Pilisjászfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 19.) önkormányzati rendelete

a lakossági kezdeményezésű útépítésekhez való hozzájárulásáról

Hatályos: 2024. 03. 20

Pilisjászfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 19.) önkormányzati rendelete

a lakossági kezdeményezésű útépítésekhez való hozzájárulásáról

2024.03.20.

Pilisjászfalu Önkormányzat Képviselő-testülete a közúti közlekedésről szóló többször módosított 1998. évi I. törvény 31. §-ában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, az önerős útépítések lakossági érdekeltségi hozzájárulás fizetésének szabályozásáról, a tisztán lakossági önerős útburkolat építés szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy tekintettel a Pilisjászfalu területén lévő szilárd útburkolattal nem rendelkező utak nagy számára és az önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségeire, igazságos és méltányos sorrend felállítását tegye lehetővé az útépítések között a lakossági együttműködéses vállalás alapján.

(2) Szabályozza a kizárólag lakossági önerőből megépíthető utak megvalósításának feltételrendszerét.

2. § (1) Útépítés finanszírozási formája lehet:

a) Önkormányzati hozzájárulással;

b) kizárólag lakossági önerőből.

(2) Finanszírozási formától függetlenül az utak burkolatának kialakítási értéke az önkormányzati tulajdonú út nyilvántartott értékét növeli.

(3) Finanszírozási formától függetlenül az önkormányzat gondoskodik az építőközösségi szerződés megkötéséről.

3. § A rendelet hatálya kiterjed a Pilisjászfalu Község Önkormányzat közigazgatási területén ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és jogi személyiségek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által kezdeményezett útépítésekre.

4. § E rendelet alkalmazásában:

a) Úttervezés: az önkormányzati közút szilárd burkolattal történő ellátásának és a csapadékvize elvezetésének tervezési, engedélyezési folyamata;

b) Útépítés: földútnak/múrvás útnak szilárd burkolattal (térkő, aszfalt, beton) történő ellátása, lakossági vállalás alapján lakossági önerő bevonásával;

c) Érintett ingatlan: az út nyomvonala mentén fekvő ingatlan vagy az úttal elérhető, egyéb szilárdburkolatú úttal nem megközelíthető ingatlan;

d) Lakóközösség: az adott földút/múrvás út szilárd burkolattal történő ellátására szerződött ingatlantulajdonosok (és -használók) közössége;

e) Közút használatában érdekelt: az útépítésre kerülő közút mentén ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy azon át a saját ingatlanát megközelítő természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság;

f) Szervező kapcsolattartó: az a személy, aki egy adott úttal kapcsolatosan indított eljárásban az érintett lakóközösséget képviseli.

2. Az útépítés résztvevői

5. § (1) Résztvevők:

a) az érintett ingatlan az adott úttal, útszakasszal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő, érintett ingatlanok tulajdonosai,

b) az önkormányzat,

c) a tervező(k), a kivitelező(k).

(2) Az érintett ingatlanok nem tulajdonos használói (bérlők, haszonélvezők, egyéb jogcímű használók) jogosultak a tulajdonos helyett részt venni az önerős útépítésben, és az önerő kifizetését átvállalni, ez esetben a használót kell vállalása alapján kötelezettként kezelni a további eljárásban.

(3) Ha az érintett ingatlanok között önkormányzati tulajdonú is van, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat a lakossági kezdeményezésben részt vesz.

3. Az útépítés feltételei

6. § (1) Az önerős útépítés feltételei:

a) az építendő út alatt a minimális közmű (víz-, és gázvezeték) megléte, vagy építésük megkezdése, amely településrészen a szennyvízcsatorna kiépítése megvalósult, ott a minimális közmű alatt a szennyvízcsatornát is érteni kell;

b) a kiépítendő út minimálisan 4 m szélességű (azon utcák kivételével, ahol a beépítettség ezt nem teszi lehetővé); szegéllyel és megfelelő csapadékvíz-elvezetéssel; ingatlanonként egy darab kocsibeállóval;

c) az érintett tulajdonosok (illetve a tulajdonos helyett önerőt vállaló használók) legalább kétharmadának önkéntes részvétele;

(2) Amennyiben az ingatlan tulajdonosának az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egy darab kocsibejárón túl, további kocsibeálló iránti igénye van, annak kialakítási költségeit - a megállapodás keretében - vállalnia kell.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mérték meghatározásakor az érintett ingatlanok számát kell figyelembe venni.

