Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

Hatályos: 2025. 03. 01

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a távhőszolgáltatásról

2025.03.01.

Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2)–(4) bekezdésében és 52. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Pétfürdő nagyközség közigazgatási területén működő, távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező távhőszolgáltatóra (a továbbiakban: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) alapdíj: a távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) folyamatos igénybevételi lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért felhasználástól függetlenül fizetendő éves díj,

aa) fűtési alapdíj: fűtésszolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben meghatározott légtérfogat (légm3) vagy a lekötött teljesítmény (MW) után, a hő felhasználástól függetlenül fizetendő éves díj (Ft/légm3/év; Ft/MW/év),

ab) melegvíz alapdíj: vízfelmelegítési szolgáltatás esetén, a felhasznált melegvíz és a víz felmelegítéséhez szükséges hőfelhasználás mennyiségétől függetlenül a használati melegvíz-vételezési szerződésben meghatározott lakásegyenérték alapján fizetendő éves díj (Ft/LE/év),

b) hődíj: a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 Gigajoul-ra megállapított díj (Ft/GJ),

c) költségmegosztás: a fűtésre, valamint a használati melegvíz készítéshez felhasznált hőmennyiség és annak díja épületrészenkénti megosztása céljára a felhasználó által elfogadott eszköz (mérőkészülék vagy költségmegosztó készülék) vagy módszer,

d) mellékmérő: szolgáltatói vagy felhasználói tulajdonban lévő hitelesített mérőeszköz, amely megállapodás alapján meghatározza az összfogyasztáson belüli részfogyasztást, költségosztást,

e) mérés: a távhő szempontjából mérésnek tekintendő az érvényes EU-MID hitelesítéssel rendelkező vagy a mérésügyi hatóság által hitelesített, szabványos mérőeszközzel, a mérésügyről szóló jogszabály szerinti pontossággal mért, a műszer kijelzőjén SI mértékegységben megjelenő mennyiség.

II. Fejezet

A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályai

3. A szolgáltatás követelményei

3. § (1) A távhőszolgáltató – a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletében megállapított Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ) 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával – a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérséklet-változásának (menetrendnek) megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van és a hőközpont vagy a felhasználói vezetékhálózat meglévő kialakítása miatt pótvíz biztosítása más módon nem lehetséges, a szolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.

4. § A távhőszolgáltató TKSZ 2.1.7. pontjában meghatározott fűtési időszak alatt - az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja között - köteles rendelkezésre állni a felhasználói igények kielégítésére.

5. § (1) Szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén, ha a hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, a távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, az annak változtatására, a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.

(2) Szolgáltatói hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a társasházi vagy lakásszövetkezeti közös képviselő útján rendelkezhetnek.

6. § (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét írásban nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség és a felhasználók egyhangú megállapodásra nem jutnak és erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a (2)–(6) bekezdés szerint szolgáltat.

(2) A távhőszolgáltató

a) fűtési célú távhőszolgáltatást az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti,

b) a felhasználó írásbeli megrendelése esetén a szeptember 15. és október 15. közötti, valamint az április 15. és május 15. közötti időszakokban is köteles a fűtési célú hőszolgáltatást biztosítani,

c) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, ami az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett

a) lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan + 22°C,

b) a lakószobának nem minősülő, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan a szabványban rögzített tervezői előírásokban meghatározott belső hőmérséklet

eléréséhez szükséges.

(4) A (2) bekezdés c) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a kifolyóknál mérve, legalább + 40°C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.

(5) A (4) pontban meghatározott kifolyóknál mért legalább + 40°C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséért a távhőszolgáltató nem felel, ha a felhasználó használati melegvíz cirkulációs hálózatot nem épített ki, vagy nem megfelelően üzemelteti.

