1. § (1) E rendelet célja Pilisjászfalu sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

(2) A helyi védelem célja Pilisjászfalu településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Pilisjászfalu egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.-ben), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

2. § E rendelet hatálya Pilisjászfalu teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Pilisjászfalu helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és az (1) bekezdés b) esetben a kezdeményezőt.

6. § (1) A helyi védett értékekről Pilisjászfalu Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

(3) A nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

7. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról –a tulajdonos előzetes értesítése mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

9. § A területi védelem Pilisjászfalu település 1.1. mellékletben meghatározott területére irányul.

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.2. mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.2. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben annak védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. mellékletben ábrázolt településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területek elnevezése:

(3) A 2. mellékletben lehatárolt „Fejlesztési terület”-re meghatározott településképi szempontból meghatározó területeket és a településképi követelményeket a fejlesztési területnek megfelelő helyi építési szabályzat kidolgozásával párhuzamosan felül kell vizsgálni, és meg kell határozni ezen területen a beépítési előírásokhoz illeszkedő TSZM területeket és a kapcsolódó településképi követelményeket, az így meghatározott településképi követelmények hatályba lépéséig a területre vonatkozó TSZM terület előírásait kell alkalmazni.

13. § (1) Amennyiben jelen rendelet az adott TSZM területre ezen § - ban meghatározó eltérő követelményt nem állapít meg akkor a TSZM területre a jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során az utcaképbe illeszkedő a fehér, a tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges – nem teljes homlokzati területet érintő – felújítása vagy átalakítása során a meglévőhöz színében és anyagában illeszkedő anyag alkalmazható.

(4) A tetőkialakításnál a tető tömegének és hajlásszögének illeszkednie kell az építési telekhez közvetlenül csatlakozó telektömbben meglévő épületek tetőkialakításához. Magastetős környezetben lapostetős épület az előzetes szakmai konzultáción felvett emlékeztetőben szereplő javaslatok figyelembevételével helyezhető el.

(5) Újonnan épített magastetős– illetve részben magastetős–épülettető héjalásánál szürke betoncserép, szürke pala (hullámpala) nem alkalmazható.

(6) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikítószín és egyszerre több színárnyalat.

(7) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetőszerkezet közterület felől nem látszó síkján helyezhető el, az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásokban meghatározott követelmények szerint.

(8) A TSZM területeken belül a HÉSZ-ben zöldterület övezetként meghatározott területeken épület kizárólag magastetős kialakítással telepíthető. A tető hajlásszöge 15° - 45 °között választható meg.

(9) A 14. §-ban szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni, az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

14. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában az adott utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához és az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység a (2) bekezdésben foglalt előírások figyelembevételével.

(2) A kerítést legfeljebb 0,8 m magas kőlábazattal, és a közterületi kerítés hosszának legalább 40%-ában áttört módon alakítható ki. Amennyiben a terepviszonyok szükségessé teszik támfal építhető, annak növényzettel való befuttatásával. A kerítés növényekből természetes kialakítású is lehet.

(3) Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, az utcaképre nem jellemző és túltagolt architektúrájú tömör kerítés, kivéve ha az támfal, vagy azt az építmény rendeltetése (vagyon vagy életvédelmi okokból, vagy egyéb műszaki okból ) indokolttá teszi.

(4) Az építési telkeket elválasztó – nem közterületi telekhatáron telepített - kerítés, amennyiben az nem támfal, kizárólag drótháló, vagy dróthálóra feszített sövénykerítés lehet.

(5) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(6) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.

(7) Az egyéb külterület TSZM területen belül a HÉSZ-ben

15. § (1) A lakóterület TSZM területek egyedi építészeti követelményeit jelen § - ban meghatározott követelmények tartalmazzák, amelyeket a 14. § (1) és (9) bekezdésekben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Az épület tömegformálása az építési tevékenységgel érintett telekhez tartozó telektömb adott utcaszakaszában jellemző egyszerű tömegformáláshoz illeszkedő módon alakítható ki, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(3) A homlokzatot érintő építési tevékenység során a homlokzati architektúrához illeszkedő díszítőelem alkalmazható.

(4) A tető tömegformálása során az utcára jellemző tetőforma, tetőgerincirány, és az utcában jellemző tetőhajlásszög alkalmazása megengedett, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével, a tető hajlásszöge nem lapostetős épület esetében 15° - 45° között választható meg. Nem lapostetős épület esetében lakóépületen az alapterület legalább ¾ része felett csak magastető alkalmazható.

(5) A tetőzet héjalásában a 14. § - ban meghatározottakon túl nem alkalmazható világoszöld, kék és fekete szín.