7. § (1) A lakossági önerő és önkormányzati hozzájárulás igénybevételével megvalósítandó útépítés kizárólag szakember által megtervezett, az önkormányzat által engedélyeztetett tervek alapján készülhet.

(2) A tervek elkészíttetéséért, az engedélyezési eljárás lebonyolításáért, az engedélyes tervek alapján történő kivitelezés műszaki ellenőrzéséért az önkormányzat felel.

(3) Az önerős útépítéssel érintett utak szilárd burkolata kizárólag térkő, aszfalt, beton burkolatot lehet. A burkolat típusát a tervező határozza meg annak alapján, amit a helyszín szempontjából szakmailag a legmegfelelőbbnek tart.

(4) Az önerős útépítéssel érintett utak szilárd burkolattal történő ellátása során nem szakaszolhatók akkor sem, hogy több helyrajzi számon vannak nyilvántartva, azokat egy ütemben kell elkészíteni.

4. Az eljárás menete

8. § (1) Az útépítés lakossági kezdeményezésre indul, melyet a Tinnyei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél kell benyújtani. Az útépítésre vonatkozó lakossági kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a megépítendő útszakasz pontos határait;

b) az önerőt önként vállaló érintett ingatlantulajdonosok nevét, lakcímét, az ingatlan helyrajzi számát és pontos címét;

c) a részvételt önként nem vállaló tulajdonosok ingatlanjainak pontos címét;

d) az önként önerőt vállaló tulajdonosok (illetve a tulajdonos helyett a befizetést átvállaló használók) nyilatkozatát a részvételről, az önerő vállalásáról és az építőközösségi szerződés aláírásáról;

e) a lakóközösség által választott szervező kapcsolattartó nevét, lakcímét, meghatalmazását;

f) a résztvevők azon nyilatkozatát, hogy az útépítés lebonyolításával együttműködési megállapodás keretében az önkormányzatot bízzák meg;

g) a résztvevők jóváhagyó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kiépítendő úttal kapcsolatos fejlesztés térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerül.

(2) A lakossági kezdeményezést az 1. mellékletben szereplő, vagy annak tartalmát minimum tartalmazó iraton kell benyújtani.

9. § (1) A rendelet alapján benyújtott, útépítési kezdeményezéseket a Hivatal tartja nyilván.

(2) Önkormányzati hozzájárulással megvalósuló útépítés esetén az útépítési sorrendet a Képviselő-testület határozza meg az éves költségvetésről szóló rendelet alkotást követően, amennyiben a költségvetés önerős útépítésre vonatkozó előirányzatot tartalmaz. A sorrend meghatározásakor a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) az önerős kezdeményezés beérkezésének időpontja,

b) az érintett lakosok száma,

c) az önkéntes részvétel arányának mértéke,

d) a 12. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettség mértékétől magasabb lakossági vállalás,

e) az érintett útszakasz átlagos forgalmának mértéke.

(3) A sorban állítás (2) bekezdésben meghatározott feltételén túl az alábbi szempontok szerint súlyozhatja a képviselő-testület:

a) jelentkezés időpontja,

b) érintett lakosok száma,

c) az érintett útszakasz átlagos napi forgalma,

d) a vállalt lakossági önerő mértéke,

e) az érintett útszakasz csatlakozó pontjainak kivitelezettsége,

f) vízelvezető árok kiépítettsége,

g) gyalogút kiépítésének lehetősége.

(4) A súlyozáskor a (3) bekezdés a), b), c), pontjai esetében a súlyozás mértéke kétszeres szorzóval, a d) és g) pontok esetén egyszeres szorzóval, az e) és f) pontokat háromszoros szorzóval kell figyelembe venni.

(5) Az építési sorrend elfogadásakor dönteni kell az útépítések közbeszerzési (és esetleges egyéb beszerzési) eljárásainak azonnali megindításáról is, a becsült költségek és a költségvetési forrás függvényében.

(6) Az útépítések árbecslését, terveztetését, engedélyeztetését a jegyző végezteti el. Az építtetésre a helyi beszerzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy Bíráló Bizottság felállítása kötelező, melynek negyedik tagjaként ki kell jelölni az 4. § f) pontban megjelölt személyt.

10. § A 4. § f) pont szerinti kijelölt vagy választott kapcsolattartó, az önerős útépítéssel kapcsolatos eljárásban, az eljárási cselekmények mindegyikében (ajánlattételi felhívás kiküldése, ajánlatok bírálata, nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés megkötése, kivitelezés folyamatának ellenőrzése, műszaki átadás-átvétel) véleményező partnerént van jelen.