(6) A fűtési időszakon belül hőközpontonként a társasházi vagy lakásszövetkezeti közös képviselő által megadott igények szerint kell fűteni vagy a fűtés szolgáltatást szüneteltetni. Ha a társasházi vagy lakásszövetkezeti közös képviselő az alábbiakkal ellentétes kérést nem jelent be, akkor a távhőszolgáltató köteles fűteni, ha az átlagos napi középhőmérséklet három napon keresztül 12 °C-ot vagy egy napon keresztül 10 °C-ot nem éri el. Köteles a fűtésszolgáltatást leállítani, ha a napi átlaghőmérséklet három napon keresztül 12 °C-ot vagy egy napon keresztül 15 °C-ot meghaladja. A fűtésszolgáltatás elindításánál vagy leállításánál az időjárás előrejelzési adatokat is figyelembe lehet venni.

4. A közszolgáltatási szerződés

7. § A szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

5. A bekapcsolás

8. § (1) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit (integrátor, vízmérő és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel láthatja el.

(2) A mérőműszerek szükséges adatainak feltüntetésével a távhőszolgáltató üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani.

(3) Az (1)–(2) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire, melegvízmérőire is vonatkozik.

6. Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása

9. § (1) A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont fenntartása és üzemeltetése, más megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti, és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

10. § (1) A felhasználónak a távhővel ellátott felhasználási helyen a felhasználói berendezések átalakításához szükséges előzetes távhőszolgáltatói hozzájárulást írásban kell kérni.

(2) A távhőszolgáltató hozzájárulását abban az esetben is meg kell kérni, ha a felhasználó, díjfizető olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, vagy a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(3) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(4) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, vagy hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

7. A közszolgáltatási szerződés felmondása

11. § (1) A közszolgáltatási szerződést a felhasználási hely egészére kiterjedően lehet felmondani. A felhasználási helyen a távhő igénybevételi lehetőségének végleges megszüntetése szükséges, továbbá ezzel egyidejűleg a korábbi fűtési célú távhőellátással azonos komfortfokozatot biztosító hőellátást kell megvalósítani.

(2) A felhasználó a közszolgáltatási szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van, a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) A távhőszolgáltató tulajdonát képező hőközpontban a felmondás miatt szükséges munkálatokat a felhasználó költségére csak a távhőszolgáltató vagy megbízottja végezheti el.

12. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közszolgáltatási szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közszolgáltatási szerződés módosítására is irányadóak.

(2) A közszolgáltatási szerződés módosítását az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen, írásban igényelheti a távhőszolgáltatónál. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról az igénybejelentőt írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni.

(3) Az igénybejelentő köteles biztosítani a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

(4) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény - más megállapodás hiányában - az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

(5) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. A megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére csak a távhőszolgáltató vagy megbízottja végezheti el.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is – érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. A tervnek ki kell terjednie a hőközponti hőátadó szabályozó és nyomásfokozó berendezésekre a primer és szekunder csőhálózatok átmérőjére. A használati melegvízről történő leválás esetén különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a megmaradó hálózaton holt vezetékszakaszok ne maradjanak. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A terv módosítása a felhasználó feladata.

(7) Az (5) bekezdés szerinti munkálatok befejezését felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül köteles a munkaterv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(8) A felhasználó, díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó a közszolgáltatási szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

13. § A távfűtési rendszerről leválni a leválással kapcsolatos előírások maradéktalan betartása mellett a 20. § (2) bekezdés szerinti karbantartási időszakban lehet.

8. Szerződésszegés

14. § (1) Ha a lakossági felhasználóval vagy az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, valamint szociális alapszolgáltatást ellátó egyéb felhasználóval szemben a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)-e) pontja szerinti szerződésszegés miatt a távhőszolgáltatás felfüggeszthető lenne, a távhőszolgáltató csökkentett szolgáltatásként a felhasználási hely közszolgáltatási szerződés szerinti fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiség legalább 50 %-át köteles biztosítani. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben felfüggeszthető

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közszolgáltatási szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.

(3) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az (1) bekezdés szerinti csökkentett szolgáltatást az épületrészben teszik lehetővé akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(4) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére, vagy az (1) és (3) bekezdés szerinti csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

III. Fejezet

Hőmennyiség mérés helye és az új vagy növekvő távhőigény teljesítésével kapcsolatos szabályok

9. Hőmennyiség mérés helye, mérés technológiai helye

15. § (1) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye:

a) a felhasználói hőközpont primer hőfogadó egysége. Amennyiben a távhőszolgáltató használati melegvíz-szolgáltatást is nyújt, úgy az elszámolómérő a primer főmérő és a használati melegvíz-szolgáltatás hőfelhasználását a fűtési ágba beszerelt almérővel képzett különbség vagy a használati melegvíz ágba beépített almérőn leolvasott érték alapján kell meghatározni. Új hőközpont létesítése esetén a fűtési ágba szerelt almérő a preferált.

b) a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége.

(2) A hőközpontokban a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.

(3) A hőfogadó állomáson a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.

(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt, használati melegvízmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását, használati melegvíz fogyasztását mérje.

(5) A távhőszolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a külön köteles meghatározni és számlázni.

(6) Az elszámolási hőmennyiségmérők és a szolgáltató tulajdonában lévő költségosztó hőmennyiségmérők helyének felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

16. § (1) Új felhasználó távhőszolgáltatáshoz (távfűtés és használati melegvíz, vagy csak használati melegvíz) való csatlakozása esetén felhasználói hőközpontot kell létesíteni a mérés helyétől függetlenül.

(2) A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a hőmennyiségmérő vagy költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

17. §1 A Tszt. 48. § (2) bekezdésében szabályozott kötelezettség a távhőszolgáltatót a tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén terheli. A hőmennyiség felhasználónkénti szabályozásának és mérésének feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével kell megteremteni. A Pétfürdő Nagyközség Képviselő-testülete – a pénzügyi források megjelölésével - a tárgyi év január 31-ig határozatban dönt a megvalósítandó felhasználói hőközpontok helyéről és a megvalósítás költségkeretéről.

9/A.2 A fűtési költségmegosztó felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági egyedi szempontjai és ütemezése

17/A. § (1) A Vhr. 8. mellékletének 6. sorában meghatározott „Megtakarítási arány (E)” értéke Pétfürdő területén 0,15.

(2) A Vhr. 8. melléklet szerinti költséghatékonysági vizsgálat során a beruházás bruttó költségei között minden esetben figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóságának kialakításával kapcsolatos költségeket is, beleértve a termosztatikus radiátorszelepekkel történő felszerelés beszerzési és felszerelési költségeit.

(3) A tulajdonosi közösség képviselőjének vagy a megbízottjának a távhőszolgáltató felé 2025. december 31-ig kell nyilatkoznia a Vhr. 8. melléklete alapján elvégzett költséghatékonysági vizsgálat elvégéséről, továbbá annak eredményéről.

(4) A (3) bekezdés szerint hozzá megküldött nyilatkozatok másolatát a távhőszolgáltató legkésőbb 2026. december 31-ig megküldi a jegyzőnek.

(5) A távhőszolgáltatással ellátott lakóépületeknek és vegyes célra használt épületeknek a Tszt. 43. § (5b) bekezdés szerinti kötelezettséget (fűtési költségmegosztó felszerelése) 2027. január 1-ig kell teljesítenie.

17/B. § Az újonnan csatlakozni vagy visszatérni kívánó épületek esetében az épületrészenkénti (lakásonkénti) hiteles fűtési hőfogyasztás-mérők vagy költségmegosztó készülék és használati melegvíz-mérők alkalmazása kötelező és csak távolról leolvasható eszközök használhatók,

a) minden esetben, ha a csatlakozás új épületben kerül megvalósításra,

b) meglévő épület vonatkozásában abban az esetben, ha az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag megvalósítható és költséghatékony.

10. Előzetes tájékoztatás kérés, igénybejelentés,

18. § (1) Új vagy növekvő távhőigény esetén az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

(2) A távhőszolgáltatásra, vagy a többletteljesítményre vonatkozó írásban benyújtandó igénybejelentést a TKSZ 4.1. pontja szerinti tartalommal kell az érdekeltnek a távhőszolgáltatóhoz bejelentenie.

11. A távhőszolgáltatás csatlakozási díja

19. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(2) A csatlakozási díj mértéke

a) a felhasználó ellátása érdekében szükséges

aa) bekötővezeték létesítéséhez 150.000 Ft/nyomvonal folyóméter,

ab) szolgáltatói tulajdonú egyéb berendezések létesítéséhez, bővítéséhez 40.000 Ft/kW,

valamint

b) annak a fejlesztési költségnek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos része, amelyet a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőszolgáltató a távhőtermelőnek fizetett.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(4) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, vagy annak összegét mérsékelheti.

IV. Fejezet

A távhőszolgáltatás szüneteltetése és korlátozása

12. A szolgáltatás szüneteltetése

20. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezés szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére jogosult igényelni.

(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, más megállapodás hiányában 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles tájékoztatni, szükség esetén egyeztetni.

(3) A távhőszolgáltató az éves karbantartás időpontjáról és időtartamáról 30 nappal előbb köteles a felhasználókat a távhőszolgáltató honlapján megjelenő és a lépcsőházakban kifüggesztésre kerülő tájékoztatók útján értesíteni.

(4) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást – a rendelkezésre álló eszközök igénybevételével - kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

(5) A (2) bekezdés szerinti karbantartási időszakban a felhasználó által végzett vagy végeztetett karbantartási felújítási munkák esetében a távhőszolgáltató évi egy alkalommal térítésmentesen köteles elvégezni a rendszerek töltését, ürítését.

13. A távhőszolgáltatás korlátozása

21. § (1) A Tszt. 41. §-ában foglalt esetekben a távhőszolgáltató a (2) bekezdésben megállapított sorrendben jogosult a szolgáltatást korlátozni.

(2) A szolgáltatás korlátozásának sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok a következők:

a) 1. fokozat: egyéb felhasználóknál - kivéve a Tszt. szerinti külön kezelt intézményeket - a távhőfelhasználás 50 %-os korlátozása,

b) 2. fokozat: egyéb felhasználók – kivéve a Tszt. szerinti külön kezelt intézményeket – hőközpontjában a vízfelmelegítés-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50 %-os korlátozása,

c) 3. fokozat: a b) pontban foglaltak mellett a Tszt. szerinti külön kezelt intézményeket – kivéve az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézményeket - ellátó hőközpontokban a vízfelmelegítés-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,

d) 4. fokozat: a b) és c) pontban foglaltak mellett a Tszt. szerinti külön kezelt intézmények fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentése,

e) 5. fokozat: a b)–d) pontban foglaltak mellett a lakossági ellátó hőközpontokban a vízfelmelegítés-szolgáltatás célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,

f) 6. fokozat: a b)–e) pontban foglaltak mellett a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20 %-os csökkentése.

(3)3 A korlátozás szükségessé válásakor távhőszolgáltató meghatározza az érvénybe lépő korlátozási fokozatot és az érintett felhasználókat, valamint Pétfürdő Nagyközség Önkormányzatát a korlátozás bevezetéséről, annak okairól, a korlátozás fokozatáról, a korlátozás kezdő időpontjáról haladéktalanul értesíteni. A távhőszolgáltató köteles a korlátozás fokozatát és érintettjeit a helyi elektronikus médiákban is közzétenni.

V. Fejezet

A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, a Tszt. 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételei

14. A távhőszolgáltatási díj

22. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, vagy a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni.

(2) A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez szükséges, továbbá a felhasználói tulajdonban lévő használati melegvíz vezetékhálózat sérülése esetén elfolyt, valamint a használati melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált, távhőszolgáltató által megvásárolt közműves ivóvíz víz-, szennyvíz- és vízterhelési díját.

(3) Szolgáltatói hőközpontok esetében a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a távhőszolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, ez esetben a víz-, szennyvíz- és vízterhelési díjat a távhőszolgáltató jogosult a felhasználónak, díjfizetőnek tovább számláznia a használati melegvíz hődíjfizetésének módja szerint.

(4) Felhasználói hőközpont esetében a felhasználóval, felhasználók közösségével kötött megállapodás alapján

a) amennyiben a vízfelmelegítéshez a közműves ivóvizet a távhőszolgáltató bocsátja a felhasználó rendelkezésére, úgy a (3) bekezdés előírásai irányadóak,

b) amennyiben a közműves ivóvíz megvásárlása az érintett ingatlan(ok) tulajdonosainak feladata, úgy az ezzel kapcsolatos költségek szétosztása és elszámolása is a felhasználói közösséget terheli.

15. Alapdíj

23. § (1) Amennyiben távhőszolgáltatás

a) csak fűtési célú, fűtési alapdíjat,

b) csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, vízfelmelegítési alapdíjat, vagy

c) fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, az a) és b) pontoknak megfelelő együttes alapdíjat

kell fizetni.

(2) Az alapdíj számítási alapja:

a) fűtésszolgáltatás esetén az épületnek, épületrésznek meghatározott légtérfogata (légm3),

b) vízfelmelegítési szolgáltatás esetén a lakossági felhasználó, díjfizető esetén a lakásszáma (1 lakás = 1 lakásegyenérték), a nem lakossági célú felhasználó, díjfizető esetén a lakásegyenérték száma a fűtött légtérfogat 150-ed része egy tizedes pontossággal,

c) nem lakossági célú teljesítménydíjas felhasználó esetén a közszolgáltatási szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítménye (MW), melyet évente egyszer a fűtési szezon végén módosíthat a szerződő fél.

(3) Az alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra (kamraszekrény), valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzóval) tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60%-át kell számításba venni.

(4) A távhőszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken), valamint a közös használatra szolgáló helyiségeken belül az egyes helyiségek ellátottsági különbsége nem vehető figyelembe.

(5) Ha a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik, a díjfizető, vagy a felhasználó az alapdíjat fűtésszolgáltatás esetében a tulajdonában álló épületrész légtérfogata (légm3) után, teljesítménydíjas felhasználó esetében pedig a tulajdonát képező épületrészre légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után fizeti.

(6) A felhasználó, vagy a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapot követő hónapban - annak utolsó munkanapjáig, utólag fizeti a távhőszolgáltatónak.

(7) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat akkor is meg kell fizetnie.

(8) Ha a felhasználó év közben köt, vagy mond fel általános közszolgáltatási szerződést, a szerződéskötés vagy felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.

(9) A felhasználó távfűtésszolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának, használati melegvíz-szolgáltatás esetén a felhasználási hely lakásegyenértékének megfelelő éves alapdíját akkor is köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni, ha távhőt, vagy használati melegvizet nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdése alapján felmondta.

16. Hődíj

24. § A lakossági felhasználó és a lakossági díjfizető által fizetendő távhőszolgáltatási díj, valamint a Tszt. szerinti külön kezelt intézmények által fizetendő hődíj legmagasabb hatósági árát a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.

25. § (1) A hődíj elszámolás alapja az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt hőközpontokban elhelyezett primer összesen visszatérő vezetékbe beépített elszámolási hőmennyiségmérők (főmérők).

(2)4 A hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a hődíj mértékét hiteles adat hiányában az előző évi azonos mért időszakra eső hőmennyiség alapján kell meghatározni hőfokkorrekció figyelembevételével. Az így számított díjat a távhőszolgáltató jogosult érvényesíteni. A fentiek szerinti értékeket a felek jegyzőkönyvben kötelesek rögzíteni.

(3) A felhasználói hőközpontokban elszámolási hőmennyiségmérőkkel mért egyedi felhasználók, díjfizetők a szolgáltatás igénybevételének hónapját követő hónapban - annak utolsó munkanapjáig, a ténylegesen igénybevett hőfelhasználásra számított hődíjat fizetik meg a távhőszolgáltatónak.

(4) A (3) bekezdésbe nem tartozó felhasználók, díjfizetők a fűtésért a fűtési hónapokban minden hó utolsó munkanapjáig az előző hónapban mért tényleges hőfogyasztás alapján fizetik a hődíjat tárgyhónapot követő hónapban. A távhőszolgáltató a hónap végén, a hónap utolsó napján a hőmennyiségmérő által rögzített adatot leolvassa, mely alapján meghatározza az elfogyasztott hőmennyiséget. Amennyiben a felhasznált hőmennyiség felosztására a felhasználókkal, díjfizetőkkel más elszámolásra vonatkozó (pl. lakás hőmennyiségmérők alapján történő felosztás, párolgásmérőt, költségosztót forgalmazók adatszolgáltatása alapján stb.) megállapodása nincs – azt légtérfogat alapján felosztja a felhasználók, díjfizetők között. A távhőszolgáltatót pénzügyi kár a költségosztás elszámolása miatt nem érheti. Amennyiben társasház szerződést kötött költségosztók felszerelése, és azok alapján történő fűtés elszámolásra, a részszámla kibocsátása a légtérfogatos elszámolással megegyezően történik havonta, a fűtés elszámolása a költségosztással foglalkozó szakcég adatszolgáltatása alapján történik az adott fűtési szezon végét követően.

26. § (1) A költségosztó hőmennyiségmérők – melyek felsorolását az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza – a szolgáltatói, felhasználói hőközpontban lévő elszámolási mérő mellékmérői. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a szolgáltatói, felhasználói hőközpontban mért hőmennyiség.

(2) A szolgáltatói hőközpontokról ellátott valamennyi hőfogadóban költségosztó hőmennyiségmérő, mellékmérő kerül beépítésre. A hőközponti elszámolási mérő és a hőfogadói költségosztó mellékmérők által mért értékek összegének különbségét fogyasztásarányosan kell az elszámolásnál figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni a felhasználói hőközpontoknál (a beépítés helyétől függetlenül) felszerelt költségosztó mérők esetében is.

(3) A használati melegvizet is előállító hőközpontok esetén távhőszolgáltató az adott épületben használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget az alábbi módon mérheti:

a) hőközpontban felszerelt, közvetlen használati melegvíz körbe épített hőmennyiségmérő segítségével

b) hőközpontban beépített főmérő és fűtési almérő különbségének meghatározásával.

(4) A felhasználói, díjfizetői közösség melegvíz készítés célú, adott épületre jellemző fajlagos hőfelhasználását a távhőszolgáltató által mért vagy számított melegvíz készítésre felhasznált hőmennyiség, valamint a felhasználó, díjfizetői közösség által vételezett, mért összes használati melegvíz mennyiség hányadosa adja. Az egyes díjfizetők részére történő használati melegvízkészítés hőfelhasználását a felhasználó, díjfizető által felhasznált melegvíz és az épületre jellemző fajlagos hőfelhasználás szorzata.

17. Használati melegvíz szolgáltatás

27. § A használati melegvíz szolgáltatásért

a) egyedi vízmérés esetén a hitelesített, a felhasználó, díjfizető által használt épületrész valamennyi melegvíz csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt rádiós, távolról leolvasható vízmérőkön mért melegvíz mennyiségét havonta, tárgyhónapot követő hónapban kell elszámolni. Felhasználó utólag, a tényleges felhasználást, a szolgáltatás igénybevétele hónapját követő hónap utolsó munkanapjáig fizeti meg a távhőszolgáltató által kibocsátott számla alapján;

b) melegvízmérő hiányában a 2. mellékletben foglalt normatív vízmennyiségeknek megfelelően kell megállapítani a vízfelmelegítés-szolgáltatás céljára felhasznált hőmennyiséget.

