Módosítva:

• 15/2011.(X.20.) rendelettel ⁽¹⁾

• 13/2012.( VII.18.) rendelettel ⁽²⁾
• 4/2013.(II.28.) rendelettel ⁽³⁾
• 16/2013.(VII.22.) rendelettel
• 17/2013.(IX.23.) rendelettel
• 25/2013.(XII.19.) rendelettel
• 8/2014.(X.6.) rendelettel
• 9/2014.(X.28.) rendelettel

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpárt-rendszerű jogállam, a parlamentáris demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:

  az autonómiához való jogot,

  a demokratikus helyi hatalomgyakorlás,

  az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül,  illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Csörög Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Az önkormányzat Képviselő-testületének célja a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:

-           biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus     hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi            keretek            között annak főbb szabályait,

-           megteremtse a település gazdasági - kulturális - oktatási      felemelkedésének lehetőségét,

-           kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi         szervezeteit és intézményeit,

-           megteremtse a település  érdekeit szolgáló önkormányzati és          államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések        során   az egységes elvek, s eljárás szerinti előkészítést.

A Képviselő-testület a leírt célkitűzésekkel összhangban, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg.

I.  Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §

Az önkormányzat

(1)       Megnevezése: Csörög Község Önkormányzat

                                    /továbbiakban: önkormányzat/

(2)       Székhelye:                   Csörög, Akácfa u. 30.^[1]

(3)       Működési területe:     Csörög közigazgatási területe

(4) Az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek
döntésre való előkészítésével, és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, a Képviselő-testület egységes hivatalának hatáskörébe tartozik, elnevezése:

Csörögi Polgármesteri Hivatal ⁽³⁾

2. §

(1)       Az önkormányzat jelképei:  a címer, a zászló és a   pecsét.

(2)     A címer leírása: Háromszögletű, vörös alapú pajzs alsó harmadában                                          zöld színű domb magasodik. A domb két oldalából fekete tárnics nő ki. A     domb felett arany lángnyelvekből arany színű, kiterjesztett szárnyú főnixmadár emelkedik a magasba.

(3)      Csörög község zászlójának leírása: Vízszintesen fekvő, három színű sáv, alsó piros, középen széles fehér sáv, benne középen Csörög címerével. Felül az alsó sávval megegyező méretű sárga színű  sáv.

(4)     Az önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, benne körfelirat: "Csörög Község Önkormányzata" helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere.

(5)       Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

            - a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

            - a Képviselő-testület által adományozott okleveleken,

            - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő

             dokumentumokon.

(6)       A  polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a          Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat      olvasható:

           a./ Csörög Község Polgármestere,

           b./ Csörög Község Jegyzője.

(7)       A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a    nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

            A település ünnepe:

„ Csörögi Falunap”

Megrendezésének ideje: minden évben az augusztus 20. napját követő szombati nap.

(8)     Az önkormányzat kapcsolatainak felsorolását a Szervezeti és Működési

     Szabályzat   3.számú függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, a bizottságra átruházhat.

                                                           4.§.

(1) A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatások körében különösen:

a  településrendezés és településfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a      vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás,  a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság biztosítása,      gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi             feladatairól,   közreműködés az energia szolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és  nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásokról, valamint a  gyermek- és ifjúsági feladatokról közös fenntartási formában, a közművelődési  tevékenység és a sport támogatása,  az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése.

(2)       Az önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról,

az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és

ifjúsági feladatokról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemető   fenntartásáról, a  nemzetiségi és etnikai kisebbség jogainak érvényesüléséről

5.§.

A képviselő-testület tevékenységének és a településfejlesztés irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

A képviselő-testület

6. §

1. A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. Tagjainak névsorát a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

Az ülések összehívása

7.§.

    (1) A Képviselő-testületalakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint

          közmeghallgatást tarthat.

    (2) A testület szükség szerint - általában havonta - de évente legalább 6

          alkalommal ülésezik. A Képviselő-testület üléseit a Művelődési Házban

          tartja.

    (3) A Képviselő-testület összehívását, akadályoztatása esetén az

          alpolgármester, a tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós

          akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

^[2](4) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket legkésőbb 8 nappal a képviselő-testület ülése előtt meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeknek. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó a rendkívüli ülés napján is kiküldhető bármilyen értesítési mód alkalmazásával. Ez esetben az előterjesztés helyszíni kiosztással is megtehető.

    (5) A meghívó tartalmazza

          a.) az ülés helyét és kezdési időpontját

          b.) a javasolt napirendi pontokat

          c.) az előterjesztők nevét

    (6) A meghívó mellékletei

          a.) előterjesztések

          b.) rendelet-tervezetek

          c.)  határozat tervezetek

^[3](7) A meghívót és mellékleteit elektronikusan vagy papír alapon kell kiküldeni.

                                               8.§.

A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal minden esetben meg kell hívni

    a.) a jegyzőt

    b.) a napirendi pontok előadóit

    c.) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét

    d.) a bizottságok nem képviselő tagjait

    f.) akiket a polgármester és a képviselő-testület  indokoltnak tart, a

              polgármesterrel  egyeztetve

Az előterjesztések

9. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselő-testület vagy a Képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül      benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell:

- a tárgy pontos meghatározása,

- a napirend számát

- az adott téma alapos, tárgyilagos és tényszerű bemutatása

- az előkészítésben résztvevők (bizottságok, személyek, gazdasági

  ügyekben az érintett gazdasági kamara) megnevezése,

- az előzmények pontos ismertetése (testületi megállapodásokat, a

  hozott határozatok eredményeit),

- a tárgykört rendező jogszabályokat,            

- meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst. Több felelős esetén fel kell

  tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt.

- meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt évre, hóra és

  napra kell meghatározni, amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat

  végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet

  igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve "azonnal"

  megjelölés alkalmazandó, a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése

  mellett.

Sürgősségi indítvány

10. §

(1)       Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés

            meghívójában nem szerepel.

            A Képviselő-testület - a polgármester javaslatára - egyszerű           szótöbbséggel,

            soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2)       A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

            a./ Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával –

            legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a

            polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester,               az

           alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b./ Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali

            tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után -

            vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd

            alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid

            megindokolására.

c./ Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az

indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a

napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik

napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

Az ülések nyilvánossága

11.§.

1. A polgármester az önkormányzat hirdetőtábláin, a község honlapján köteles tájékoztatni a lakosságot a testület üléseiről a meghívó 1 példányának kifüggesztésével.
2. Zárt ülést rendelhet el a képviselő-testület az Ötv. által meghatározott esetekben a polgármester, bármelyik képviselő és a jegyző indítványára.
3. Zárt ülés tartásáról a képviselő-testület határozattal dönt, minősített többségű szavazattal.
4. Zárt ülésen hozott döntésről a képviselő-testület helyben határoz, hogy azzal kapcsolatban milyen információt ad ki.

                                             Az ülés vezetése

                                                        12.§.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatás illetőleg a tisztségek betöltetlensége  esetén a korelnök vezeti.

