az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletes indokolás

Az 1–61. §-hoz

Indoklás, Pilisjászfalu Község Önkormányzatának 2021. évben rögzített

Szervezeti és Működési Szabályzatához.

A felülvizsgálat idejének indoklása: Az önkormányzat korábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) a képviselő-testület 2013-ban fogadta el.

Ezt követően egyetlen önkormányzati választást követően sem került felülvizsgálatra. A 2019-be zajlott önkormányzati választásokat követően a település új polgármestere és képviselő-testülete, olyan sajátos és nehéz helyzetet vett át, amely áttekintése, megértése, kezelése a korábbi felülvizsgálatot nem tette lehetővé. A választásokat követően sok olyan változás következett be, és olyan sok tekintetben hárult feladat mind az önkormányzatra, mind a közös önkormányzati hivatalra, amely a feladatok ésszerű priorizálását nehezítette. A néhéz, adósságrendezési eljárással fűszerezett időszakot, a különleges jogrend és a veszélyhelyzet is nehezítette.

A korábbi rendelet helyett, egy új rendelet került előkészítésre, mivel a korábbi szerkezete olyan mértékben eltér, amelyet módosítással jelentős többletmunkával lehetett volna csak átvezetni.

Az SZMSZ, általános indoklása:

Az általános rendelkezések között kell meghatározni az önkormányzat hivatalos megnevezését és székhelyét, működési területének megnevezését. Amennyiben az önkormányzat önálló hivatallal rendelkezik, annak megnevezése szükséges (Mötv. 84. § (2) bek.). Itt kap helyet az önkormányzat szerveinek megnevezése is. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. (Mötv. 41. § (2) bek.) Az általános rendelkezések között lehet meghatározni az önkormányzat jelképeit, társadalmi kapcsolatait.

A képviselő-testület – az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át, melyet az SZMSZ mellékletei tartalmaznak.

Az önkormányzati képviselő jogaik és kötelezettségeik azonosak (Mötv. 32. §). Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja (Mötv. 33. §).

Az SZMSZ meghatározhatja a frakcióalakítás (képviselőcsoportok) feltételeit. Az Alaptörvény, az Mötv. és más jogszabály sem rendelkezik az önkormányzati képviselőcsoportokról, erről tehát a szervezetalakítás jogával élve szabadon dönthet a képviselő-testület. A frakció nem szerve a képviselő-testületnek, nem lát el önkormányzati feladatot, hatáskör sem ruházható át a frakcióra. A település SZMSZ-e nem rendelkezik képviselőcsoportokról, de ennek elvi lehetősége bármely képviselőkből álló kisebb csoport alakítására megvan.

A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Az elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani (Mötv. 116. § (4)-(5) bek.)

Az Önkormányzat gazdasági programjának megalkotása szintén nem valósult meg a választásokat követő törvényes határidőben. Ennek oka ugyanaz a helyzet és helyi viszonyok összessége, amely az SZMSZ felülvizsgálatának csúszásához is vezetett. A gazdasági programot a különleges jogrend idején a képviselő-testület hatáskörét gyakorló polgármester fogadta el.

Az átgondolt működés érdekében célszerű megtervezni a testületi üléseket, ezért az SZMSZ tartalmazza a munkatervre vonatkozó részletszabályokat.

Az Mötv. 44. §-a kimondja, hogy a képviselő-testület szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, így az SZMSZ-ben meghatározásra került az ülések gyakorisága.

Az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának módjáról (Mötv. 45. §). A szóbeli meghívás kivételes, ennek feltételei szintén rögzítésre kerültek.

Az ülések előkészítésével összefüggésben meghatározásra került a testületi ülésre meghívandók köre. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein (Mötv. 53. § (3) bek.). Az önkormányzat csak a kötelező bizottsággal rendelkezik. Tekintettel a méretére és alacsony lakosságszámára, egyelőre nincs döntés további bizottságok létrehozásáról.

Az SZMSZ-ben került meghatározásra az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, a benyújtás módja, határideje. Az SZMSZ rendelkezik arról, hogy ki nyújthat be előterjesztést a képviselő-testülethez.

A szabályozás része az egyes indítványok sürgősségi tárgyalásának meghatározása is (milyen esetekben lehet ilyen indítványt benyújtani, milyen formában kell előterjeszteni).

Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános, rögzítésre került a nyilvánosság biztosításának módja és a zárt ülésre és adatvédelemre vonatkozó szabályok.

Meghatározásra került a vita részletes menete, a módosító/kiegészítő javaslatok benyújtásának módja, a hozzászólások időkorlátja.

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit (Mötv. 49. § (2) bek.).

Az SZMSZ rögzíti a szavazás menetének részletszabályait. Az Mötv. 50. §-ában foglalt felhatalmazás alapján meghatározásra kerültek azon tárgykörök, amelyekhez a képviselő-testület minősített többsége szükséges.

Az Mötv. értelmében meg kellett határozni az SZMSZ-ben azokat az ügyeket, amelyekben a polgármester döntést hozhat akkor, ha a képviselő-testület, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – ugyanazon ügyre vonatkozóan két egymást követő alkalommal – nem hozott döntést. A döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni köteles (Mötv. 68. § (2) bek.). Tartalmazza továbbá azokat az ügyeket, amelyekről a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan esetekben (Mötv. 68. § (3) bek.).

Az Mötv. 48- 49. §-ai alapján a név szerinti szavazás eseteiről, a titkos szavazás módjáról és a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről az SZMSZ rendelkezik.

Az ülésvezető (polgármester) teendői a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban – azaz SZMSZ-ben biztosított jogosítványok – kétirányúak lehetnek. Egyrészt a testületi ülésen meghívóval résztvevők (képviselők, tanácskozási joggal résztvevők, más meghívottak), másrészt az ülésen megjelent választópolgárok (hallgatóság) – az ülés rendjét zavaró – magatartásához kapcsolódnak.

Az SZMSZ-be rögzítésre került a rendeletek megalkotására vonatkozó eljárási szabályok: a tervezet elkészítésére, a rendelet megalkotására és hatályosulásának vizsgálatára vonatkozóan. Az előzetes hatásvizsgálat és az indokolási kötelezettséget a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet tartalmazza.

Az SZMSZ szabályozza az önkormányzat döntéseivel kapcsolatos formai követelményeket és az Mötv. 51. § (2) bekezdése alapján rendelkezik a rendeletek kihirdetésének módjáról (helyben szokásos mód meghatározása).

A jegyzőkönyvre és zárt ülésre vonatkozó részletszabályok az Mötv.-vel, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénny és az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelettel összhangban került meghatározásra.

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. A közmeghallgatás és lakossági fórum részletszabályai kerültek rögzítésre, összhangban az Mötv.-vel.

Az SZMSZ rendelkezik a polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatairól, a polgármesterre átruházott hatáskörök az SZMSZ mellékletében kerültek rögzítésre.

Az SZMSZ rögzíti az alpolgármesteri tisztségeket (főállás, illetve társadalmi megbízatás), fogadóóráikat.

Az SZMSZ-ben kell rendelkezni a jegyző jogszabálysértés (működés, döntés) jelzésére irányuló kötelezettségéről (Mötv. 53. § (1) bek. k) pont), melyet az SZMSZ 35. § (1) bekezdése rögzít)

Az SZMSZ rendelkezik a jegyző akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módjáról, mely biztosítja az önkormányzati (igazgatási) munka folyamatosságát.

Az SZMSZ-ben kijelölésre került az a bizottság, amely-a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését végzi (Mötv. 39. § (3) bek., 57. § (2) bek.).

Rögzítésre került az összevont tárgyalás (együttes ülés) lehetősége.

Az SZMSZ-ben a költségvetéssel, a vagyonnal és a gazdálkodással kapcsolatos feladatok és hatáskörök keretszabályai kerültek meghatározásra.

A záró és vegyes rendelkezéseken belül a törvényességi felügyelet, mellékletek, valamint a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkotási követelményeknek megfelelően.

A rendelet elfogadásával a korábbi SZMSZ-en kívül olyan rendeletek is hatályon kívül helyezésre kerültek, amelyek a közös önkormányzati hivatal 2019. májusig irányítói szerepkörhöz kapcsolódtak. Ezen rendeletetket jelenleg Tinnye Község Önkormányzatának kell megalkotnia, mivel 2019. májustól a közös hivatal székhelytelepüléseként került megjelölsére a két önkormányzat megállapodása alapján.