28. § (1) Épületrészekben használati melegvíz vételezési helyet hitelesített, rádiós melegvízmérő felszerelése nélkül nem lehet létesíteni.

(2) A melegvíz vételezési hely kialakítása a felhasználó kötelezettsége, a melegvízmérő díj ellenében történő szakszerű beépítése a távhőszolgáltató feladata. A melegvízmérőt beépítésekor, majd ezt követően a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben előírt időpontokban a távhőszolgáltató hitelesíti, a mérőeszközön végzett beavatkozás megelőzésére azt plombával látja el.

(3) A hiteles mérőeszköz díja a felhasználót, díjfizetőt terheli. Amennyiben a melegvízmérőt nem a távhőszolgáltatótól kívánja megvásárolni, csak a távhőszolgáltatóval egyeztetett típusú, a meglévő rendszerbe illeszkedő mérőeszköz építhető be.

18. Közös szabályok

29. § (1) A távhőszolgáltató mind a használati melegvíz, mind a fűtési hődíj elszámolást azzal a felhasználóval, díjfizetővel köteles elvégezni, aki az elszámolás hónapjában felhasználó, díjfizető.

(2) A távhőszolgáltató számlázása során az arra jogosultak esetében a felhasználó, díjfizető által fizetendő összeget csökkenti a rendszeres önkormányzati szociális támogatások összegével.

(3) A távhőszolgáltató a (2) bekezdésben foglaltak szerint érintett felhasználók, díjfizetők esetében köteles biztosítani, hogy az önkormányzati támogatás teljes összegében eljusson az arra jogosult felhasználókhoz. A támogatás eljuttatásának a távhőszolgáltató által kiállított számlákból egyértelműen levezethetőnek kell lennie.

19. Díjvisszatérítés és pótdíj

30. § (1) Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan három napot meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a meghatározott éves alapdíj – a szüneteltetés időtartamával arányos részét – fizeti vissza.

(2) Ha a felhasználó ellátását biztosító hőközpontot a felhasználó vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt egy-egy naptári napon folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi (Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pont), a felhasználónak pótdíjat kell fizetnie. A jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény után a pótdíj a – felhasználóra vonatkozó – szerződött teljesítményt meghaladóan igénybe vett többletteljesítményre jutó éves alapdíj 1/6-od része. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a szolgáltató annyiszor számíthatja fel, ahány napon a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.

(3) Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a szolgáltatás díján felül pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

20. Távhőszolgáltatás fejlesztése

31. § (1) A Képviselő-testület a távhőszolgáltatás fejlesztésére területeket nem jelöl ki, mivel a településen azt területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok nem indokolják.

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 m-es körzetében az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor indokolt a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségének vizsgálata.

21. Átmeneti rendelkezések

32. § (1) Amennyiben a költségmegosztók felszerelése (műszaki követelmények) vagy a díjmegosztás (épületrészek közötti felosztás) nem felel meg maradéktalanul a Vhr. előírásainak, a költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályai előírásainak, úgy a felhasználónak ezen előírásokat legkésőbb 2027. január 1-ig teljesítenie kell.

(2) A 28. § (3) bekezdésben meghatározott felhasználói költségviselésre vonatkozó rendelkezést először a 2025. december 31-én lejáró hitelesítésű melegvízmérők esetében kell alkalmazni.

22. További alkalmazandó előírások

33. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Tszt. és a Vhr rendelkezéseit, valamint a TKSZ-ben és a távhőszolgáltató Jegyző által jóváhagyott, a távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán elérhető és a honlapján közzétett Üzletszabályzatot kell alkalmazni.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

34. §5

24. Hatályba léptető rendelkezés

35. § Ez a rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 9/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez

1. Elszámolási hőmennyiségmérők

A

B

1

Cím

Jelleg

2

Hősök tere 2. hőközpont

Szolgáltatói hőközpont

3

Hősök tere 2. hőközpont

Felhasználói hőközpont

4

Közösségi Ház Hősök tere 5. hőközpont

Felhasználói hőközpont

5

KOLPING iskola Hősök tere 10. hőközpont

Felhasználói hőközpont

6

Hősök tere 6.

Felhasználói hőközpont

7

Hősök tere 6. (Hősök tere 8. épületet ellátó)

Felhasználói hőközpont

8

Hősök tere 10.

Felhasználói hőközpont

9

Hősök tere 10.
(Hősök tere 11. épületet ellátó)

Felhasználói hőközpont

10

Hősök tere 13.

Felhasználói hőközpont

11

Hősök tere 15. hőközpont

Felhasználói hőközpont

12

Hősök tere 16. hőközpont

Felhasználói hőközpont

13

PMTE Sporttelep

Felhasználói hőközpont

14

Berhidai út 52. hőközpont

Felhasználói hőközpont

15

Berhidai út 54. Iskola hőközpont

Felhasználói hőközpont

16

Berhidai út 74. hőközpont

Felhasználói hőközpont

17

Berhidai út 84. hőközpont

Felhasználói hőközpont

18

Berhidai út 88. hőközpont

Felhasználói hőközpont

19

Berhidai út 96. hőközpont

Felhasználói hőközpont

20

Berhidai út 91/B.

Felhasználói hőközpont

21

Liszt Ferenc utca 1. hőközpont

Felhasználói hőközpont

22

Liszt Ferenc utca 3. hőközpont

Felhasználói hőközpont

23

Liszt Ferenc utca 4. hőközpont

Felhasználói hőközpont

24

Liszt Ferenc utca 5. hőközpont

Felhasználói hőközpont

25

Liszt Ferenc utca 7. hőközpont

Felhasználói hőközpont

26

Liszt Ferenc utca 9. hőközpont

Felhasználói hőközpont

27

Liszt Ferenc utca 10. hőközpont

Felhasználói hőközpont

28

Liszt Ferenc utca 13. hőközpont

Felhasználói hőközpont

29

Liszt Ferenc utca 14. hőközpont

Felhasználói hőközpont

30

Liszt Ferenc utca 16. hőközpont

Felhasználói hőközpont

31

Liszt Ferenc utca 17. Óvoda hőközpont

Felhasználói hőközpont

32

Liszt Ferenc utca 23. hőközpont

Felhasználói hőközpont

33

Liszt Ferenc utca 26. hőközpont

Felhasználói hőközpont

34

Liszt Ferenc utca 29. hőközpont

Felhasználói hőközpont

35

Liszt Ferenc utca 34. hőközpont

Felhasználói hőközpont

36

Liszt Ferenc utca 42. hőközpont

Felhasználói hőközpont

37

Liszt Ferenc utca 50. hőközpont

Felhasználói hőközpont

2. Költségosztó hőmennyiségmérők

A

1

Cím

2

POL-S Kft. Földszint, Liszt Ferenc utca 9.

3

POL-S Kft. Emelet Liszt Ferenc utca 9.

4

Liszt Ferenc utca 9. társasház

5

Hősök tere 1. Iskola

6

Polgármesteri Hivatal Berhidai út 6/A.

7

Berhidai út 2.

8

Hősök tere 16.

9

Hősök tere 16. alagsor

10

Hősök tere 16. fsz 3.

11

Hősök tere 11.

12

Hősök tere 11/6

2. melléklet a 9/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelethez

Hiteles melegvízmérő hiányában a vízfelmelegítés-szolgáltatás alapjául szolgáló havi mennyiség az épületrész (lakás) alapterülete alapján

A

B

1

Épületrész (lakás)
teljes alapterülete
m2

Normatív mennyiség
m3

2

-28

6

3

28,1-35

9

4

35,1-44

11

5

44,1-53

14

6

53,1-62

17

7

62,1-70

20

1

Módosította a 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2025. március 1-től.

2

Beiktatta az alcímet a 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2025. március 1-től.

3

Módosította a 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2025. március 1-től.

4

Módosította a 4/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2025. március 1-től.

5

A 34. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.