(2)A polgármester a testületi ülés vezetése során:

            a./ megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülésének összehívása az

                 SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá,

            b./ megállapítja az ülés határozatképességét,

c./  javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a képviselők

      ABC rendbe szerkesztett névsora szerint.

            d./ előterjeszti az ülés napirendjét,

            e./ beszámol  ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések

                (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,

f./ tájékoztatást ad az előző Képviselőt-testületi ülésen elhangzott                                                                                                                                                                                                                    bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

            g./ beszámol a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

            h./ napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,

            i./ napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és

                kihirdeti a határozatot, - előbb a módosító, kiegészítő indítványt teszi

              fel szavazásra, majd ennek figyelembe vételével az eredeti határozati

              javaslatot

            j./ berekeszti az ülést.

(6)        A Képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita    nélkül határoz egyszerű szótöbbséggel.

A tanácskozás rendje

13. §

(1)        A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett       külön-külön nyit vitát, melyben

            a./ az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

            b./ az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal

résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid          választ adni.

(2)       A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás

időtartama legfeljebb2 perc. Ugyanazon napirend keretében az      ismételt felszólalás időtartama a 2 percet  nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3)       A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4)        Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez            benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a         Képviselő-testülethez.

(5)       Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító

javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás            megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a      módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a  polgármester  azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak    átadja, illetőleg átadhatja.

(6)       A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további       felszólaló nem jelentkezik vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a     polgármester javaslatára - a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(7)       A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni,

            ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8)        Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás            megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A        javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel             határoz.

                                    A képviselő jogállása, felvilágosítás kérés

                                                                14.§.

1. A képviselők a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő.
2. Ha az interpellációt a testületi ülést megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintetnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben 15 napon belül írásban kell választ adni és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
3. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül határoz.

Határozathozatal, a szavazás módja

 15. §

(1)        A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt, név szerinti szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben       zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2)       Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen a polgármesternek  ismertetni kell.      

(3)        A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen", vagy "nem" kifejezéssel szavaznak.

(4)        A név szerinti szavazás eredményét, a hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni ( kötelező melléklet ). 

(5)        A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy, ha azt valamelyik
települési képviselő kéri,  az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

 (6)      Minősített többség szükséges az Ötv. szabályozásán túl az alábbi esetekben:

a./        a Képviselő-testület munka- és gazdasági munkaprogramjának                             elfogadásához,

            b./        község rendezési terve elfogadásához,

            c./        az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

            d./        alapítvány létrehozásához,

            e./        hitelfelvételhez,

            f./        kitüntetéshez,

            g./        helyi népszavazás kiírásához,

            h./        Képviselő-testület hatásköreinek átruházásához, hatáskör

                    visszavonáshoz.

A titkos szavazás szabályai

16. §

(1)       Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

            a./        polgármester

            b./        bármely képviselő

            c./        jegyző

           A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

 (2)       Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely            tartalmazza:

            a./ a szavazás helyét, napját, kezdetét, és végét,

            b./ Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            c./ a szavazás során felmerült körülményeket.

                                        A rendeletalkotás

                                                  17.§.

(1)       A Képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott           felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi      társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása            alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2)       Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

            -           a települési képviselők,

            -           önkormányzati bizottságok elnökei,

            -           a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

            -          a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil                                              szervezeteinek vezetői,

            -           önkormányzati társulás tagjai.

(3)       Az önkormányzati rendelet megalkotásáról az önkormányzat

          hirdetőtábláin, a település honlapján, a Csörögi Hírlevélben a

          lakosságot tájékoztatni kell azzal, hogy a rendelet teljes szövege

          hol  tekinthető meg.

          A település honlapjára a rendelet teljes szövegét fel kell rakni.        

Munkaprogram, munkaterv

18. §

(1)       A polgármester programot (ciklusprogram) terjeszt a Képviselő-testület

          elé, amely a       testület megbízatásának időtartamára – a

          településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb

          céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket,

          közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat

          vállaló önszerveződő közösségek  és   vállalkozások támogatást kapnak

          a Képviselő-testülettől.

(2)     A Képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is         célzó

          évekre bontott munkaterv.

(3)     A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja

          össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület

          elé.

(4)        A munkatervet minden év november 30-ig kell előterjeszteni és a  képviselő-testültnek elfogadnia.

(5)       A munkaterv főbb tartalmi elemei:

            -  a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

            - a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

            - a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.

                              A tanácskozás rendjének fenntartása

                                                          19. §

(1)       A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

            Ennek során:

a./        figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy   sértő kifejezéseket használ,

b./        rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához,
            illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
c./        ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester  indítványozhatja, hogy a
            rendbontó képviselő a termet  hagyja el.

(2)       A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet

foglalják el. A tanácskozás rendjének megszavazása esetén a         polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3)       A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen       felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

20. §

(1)        A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi     pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és     a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző

            gondoskodik.

(2)       A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

          a./          az eredeti példányt a jegyző kezeli a hivatal irattárában

          b./          a másik  példányt megküldi a Pest megyei Kormányhivatal

                    Vezetőjének.  

(3)       A képviselő-testületi üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a

            meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet

           és  a hitelesített név szerinti szavazásról készült listát.

           A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni

           kell a jegyzőkönyvhöz.

(4)       A jegyzőkönyv tartalmazza:

          a./          az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

          b. /         az ülés nyilvános avagy zárt ülési módját,

          c./          az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét

          e./          az ülésen tanácskozási jelleggel résztvevők nevét,

          f./          az elfogadott napirendet,

          g./          napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a                              hozzászólások lényegét,

          h./          a határozathozatal módját,

          i./           a szavazás eredményét és a határozat szövegét,

          j./           a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt

                    fontosabb eseményeket),

          k./          az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal

                    kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

          l./           az ülés bezárását.

(5)       A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét az Ötv-ben előírtakon

           túl, ülésenként a  polgármester által kijelölt és a képviselő-testület által

           megszavazott képviselő is aláírja (jegyzőkönyv hitelesítő)

           A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület

           napirendjei előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe ügyfélfogadási időben.

           A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)     A képviselő-testület ülésein rendeletet alkot és határozatot hoz, melyek számozása külön-külön történik a naptári év elejétől folyamatos sorszámon.

Az Önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása

21. §.

(1)        Az önkormányzati rendeletek végrehajtására  kötelezettek - a        polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás    helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2)        A jegyző két évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati     rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít,    s azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(3)       A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét

            a  szabályzat függelékeként  folyamatosan vezetni.

                                 Lakossági kapcsolatok, fórumok

                                                          22.§.

A képviselő-testület évente egy alkalommal, az éves munkaterve szerinti időben közmeghallgatást tart.

