Csörög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet célja Csörög község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Csörög község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Csörög község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § E rendelet hatálya Csörög teljes közigazgatási területére terjed ki.

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; (Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.)
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – reklámhordozónak nem minősülő hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt; 

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Csörög község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét ezen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a) hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által, vagy

c) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által

írásban Csörög Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét/megnevezését;

b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körül határolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat.

(4) A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az előterjesztés melléklete az értékvizsgálat.

3. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

6. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) Csörög Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),

h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből

3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg, a tulajdonos beleegyezésével.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények

9. § A helyi területi védelem (a továbbiakban: területi védelem) Csörög 1.a mellékletben meghatározott területeire irányul.

6. Az egyedi védelem meghatározása

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények

11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési-bontási tevékenység, rendeltetés megváltoztatása, állapot fenntartása, fennmaradása végezhető vagy történhet, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

a) a védelem alapját jelentő építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását;

b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;

c) az egyedi védett zöldfelületi elem állományának, jellegzetességének megtartását.

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

(3) Az egyedi védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt, elemet tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken és a telekhatártól számított 25 méteren belül reklám, reklámhordozó nem helyezhető el, kivéve a közművelődési célú hirdetőoszlopot. A telekhatártól számított 25 méter távolságon kívül reklám, reklámhordozó abban az esetben helyezhető el, ha ez a védelem alatt álló érték méltó településképi megjelenését nem befolyásolja.

(4) Az egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán, építményen önálló hirdető-berendezés nem helyezhető el, de az épületben működő funkcióról a homlokzati felület legfeljebb 15 %-án elhelyezett cégéren, illetve hirdetőtáblán adható tájékoztatás.

(5) Az egyedi védett építményen új parapet-konvektor egyáltalán nem, klímaberendezés kültéri egysége csak a látványt, védendő értéket nem zavaró módon telepítetten helyezhető el.

(6) Az egyedi védett építményen csak a látványt zavaróan nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el takartan, közterületről nem látható módon.

8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;

b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a rendeltetése, használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: TSZM) a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Csörög község TSZM területeinek elnevezése a 2. melléklettel összhangban az alábbi:

a) Kertvárosias,

b) Kereskedelmi, szolgáltató,

c)Külterület: kertes mezőgazdasági terület, erdő terület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási területek összessége.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. Egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. § (1) A Kertvárosias TSZM területen a helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) lakóterületként meghatározott területen lakóépület legfeljebb pince + földszint + tetőtér szintszámmal alakítható ki, Településközpont vegyes területen lakóépület legfeljebb földszint + 1 emeletes + tetőtér szintszámmal alakítható ki.

(2) Utcai homlokzaton épületen kívüli szerelt kémény nem építhető.

10.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények

15. § (1) A homlokzat anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken a homlokzat színezése során

a) a fehér, a halvány színek (zöld, barna és sárga) és ezek árnyalatai és a föld színek és a szürke pasztell árnyalatai alkalmazhatók;

b) nem alkalmazható a fekete, a lila, az élénk vagy rikító kék, piros és narancsszín.

(2) A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(3) A községben lakóterületen kizárólag magas tetős épület építhető, melynek hajlásszöge 25° és 45° közötti lehet.

(4) Kerítés legalább 60%-ban áttört kialakítással létesíthető, melynek lábazata sehol sem haladhatja meg a terepszintjétől mért 60 cm-t. Saroktelek utcai kerítésének engedélyezésekor biztosítani kell a balesetek megelőzése érdekében az átláthatóságot.

(5) Legfeljebb 2000 m2 teleknagyságig a telek kerítésén vagy az épületen összesen egy, legfeljebb 1,0 m2-es és csak az adott ingatlanon folytatott tevékenységet bemutató egyedi tájékoztató tábla helyezhető el.

(6) 2000 m2 fölötti telek kerítésén vagy épületén csak olyan, az adott ingatlanon folytatott tevékenységet bemutató egyedi tájékoztató tábla helyezhető el, amelynek nagysága meghaladhatja az 1,0 m2-t.

