1. § (1) A rendelet hatálya Kerepes Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás célú helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat gazdasági társasága vagy költségvetési szerve feladatai ellátásához biztosított helyiség bérbeadására, ennek feltételeit az önkormányzat gazdasági társasága vagy költségvetési szerve a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet által biztosított keretek között önállóan határozza meg.

2. § (1) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(3) A bérlő a lakását albérletbe nem adhatja.

3. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi.

4. § A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

5. § (1) Az önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadása pályázati eljárás alapján történik. A pályázati eljárás üres lakásra írható ki.

(2) A pályázati eljárás részletes szabályaira a 15/2012.(IV.27.) önkormányzati rendeletnek az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló rendelet 5. mellékletében lévő szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1) Szociális helyzet alapján adható bérbe az önkormányzati lakás annak, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat is számítva – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíj minimum 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át, és nem rendelekezik ingatlan vagyonnal, lakással, vagy rendelkezik, de lakhatása nem biztosított.

(2) Az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása pályázati eljárás alapján történik. A pályázati eljárás üres lakásra írható ki.

(3) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, és lapjában közzé kell tenni, és a Polgármesteri Hivatal hírdető tábláján a pályázati eljárás teljes időtartamára ki kell függeszteni.

7. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a felhívástól számított 30 nap álljon rendelkezésre. A kiírás időpontja az a nap, amikor a pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatalban kifüggesztették.

(3) A pályázatot csak az arra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

8. § (1) A pályázatot elnyerő mellett megállapításra kerül a sorrendben azt követő két másik pályázó, akivel bérleti szerződést lehet kötni, amennyiben az első vagy második helyezett visszalép.

(2) Amennyiben a pályázó hibájából a 7. § (1) bekezdés g.) pontja szerinti határidőn belül nem köthető bérleti szerződés, ez esetben a soron következő pályázóval lehet – 15 napos határidő kikötése mellett – szerződést kötni.

9. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb 5 évre szóló szerződést lehet kötni a bérlővel

(2) Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a szociális bérbeadás – 6. § (1) bekezdésében meghatározott – feltételeinek, akkor kérelmére vele további legfeljebb 5 évre a bérleti szerződést meg lehet kötni.

(3) Ha azt a szociális helyzet, egészségi állapot vagy egyéb körülmények kivételesen indokolttá teszik szociális vagy piaci alapú bérlakás biztosításáról pályázati eljárás lefolytatása nélkül is döntés hozható.

10. § Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat Polgármesteri Hivatalával vagy az önkormányzat intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy egyéb munkaviszonyban áll, illetve a munkavállalónak avárosban való letelepedése a település érdekét szolgálja.

11. § (1) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) A benyújtott kérelmek elbírálása a munkáltató véleményének figyelembe vételével történik.

(3) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

(4) E rendelet 10. §-ában rögzített feltétel megszűnését, vagy a határozott idő elteltét követő 60 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

12. § (1) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő piaci alapú lakbér mértéke:

(2) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő szociális alapú lakbér mértéke:

(3) Önkormányzati lakás bérlése esetén szolgálati jellegű lakbér mértéke:

(4) Önkormányzati lakás bérlése esetén – amennyiben a lakáshoz kert és udvar tartozik – a kert és udvar használata díjának mértéke 90 Ft/m2/hó.

13. § Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti – vagy tulajdonjogára cserélhető.

14. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő, és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni - a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

16. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársán, gyermekén és annak házastársán, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén kívül más személyt az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

17. § (1) Jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősülő személy elhelyezéséről akkor kell gondoskodni, ha

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy ha az önkormányzati lakást a jogcím nélküli használó rendeltetésének megfelelő állapotban a bérbeadónak átadja, akkor másik önkormányzati lakásra vagy pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(3) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó pénzbeli térítésre tart igényt, úgy a térítés mértéke az önkormányzati lakás éves lakbérének ötszöröse.

(4) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a törvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 30 napon belül elhagyni. Ha a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékének megfelelő egyszeres, 2-3 hónap között kétszeres, azt követően háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

18. § (1) Az önkormányzat és a bérlő közötti lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető.

(2) Ha a bérlő másik önkormányzati lakást kap cserébe, annak megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

(3) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, 6 havi lakbér elengedésére jogosult.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének 10 %-a

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.