A Képviselő-testület bizottságai

23. §^[4]

1. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 2 állandó bizottságot hoz létre, melyeknek képviselő és nem képviselő jogállású tagjai vannak.
2. Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét és munkájának eredményességét.
3. A bizottság által előkészített előterjesztés előadója a képviselő-testület ülésén a bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által felkért bizottsági tag.
4. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság tagjai maguk közül az elnök munkájának segítésére és az elnök akadályoztatása esetére, az elnök helyettesítésére alelnököt választanak. Bizottsági alelnök csak települési képviselő lehet.
5. A bizottság ülésére meg kell hívni:

1. a bizottság tagjait,
2. a polgármestert,
3. az alpolgármestert,
4. a települési képviselőket,
5. a jegyzőt és
6. a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket.

6. A bizottsági ülés meghívóját és a napirendi pontok előterjesztéseit a bizottság ülése előtt legkésőbb 3 nappal a bizottsági ülésre meghívottaknak meg kell küldeni. A bizottsági ülés meghívóját a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.

7. Kötelező összehívni a bizottsági ülést a képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester indítványára vagy a bizottsági tagok kétharmadának indítványára.
8. A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő és a jegyző javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozót is.

Szociális Bizottság

23/A. §^[5]

1. A Szociális Bizottság feladata a szociális és családügyi ügyekben, feladatkörökben a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának ellenőrzése, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlása.
2. A Szociális Bizottság 3 tagú: 2 képviselő és 1 nem képviselő jogállású taggal.
3. A Szociális Bizottság feladatkörében különösen:
   1. részt vesz a szociális, gyermekvédelmi témájú rendeletek előkészítésében, azok felülvizsgálatában,
   2. zárt ülés keretében első fokon dönt – a képviselő-testület által a költségvetésben jóváhagyott előirányzatot figyelembe véve – az átruházott hatáskörökben,
   3. figyelemmel kíséri az idős emberek, a családok, a veszélyeztetett gyermekek helyzetét,
   4. kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel, a pedagógusokkal, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, a háziorvossal és a védőnővel,
   5. ellátja a munkatervében és a képviselő-testület által határozatban meghatározott feladatokat, gyakorolja a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket.

Pénzügyi Bizottság

23/B. §^[6]

1. A Pénzügyi Bizottság feladata a pénzügyi, gazdasági kérdésköröket tartalmazó képviselő-testületi döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának ellenőrzése, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlása.
2. A Pénzügyi Bizottság 3 tagú: 2 képviselő és 1 nem képviselő jogállású taggal.
3. A Pénzügyi Bizottság feladatkörében különösen:
   1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; önkormányzati intézmények alapítását, összevonását és megszűnését,
   2. véleményezi az önkormányzati vállalkozás indítását, az abban való részvételt, a megállapodás tervezeteket, megkereséseket az önkormányzati vagyon elidegenítése, cseréje, jelzálogjog létesítés tárgyában,
   3. véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítását, belépés, beolvadás, kilépés és megszűnés indokoltságát, önkormányzati alapítvány létrehozását és megszűnését,
   4. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
   5. vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
   6. előkészíti a településfejlesztéssel kapcsolatos beruházásokhoz, valamint a településszerkezeti és településrendezési feladatokhoz fűződő képviselő-testületi döntéseket, valamint ellenőrzi azok végrehajtását,
   7. javaslatot tesz az önkormányzat bevételeire, különösen az ingatlangazdálkodás során keletkező bevételekre, helyi adókra, bérleti díjakra, közterület használat díjakra,
   8. ellátja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását; a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatokat, gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
   9. ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.

Tanácsnok

23/C. §^[7]

1. A képviselő-testület a polgármester javaslatára a képviselők közül 2 tanácsnokot választhat a hatékony és felelős munka biztosítására. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását. A tanácsnok egyénileg felelős az adott szakterület ügyeiért és az ahhoz kapcsolódó döntések előkészítéséért.
2. A tanácsnok megbízatása megszűnik

1. lemondással,
2. visszahívással,
3. képviselői megbízatásának megszűnésével.

3. A képviselő-testület által választható tanácsnokok:

1. Települési Közbiztonsági Tanácsnok,
2. Egészség, Életmód, Sport Tanácsnok.

4. A Települési Közbiztonsági Tanácsnok feladati különösen:

1. felügyeli az önkormányzat települési közbiztonsági feladatainak ellátását,
2. kapcsolatot tart, együttműködik a helyi polgárőrséggel, rendőrséggel, civil szervezetekkel,
3. előkészíti, véleményezi az általa felügyelt területet érintő előterjesztéseket,
4. közreműködik a házi jelzőrendszeres segítségnyújtás megszervezésében,
5. közreműködik a települési biztonságtechnikai rendszerek létrehozásában.

5. Az Egészség, Életmód, Sport Tanácsnok feladatai különösen:

1. felügyeli az önkormányzat hatáskörébe tartozó egészséges életmódra neveléssel, sporttal kapcsolatos feladatok ellátását,
2. közreműködik egészséges életmódra neveléssel, sporttal kapcsolatos ismeretek terjesztésében, programok szervezésében,
3. kapcsolatot tart, együttműködik a háziorvossal, védőnővel, pedagógusokkal, civil szervezetekkel,
4. előkészíti, véleményezi az általa felügyelt területet érintő előterjesztéseket.

Idősek Tanácsa

23/D. §^[8]

1. A képviselő-testület létrehozza az Idősek Tanácsát. Az Idősek Tanácsának létszáma 5 fő.
2. Az Idősek Tanácsa tagjait az önkormányzat illetékességi területén székhellyel rendelkező szervezetek és önszerveződő közösségek (alapítvány, klub, egyesület, stb.) és egyházak jelölik. A jelöltek közül a képviselő-testület választja ki az Idősek Tanácsa tagjait.
3. Az Idősek Tanácsa tagjai, maguk közül egyszerű többséggel elnököt választanak.  Az Idősek Tanácsa elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a Szociális Bizottság ülésén.

Településrészi önkormányzat

(TRÖNK)

24.§.^[9]

TRÖNK választása, összetétele

25.§.^[10]

IV. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

26. §

1. ^[11]A polgármester a megbízatását főállásban látja el, kötetlen munkaidőben. A polgármester fogadóórát tart minden hétfőn, 16,00 és 18,00 óra között a Művelődési Házban.
2. A polgármester átruházott hatásköreit a 4. számú melléklet tartalmazza.
3. A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – a polgármester által meghatározott feladatkörben-  alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
4. A Képviselő-testület - pályázat alapján - jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan             időtartamra.
5. A jegyző feladatait  az Ötv-ben foglaltak, valamint jelen szabályzat alapján végzi.

A jegyző

- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok

  ellátásáról.

- vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját

- gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről

     - előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő

       előterjesztéseket,

     - tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,       

     - kétévente egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási

*A rendeletet  módosította Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testület 15/2011.(X.20.) rendelete.

Hatálybalépés: 2011. október 20.

   ügyeket,

- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági

   hatásköröket,

- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köz-

  tisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

  felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához –

  a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése

  szükséges.

- szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével

  összefüggő feladatokat,

6. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyző helyettesítését a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselő látja el.^[12]
7.  A (7) bekezdés szabályainak alkalmazása tekintetében a jegyző tartós akadályoztatásának a jegyző 30 napot meghaladó távolléte minősül.^[13]

V. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

27. §.

