Mánfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete

A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSI FORMÁKRÓL, TÁMOGATÁSOKRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

Hatályos: 2013. 07. 15- 2014. 09. 30

MÁNFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2013. (VII. 15.)

önkormányzati rendelete


A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSI FORMÁKRÓL, TÁMOGATÁSOKRÓL

ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRÓL



Mánfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. § - ában, 32. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 92. § (1)–(2), 115. § (3) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény , 29. § (2) bekezdésében és a 29. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja


1. §


(1)    A rendelet meghatározza a szociális biztonság megőrzése érdekében az egyes ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit és érvényesítésének garanciáit.


(2)    A rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembevéve a feltételrendszert és eljárásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások biztosítását szabályozza.


(3)    A rendeletben szabályozott ellátások elsősorban az önmagukért és családjukért felelősséget vállaló családok megsegítését szolgálják.


(4)    A lakosság hatékony megsegítése céljából a rendelet alkalmazása során a természetben nyújtott támogatást előnyben kell részesíteni a pénzbeli támogatással szemben.


2. A rendelet hatálya


2. §


(1)    A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: szociális törvény) és a Gyvt. által meghatározott személyekre.


(2)    A rendelet szabályozza Mánfa Község Önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés szolgáltatást.


(3)    Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátási formákról, támogatásokról és szolgáltatásokról szóló 16/2011. (VI. 24.) sz. önkormányzati rendelete szabályozza a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott szociális intézmények, a Szent Borbála Otthon” Nonprofit Közhasznú Kft által fenntartott szociális intézmények ellátásait.


(4)     Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 4/2013. (II. 22.) sz. önkormányzati rendelete szabályozza a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által fenntartott gyermekjóléti intézmények ellátásait, valamint a Szent Borbála Otthon” Nonprofit Közhasznú Kft által fenntartott családok átmeneti otthona ellátást.

3. Értelmező rendelkezések


3. §


E rendelet alkalmazásában a

1.      Rendkívüli élethelyzet: betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, tűzkár, robbanás, rablás, lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás, elemi kár.


2.      Közfoglalkoztatás: az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt, a lakosságot (nemzetiségi közösséget) vagy a települést érintő feladatainak ellátása vagy közhasznú tevékenység folytatása, amelynek támogatásáról jogszabály rendelkezik.


3.      Közfoglalkoztatás bevonásával ellátott feladat: a köztisztaságról és településtisztaságról, valamint a szociális ellátásról való gondoskodás, a közművelődési tevékenység érvényesítésének biztosítása.




4. Eljárási rendelkezések



4. §


  1. A szociális ellátások iránti kérelmet Komlói Közös Önkormányzati Hivatal Mánfai Kirendeltségén (a továbbiakban: kirendeltség) ügyfélfogadási időben, az egyes segélytípusokra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.


  1. A kérelemhez mellékelni kell a szociális törvényben, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott, a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolást.


  1. A jövedelem


  1. munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolással,


  1. munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,


  1. nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén az ellátást igazoló szelvény vagy banki folyószámla kivonat másolatával,


  1. családtámogatási ellátás esetén az ellátást igazoló szelvény, banki folyószámla kivonat másolatával vagy a kifizető szerv igazolásával,


  1. őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával vagy az adóhivatal által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,


  1. vállalkozásból származó jövedelem esetén a könyvelő igazolásával vagy az érintett nyilatkozatával,


  1. alkalmi munkából származó jövedelem esetén az érintett nyilatkozatával vagy az adóhivatal igazolásával,


  1. gyermektartásdíj esetén a kifizetett tartásdíjról szóló szelvény, banki folyószámla kivonat másolatával, átvételi elismervénnyel, az érintett nyilatkozatával vagy az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról szóló gyámhivatali határozattal,


  1. ösztöndíjból származó jövedelem esetén az oktatási intézmény igazolásával vagy


  1. ellátatlan személy esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható.



5. §


  1. A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztárból, postai úton, vagy a szolgáltatóval történt megállapodás alapján a szolgáltató bankszámlájára.