(6) A parkolókat fásítottan kell kialakítani, min. 4 parkolóhelyenként 1 db közepes vagy nagy lombkoronát nevelő lombos fa ültetésével.

(7) A beépítésre szánt területeken a telekhatártól számított legkisebb ültetési távolság

a)        3,0 m-nél magasabbra növő fa vagy cserje (sövény) esetén 3,0 méter,

b)        3,0 méternél magasabbra nem növő fa vagy cserje esetében 0,5 méter.

11.Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vagy ezek területrészeire vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) A Kertvárosias TSZM területen tetőfelépítmény

1. csak erkély, terasz, nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető;
2. hossza a hozzá tartozó homlokzat hosszának legfeljebb 50%-a lehet;
3. egy épületen csak egyféle formai megjelenéssel építhető;
4. erkély és eresz kivételével egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál;
5. tetőfedésre csak kiselemes + műemlékpala megjelenésű fedés használható a téglaszíntől a barnáig terjedő színskálán, valamint szürke, antracit és zöld színben.

(2) Homlokzaton fémlemez vagy műanyag burkolat nem használható.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató TSZM területen a HÉSZ – ben Gksz-m1, a Gksz-m2, a Gksz-1, Gksz-2, Gip-m1 jelű építési övezetekben a legkisebb zöldfelületi mérték tekintetében a zöldfelületet 3 szintes (gyep, cserje, lombkoronaszinten zárt, vagy félig zárt növényállomány) összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.

(4) Külterület TSZM területen, erdőterületen növénytelepítés csak őshonos, a természeti adottságoknak megfelelő, tájba illeszkedő növényhasználattal történhet.

(5) A külterületeken a kisvízfolyásokat és dűlőutakat kísérő fasorok, tájfásítás elemeinek megőrzésén túl gondoskodni kell a közutak, dűlőutak mentén létesítendő fasorok telepítéséről és fenntartásáról.

12.Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

17. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a Külterület TSZM területek, helyi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

 (2) A Kertvárosias TSZM területen a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

 (3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

 (4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max. 15^o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

 (5) Belterület már beépített területén, valamint külterület a HÉSZ beépítésre szánt területként meghatározott területén, szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el a Külterület TSZM területen. ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

 (6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési

 (7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

 (9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

1. műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
2. műemléki környezet területén,
3. helyi védelemmel érintett telken,
4. helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

13.A közterületekre, közterületi zöldfelületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények

18. § (1) A településen fásítás a 3. mellékletben meghatározott – őshonos - fafajokkal végezhető. A növényalkalmazás során az ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepítendők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A zöldterületen háromszintes növényállományt kell kialakítani (gyep, cserje, lombhullató fa). A fásítottság mértéke minimálisan 1 db lombos fa/zöldfelület 100 m2.

(3) Közparkot közterület-alakítási terv alapján lehet létesíteni, átépíteni, felújítani.

(4) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.

(5) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(6) Közterületi utcabútorok esetében a településen egységes kialakítás javasolt, a településképi arculati kézikönyvben meghatározott ajánlások alapján valósítható meg új utcabútor típus és rendszer.

14. A reklámhordozókra és tájékoztató berendezésekre és kirakatokra, kirakatszekrényekre vonatkozó követelmények

19. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

15.Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken

20. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklám hordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt terület felhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklám hordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával településközponti vegyes terület felhasználású területeken lehet.

 (3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés helyi védelem alatt álló területen, építményen.

16. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben

21. § (1) Csörög szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17.Szakmai konzultáció

22. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint - a polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen.

5. A polgármester vagy a főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja. A konzultációról emlékeztető készül.

18.Településképi véleményezési eljárás

23. § A jelen rendelet előírásai szerint Csörög község közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

19.A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

24.§ A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr.-ben foglalt általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

20.A bejelentési eljárás részletes szabályai

25.§ (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

21.A településképi kötelezés

26. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi bejelentési kötelezettség

1. elmulasztása,
2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása

esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

(3) A kötelezési eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a településkép védelmére és a közigazgatási eljárásra irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22.Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2017.december 31-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

                                      Hegedűsné Kripák Ildikó                                  Chrobák Zoltánné dr.

                                                polgármester                                                       jegyző