5. Az önkormányzati hozzájárulás mértéke

11. § (1) Belterületi utak esetében maximum 30 %.

(2) Külterületi utak esetében maximum 15 %.

(3) Az Önkormányzat, az önerős útépítések esetén az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően biztosítja az érintett út - szaktervező által készített - kiviteli tervének költségeit.

(4) Az önkormányzat az önerős útépítésre szánt költségvetési keretét, minden évben az aktuális költségvetési rendeletében meghatározza, azt elkülönítetten tartja nyilván és kezeli.

(5) Az egy gazdasági évben megvalósítható önerős hozzájárulással történő önkormányzati közutak fejlesztésének mennyiségét, a (4) bekezdés szerinti költségvetési keret összege határozza meg.

(6) Az önkormányzati hozzájárulás összege részben vagy egészben, pályázati forrásból is biztosítható.

6. Az önerős hozzájárulás mértéke

12. § (1) Az érintett ingatlanok tulajdonosai kétharmadának [az 5. § (1) bekezdés a) pontban és a 5. § (2) bekezdése alapján önként résztvevő nem tulajdonos használók], az érintett útépítés tervezői költségbecslés alapján rögzített költségének belterületi út esetén legalább 70 %-át, külterületi út esetén legalább 85 %-át elérő önerős hozzájárulást kell vállaljanak a sorrendbe állításhoz. A kevesebbet vállaló útépítések tartaléklistára kerülnek, tartaléklistáról útépítés csak a sorrendbe állított építések teljesülése után történhet.

(2) A szabályozási övezetbe tartozó minimum telekméretet meghaladó területű ingatlanok esetében a vállalandó hozzájárulás mértékét a terület arányában kell megállapítani. E tekintetben a mindenkori szabályozási tervben rögzített telekméreteket kell figyelembe venni.

(3) Az érintettek az (1)–(2) bekezdésben meghatározottaknál arányosan magasabb hozzájárulást is vállalhatnak.

(4) Ha egy ingatlant több oldalról is földút határol, az érintettek által vállalt hozzájárulást csak az első útépítésnél kell megfizetni, ha a másik út is építésre kerül, az ilyen telket résztvevőnek és fizetés alól mentesítettnek kell tekinteni.

(5) Ha egy ingatlant valamely oldaláról már eleve szilárd burkolatú út határolt, akkor a további határoló út építésekor az érintettek által vállalt önerőnek az (1)–(2) bekezdések figyelembevételével számított 50%-a fizetendő.

7. A hozzájárulás megfizetése és a kedvezmények

13. § (1) A kezdeményezésben önként résztvevők vállalásukat egy összegben fizetik meg. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak megállapodásuk szerint, annak hiányában pedig tulajdoni hányaduk alapján fizetnek. A tulajdonos jogállású résztvevők a 15. § (1) bekezdése alapján jogosultak részletfizetést kérni, ha beleegyeznek a követelés jelzáloggal történő biztosításába (ha a 4. § (2) bekezdése alapján használói jogállású személy vesz részt a kezdeményezésben, akkor részletet – a jelzálog általa történő bejegyeztethetőségének hiánya miatt – nem kérhet). A részletfizetésről az önként résztvevőkkel a polgármester megállapodást köt.

(2) Az önerős hozzájárulás beépítetlen telkek esetén is fizetendő.

14. § (1) Ha az útépítésben a részvételi szándék meghaladja az érintettek kétharmadát, a részvételt nem vállaló érdekeltek helyett a részvételi összeg átvállalható.

(2) A részvételi összeget mind az érintett lakosság, mind az önkormányzat átvállalhatja.

(3) A részvételi összeg önkormányzati átvállalása kizárólag képviselő-testületi döntés alapján történhet.

15. § (1) Természetes személy érintett esetén, annak kérelmére a polgármester az útépítési érdekeltségi hozzájárulás legfeljebb 24 havi egyenlő részletben történő, kamatmentes megfizetését engedélyezi határozatában, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét (egyedülálló esetében hatszorosát). A kérelem elfogadásának feltétele, hogy a kérelmező beleegyezését adja a követelés jelzáloggal történő biztosításába.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt időtartamnál hosszabb idejű részletfizetést engedélyezhet, illetve különösen méltánylást érdemlő esetben az útépítési hozzájárulást csökkentheti, ha a természetes személy kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az (1) bekezdésben foglaltakat és a kérelmezőnek, illetve a vele közös háztartásban élőknek nincs gépjárműtulajdona, kivéve a súlyos mozgáskorlátozott személyek szállítására nyilvántartásba vett járművet. A hosszabb részletfizetésre, illetve a hozzájárulás csökkentésére irányuló kérelmeket, ha csak az előző mondatban foglalt jövedelemhatár alá esnek, a polgármester elbírálásra átadja a képviselő-testületnek.