II. Fejezet

Pénzbeli ellátások


5. Aktív korúak ellátása


6. §


  1. Aktív korúak ellátására való jogosultságot kell megállapítani a szociális törvényben meghatározott személyek számára, és rendelkezni kell a rendszeres szociális segély vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításáról.


  1. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozik.


7. §


(1)A kérelem benyújtója az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására köteles.


  1. A lakott lakás, vagy ház rendezettsége akkor biztosított ha


  1. az udvar, a kert gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres kaszálás,


  1. mentes a hulladéktól, kivéve, hogy a hulladék gyűjtése, tárolása elszállításig meghatározott helyen, a környezet védelméről szóló jogszabályok előírásainak betartásával történik,


  1.  a kerítéssel kívül határos terület mentes a hulladéktól,


  1. a ház előtti egy méter széles területsáv téli hó- és síkosság-mentesítését elvégezték és


  1. az állattartásra vonatkozó szabályokat betartják.


  1. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételek teljesítését az aktív korúak ellátásának felülvizsgálata során ellenőrizni kell.


  1. A jogosultat a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételek hiánya esetén, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével a rendeletben megállapított feltételek teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével kötelezni kell.


  1. Ha a jogosult a felszólításnak a határidő eredménytelen elteltét követően nem tesz eleget, az aktív korúak ellátásának folyósítását a jegyző a munka elvégzéséig felfüggeszti.


8. §


(1)    Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt, aki


a)      legalább 40 %-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60 %-os mértéket,


b)     várandós anya,


  1. pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt átmenetileg, vagy véglegesen munkavégzésre alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésben részesül, terápián vagy rehabilitációban (a továbbiakban együtt: gyógykezelés) vesz részt, vagy az abban való részvételt vállalja,


  1.  cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, vagy


  1. rendszeres gyógykezelés alatt álló daganatos beteg

rendszeres szociális segélyre jogosult.


(2)    A (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolnia kell


a)      egészségkárosodott személy vonatkozásában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét,


b)     várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolását vagy a terhes-gondozási kiskönyvet,


c)      pszichiátriai-, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátriai-, vagy addiktológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésben való részvételről, illetve annak várható időpontjáról, vagy a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtó intézmény vezetőjének szakorvosi igazoláson alapuló javaslatát,





d)      cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy vonatkozásában a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésről szóló jogerős bírói ítéletet, vagy


e)      daganatos betegségben szenvedő személy vonatkozásában a rendszeres gyógykezelésről szóló, kezelőorvos által kiállított igazolást.


9. §


  1. A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével - az együttműködésre kijelölt szerv a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat).


  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.


  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében


  1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,


  1. írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,


  1. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tart, az általuk előírt időpontban megjelenik és


  1. a szociális törvényben és a kormányrendeletben előírt kötelezettségeinek eleget tesz.


10. §


(1)    A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a


  1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,


  1. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre és



  1. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.


(2)    A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:


  1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében a motiváció és készség fejlesztés, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás, esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, piacképes képzettség megszerzésére ösztönzés, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése, esetkezelés,


  1. szinten-tartás, társadalmi integráció erősítése érdekében egészségügyi, szociális, mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, mentális megerősítés, tanácsadás, szakorvosi ellátáshoz juttatás, szociális intézményrendszerrel való kapcsolattartás erősítése,


  1. egyéb ellátási formák igénylésének segítése érdekében nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.


11. §


  1. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból


  1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,


  1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,


  1. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt

vagy


  1. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.



  1. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat értesíti a kirendeltséget.




6. Lakásfenntartási támogatás


12. §


  1. Lakásfenntartási támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a szociális törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.


  1. A természetben folyósított lakásfenntartási támogatás kifizetésének és elszámolásának részletes szabályairól az önkormányzat a szolgáltatóval együttműködési megállapodást köt.


  1. A lakásfenntartási támogatás megállapítása, megszüntetése a jegyző hatáskörébe tartozik.


7. Átmeneti segély


13. §


  1. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére átmeneti segélyt kell nyújtani, feltéve hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg.


  1. Az átmeneti segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.


  1. A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.


14. §


(1)    Az átmeneti segély összege 1.000 – 10.000,- Ft.


(2)    A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben az (1) bekezdésben meghatározott összeg legfeljebb 20.000,- Ft lehet.


(3)    Az egy háztartásban élők részére kifizetett átmeneti segély összege egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 24.000 forintot.


(4)    Indokolt esetben határozatban kell előírni, hogy az átmeneti segély felvételére a kérelmező segítője, pártfogója, családgondozója jogosult, amennyiben tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a kérelmező.


(5)    Indokolt esetben, a szociális törvényben foglaltak figyelembevételével az átmeneti segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható.


8. Szociális kölcsön


15. §


  1. A szociális törvény alapján a mindenkori költségvetési keret erejéig, átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható (a továbbiakban: szociális kölcsön) annak a kérelmezőnek, aki rendkívüli élethelyzetbe került.


  1. Szociális kölcsönt annak a kérelmezőnek kell nyújtani, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és ezt három hónapra visszamenőleg igazolja.
  2. A szociális kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át, a család egy főre jutó havi jövedelme azonban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élőnél a 400 %-át.


  1. A szociális kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni, amelyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetési határidejét és a törlesztőrészlet összegét. A kölcsön folyósításáról szóló megállapodásban a kérelmezőt és a vele együtt élő, jövedelemmel rendelkező családtagokat adóstársként kell feltüntetni.


  1. A hátralévő teljes kölcsön összege azonnal egy összegben, a szociális törvényben meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik, amennyiben az adós vagy adóstársa elmulasztja a megállapodásban rögzített havi törlesztő részlet befizetését, azzal késedelembe esik.


16. §


  1. A szociális kölcsön összege legfeljebb 250.000.- Ft, a visszafizetési határidő az adós vállalásától függően legfeljebb 12 hónapig terjedhet.


  1. Nem állapítható meg újabb szociális kölcsön a kérelmezőnek mindaddig, amíg a korábbi szociális kölcsön visszafizetési határideje le nem járt, és a kölcsön teljes összegét vissza nem fizette.


  1. A kölcsön folyósításával és a visszafizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a kirendeltség látja el.


  1. A tárgyhónap végén a részletfizetések teljesítéséről a kirendeltség kimutatást készít.


  1. A szociális kölcsön kérelmeket a képviselő – testület a következő ülésén bírálja el, a kölcsönszerződést a polgármester írja alá.




9. Temetési segély


17. §


  1. Temetési segélyt kell megállapítani annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élőknél 350 %-át.


  1. A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit igazoló számlát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást. A kirendeltség ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti a temetési segély összegét, és a határozat számát.


  1. A temetési segély összege 20.000.- Ft.


  1. A temetési segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.


10. Születési támogatás


18. §



  1. Születési támogatást kell megállapítani annak a szülőnek, akinek gyermeke született, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőknél 240 %-át.


(2)    A születési támogatás iránti kérelmet a születéstől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a jövedelemigazolást.


(3)    A születési támogatás összege gyermekenként 10.000.- Ft.


(4)    A születési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.


III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások





11. Köztemetés


19. §


  1. Közköltségen történő eltemettetésről kell gondoskodni a polgármesternek a szociális törvényben meghatározott esetben.


  1. Mánfa községben a köztemetés helye a Mánfai Köztemető.


  1. Közköltségen a helyben szokásos legolcsóbb, elsősorban hamvasztásos temetést kell elrendelni.


  1. A köztemetés költségének megtérítésére a polgármester méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett vagy családja megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.


12. Közgyógyellátás


20. §


(1)        Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élőknél 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a család tagjai egyikének sincs vagyona.


  1. A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik.


13. Szociális célú tűzifa juttatás


21. §


  1. Az önkormányzat rendelkezésére álló tűzifa mennyiség erejéig szociális célú tűzifa juttatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek a háztarásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.


