tényleges hatások között, kötelező a rendelet tartalmi felülvizsgálata;
• a rendelet módosítása során kötelező a rendelet egészének tartalmi és formai felülvizsgálata.

11. Vegyes szabályok

27. A szabályzat rendelkezéseit e rendelet rendeletalkotásra és a testületi előterjesztésekre vonatkozó előírásaival összhangban kell alkalmazni.
28. A szabályozási koncepció nélkül készülő rendelet-tervezetek követelményeit a jegyző a szabályozási koncepció tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat figyelembe véve határozza meg.

I. sz. függelék

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke