Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete Csörög Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 08. 01Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete Csörög Község helyi építési szabályzatáról
Csörög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése alapján a 11. melléklete szerinti véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A helyi építési szabályzat hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet hatálya Csörög község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet rendelkezései és az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, továbbá eltérésekkel együtt lehet.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, illetve területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 150 m2-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett;
b) főépület: épületnek minősülő főépítmény;
c) kialakult állapotú építési telek: az e rendelet hatálybalépése előtt építési engedély, vagy az egyszerű bejelentés szabályai szerint beépített építési telek;
d) melléképület: épületnek minősülő melléképítmény:
da) járműtároló,
db) háztartással kapcsolatos barkácsműhely, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmény,
dc) gazdasági tevékenységet szolgáló tároló,
dd) műterem és
de) kazánház.
3. Közterület és magánút kialakítása
3. § (1) Újonnan kialakításra kerülő közút mentén legalább egyoldali fasor telepítendő.
(2) Közterület alakítása során a meglévő növényzetet adottságnak kell tekinteni.
(3) A területek feltárására magánút
a) beépítésre nem szánt területen
aa) maximum 3 telek esetén legalább 6 méter,
ab) maximum 9 telek esetén legalább 8 méter,
ac) 9-nél több telek esetén legalább 12 méter,
b) beépítésre szánt területen
ba) maximum 2 telek esetén legalább 8 méter,
bb) maximum 6 telek esetén legalább 12 méter,
bc) 6-nál több telek esetén legalább 14 méter
szélesség biztosításával létesíthető.
4. A táj és a természeti környezet védelme
4. § (1) Az 1. melléklet szerinti Szabályozási Terven „Telken belül zöldfelületként kialakítandó terület” jelöléssel ellátott terület 90%-án háromszintes növényállományt kell kialakítani és fenntartani.
(2) Tájképvédelmi területen szélerőmű – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélkereket is beleértve – nem helyezhető el.
(3) A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű
a) a község belterületén és az azt övező 300 m széles területen belül legfeljebb 10 m teljes magassággal,
b) az a) pont szerinti területen kívül magassági korlátozás nélkül
e rendelet rendelkezései figyelembevételével helyezhető el.
5. Környezetvédelem
5. § (1) Az egyes övezetekben és építési övezetekben az üzemi és szabadidős létesítménytől az építési kivitelezési tevékenységből és a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg. A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik az e rendelet szerinti övezeti, építési övezeti besorolással. A 18. § szerinti különleges övezetek zaj terhelési határértékei szempontjából a gazdasági területtel megegyező kategóriába tartoznak.
(2) Az közigazgatási területen véglegesen nem helyezhető el veszélyes hulladék.
(3) A község területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos önkormányzati rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.
(4) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.
(5) Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.
(6) A talajt- és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak a magasabb szintű jogszabályi előírásoknak megfelelő, műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.
(7) A biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területeket a 2. melléklet tartalmazza.
6. Veszélyeztetett és védő területek
6. § (1) A Vg jelű vízgazdálkodási terület övezetbe tartozó csatornák, tavak és víztározók partvonalától számított
a) 30 méteren belül a szennyvízszikkasztás, trágyatárolás – minden oldalon zárt tárolóban való trágyaelhelyezés kivételével – tilos;
b) 100 méteren belül nem helyezhető el olyan bűz kibocsátásával járó tevékenység építménye, amely környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles.
(2) A belterületen és 500 méteres körzetében nem helyezhető el olyan bűz kibocsátásával járó tevékenység építménye, amely környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles.
(3) A védőterület, védőtávolság, védősáv jellel lehatárolt területeken belül a külön jogszabály szerinti korlátozások, előírások érvényesek.
(4) Bármely védőterületet igénylő új létesítmény elhelyezése során a védőzónát saját telken belül kell biztosítani.