(1)     A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Csörögi Polgármesteri Hivatal ⁽³⁾

            elnevezéssel.

(2)     A hivatal belső szervezeti felépítését, ügyrendjét és ügyfélfogadási

           rendjét a 4. számú függelék tartalmazza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona           

28. §.

(1)       A képviselő-testület az éves költségvetését és zárszámadását , valamint

          az önkormányzat vagyonát és az ezzel való gazdálkodás szabályait

          külön rendeletben állapítja meg az Ötv. és az Áht. rendelkezései

          alapján.

          A költségvetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos határidőket

          a rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.

(2)       A képviselő-testület a költségvetése tárgyalását két fordulóban végzi:

          a.) gazdasági koncepciót alakít ki a bevételi források és a kiadási

               szükségletek összevetésével, egyezteti a szükséges igényeket,

               sorrendiséget állapít meg.

          b.)a törvényben előírt részletezésben az önkormányzat költségvetési

               rendelet-tervezetét tárgyalja meg.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

29. §

(1)       A képviselő-testület köteles kitűzni helyi népszavazást, ha azt

           a választópolgárok 20%-a kezdeményezi.

(2)     A képviselő-testület köteles  napirendre tűzni azt a népi

          kezdeményezést, melyet a választópolgárok 5%-a kezdeményezett.

(3)     Az aláírások gyűjtése  a választási eljárásról szóló  1997. évi C.

          (a továbbiakban: Ve.) törvényben meghatározott eljárási rend keretében

          történhet. Az aláírások hitelességét a helyi választási bizottság

          ellenőrzi.

(4)     A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületei ülésre  a

          polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők

          képviselőjét (képviselőit).

(5)   A népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester

          tanácskozási joggal meghívja a kezdeményezők képviselőit, majd a

          döntés után határoz a lakossági tájékoztatásról.

(6)     a helyi népszavazás lebonyolítására a Ve. és az Ötv. rendelkezéseit kell

          alkalmazni.

(7)A népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele

     szavazott és akkor eredményes, ha a szavazatok több mint fele a

     megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

VIII. Fejezet

A társulások

30. §

(1)       Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb,             gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz            részt. A képviselő-testület  a megyei közgyűléssel, más       települések

           képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató            szervezetekkel,

           közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít     társulásokat.

            Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a

            nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések     megvalósításánál.

(2)       A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Ötv.

            41. §.  és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXIV.        tv. rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

(3)       A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi)          eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati   feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

31. §

(1)       A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet

            2011. március 20. napján lép hatályba, melyet az SZMSZ eredeti példányán fel kell

            tüntetni.

            A kihirdetés napjával a  többször módosított 18/2009.(IX.30.) rendelet

          hatályát veszti.

(2)       Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről,         naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3)       Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzat

            hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel.

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testület 15/2011.(X.20.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög,  2011. október 25.  

                                                                            dr. Feketéné dr. Gulyás Tünde

                                                                            jegyző

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testület 13/2012.(VII.18.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög,  2012. július 19.  

                                                                            dr. Feketéné dr. Gulyás Tünde

                                                                            jegyző

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2013.(II.28.) és 16/2013.(VII.22.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög, 2013. július 23.

Balázsné Szilvási Zsuzsanna s.k.

       jegyző

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2013.(IX.23.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög, 2013. szeptember 24.

Balázsné Szilvási Zsuzsanna s.k.

jegyző

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2013.(XII.19.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög, 2013. december 20.

Balázsné Szilvási Zsuzsanna s.k.

      jegyző

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(X.6.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög, 2014. október 7.

Balázsné Szilvási Zsuzsanna s.k.

jegyző

Záradék:

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(X.28.) rendeletével módosított 3/2011.(III.20.) rendelete egységes szerkezetbe szerkesztve.

Csörög, 2014. október 31.

Balázsné Szilvási Zsuzsanna s.k.

jegyző

M e l l é k l e t e k

1. számú melléklet                Csörög Község története

2. számú melléklet      Bizottságok feladata és hatásköre.

                                         2/1. SZOK bizottság

                                               2/2. Pénzügyi bizottság

                                               2/3. TRÖNK

3. számú melléklet           Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök

                                         és  képzettségek

4.sz. melléklet          Átruházott hatáskörök jegyzéke

5.sz. melléklet                Szabályzat a polgármester és a képviselők

                                       vagyonnyilatkozatának vizsgálatára és ellenőrzésére.

                                F ü g g e l é k e k

l. számú függelék          Települési képviselők névsora, elérhetősége

2.számú függelék          Bizottságok tagjai, elérhetőségük

                                      2/1. SZOK bizottság

                                      2/2. Pénzügyi bizottság

                                      2/3. TRÖNK

3.számú függelék          Az önkormányzat kapcsolatai

4.számú függelék              Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

1. számú melléklet

CSÖRÖG TÖRTÉNETE – 1. rész

     Csörög jövő évi önállósodásának apropójából úgy gondoltuk, érdemes megismerkednünk településünk történetével, hiszen nap, mint nap, olyan helyek, épületek mellett megyünk el, amelyek több évszázad, vagy akár évezred emlékeit rejtik. Múltunk megismerése talán hozzásegít bennünket jövőnk méltó alakításához.

     Csörög földrajzi adottságai már az őskori ember számára is vonzóak voltak a letelepedésre. Jellegzetes alakzat a miocén (földtörténeti harmadkori) eredetű csörögi Kígyóhegy, amely vulkanikus eredetű andezit kőzetből áll. Érdekessége, hogy tulajdonképpen egy tellér része, mely a Keleti-Cserhátból sugárirányban induló „kőzetfolyamok” közül a leghosszabb, 21 km. A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló „hasadék vulkán” 221 m Gellért-hegy 235m). A kúpalakú hegy oldalában a középkortól fogva szőlőt termesztettek. A falunak ezt a részét hívták Nagycsörögnek, a hegy alatti részt pedig az országút másik oldalán Kiscsörögnek. Szintén a korai megtelepedést segítették a környéken folyó patakok, például a Hartyán- és a Sződrákos-patak.

     Csörög neve a csörge „csermely” szóból származik. A csörögi hegy tetején erődítés nyomait találták 1881-ben, s ezt Tragor Ignác  neves váci régész is megerősítette, de egy 1984-es régészeti bejárás során már nem találtak erődítésnyomokat. Mivel azonban a magaslati helyek védelmet nyújtottak a korai ember számára, valószínűsíthető, hogy valamilyen sánc-, vagy földvárszerű építmény lehetett ott. A XIX. században kő- és cseréptöredékek kerültek elő ezen ősi településről.

     Az úgynevezett hatvani kultúrához tartozó, valamint kelta cseréptöredékek és edények találtak a régészek a Hartyán-patak feletti dombon (ma téesz-központ), s ugyancsak innen származnak római kori edénytöredékek, amelyek kvád eredetűek. A váci Tragor Ignác Múzeumban a Vác évszázadai c. helytörténeti kiállításon látható ma is egy Csörögből származó kelta edény. A csörögi szőlőknél pedig kelta temetővel számolnak a régészek.