  1. A kérelem elbírálásakor előnyben kell részesíteni a rendkívüli élethelyzetbe került, a kiskorú gyermeket nevelő, az idős és a beteg kérelmezőt.





  1. Szociális célú tűzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg legfeljebb 5 m3  mennyiségben, kizárólag természetbeni ellátás formájában..


22. §


  1. A szociális célú tűzifa juttatás iránti kérelmet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál írásban kell benyújtani.


  1. A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.


  1. A tűzifa beszerzéséről és szállításáról az önkormányzat gondoskodik.



IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


14. A személyes gondoskodás formái


23. §


  1. Mánfa Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a rendelet hatálya alá eső személyek részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja


  1. étkeztetést,


  1. házi segítségnyújtást,


  1. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,


  1. családsegítés,


  1. nappali ellátás.


  1. Az önkormányzat a rendelet hatálya alá eső személyek részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátásokat biztosítja



  1. ápolást, gondozást nyújtó intézmény,


  1.  idősek otthona,


  1. átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,


ba)            hajléktalan személyek átmeneti szállása.



  1. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátást az önkormányzat biztosítja. Az önkormányzat az (1) bekezdés b) - e), valamint a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátásokat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás fenntartásában működő intézmények útján látja el.


  1. Az önkormányzat a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátásokat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint, az ott szabályozott módon a Szent Borbála Otthon” Nonprofit Közhasznú Kft. intézményen keresztül biztosítja.


  1. Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:


a)           gyermekjóléti szolgáltatás,


b)           gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, óvoda és


c)           családok átmeneti otthona.


  1. Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást és a bölcsődei ellátást a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás fenntartásában működő intézmények útján látja el, az óvodai ellátást Komló Város Önkormányzattal kötött feladat-ellátási megállapodás alapján látja el. Az önkormányzat az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott ellátást a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kötött megállapodásban foglaltak szerint, az ott szabályozott módon a Szent Borbála Otthon” Nonprofit Közhasznú Kft. intézményen keresztül biztosítja.


V. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások


15. Étkeztetés


24. §


  1. Az önkormányzat a szociális törvény 62. §-ában foglaltak alapján a szociálisan rászorulók részére a szociális étkeztetést a saját dolgozói útján biztosítja.


  1. Az étkeztetés házhoz szállítással történik.


25. §


  1. Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte.






  1. Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.


  1. Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni a súlyosan fogyatékos személyt, aki a súlyos fogyatékosságát a szociális törvény 65/C. § (6) bekezdése szerint igazolja.


  1. Pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja.


  1. Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.


  1. Jövedelmi helyzetük miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek a jövedelme a mindenkori nyugdíjminimum három és félszeresét nem haladja meg, önmaga, ill. egyik családtagja sem képes szociális helyzetének javítására.


26. §


(1)    A jövedelemmel és a szociális törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező és a rendkívüli élethelyzetbe került személyeknek Mánfa Község Önkormányzata térítésmentesen biztosítja az étkezést.


(2)    Az étkeztetés iránti kérelmet a kirendeltségen kell benyújtani. A kérelem elbírálása a polgármester hatásköre.


(3)    Az étkeztetés intézményi térítési díját az 1. sz. melléklet tartalmazza.



VI. Fejezet

 Záró rendelkezések


16. Hatályba léptető rendelkezések


27. §


(1)    Ez a rendelet 2013. július 15. napján lép hatályba.







17. Hatályon kívül helyező rendelkezések


28. §


(1)    Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 6/2011. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet.


Mánfa, 2013. július 15.





Hohn Krisztina

polgármester

dr. Vaskó Ernő

címzetes főjegyző




1. sz. melléklet a 7/2013. (VII.15.) önkormányzati rendelethez




1. A szociális étkezés intézményi térítési díja



1.1.Kiszállítással: 490,- Ft/fő/adag



1.2.Szociálisan nem rászorult személyeknek kiszállítással: 700,- Ft/fő/adag







A térítési díjak tartalmazzák az ÁFÁ-t.