7. Közművesítettség
7. § (1) Belterületen lévő építési telken
a) teljes közművesítettséget kell biztosítani, amennyiben az építési telek gyűjtőcsatornára csatlakoztatható,
b) részleges közművesítettséget kell biztosítani, amennyiben az építési telek gyűjtőcsatornára nem csatlakoztatható, mely esetben zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
(2) Külterületen lévő építési telekre és telekre a hiányos közművesítettség előírásai vonatkoznak az alábbi kiegészítésekkel:
a) villamos-energia közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha a szükséges kapacitás a hálózatról vételezhető, egyébként alternatív energiaforrás is alkalmazható,
b) ivóvíz közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 100 méteren belül lehetséges, egyébként egyedi megoldás is alkalmazható,
c) közüzemi szennyvízelvezetése, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó,
d) közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli elszikkasztás is alkalmazható.
(3) A gazdasági területek övezeteiben a burkolt felületeket szikkasztásra alkalmas módon kell kialakítani. Hézagosan zárt burkolat alkalmazásával vagy technológiai akadály esetén szikkasztó rendszert kell kiépíteni a csapadékvíz beszivárogtatására.
(4) A belterületi csapadékvíz csatornákat szikkasztásra alkalmas burkolatokkal kell ellátni.
8. Az építés általános szabályai
8. § (1) Az egyes építési övezetek, illetve övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet, az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések körét a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Új építmény építésekor vagy meglévő építmény bővítésekor a 3. mellékletben meghatározott szabályozási határértékeknek külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(3) Kialakult állapotú építési telken álló épület bővítésekor az előkert legkisebb mérete – a II. Fejezetben meghatározottaktól eltérően – az épület közterület felé eső homlokzata és a közterületi telekhatár közötti távolság.
(4) A kialakítható telek legkisebb területére, szélességére és mélységére vonatkozó előírás csak telekalakítás során kötelező. A beépítésre szánt területen, építési övezetben már kialakult telek, amely nem áll építési tilalom alatt, a méretétől függetlenül beépíthető, ha egyéb építési szabályok teljesülnek. Nem kell betartani a kialakítható telek legkisebb területére, szélességére és mélységére vonatkozó előírást a közmű műtárgyak, vagy utak elhelyezésére szolgáló telkek esetében.
(5) Szabályozási vonallal vagy övezethatárral metszett telek vagy építési telek szabályozási terv szerinti kialakítása akkor is megengedett, ha az így létrejövő telek vagy építési telek területe és alakja az övezetben vagy építési övezetben előírt méreteknek nem felel meg.
(6) Telken vagy építési telken jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható akkor is, ha az (5) bekezdés szerinti telekalakítás után az építési övezetben, vagy övezetben megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladja.
(7) Állattartó épületet és trágyatárolót lakóépülettől legalább 10 méter távolságban szabad építeni. Állattartási épület kifutóját, amennyiben a szomszédos telekhatáron épül, zárt fallal kell körül-venni.
(8) Nyúlványos (nyeles) telek kizárólag meglévő zárvány telek feltárására alakítható ki, teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 5,0 méternél. Meglévő nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki. Úszótelek kialakítása nem megengedett.
Beépítésre szánt területek
9. Kertvárosias lakóterület
9. § (1) A kertvárosias lakóterületek építési övezetei: Lke-1, Lke-2.
(2) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület építési övezetek területén a 8. § (3) bekezdés figyelembevételével
a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 3 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(3) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület építési övezetek területén telkenként egy főépület és egy melléképület építhető. Melléképület főépület nélkül nem építhető. A melléképület területe nem lehet nagyobb a főépületénél.
10. Településközpont terület
10. § (1) A településközpont terület építési övezetei: Vt-1, Vt-2.
(2) A Vt jelű településközpont terület építési övezetek területén
a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 3 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(3) A Vt jelű településközpont terület építési övezetek területén telkenként több főépület építhető.
11. Kereskedelmi, szolgáltató terület
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetei: Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-3, Gksz-4.