     A középkori leletanyag szintén gazdag cserép- és edénytöredékekben, például a VIII-IX. századból barna és fekete, tölcséresen kifelé álló, ferdén levágott szélű fazékperemek kerültek elő. A legjelentősebb Csörögből származó régészeti emlék a honfoglalás korából származó „csörögi kard”, melyet Tragor Ignác a következőképpen ír le: „1896-ban néhai Szekeres István csörögi szöllejében fordítás alkalmával rozsdamarta ketté tört kardot találtak a munkások. A jellemző hármas cikkelyre osztott markolatgombnál, a rövid vastag és végén ív alakban metszett keresztvasnál és a mindegyiken lévő ezüstbetétű fonadékos díszítésnél fogva a Karoling-kori típushoz tartozik, mely típus 800-1000 között volt Közép- és Észak-Európában elterjedve. Magyarország területéről a mi kardunkon kívül csak két nagy frank kard ismeretes, ezek a prágai Szent István-kard, és a Túrócszentmártonban talált. „Ilyen kardot egyébként a Megyer törzsből származó honfoglaló magyarok használtak.

     A középkorból több okleveles említése fennmaradt Csörögnek. 1295-ben Churg, 1334-ben Cherg, 1476-86-ban pedig Chereg néven említik, mint Duka birtok szomszédságát. E századokban Csörög püspökség jobbágyfalva lehetett, egész a török időkig.

CSÖRÖG TÖRTÉNETE – 2. rész

A török uralom

     A török utalom 1544-től 1685-ig tartott a környéken, melyet csak Sződ vészelt át 4 lakossal. A török kor elején Csörög, Sződ, Duka, Rátót, Göd még virágzó falvak voltak, de már a XVII. Század első felére pusztává váltak. Ennek oka a Vác megszerzéséért és megtartásáért vívott gyakori harc volt a török és a császári seregek között. A török közigazgatási beosztás szerint Vác és környéke a budai szandzsákhoz, azon belül a váci náhijéhez (kerület) tartozott.

     A korszak elejéről fennmaradtak török adóösszeírások (defterek), melyek szerint a XVI. Század 90-es évtizedéig Csörög virágzó falu volt, s lakosait, mint a hódoltság határán lévő falvakat általában, sújtotta a kettős adóztatás, tehát a török birtokosoknak és volt földesuraknak, a váci püspöknek egyaránt adóztak. A törökök 1546-ban 37 főt írtak össze Csörögben. Ezek csak a felnőtt férfiak, hiszen az adózásnál őket vették figyelembe. Ugyanekkor Dukán 16 főt írtak össze, Sződön 57-et. 1590-ben, az utolsó török összeíráskor Csörögöt 94 felnőtt férfi lakta, Duka ekkor már három évtizede puszta volt, Sződön pedig 72 volt a felnőtt férfiak száma. Ezekből az adatokból szerezték meg például lakosai a Guti Főd pusztát szántóföldnek, és ugyancsak a falu szántóföldje volt a Nagy- és Kis- Szór földje. A szőlőterületeket is gyarapították a határban és a Naszály hegyen, Csörögnek voltak török földesurai is, például egy bizonyos Abdurrahman hodzsa.

     A falu gazdasága a 15-éves háború idején és után szűnt meg, ekkor vált a terület fokozatosan pusztává. A török uralom végén visszakerült a váci püspökök tulajdonába, akik váci polgároknak adták bérbe szántásra, szőlőtermesztésre és legeltetésre a csörögi területeket. A korszakból Csörögnek a következő említései maradtak fenn: 1628- Czeorg, 1634 Czergeő, 1657-Csörg, 1678 Csörgh, s ettől kezdve így szerepel a helynév összeírásokban.

A XVIII. Század

• Az 1700-as évekből kevés Csörögre vonatkozó említés maradt fenn, melyek közül a jelentősebbek a következők:
• A század első évtizedeiben Csörög pusztát a váci polgárok bérelték a püspöktől (pl. 1714-es szerződés). 1723-ból fennmaradt egy határjárási jegyzőkönyv, melyben tanúk bizonyítják, hogy Csörög sohasem tartozott Sződhöz, csakis Váchoz. Egy 1742 december 18-án keletkezett oklevél szerint Vácot felosztották Püspökvácra és Káptalanvácra, melyben Csörögöt a püspök kéri magának. 1761-es és 68-as oklevelek szerint is váci lakosok szőlői és szántói voltak Csörög pusztán.
• 1782-ben azonban már Grassalkovich Antallal egyezkedik (aki a gödi puszta és Sződ földbirtokosa 1736 óta) Vác város a csörögi rét haszonbérletéről. Ettől fogva több évtizedes pereskedésben álltak a sződiek több környékbeli puszta birtoklásáért Vác várossal. Ami bizonyos, 1787 óta szerepel Csörög az anyakönyvekben, tehát már ismét születtek ide emberek, de ekkor már mint Sződhöz tartozó major tüntették fel (1812-ben 5 római katolikus lakosa volt már), de a Csöröghöz tartozó rétekért még harminc év múlva is pereskedtek a váciak a váci püspökkel.
• 1796-ban Csörög gazdasági adatai az alábbiak voltak: tulajdonosai a váci püspök és herceg Grassalkovich Antal, s területén 3 1 hold szántó, 68 hold szőlő és kert, 783 hold rét és legelő, valamint 882 hold erdő volt található.