(6) A lakóterület TSZM területen a HÉSZ-ben Vt-3 jelű építési övezetként meghatározott területen belül

16. § (1) A gazdasági TSZM területek egyedi építészeti követelményeit jelen § - ban meghatározott követelmények tartalmazzák, amelyeket a 14. § (1) és (9) bekezdésekben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Az épület tömegformálása az építési tevékenységgel érintett telekhez tartozó telektömb adott utcaszakaszában jellemző változatos tömegformáláshoz illeszkedő módon alakítható ki, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(3) A tető tömegformálása során az utcára jellemző tetőforma, tetőgerincirány, és az utcában jellemző tetőhajlásszög alkalmazása megengedett, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(4) A HÉSZ-ben Küsz jelű építési övezetben meghatározott területen a telek határai mentén a HÉSZ – ben előírt háromszintes növényállomány legalább 5 méter szélességgel telepíthető.

(5) A HÉSZ-ben előírt háromszintes növényállomány telepítése során a 3. mellékletben meghatározott növények alkalmazhatók. A 16 méternél szélesebb, újonnan kialakított magánutat kétoldali fásítással kell ellátni, a 3. mellékletben meghatározott valamely lombos fa telepítésével.

17. § (1) Az egyéb külterület TSZM területek egyedi építészeti követelményeit jelen § - ban meghatározott követelmények tartalmazzák, amelyeket a 14. § (1) és (9) bekezdésekben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Építmény a helyi hagyományoknak megfelelő tájba illeszkedő anyaghasználattal és színezéssel valósítható meg.

(3) Épület homlokzati anyaghasználatában - a (2) bekezdéssel összhangban - fa, fém, tégla és egyéb természetes anyag alkalmazható, a színhasználatban a természeti környezetbe illő föld vagy pasztell színek alkalmazhatók.

(4) Az egyéb külterület TSZM területen belül a HÉSZ-ben erdőterületként meghatározott területen az épület tetőzetének kialakítása során kizárólag 15-45º-os tetőhajlásszögű nyeregtető létesíthető.

(5) Az egyéb külterület TSZM területen belül a HÉSZ-ben Má jelű, általános mezőgazdasági övezetként meghatározott területen létesített lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 30-45 fok között választható meg.

(6) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti csatlakozó terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki.

18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek – a tájképvédelmi területek kivételével –az egyéb külterület TSZM területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

(2) Az egyéb külterület TSZM területen belül, a 2. mellékletben „fejlesztési területként” meghatározott területen az új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) Földgázvezeték csak földalatti kialakítással helyezhető el.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) épületen a ferde tetősíktól max 15^o-os kiemeléssel telepíthető, a településképbe illeszkedő módon.

(5) Technológiai létesítmény, egyéb műszaki berendezés

(6) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés az épület alárendeltebb homlokzatára, vagy önállóan a telek elő-, oldal-, vagy hátsó kertjében helyezhető el.

(7) Égéstermék elvezető szerelt kémény utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(8) Elektronikus hírközlési építmény, amely terepcsatlakozástól számított legnagyobb magassági pontja a 30 métert meghaladja és vezeték nélküli szolgáltatás egyéb antennái nem telepíthetők védett természeti területen, ökológiai hálózat részét képező magterületen, tájképvédelmi területen, Natura 2000 területen.

(9) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(10) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

19. § Közterület-alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

20. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető. Fasorban a telepítési tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, védőfásítások a 3. mellékletben meghatározott fajokkal telepíthetők.

(3) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg, fehér fényű világítás.

(4) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek, díszvilágítás esetén is lefelé kell irányulniuk.

(5) Új közpark telepítése vagy meglévő közpark teljeskörű átépítése közterület-alakítási terv alapján történhet.

21. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a telekhatárt nem keresztezheti.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(7) Utcabútor az adott terület illetve közterület rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja.

(8) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(9) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám-közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(10) Közművelődési célú hirdetőoszlop a településen működő közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(11) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető. Közterületen, magánterületen legfeljebb 1,0 m²-es nagyságú hirdető-berendezés helyezhető el.

(12) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán, illetve a telken önállóan kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő hirdető berendezés létesíthető.

(13) Hirdető-berendezések kialakításánál egyszerű betűk és rikító színek nem alkalmazhatóak.

22. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével– a tájképvédelmi terület kivételével - az Rr.-ben meghatározott területfelhasználású területeken lehet.

(2) Reklámhordozó berendezés és legfeljebb 1,5 m² nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés, előzetesen egyeztetett formában elhelyezhető a település egész területén.

(3) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

23. § (1) Pilisjászfalu szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester– évente összesen tizenkét naptári hét időszakra – eltérést vehet tudomásul a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól, településképi bejelentési eljárás során.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón kizárólag a tervezett építményt építészeti kialakítása és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk jeleníthetők meg.

24. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenység leírását.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha a tervezett építési vagy egyéb tevékenység az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentési körbe tartozik, vagy az építmény bruttó alapterülete a 300 m²-t meghaladja.

25. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást az Ákr., a Tr. 26/B. § - ban foglaltak szerint folytatja le.

27. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

28. § A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. 11. §-a rendelkezései szerint. A polgármester a településkép – védelmi bírságot a Tvtv. és a Tr. vonatkozó rendelkezési szerint szabja ki.

29. § Ez a rendelet a 2018. augusztus 12-én lép hatályba.

30. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.