Porva Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján Porva község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről az alábbi rendeletet alkotja meg:

(A vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat a lábjegyzetek jelölik.)

I. Általános előírások

Az előírások hatálya

1.§.

Jelen rendelet hatálya Porva község teljes közigazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§.

1. A 1.§-ban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - kizárólag jelen rendelet előírásainak megfelelően szabad.
2. Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó melléklete a település Szabályozási terv - Belterület M 1 : 2000 (1.sz. melléklet) és Szabályozási terv – Külterület M 1 : 10000 (2.sz. melléklet). A rendelet előírásai csak a szabályozási tervlapokkal együtt alkalmazhatók.

A szabályozás elemei

3.§.

1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek: ^[1]
   1. Szabályozási vonal
   2. Beépített és beépítésre szánt, ill. beépítésre nem szánt területek határa,
   3. Területfelhasználási egységek határa
   4. Telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, építési vonal, kialakítható legkisebb telekméret, beépíthető legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.
2. Irányadó szabályozási elemek: irányadó telekhatár, megszüntető jel, épület kontúrok, út, gyalogút és közmű-vezeték nyomvonala, új telekosztásnál a telekhatárok azzal, hogy a tömb telkeinek száma nem nőhet.
3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet. E rendelet alkalmazásában a szintterület-sűrűség számításánál a létesítménynél  bruttó szintterülete veendő figyelembe.
4. A kötelező szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók meg.

Külterület és belterület

4.§.

A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több részletben is végrehajtható.

Területfelhasználás

5.§.

1.         A település területe építési szempontból

a.   beépítésre szánt területekre

2. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

a.)     beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

Lakóterület:

• Falusias lakóterület                                                         Lf

Vegyes terület

• településközpont-vegyes területek                                  Vt

Üdülőterület

• üdülőházas üdülőterület                                                   Üü

Gazdasági terület:

• Kereskedelmi, szolgáltató                                               Gksz
• Egyéb ipari terület: mezőgazdasági major terület            Gm

Különleges terület:

• temető                                                                              Kte

b.)     beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek:

• Közlekedési és közműterületek

Zöldterület:

• zöldterület                                                                        Z

Erdőterület:

• védelmi                                                                           
• védő erdő                                                                   Ev-1
• honvédelmi célú erdő                                                Ev-h

Mezőgazdasági terület:

• általános                                                          Má
• védendő tájhasználatú övezet                        Má-1
• árutermelési mezőgazdasági övezet              Má-2
• belterületi mezőgazdasági övezet                  Má-3

Vízgazdálkodási terület:

• vízgazdálkodási                                               Vv

Minden terület-felhasználási egységben a mindenkori építési törvény és OTÉK szerinti feltételekkel az ott meghatározott funkciójú épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az egyes terület-felhasználási egységeknél felsorolt létesítményeket.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterületek-hagyományos, védendő beépítésű terület (Lfk)

6.§

1. Az Lfk övezetben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14.§ (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.

2. Az épületek csak utcára merőleges gerincű tetővel létesíthetők, melyek kontyolhatók. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40-45° lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a cserepes-fémlemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
3. Az épület magasságának és beépítési vonalának – utcavonali beépítéssel -  valamint utcafronti szélességének illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához, szélességéhez (utcai homlokzatoknál azokét nem haladhatja meg). Az épületet utcai homlokzat szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg az utcai homlokzattól számított 5 méteres mélységig.
4. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén és azzal megegyező méretű új épület építhető. Amennyiben az új épület méretei a régitől eltérnek csak az új szabályozás szerint építhető újjá.
5. Az övezetben csak a hagyományokhoz illeszkedő homlokzati megjelenés alakítható ki.
6. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni, mely 140 cm-nél magasabb nem lehet. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.

Falusias lakóterületek (Lf)

7.§.

1. Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

2. A lakóépület csak egy épülettömegben helyezhető el. A telken elhelyezésre kerülő nem lakófunkciók maximálisan további egy épülettömegben helyezhetők el. Ha a fő funkciójú épület lakóépület, akkor a gazdasági épület, vagy építmény használatbavételi engedélye nem előzheti meg a lakóépület használatbavételi engedélyét.

3. Az Lf-2 és Lf-3 övezetben az előkert mérete 5 méter. Az Lf-1 övezetben a kialakult helyzethez igazodó, döntően utcavonali beépítésű, de lehetőség esetén 0-5 m között engedélyezhető. Az Lf övezetben az épületek utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 10 m-t az utcai homlokzattól számított 5 méteres mélységig.

4. Az Lf övezetben épületek csak az utcára merőleges gerincű tetővel létesíthetők, melyek kontyolhatók. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás és hagyományos rombuszpala fedés alkalmazható. Nem alkalmazható a cserepes-fémlemez fedés.
5. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők. Annak hiányában nem adható engedély.
6. Meglévő épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, illetve a megengedett beépítés-százalékig bővíthető.
7. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni, melynek magassága max. 140 cm. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
8. Az épület magasságának és kialakult területen beépítési vonalának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezete átlagmagasságához, illetve építési vonalához.
9. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig.
10. A lakófunkciójú terület felhasználási egységeken belül üzemanyag töltő kivételével az OTÉK 14.§ (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.

11. A lakótömbben kialakítandó lakótelkek megvalósítási ütemét külön Önkormányzati határozatban kell meghatározni. Építési engedély ezen ütemezés szerint adható ki.
12. Egy lakóépület a telek nagyságától függetlenül max. 300 m²-es bruttó szintterületű lehet még akkor is, ha a beépítési % nagyobbat is lehetővé tenne.

13. Építési telken egy épülettömegben meglévő több helyrajzi számon szereplő lakóegységek csak az egész épülettömegre kiterjedő egységes terven tervezhetők egy-egy épületrész felújításakor is.

Településközpont vegyes terület (Vt)

8. §.

1. Az Vt övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K-kialakult (kizárólag a templom esetén alkalmazandó)

2. A Vt jellel ellátott településközpont vegyes területen épületek oldalhatáron állóan utcavonali beépítési móddal (kivéve a templom, mely szabadon álló), a kialakult állapothoz igazodóan helyezhetők el. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó, egyedi építési telkeken történhet.

3. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az egyes telkek területének legalább 35 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
   2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
   3. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
   1. új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertészeti tervet kell tartalmaznia. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.^[2]
   4. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

4. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények ezen övezetben csak a lakóépületek esetében és az állattartási rendeletnek megfelelően lehet.
5. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet. (Kivéve a templom, ahol a kialakult szerinti) Égetett agyagcserép ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez, bit. zsindely és táblás lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
6. Az övezet telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.
7. Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14.§ (2) -ben meghatározott építmények helyezhetők el.
8. Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület ill. a környezeti átlag magasságához. (Kivéve a templom.)

Gazdasági terület

9.§.

1. A gazdasági területek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
   1. Gksz: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
   2. Gm: egyéb ipari terület - mezőgazdasági major területe.
2. A gazdasági terület övezeteiben az építési telkek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

*: indokolt esetben – pl. speciális technológia esetén – egyedi elbírálással építési hatósági engedély alapján magasabb épületek, építmények is elhelyezhetők, a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.

**terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, azonban a 10 m-nél magasabb építmények környezetbe illesztését az engedélyezési tervhez melléklendő látványtervvel kell igazolni.

3. Az építési övezetben az új építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 5 m-re húzódik.
4. A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.
   2. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja.
   3. a gazdasági övezetben az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő.
   4. telken belül a parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő.
   5. a növényfajok kiválasztásakor a honos fajok előtérbe helyezése javasolt.
   6. gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertészeti tervet kell készíteni. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet.^[3]
   7. a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént.

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

10.§.

1. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen belül az OTÉK 19. §. (2) bekezdésében felsorolt épületek, építmények helyezhetők el.
2. Az épületek tetőszerkezetének hajlása 15-45 fok közötti lehet alkalmazkodva a kialakult környezetéhez és figyelembe véve az épület szélességét. A héjazat színe csak a természetes anyag színéhez közelálló lehet.

Egyéb ipari terület - mezőgazdasági major terület (Gm)

11.§.

1. Az egyéb ipari terület - mezőgazdasági major területe az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.

1. Az egyéb ipari terület - mezőgazdasági major övezet területén:
   1. a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
   2. állattartó épületek,
   3. terménytárolók,
   4. szerszám- és géptárolók,
   5. vegyszertároló,
   6. terményfeldolgozó,
   7. mezőgazdasági gépjavító,
   8. biztonsági okokból szükséges őrházak,
   9. termékvezetékek és műtárgyaik,
   10. komposztáló telepek építményei,
   11. a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények

helyezhetők el.

2. Az egyéb ipari terület - mezőgazdasági major övezet területén az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
3. Az egyéb ipari terület - mezőgazdasági major gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
4. Az egyéb ipari terület - mezőgazdasági major övezetben létesítmények a Rendelet 25-30. § -ok környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:
   1. az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:
      1. az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,
      2. a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni.
   2. a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
   3. nagy létszámú állattartás az övezetben nem engedélyezhető.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

12.§.

1.   Üdülőházas üdülőterületbe a külterületi szabályozási tervlapon feltüntetett terület (Szépalma) tartozik.

2.   Az övezetben kulturális, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató épületek, létesítmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a pihenést, a testedzést szolgáló létesítmények, építmények helyezhetők el.

3.   Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó paramétereket a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K: kialakult állapot, tovább nem osztható

4.   Az övezetben az építési hely határvonalai:

a)  építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

b)  építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 5 m-re,

c)  építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 6 m-re húzódik.

5.   Az üdülőházas területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a)         az egyes telkek területének legalább 60 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani. Ez feltétele az építési engedélyezési eljárásnak.

b)         törekedni kell a természetes, ill. természetközeli állapotú gyep- és erdőtársulások megőrzésére. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 75 % arányban honos növényfajok alkalmazandók.

c)         az övezet zöldfelületeinek kialakítása tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertészeti terv alapján történhet.

Különleges területek

13§.

1. A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:
   1. Kt: temető területe

Temető övezete (Kt)

14§.

1. A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.
2. Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

K: kialakult telek, tovább nem osztható

SZ: szabadon álló

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
4. A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
   1. a temető területének minden 100 m²-e után legalább 1 db fát kell telepíteni.
   2. a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.
   3. a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Zöldterületek (Z)

15.§.

1. Zöldterület a Belterületi szabályozási terven „Z” szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.
2. A zöldterületek részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadonálló

K: kialakult, tovább nem osztható, csak összevonható

3. A Z-1 övezetben kizárólag pihenőhelyek, sétautak alakíthatók ki, épületek a Z-1 övezetben nem létesíthetők.
4. A Z-2 övezetben:

• pihenést és testedzést szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, játszótér, sportpályák stb.),
• sportpályák kiszolgáló létesítményei (öltöző, lelátó),
• kerti építmények (pl. pergola, zenepavilon stb.),
• köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),
• vendéglátó létesítmény,
• a terület fenntartását szolgáló épület, valamint
• nyilvános illemhely

helyezhetők el a terület legfeljebb 1 %-os beépítettségéig.

5. A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától és a temető telekhatárától mért 30 m-en belül nem helyezhetők el.
6. A zöldterületeken elhelyezésre kerülő épületek, építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.
7. A Z-1 és Z-2 övezetekben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani, ill. megtartani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.
8. A vízfolyások melletti legalább 20 m-es sávban a természetes, természetközeli állapotú növénytársulások megőrzendők, növénytelepítés során kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajok alkalmazhatók.
9. Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A Kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke legalább M 1: 500 vagy M1:200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertépítészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.
10. A település közterületi zöldfelületeinek védelme érdekében:
    11. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
    12. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

Erdőterületek

16.§.

1. A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

Ev-1: védett erdő,

Eh: honvédelmi érdekeket szolgáló erdő.

2. Erdőterület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 1ha, szélessége min. 50m.
3. Védett erdőterületbe (Ev-1) tartoznak a természeti területként^[4] nyilvántartott erdőterületek közül azok, amelyek a honvédelmi miniszter által kijelölt honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek közé nem kerültek besorolásra.
4. A védett erdő övezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett erdő övezetben a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható.
5. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
6. A honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületek (Eh) övezetbe tartozó erdőterületeken erdő-, és vadgazdálkodási célokat szolgáló, legfeljebb két darab, legfeljebb összesen 500m² területű épületek helyezhetők el. Az épületek kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, legfeljebb 4,5 m építménymagasságúak, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12m lehet.
7. Honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken nem épület jellegű építmények, létesítmények közül nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak, továbbá testedzést és turizmust szolgáló építmények helyezhetők el.
8. Az építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, és - színezésűek lehetnek.
9. A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület”-ként jelölt területeken hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
10. Azon honvédelmi érdekeket szolgáló erdőterületeken, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint természeti területnek minősülnek, a természetes és természetközeli állapotok megőrzése és érvényre juttatása érdekében az erdészeti üzemterv a természetvédelmi hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyható jóvá.
11. Természeti területnek minősülő erdőterületeken épültek, építmények elhelyezése a természetvédelmi hatóság (a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) előzetes szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető.
12. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
13. Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni.
14. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
15. Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához a természetvédelmi és az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

17.§.

1. A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint általános mezőgazdasági területek.
2. A mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
   1. lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
   2. önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el.
   3. vízfolyások mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep művelésű területhasználat megőrizendő.
   4. az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
   5. a 100m²-nél nagyobb homlokzati felületek tagoltan alakíthatók ki.
   6. állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.
3. A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:
   1. Má-1: védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet,
   2. Má-2: árutermelő mezőgazdasági övezet,
   3. Má-3: belterületi mezőgazdasági övezet.
4. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek nagysága 3000m², szélessége min. 30m.

5. Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadon álló

G: gazdasági épület

T: tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdaság területe

6. Az Má-1 és Má-2 övezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá lakófunkciót is szolgáló épület helyezhetők el.
7. Az Má-1 és Má-2 övezetekben az építési hely határvonalai:
   1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re,
   2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re,
   3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik.
8. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépületének alapterülete —a tájkarakter megőrzése érdekében— legfeljebb 200 m² lehet. Tanyagazdaság és birtokközpont lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33.§-ában felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatba vételi engedély kizárólag az előírt feltételek teljesülését követően adható ki.
9. Az Má-1 és Má-2 övezetekben több telekből álló birtoktest alakítható ki. Birtoktest kialakításába kizárólag olyan telkek vonhatók be, amelyek egymással határosak. Birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telek rendeltetésszerű használatára, illetőleg azt nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem korlátozza, ill. veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.
10. A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok^[5] előírásain túlmenően kertészeti tervet^[6] is tartalmaznia kell. A Kertészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 500 vagy M1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, kitűzési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia. Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet.
11. A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület”-ként jelölt területeken épület, hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1)

18.§.

1. Az övezetbe a „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) Má-1 jellel jelölt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes mezőgazdasági területek tartoznak.
2. Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
3. Az övezet teljes területén átjátszó állomás nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.
4. Az övezetben kerítések nem létesíthetők.
5. Az övezetben a gyep művelési ág megváltoztatása, ill. közmű és közút építése a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
6. Az övezetben az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények közül nyilvános illemhely nem helyezhető el.
7. Az övezet területén ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást.

Árutermelő mezőgazdasági övezet (Má-2)

19.§.

1. Árutermelő mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek.
2. Kerítés a tanyagazdaság központi része, ill. birtokközpont körül, valamint az erdővel határos mezőgazdasági területeken alakítható ki. A tanyaudvar ill. birtokközpont körül kerítés csak fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból, az erdővel határos mezőgazdasági területeken legfeljebb 1,8 m magas, áttört kialakítású, vadvédelmi célú kerítés építhető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

Belterületi mezőgazdasági területek övezete (Má-3)

20.§.

Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, kizárólag a telkek összevonása engedélyezhető. Az övezetben építési tevékenység nem engedélyezhető.

Vízgazdálkodási Terület (V)

21.§.

1.Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások medre és parti sávja tartoznak.

2. A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m, melyet a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni.
3. Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki.
4. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.
5. A parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki.
6. Az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

Közlekedési területek és létesítmények (Kö)

22.§.

1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási és jellemző keresztszelvények tervlapok tartalmazzák.
2. A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet.
3. A települést érintő országos közútak:83106 sz. Porva bekötőút   Tervezési osztály jele  külterületen:    K.VI.C

                                                                      belterületen:    B.V.c D

83104 sz. Pálihálás bekötőút  Tervezési osztály jele:           külterületen:   K.VI.C

                                                                                               belterületen:    B.V.c D

4. A 83104 és 83106 számú bekötőútak jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületen az út mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. A védősávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön  jogszabályokban előírt feltételek szerint.
5. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6-6 méter távolságra lehet elhelyezni.
6. A kiszolgáló-lakóutcák (B. VI. d D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 méter.
7. Teljes útrekonstrukciót ill. új út építését megelőzően a közművek kiépítettségéről, műszaki színvonaláról és állapotáról illetve. a hiányzó közművek megvalósításának módjáról és idejéről a közmű tulajdonosokkal illetve. kezelőkkel egyeztetni és megállapodni szükséges.
8. A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását megfelelő szakági tervek alapján kell elvégezni.
9. Meglévő létesítmények, ill. meglévő épületben funkcióváltással létrejövő új létesítmények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a közterületi parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
10. Új létesítmények parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani.

Közművek

Közművesítés, közműlétesítmények

23.§.

1. Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
2. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.
3. Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
4. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8.§-ban, illetve annak 2002-es módosító kiegészítésében rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ettől eltérni csak szennyvízelvezetés megoldásában a (8) bekezdésben, a csapadékvíz elvezetésének megoldásában pedig a (13) bekezdésben rögzítettek betartásával lehet.
5. A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a (6) bekezdésnek megfelelő ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (8), a felszíni vízrendezés a (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.
6. A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási  célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
7. Porva a Gerence vízgyűjtőjén, a 8005/1995 (KHV Ért. 22.) KHVM tájékoztatója szerint az I. Sérülékeny környezetű vízbázisok, az I./1 Fokozottan érzékeny üzemelő vízbázis területén fekszik, ezért a vízbázis védelmét szolgáló ágazati előírásokat be kell tartani.
8. A szennyvízekkel a környezetet, a sérülékeny vízbázist szennyezni nem szabad, ezért:

1. A vízbázisok védelme, a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
2. Az esetleg előforduló nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3. A csatornahálózat kiépítéséig a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró medencékben kell gyűjteni és ellenőrizni kell a szennyvíz rendszeres szippantással történő elszállíttatásának tényét a kijelölt lerakóhelyre.
4. A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre (egy éven belüli határidővel) kötelezni kell.
5. A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély a település közcsatorna hálózatának kiépítéséig a c) bekezdésnek megfelelően, azt követően csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható.
6. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :
   • a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége (a feltáró út megfelelő kialakítása) nem biztosítható. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
   • a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

9. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsájtott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
10. Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
11. Az önkormányzati kezelésében lévő vízfolyás partéleitől 6-6 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára szolgalmi jog biztosítandó.

12. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.
13. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
14. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
15. A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
16. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, beépítésre szánt területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
17. Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
18. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
19. Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
20. A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
21. A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem vezethető).
22. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
23. Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes elektronikus távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
24. Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkorkormányzattal egyeztetett helykijelölés történjen.

IV. AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

24.§.

1. A szabályozási terveken védelemre javasolt épületek állagmegőrzése, felújítása, korszerűsítése csak oly módon lehetséges, hogy homlokzat és tömegkialakításuk ne változzon. Párkány és gerincmagasságuk, tetőhajlásszögük nem változtatható. Nyílászáróik befogadó mérete, aránya megtartandó.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

25.§.

1. A község területén jelenleg a templom a műemlék  épület.
2. A szabályozási előírásban felsorolt településképi jelentőségű épület - az önkormányzati rendelet elfogadása után - önkormányzati védelem alatt áll, melynek alapján a létesítmények és helyreállításuk terveit településszerkezet megtartási, településképi megjelenési és műemléki szempontokból is bírálni kell. Az elbírálásnál a területi főépítész és a műemléki hatóság véleményét figyelembe kell venni.
3. A helyi értékvédelmi területen bármilyen építmény, fő- vagy melléképület bontását az építési hatóság, a területi főépítész és műemléki hatóság véleményének figyelembevételével bírálhatja el.
4. Az M 1:2.000-es léptékű Belterületi szabályozási terven jelölt helyi értékvédelmi, illetve helyi védettségű, és az Országos Műemlékjegyzékben nem nyilvántartott épületek védelméről megfelelő módon – Országos Jegyzékbe való felvétellel, illetve helyi védelem rögzítésének formájában – gondoskodni kell. A helyi védelem részletes szabályainak megállapításáról, és a továbbiakban helyi védelem lerendeléséről a képviselő testület külön rendelkezik.
5. A közterületeken a Helyi Önkormányzat (tulajdonosi) hozzájárulásával, a helyi hagyományok szerint az építési hatóság engedélyezi ill. szabályozza:

• Utcabútorok, berendezések elhelyezését

8. A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el az egyéb jogszabályok betartása mellett.
9.  A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
10.  A fentieken túl értelemszerűen alkalmazni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány javaslatait.

Műemléki védettségű épület a templom.

Helyi védelmre javasolt épületek:

                  Fő utca 9, 12, 5, 30                Zirci u. 23, 11

Pápai utca 10,                       Kőrishegy u. 21

Településképi védettségű a Fő utca a Bakony-ér köztől a Kőrishegy utcáig.

• Mindazon lakóházak és melléképületek tartoznak ide, amelyek jellegükben a népi épületekhez hasonlóak, ezek tömege és formája megőrzendő.

A műemléki környezetbe tartozó hrsz-ek.:

16, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 42,  

11. Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén előzetesen írásban, már a tervezés fázisában meg kell keresni a KÖH illetékes Keszthelyi Regionális Irodáját a szakhatósági állásfoglalás ügyében.

A földmunkával járó tevékenységet csak a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában       megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni.

12. „Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. 63. §-a alapján szakhatóságként jár el.

Régészeti területtel érintett helyrajzi számok:

R1, R2: 16-30;  34-42;  061;  063;  0135;  0133/10;

R3: 02/22;

R4: 036;

R5: 013/1/2;  07;

R6: 0191;

R7: 0195;

R8: 0204/3;

R10: 0216/6;

A 2001. évi LXIV. tv. településre vonatkozó rendelkezései:

1. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni [10. § (1) bek.], ezért a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni [22. § (2) bek.]. A régészeti feltárások költségeit annak kell fizetnie, akinek az érdekében a feltárás szükségessé vált [19.§ (3) bek.].
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a KÖH szakhatóságként jár el. A Hivatalt be kell  vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését  a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak és a ÖH Keszthelyi Regionális Irodájának a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni [63.§ (4) bek.].
3. Ha nyilvántartott lelőhelyekkel érintett területeken kívül a terület-előkészítési és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:
   • a tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes              múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig;
   • a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy Hivatal intézkedéséig gondoskodni;
   • az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot és a KÖH Helyileg illetékes Keszthelyi Regionális Irodáját. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli (24.§).
   • azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) a törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy a törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit megsemmisíti, megrongálja, örökségvédelmi bírsággal kell sújtani                 [82.§ (1) bek.].

4. Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék , lelet kerül elő, a Kövt. 24. §-a alapján kell eljárni.

Táji- természeti értékek védelme

26.§.

1. Helyi természetvédelmi védettség alatt álló  terület a „Szépalmapusztai arborétum”.
2. Természeti érték:
   1. Madár fészkelőhely
   2. Hagyásfás legelő (tölgyek, juharok)
   3. Ménes-pusztán idős platánok, juharok

3.Egyedi tájérték:

1. kőkereszt
2. kereszt+szobor
3. kereszt
4. kőkereszt
5. kőkereszt
6. kőkereszt
7. nyárfasor
8. kerekeskút

4. Az (1)-(3) bekezdés szerinti területeken a természeti, táji értékek megőrzését, védelmét biztosítani kell.

5. A „Szabályozási terv— külterület” c. tervlapon (2.sz. melléklet) „látványvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület”-ként jelölt területeken hírközlési antenna, -létesítmény nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

27.§.

1. Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek^[7].
2. A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:
   1. kéndioxid: F,
   2. nitrogéndioxid: F,
   3. szénmonoxid: F,
   4. szilárd (PM₁₀): E,
   5. benzol: F^[8].
3. Azokban a zónákban, ahol a légszennyezettég mértéke a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot^[9].
4. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, vagy rekreációs célú területet (nagykiterjedésű sportterület, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.
5. Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

A felszíni- és felszín alatti vizek védelme

28.§.

1. Porva a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerinti „A” fokozottan érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az “A” fokozottan érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
2. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók.
3. A csatornahálózat kiépítéséig új épületépítésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
4. A Pálihálási forrás (Porva) külső védőterületén^[10] (érintett hrsz.: 0192, 0195, 0196, 0197, 0199/2, 207, 0202/1-7, 0203, 02041-18) telekalakítás, tevékenységek folytatása, épületek és építmények elhelyezése a vonatkozó jogszabályok^[11] előírásai szerint, továbbá a KDT VIZIG szakhatósági állásfoglalását figyelembe véve lehetséges.
5. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös árnyékszék létesíthető.
6. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők^[12]. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.
7. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
8. állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
9. növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 10.§-a szerint a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.
10. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
11. Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a 9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendeletben a 3., ún. általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területre vonatkozó határértékeket teljesíti.
12. Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet.

A termőföld védelme

29.§.

1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
5. A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.

Hulladékelhelyezés

30.§.

1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell (a 2000. évi XLIII.tv alapján). A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
2. Az illegális hulladéklerakásokat a telek tulajdonosának fel kell számolnia.
3. Lakó- és vegyes területen a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete szerinti veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.).
4. A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban^[13] előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
5. Az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

6. A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodásról  szóló 2000. évi  XLIII. tv. alapján kell szervezni és végezni, figyelembe véve 15/2003 (XI. 7.) KvVM rendeletet is.

7. A környezetben jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet követelményei szerint. A környezeti hatásvizsgálat végzésére, illetve környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezett tevékenységek körét a hivatkozott jogszabály 1. Számú melléklete tartalmazza.

Környezeti zaj elleni védelem

31.§.

1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében  a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete alapján  meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.
2. A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete alapján  meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

Táj és településképvédelmi előírások

32.§.

1. Veszprém megye Területrendezési Terve^[14] szerint Porva teljes közigazgatási területe „Tájképvédelmi területek övezetébe” tartozik. 
2. A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt. 
                
                                                Reklámhordozók, parabolaantennák elhelyezése az épületeken.

33.§.

1. A település teljes közigazgatási területén reklámhordozó cég- és címtábla elhelyezése építési engedélyköteles:

1. A reklámhordozó engedélyezési tervét csak a magántervezői névjegyzékben szereplő építész, illetve ipar-, vagy képzőművész készítheti.
2. A beadványnak tartalmaznia kell:

• az épület, és zártsorú beépítés esetén közvetlen szomszédai, érintett homlokzati tervét (a már engedélyezett reklámok feltüntetésével),
• a reklám színezett ábrázolását, vagy fotóját,
• a reklám hordozószerkezetét bemutató műszaki tervet,
• további, az építési hatóság által esetenként előírt munkarészeket, okmányokat.

3. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület
   10 %-át.
4. Az épületeken csak az épületben tevékenységet folytatók számára engedélyezhető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó.

2. A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.
3. Az Lf-k övezet védett településképi területén a parabolaantenna létesítése engedélyköteles. A beadványnak tartalmaznia kell a parabolaantenna elhelyezését az épülethomlokzaton alaptérképi megjelöléssel, esetleg fotóval bizonyítva, hogy az antenna az utcáról a védendő rálátási, kilátási pontokról nem látszik.

4. A község teljes igazgatási területén pavilonok elhelyezése csak közterület-szabályozási, vagy tömbre kiterjedő szabályozási terv alapján lehetséges.
5. A műemléki környezetben és a helyi utcakép védelem alatt álló területeken valamennyi utcai homlokzati árnyékoló szerkezet létesítése építési engedélyköteles.

Építési tilalmak, korlátozások

34.§.

1. Építési hatósági engedélyt csak az elfogadott szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján olyan területre szabad kiadni, ahol az úthálózat és közműellátás biztosított.

2. A településen a 10 méternél keskenyebb földrészleteken - tekintet nélkül a nagyságra - épület nem helyezhető el.
3. Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen alkalmazott mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése építési engedély alapján alakítható ki.
4. Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
5. Felvonulási épület építési engedély alapján kizárólag az építkezés időtartamára létesíthető és a használatba vétel időpontjáig tartható fenn.
6. Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.

Záró rendelkezések

35.§.

(1) Jelen rendelet 2004. december 30-án lép hatályba.

(2) A Településszerkezeti Tervet legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondosodik.

Porva, 2004. december 09.

                                     Répás Imre sk.                                       Tipoldné Tégi Ilona sk.                               

                                    polgármester                                            körjegyző-helyettes

A rendelet kihirdetve: 2004. december 15.

                                                                                                      Tipoldné Tégi Ilona

                                                                                                      körjegyző-helyettes