CSÖRÖG TÖRTÉNETE – 3. rész

                                           A XIX. század

• Az 1800-as években Csörög több nemesi lakkal gazdagodott. 1810 körül épült a mai csörögi vasútállomás mellett a Holló-kúria (ma sajtgyár). Az épület klasszicista stílusú, földszintes, alaprajza U-alakú, hátul tornácos. (1945 után tangazdaságként működött, majd a Szobi Szörpgyár egyik üzeme lett, utána az Erdei Termék Vállalat, ma a Romadur Kft. tulajdona.
• Adataink szerint 1820 körül épült Sződön, illetőleg a hozzá tartozó „Csöreg pusztán” a Várkonyi - kúria. Semmi biztosat nem tudunk róla, talán ez a Csörögi út 5. sz. alatti épület. 1830 körül épült az Árpádmajorban, ma Csörögi u. 8 sz. a Gajári-, később Bornemissza-kúria. A szintén földszintes klasszicista épület téglalap alaprajzú, 424 hold terület tartozott hozzá. A Gajáriak 1888-ban kaptak nemesi címet. Az építtető Gajári Antal fia, Gajári Géza 1890-ben Vác polgármestere, 1896-ban pedig a kerület országgyűlési képviselője lett. Az 1900-as években a kúriát Bornemissza Géza festőművész vette meg, aki később a nagybányai festőiskolához csatlakozott. 1945 után lakásokat alakítottak ki az épületben, ma is lakják, sajnos igen rossz állapotban van.
• Egy valamikori kúriához tartozhatott az a két díszes kapuoszlop, melyet a Csörögi -hegyen találtunk (Sima utca). Ennek az egykori épületnek nem akadtunk nyomára a szakirodalomban, de a helyiek elmondása szerint itt egy jelentősebb épület állhatott, építtetőjeként egy grófnőt emlegetnek (Grassalkovich?), aki egy kriptát is elkezdett építtetni családjának a szemben lévő dombon. Az ehhez a kriptához vezető útra 8 fenyőfát ültettetett (a mese szerint ennyi helyet képeztek ki a kriptában), melyekből ma már csak 7 áll. A dombon a sírkamra maradványai is megtalálhatók. E feltételezett kastély kertjében állt az az Orbán szobor, amely ma a sződi katolikus templom mögött látható. A szobrot néhány évvel ezelőtt vitték oda a hegyről.
• Az 1848-49-es szabadságharc folyamán két váci csatát vívtak, melyeknek csörögi vonatkozásai is vannak. Az első váci csatát 1849. április 10-én a dicsőséges tavaszi hadjárat egyikeként vívták. Erről a váci ferences barátok így írtak: „A harc délelőtt kb. 11 órától egészen délután fél kettőig tartott. A hadsorok először a Csörög nevű szőlőhegynél csaptak össze.”. A második váci csatának, mely 1849. július 15-22-ig tartott, de vesztes volt, egy része szintén a csörögi szőlőknél zajlott. A feljegyzések szerint mindkét hadsereg sok ember veszítet ekkor, még évtizedek múlva is kerültek elő emberi csontok a hegy lábánál.
• 1849 után Csörög területeinek birtokosai voltak Vác városa, a váci püspök és Sződ község. A Grassalkovichok ekkortól már nem tulajdonosok. Azt, hogy Csörög mely területeit birtokolták az egyes tulajdonosok, egyelőre nem tudjuk kideríteni. De egy 1854—55-ös birtokperről az alábbi feljegyzést leltük: „Miután a derecskei és csörögi réteknek újabb elkótyálását elrendelte a t. Tanács (Vác város), a telektulajdonosok a nagyméltóságú Helytartósághoz folyamodtak”. A „kótyálás” a további rendelkezésig elhalasztatott, majd 1855-ben a rétet a városnak ítélték, de nem jogerősen. 1867-ben is vannak Vác birtokában „csörgi cenzuális (bérletbe adott ) földek” egy feljegyzés szerint.
• Végül közreadjuk a KSH történeti statisztikai adatait:
• 1850-ben 1055 lakosú Sződ - Csörög;
• 1857-ben 1547 lakosú, de akkor Sződ, Csörög és Göd is a településhez tartozik;
• 1870-ben 1380 lakosú, szintén Sződ-Csörög, és Göd.

                                                                                        2/1. számú melléklet

Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre^[14]

 2/2. számú melléklet

Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság

feladat- és hatásköre⁽²⁾

* SZOK bizottság *

Hatályon kívül helyezve.

(2) A rendeletet módosította  Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2012.(VII.18.) rendelete. Hatálybalépés: 2012. július 18.

2/3. számú melléklet

                                   Településrészi önkormányzat  ^[15]

                                                * TRÖNK *

3. számú melléklet 

           Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök

                                    és képzettségek

A polgármesteri hivatalában a köztisztviselők körében képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek:

1./ pénzügyi fő/előadó államháztartási szakon végzett mérlegképes felsőfokú szakképesítés

2./igazgatási főelőadó (hagyatéki ügyintéző) ingatlan-értékbecslő szakértői képesítés

3./ igazgatási főelőadó, személyügyi ügyintéző, munkaügyi és szociális finanszírozások kezelése - államháztartási szakon végzett mérlegképes felsőfokú szakképesítés

4. jegyző - Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar

  4. számú melléklet

                 Átruházott hatáskörök jegyzéke

1./ Polgármesterre^[16]

(1) A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

1. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély nyújtása,
2. óvodai étkezési térítési díj kedvezmény megállapítása,
3. méltányossági közgyógyellátás megállapítása,
4. köztemetés költségeinek megtérítésére részletfizetés engedélyezése.

2./ Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottságra⁽²⁾

Hatályon kívül helyezve.

(2) A rendeletet módosította  Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2012.(VII.18.) rendelete. Hatálybalépés: 2012. július 18.

                                                                                                                                           5. számú melléklet

           Szabályzat

       a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatára és ellenőrzésére

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló  többször módosított  6/2003.( III.31.) rendelet 2/1. számú melléklete  9. és 10. pontjai  értelmében a polgármester és a települési képviselők  vagyonnyilatkozatának nyilvántartására és ellenőrzésére a Pénzügyi Bizottságot jelölte ki.

1. Vagyonnyilatkozat leadásának szabályai

Az Ötv. 33/B. §-a és az Ökj. Tv. 10/A. §.(1) bekezdése alapján a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente, az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A polgármester vagyonnyilatkozatára a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának szabályai vonatkoznak.

A vagyonnyilatkozat tételre vonatkozó határidő lejárta után – annak benyújtásáig –  a települési képviselő jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 20.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott juttatásokban nem részesülhet. (Okj.tv.10/A.-§.(2) bek.)

A polgármester vonatkozásában pedig az Ötv. 33/C.§. (1) bekezdése alapján a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség szándékos elmulasztása a tisztsége megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához vezethet.

A vagyonnyilatkozatok leadásáról a Pénzügyi Bizottság tételes tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a leadási határidő utolsó napját követő rendes képviselő-testületi ülésen. Az előterjesztés elkészítéséért a bizottság elnöke felelős.

           2.   Vagyonnyilatkozat átvétele

A vagyonnyilatkozatokat előre egyeztetett időpontban a  polgármesteri hivatalban,  a Pénzügyi bizottság elnökének kell leadni.

A vagyonnyilatkozat átvételéről nyilvántartást kell vezetni.

A bizottság elnöke az átvételkor nyilvántartásba veszi a leadott nyilatkozatot/kat és e tényről igazolást a nyilatkozatot benyújtónak.

A nyilvántartásnak/igazolásnak tartalmaznia kell a leadás idejét, a benyújtó nevét, a leadott hozzátartozói nyilatkozatok darabszámát és az esetleges megjegyzéseket.

A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatal lemezszekrényében, elkülönítetten kell kezelni.

                             3. Betekintés a vagyonnyilatkozatba

A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével- nyilvános.

A hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

A képviselő vagyonnyilatkozatába bárki betekinthet.

A betekintésről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a betekintő nevét, lakcímét, a betekintés idejét és a betekintő aláírását.

Betekintésre csak a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott bizottsági tag adhatja át a vagyonnyilatkozatot, és jelen is van a betekintésnél.

Betekintő a vagyonnyilatkozatról feljegyzést nem készíthet.

A betekintés idejéről az érintett képviselőt értesíteni kell, aki a betekintésnél jelen lehet.

3. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti.

A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkréten a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát,- a Pénzügyi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak,- a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Az elutasításról a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

A eljárás során az érintett képviselőt meg kell hallgatni, a képviselő a bizottság ülésén köteles megjelenni.

Az eljárás eredményéről a Pénzügyi Bizottság írásban ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.

A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre, a napirendet zárt ülésen tárgyalja.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Az elutasításról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokról nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

- kezdeményező nevét

- az érintett képviselő nevét

- a tényállás rövid tartalmát

- az eljárás megindításának vagy elutasításának tényét

- a képviselő meghallgatásának idejét

- az eljárás eredményének rövid leírását

- a képviselő-testületi döntésről szóló határozat számát (a határozat kivonatot

  az eljárásról készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.)

A vagyonnyilatkozat kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos nyilvántartásokat a bizottság elnöke napra készen vezeti.

A nyilvántartásokat és a jegyzőkönyveket a vagyonnyilatkozatokkal együtt kell kezelni.

1.számú függelék

Települési képviselők névsora, elérhetősége

Hegedűsné Kripák Ildikó polgármester        Csörög, Szabadság u. 28.

Gergely László alpolgármester                      Csörög, Alkotmány u.10.

Antal Péter képviselő                                    Csörög, Arany J. u. 6/A.

Dr. Bonyhády Elemér László képviselő        Kismaros, Szokolyai u. 42/A.

Grancsa Péter képviselő                                Csörög, Vörösmarty u. 23/A.

Heltai Zsófia                                                  Csörög, Vörösmarty 6.

Pataki Ferenc Józsefné képviselő                  Csörög, Kisfaludy u. 60.

2. számú függelék

Bizottságok tagjai, elérhetőségük

3. számú függelék

               Az önkormányzat kapcsolatai

* Pest megyei Közgyűlés

* Térségi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

* Őrbottyán és Térsége Közmű-beruházási Társulás

* Észak Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és

   Környezetvédelmi Társulás

*A.S.A. Magyarország Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.

* Kelet Pest megyei Orvosi Ügyeletet Biztosító Önkormányzati Társulás

* Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ III. számú

   Kirendeltsége (Vác)

* Esélyek Háza Alapítvány (Vác)

* Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány

* Csörögi Polgárőrség

4. számú függelék

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének

hatályban lévő rendeletei ^[17]

• 2/2003. (II.21.) rendelet a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
• 9/2003. (V.8.) rendelet az önkormányzat környezetvédelmi alapjáról
• 11/2003. (V.8) rendelet a közterület használatáról és közterület használati díjról - mód.: 12/2008.(XII.1.) rendelet
• 13/2003. (VI.30.) rendelet a parlagfű irtásáról
• 17/2003. (X.27.) rendelet a települési szilárdhulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatásról /mód.: 5/2005. (I.28.)/
• 18/2003. (XI.13.) rendelet az önálló háziorvosi körzetről
• 7/2004.(V.14.) rendelet az ebek tartásáról – mód.: 8/2010.(II.10.) rendelet
• 9/2004.(IX.20.) rendelet a község jelképeinek megállapításáról és használati rendjéről
• 9/2005. (IV.28.) rendelet az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
• 11/2005. (X.28.) rendelet a közigazgatási a hatósági eljárásban történő elektronikus ügyintézésről
• 14/2005. (XII.28.) rendelet a helyi adókról /mód.: 1/2006. (I.27.)/
• 15/2005. (XII.28.) rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakás bérletéről, a lakbér mértékéről
• 4/2006. (III.3.) rendelet a települési képviselők, valamint a polgármester és alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről

mód.: 2/2008.(II.19.) rendelet; 10/2008. (VII.5.) rendelet

• 8/2006. (VII.24.) rendelet a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
• 11/2006.(IX.13.) rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

mód.: 6/2007.(V.23.) rendelet; 3/2010.(II.10.) rendelet;

• 13/2006. (XII.18.) rendelet a köztisztviselők illetménykiegészítéséről
• 2/2007. (II.20.) rendelet az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről
• 4/2007. (IV.24.) rendelet az önkormányzat 2006. évi költségvetése módosításáról
• 5/2007. (IV.24.) rendelet az önkormányzat 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról /zárszámadási rendelet/
• 1/2008.(I.20.) rendelet az állatok tartásáról
• 5/2008.(IV.1.) rendelet a községi kitüntetések alapításáról, adományozásáról – mód.: 1/2010.(II.10.) rendelet;
• 13/2008.(XII.1.) rendelet az önkormányzat közművelődési feladatairól
• 2/2009.(III.20.) rendelet  az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről
• 3/2009.(IV.1.) rendelet az étkezési térítési díjak beszedéséről

mód.: 6/2010.(II.10.) rendelet;

• 5/2009.(IV.25.) rendelet az önkormányzat 2008. évi költségvetése módosításáról
• 6/2009.(IV.25.) rendelet az önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról
• 7/2009.(V.25.) rendelet az önkormányzat 2009. évi költségvetése Szabályzata módosításáról
• 5/2010.(II.10.) rendelet címek adományozásáról
• 7/2010.(II.10.) rendelet az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

2010. év

• 1/2010.(II.10.) rendelet a községi kitüntetések alapításáról, adományozásáról
• 2/2010.(I.10.) rendelet a szociális ellátások rendjéről – mód.: 4/2009.(IV.25.) rendelet
• 3/2010.(II.10.) rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról – mód.: 11/2006.(IX.13.) rendelet
• 4/2010.(II.10.) rendelet Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
• 5/2010.(II.10.) rendelet címek adományozásáról
• 6/2010.(II.10.) rendelet az étkezési térítési díjak beszedéséről – mód.: 3/2009.(IV.1.) rendelet
• 7/2010.(II.10.) rendelet az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről
• 8/2010.(II.10.) rendelet az ebek tartásáról - mód.: 10/2003.(V.8.) rendelet
• 9/2010.(IX.20.) rendelet Csörög Község Önkormányzat 2010. évi költségvetése – mód.: 7/2010.(II.10.) rendelet
• 10/2010.(IX.20.) rendelet Csörög Község Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről  - mód.: 7/2010.(II.10.) rendelet
• 11/2010.(X.12.) rendelet Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról
• 12/2010.(X.20.) rendelet a települési képviselő, valamint a polgármester és alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről – mód.: 4/2006,(III.3.) rendelet
• 13/2010.(XI.17.) rendelet Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról

2011. év

• 1/2011. (II.15.) rendelet Csörög Község Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatáról
• 2/2011.(II.15.) rendelet  az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről
• 3/2011.(III.20.) rendelet az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
• 4/2011.(III.20.) rendelet az önkormányzat 2011. évi költségvetésének módosításáról
• 5/2011.(IV.28.) rendelet az önkormányzat 2010. évi költségvetési végrehajtásáról * zárszámadás -
• 6/2011. (IV.28.) rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról
• 7/2011.(IV.28.) rendelet  a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjáról
• 8/2011.(IV.28.) rendelet a gyermekvédelem helyi szabályairól

( a módosított 11/2006.(IX.13.) rendelet módosítása)

                                                                                              5. számú függelék

                   Költségvetést érintő határidők

Költségvetési koncepció:

A képviselő-testület elé történő beterjesztésre vonatkozóan az államháztartási törvény előírja a határidőt, amely november 30-ai, a parlamenti és az önkormányzati képviselőválasztás évében december 15-e.