(3) A polgármester, ill. a képviselő-testület méltányossági jogkörben hozott döntése ellen fellebbezési lehetőség nincs.

(4) Ha egy érintett ingatlanon több fizetésre kötelezett tulajdonos is van, akkor bármilyen kedvezmény az ingatlanra eső hozzájárulás összegét összességében csak akkor csökkentheti, ha ennek feltételei minden kötelezhető tulajdonostársra nézve fennállnak.

(5) Az önként vállalt hozzájárulás megfizetésének határideje az útépítésre forrást biztosító önkormányzati döntést követő 30. nap. Részlet engedélyezése esetén a jogerős határozat szerinti határidők, minden részlet tekintetében.

(6) Az önkormányzat által biztosított részletfizetés esetén az utolsó részlet beérkezéséig a jelzálogjog ingatlanra történő bejegyzéséért a jegyző felel.

16. § (1) Az önkormányzat gondoskodik a lakossági hozzájárulás gyűjtésére, nyilvántartására szolgáló, útépítési projektenként külön-külön elkülönített számla vezetéséről.

(2) Az elkülönített számla tartalma, egyenlege, a számla forgalma az adott útépítési projektben ügyfélként résztvevő érintett személy számára nyilvános, abba hivatali ügyfélfogadási időben betekinthet.

(3) Az elkülönített számláról, kizárólag az adott útépítéssel kapcsolatos kiadások finanszírozhatók.

(4) Az elindított projektekkel kapcsolatban az előrehaladásról minden nyilvános képviselő-testületi ülésen be kell számolni.

17. § (1) Ha a tervezett út építése valamilyen okból nem valósul meg, és a megvalósulás a következő gazdasági év végéig sem valószínűsíthető, a meghiúsulást kimondó képviselő-testületi döntést követő 30 napon belül az érintett lakosok által befizetett - elkülönített számlán kezelt - hozzájárulások összegét a befizető számára az önkormányzat visszautalja.

(2) Amennyiben a végleges megvalósítás meghiúsulását a képviselő-testület megállapítja, az adott számláról a döntésig teljesített kifizetések átvállalását is vállalnia kell. Az érintett lakosság számára a befizetett összeget teljes egészében vissza kell fizetni.

(3) A hozzájárulás, határidőben történő visszautalása a polgármester felelőssége.

(4) A visszautalásról a hivatal gondoskodik.

8. Kizárólag lakossági önerőből megvalósuló útépítések

18. § (1) Amennyiben az önkormányzat éves költségvetése nem tartalmaz útépítésre vonatkozó forrást, a képviselő-testület lehetőséget biztosít a lakosság számára a teljes mértékben önerőből történő útszakasz szilárd burkolattal történő ellátására.

(2) Az önkormányzati hozzájárulás nélkül megvalósuló önerős útépítés lebonyolítása során is kötelezően alkalmazni kell e rendelet 5. § (3) bekezdésben és a 7. § és 8. §-ban foglaltakat.

(3) A kizárólag lakossági önerőből épített utak esetén a lakossági hozzájárulás a 4. § f) pontban meghatározott személy koordinálásával, az önkormányzati bevonás nélkül is lebonyolítható.

(4) A kizárólag lakossági önerőből épített utak esetén az út és vízelvezetés tervezési és engedélyezési folyamatának költségei lakossági önerőből és önkormányzati forrásból is finanszírozható az érintett lakosság és az önkormányzat megállapodása alapján.

(5) A rendelet által szabályozott eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) E rendelet hatálya alatt a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetésének megalkotása során, az önerős útépítésre szánt költségvetési keretének előirányzat szintű elkülönítéséről gondoskodik.

9. Záró és hatályba léptető rendelkezések

19. § (1) Jelen rendelet behajtási szabályai addig maradnak hatályban az útépítések esetében, amíg az összes érdekelt tartozásának ügye le nem zárul.

(2) A rendelet által szabályozott eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) E rendelet hatálya alatt a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetésének megalkotása során, az önerős útépítésre szánt költségvetési keretének előirányzat szintű elkülönítéséről gondoskodik.

(4) A Képviselő-testület évente felülvizsgálja az adott évben sorrendbe állításhoz szükséges vállalandó önerő mértékét, valamint az építési sorrend megállapításának szempontrendszerét.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Borsó András
polgármester

Geréb Tünde
jegyző