(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában
a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 5 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.
(3) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén telkenként több főépület építhető.
(4) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el a 4. melléklet szerinti fő rendeltetésű épületen belül úgy, hogy annak alapterülete nem haladhatja meg a telken lévő épületek összes szintterületének 20%-át.
12. Egyéb ipari gazdasági terület
12. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület építési övezetei: Gipe-1.
(2) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezet területén
a) az előkert mérete 12 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 10 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.
(3) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezet területén telkenként több főépület építhető.
(4) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy szolgálati lakás helyezhető el a 4. melléklet szerinti fő rendeltetésű épületen belül úgy, hogy annak alapterülete nem haladhatja meg a telken lévő épületek összes szintterületének 20%-át.
Beépítésre nem szánt területek
13. Közlekedési terület
13. § (1) A közlekedési terület övezetei: KÖu-1, KÖu-2, KÖu-k, KÖe-1.
(2) A KÖu jelű közúti közlekedési területek az utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.
(3) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezetében az útpálya, annak alépítménye, a padka, a vízelvezetés, a zöldsáv, a közművek, a járda és a biztonsági távolságok helyigényét biztosítani kell
(4) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezeteiben közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(5) A KÖe jelű egyéb közlekedési terület a vasúti közlekedés műtárgyainak, a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
14. Zöldterület
14. § (1) A zöldterület övezetei: Zkk-1.
(2) A Zkk jelű közkertek területén elhelyezhető a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését szolgáló építmény, közmű műtárgy, kiszolgáló út és tó.
15. Erdőterület
15. § (1) Az erdőterület övezetei: Ev-1, Er-1, Ee-1.
(2) Az Ev jelű védelmi célú, az Er jelű rekreációs célú és az Ee jelű egyéb erdő övezetek telkei a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
16. Mezőgazdasági terület
16. § (1) A mezőgazdasági terület övezetei: Má-1, Mt-1, Mk-1.
(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezetében lakóépület vagy lakás csak 6000 m2 telekméret felett helyezhető el. A lakóépület, vagy lakás bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti beépítési mérték felét.
(3) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület ökológiai hálózat által érintett területén épületet elhelyezni nem lehet.
(4) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezet területén
a) az előkert mérete 12 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 10 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.
(5) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében csak a legeltetéses állattartáshoz szükséges, tájba illő építmény helyezhető el.
(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezet területén
a) az előkert mérete 3 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 3 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(7) A mezőgazdasági területek övezeteiben tanya nem létesíthető.
17. Vízgazdálkodási terület
17. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetei: Vg-1, Vg-2.
(2) A Vg jelű vízgazdálkodási terület övezetei a vízgazdálkodási csatornák, valamint az állóvizek területét foglalja magába.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
18. Természetközeli terület
18. § (1) A természetközeli terület övezetei: Tk-1.
(2) A Tk jelű természetközeli területeken kizárólag az ismeretterjesztést és a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.
19. Különleges beépítésre nem szánt terület
19. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetei: Kb-T-1, Kb-Rek-1, Kb-Sp-1, Kb-Log-1, Kb-Log-2.
(2) A Kb-T jelű temető terület a település temetkezés céljára kijelölt része.
(3) A Kb-Rek jelű rekreációs terület a lakosság szabadban való aktív pihenését és az idegenforgalmat szolgáló terület.
(4) A Kb-Sp jelű sportterület a lakosság sportolását és az idegenforgalmat szolgáló terület.
(5) A Kb-Log jelű logisztikai terület a raktározási, termelő és logisztikai tevékenységi célú, továbbá szolgáltató rendeltetésű építmények, valamint egyéb kiegészítő és ezeket kiszolgáló tevékenységek folytatására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(6) Különleges beépítésre nem szánt területen épületet elhelyezni a telekhatártól legalább 10 méterre lehet.
20. Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
21. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének Csörög Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelete.
|
Szorcsik József |
Kiskuti Petra |