Költségvetési rendelet-tervezet benyújtására megjelölt határidő, a tárgyév február 15, amennyiben a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor.

Költségvetési beszámolók.

Az önkormányzatnak és intézményeinek a költségvetési és első félévéről június 30-ai fordulónappal július 31-éig féléves költségvetési beszámolót, a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal február 28-áig éves költségvetési beszámolót kell készítenie.

Időközi költségvetési jelentés, mérlegjelentés

A helyi önkormányzatoknak – a költségvetési szerveire  is kiterjedően – időközi költségvetési jelentést kell készíteni az államháztartásért felelő miniszter rendeletében meghatározott adattartalommal az alábbi időszakra:

• a tárgyév I-III.. hónapjáról április 20-áig
• az I-VI. hónapjáról július 20-áig
• az I-IX. hónapjáról október 20-áig
• az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő január 20-áig.

Mérlegjelentés:

A költségvetési szerv eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévenkénti időközi mérlegjelentést köteles készíteni az alábbi időszakra:

• a tárgyév I-III.. hónapjáról április 25-éig
• az I-VI. hónapjáról július 25-éig
• az I-IX. hónapjáról október 25-éig
• az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő január 25-éig.

Előirányzat lemondás benyújtásának határideje:

a)  április 30-a

b)  július 31.-e

c)  október 15.-e

Pótlólagos igénylés határideje július 31.-e

                                                                                                                                    6. számú függelék

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testülete

2010 – 2014 évekre szóló gazdasági programja (ciklusprogram)

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének fő feladata a településen az elmúlt évtizedek elmaradásainak pótlása. Ennek érdekében a képviselő-testület célja, hogy minden intézkedésével a helyi közakaratot és a falu egészének érdekét szolgálja. A településen ellátandó kötelező feladatok mellett vállalt feladatokat is fel kell vállalni, mely a közösség érdekeit szolgálja. A fentieket alapul véve a képviselő-testület felkészülten, lelkiismeretesen és igazságosan kell, hogy felvállalja a helyi közügyeket és közszolgáltatásokat.

Fejlesztési elképzeléseink megvalósításának alapvető feltétele az engedélyes tervek megléte és az anyagi erőforrások megteremtése.

Engedélyes tervek nélkül nem valósíthatóak meg a beruházások és nem tudjuk kihasználni a pályázati lehetőségeket sem. A felszíni vízelvezetés terve elkészült a község belterületi csapadékvíz elvezetése I. ütem című pályázaton nyertünk. A munkák beindítására a közbeszerzési eljárás lefolytatása után kerül sor.

 Engedélyes terveket kell készíttetnünk a szilárd burkolatú úthálózat, köztemető és első ütemben 4 osztályos általános iskola vonatkozásában. 2011-ben elfogadásra és jogerősítésre került  településünk Településszerkezeti Terve, Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata. Ezáltal megnyílik a lehetőség a községnek jövedelmet, az itt lakóknak munkahelyeket teremtő vállalkozások betelepülésére.

Csörög község saját, beruházásokra fordítható pénzeszközzel jelenleg nem rendelkezik. Bevételre tehetünk szert a Kecskerágóban található, Rendezési Tervükben gazdasági övezetként jelölt, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításával.  Szakértővel meg kell vizsgáltatnunk, hogy a területünkön lévő termálvíz gazdaságosan felhozható-e és tervezhető-e erre építve idegenforgalmi vagy gazdasági tevékenység.

Községünk hosszú távú fejlődése érdekében jelentős lépést tehetnénk a Holló Kúria megvásárlásával. Amellett, hogy az épület helyet adhatna számos közösségi tevékenységnek, egyes részeinek hasznosításával növelhető lenne a község saját bevétele. Csörög nem rendelkezik túl sok ehhez hasonló értékkel. Nem szabadna hagynunk, hogy a lerombolt, vasúttörténeti nevezetességnek számító MÁV állomás sorsára jusson.

Felül kell vizsgálnunk oktatási szerződéseinket. Jelenleg majdnem kétszer annyi gyermekünk jár váci iskolákba, mint Sződre. Tárgyalásokat kell kezdeményezni Vác Város Önkormányzatával társulási megállapodás megkötésére, illetve az iskolára vonatkozóan tagintézményként való működtetésének megvizsgálására vonatkozóan. Az erre kapható normatív támogatással jelentősen csökkenthetőek a kiadásainkat. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy  iskolabusz járatot hogyan indíthatunk Vácra.

Saját bevételek teremtésén és a pályázati lehetőségek maximális kihasználásán túl, szükség esetén érdemes megvizsgálni fejlesztési hitel igénybevételének lehetőségét is.

A következő 4 év legfontosabb feladatai: 

Az infrastruktúra fejlesztése:

1. A bel- és csapadékvíz elvezetés megoldása.
2. Szilárd burkolatú utak építésének megkezdése.
3. Köztemető létrehozása
4. Pályázati lehetőségek függvényében, az iskola első ütemének megvalósítása.
5. A vasútállomáson esőbeálló létesítésének támogatása.
6. A kecskerágói ingatlanok tulajdonosainak együttműködése esetén az ivóvíz-ellátás lehetőségének megteremtése.
7. Holló kúria megvásárlása.

Oktatás:

1. Az óvodai létszám feltöltése a maximális kihasználtsági szintre.
2. Takarékos gazdálkodással, a galéria hasznosításával a gazdaságos működtetés megvalósítása.
3. Az iskolás gyerekek oktatásának költségtakarékosabb megoldása.
4. Iskolabusz járat megszervezése Vácra.
5. Az eddig is működő ösztöndíjak fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

Szociális ellátás:

1. A már kiépült szociális ellátórendszer további működtetése.
2. Az időskorúak és önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok támogatása.
3. Részvétel a képzettség megszerzését és munkába állást segítő programokban.
4. Közmunka programok folyamatos szervezése.

Közbiztonság, bűnmegelőzés:

1. A társhatóságokkal és társadalmi szervezetekkel együttműködve, átfogó bűnmegelőzési terv kidolgozása és megvalósítása.
2. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése és megállapodás alapján csatlakoztatása valamely, már működő figyelőrendszerhez.

Terveink végrehajtása természetesen nagy mértékben függ a gazdasági környezettől, a pályázati lehetőségektől, és attól is, mennyire lesz kedvező beadott pályázataink elbírálása. De nem kizárólag ezen múlik. Közösen, a feladatok megoldásán együtt gondolkodva és dolgozva, az adódó lehetőségek kihasználására koncentrálva ez a program végrehajtható.

 A gazdasági program megvalósításának forrásai

• Központi költségvetési támogatás.
• Saját bevétel, adók, bérleti díjak stb.
• Esetleges ingatlanértékesítésből származó bevétel.
• Pályázati támogatások.