ALSÓÚ JLAK
KÖZSÉG
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA
ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE
ALSÓÚJLAK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK
11/2006. (XI.22.) ÖNK. RENDELETE

Alsóújlak Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 11/2006. (XI.22.) számú rendelete Alsóújlak
Község Szabályozási Terve, valamint Helyi Építési Szabályzata jóváhagyásáról
Alsóújlak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdés a)
pontja szerinti feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 6. § (1) bekezdésében, 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdésében, a 66. § (6)
bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelete 2. § (2) bekezdésében, 35. § (2)-(4)
bekezdésében, 111. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. §
A Képviselő Testület ezen rendeletben Alsóújlak Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban:
szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási
Tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2.§
(1) A rendelet hatálya Alsóújlak Község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet
kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani,
korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen
célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a
szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.
3.§
A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:
(1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és
külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után
kerülhet sor. A belterületbe vonandó telkek helyrajzi számait a 3. sz. melléklet tartalmazza, mely telkekre,
vagy azoknak a szabályozási tervlapon belterületbe vonandó részére az önkormányzat elővásárlási jogot
terjeszt ki.
4.§
A község területének tagolása építési használati szempontból:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van
felosztva.
(2) A településszerkezeti terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint
- falusias lakóterület FL jelű
- településközpont vegyes terület TV jelű
- kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület KSZG jelű
- ipari-egyéb gazdasági terület IEG jelű
- különleges terület KÜ jelű
területfelhasználási egységekbe sorolja.
(3) A településszerkezeti terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint
- közlekedési és közműterület KÁ, KÉ jelű
- zöldterület ZKP jelű
- védelmi erdőterület ERV jelű
- gazdasági erdőterület ERG jelű
- turisztikai erdőterület ERT jelű
- általános mezőgazdasági terület MÁ jelű
- kertes mezőgazdasági terület MK jelű
- vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységekbe sorolja.
3
5.§
(1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód,
telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke,
a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek
figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket ö vezetekbe sorolja.
(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti
besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától,
belterületi vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
(3) A község területén az OTÉ K-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. sz.
mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol a melléklet az OTÉ K 42.§-
ban előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, a
hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyeken, közterületen, vagy közforgalomnak
átadott magánterületen kell biztosítani. A közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen
biztosított parkolók létesítésének, fenntartásának és használatának szabályait helyi parkolási rendeletben
kell rögzíteni.
(4) Ahol a kialakult, ill. építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül
nem teszi lehetővé, az OTÉ K előírásai szerint számított közterületi parkoló-használatot megszerzett jognak
lehet tekinteni. Ú j épület építésére, átalakításra, használati mód-változásra, bővítésre engedély csak úgy
adható, ha az OTÉ K szerint számított megnövekedett parkoló mennyiségnek a szabályozási előírásokban
meghatározott százaléka saját telken biztosítható.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI TAGO LÁSA,
ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI
6.§
Általános előírások:
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető,
legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy és teher forgalmának
elválasztása azt indokolttá teszi, valamint saroktelek esetén legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a
tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a./ már zömében beépült területen meglévő telek esetén a telek méretére vonatkozó előírások
kivételével, az övezeti előírásoknak megfelel,
b./ az épülethez víz, villany közműcsatlakozás és az új telkeken legalább nyílt árkos csapadékvíz
elvezetés az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított,
c./ az épület szennyvíztározóval a használatba vételig el lesz látva és a szennyvíz elszállíttatása
szerződéssel igazolt,
d./ a szilárd burkolatú közúttól a telekhatárig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból
legalább 3 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott,
e./ a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a
felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(4) A települési szennyvízcsatorna hálózat eredményes műszaki átadásától számított 5 év után építési és
használatbavételi engedély csak szennyvízcsatlakozás kiépítése után adható.
(5) A településen áthaladó 8. számú főút mentén a belterület bővítése csak a főút menti járda és
közvilágítás kiépítése után engedélyezhető.
(6) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére
vonatkozhatnak.

(7) 1
(8) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet, véderdő telepítése, a használatbavételi engedély
megadásának feltétele.
7.§
Telekalakítás szabályai:
(1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez, vagy
közforgalomnak átadott magánúthoz kell csatlakozni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti
előírásoknak.
(2) Telekalakítás során nyeles telek nem alakítható ki.
(3) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az
önkormányzat, vagy a telektulajdonosok - külön települési önkormányzati rendelet szerint - gondoskodnak.
8.§
Kerítés létesítés szabályai:
(1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja,
vagy az OTÉK 44.§ (2) alapján az építési hat óság elrendeli.
(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve az OTÉ K 44.§ (2)
alapján az építési hatóság nem tiltja.
(3) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell
elhelyezni.
(4) A telek közterületi vonalán az övezeti előírásokban meghatározott áttörtségű kerítés 1,2 – 2,0 m
magassági értékek között építési engedély alapján létesíthető. A kerítésen telkenként legfeljebb egy helyen,
l egfeljebb 3,0 m szélességben max 3,2 m magas kapuelem létesíthető.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás
megengedi vagy előírja, tömör vagy áttört kerítés 1,2-2,5 m közötti magassággal létesíthető.
(6) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával, max. 1,2 m
magassággal.
9.§
Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az előkert
méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos elméleti vonalat építési
vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előző mondatban meghatározott vonalat egy
utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni.
(2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.
(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.
(4) Abban az övezetben, ahol az 1 sz. táblázat az előkert méretére alsó és felső értéket jelöl, annak
méretét az utcában kialakult értékhez igazodva elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött min. 2 m távolságra
kell elhelyezni.
(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó
mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.
(7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt
hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon
nyúlhat be.
(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár
felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
(9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló beépítésnél, mint az övezetre előírt
építménymagasság, szabadonálló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m,
függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől. Amennyiben a szomszédos építmények közül valamelyik A
–C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága III – V kategória, az építmények
egymástól való távolságát az OTÉK 36.§ (1) – (2) alapján kell meghatározni.

(10) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méreténél az építési hatóság a (9) pontban meghatározottnál
nagyobb értéket írhat elő.
(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.
(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.
(13) 2A község területén a gazdasági területek kivételével az építési hely közterület felé eső 30 méteres
sávjában csak magastetős épület építhető, 30-45
0
közötti tető hajlásszöggel.
(14) Telekhatáron álló, már meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése max. 8 cm mértékig a
szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése esetén a
tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.
(15) Terepszint alatti fedett parkoló, vagy pince az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek
zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.
(16) Minden közhasználatú építmény akadálymentes megközelítését és használatát biztosítani kell.
(17) Több övezet területére eső telek esetében az építési hely lehatárolásánál, a telek beépítettségének és
szintterület sűrűségének maghatározásánál csak az övezet területére eső teleknagyság vehető figyelembe.
Gépkocsi parkoló és zöldterület a telek szomszédos övezetbe eső részén is biztosítható.
(18) A település – a szabályozási tervlapon ábrázolt - tájképvédelmi területén a tájkép megóvása
érdekében az alábbi korlátozások szükségesek:
- Távközlési és energetikai célú magasépítmény, óriás plakát és egyéb toronyszerű építmény és
gabona siló elhelyezése tilos, szélerőmű és szélkerék építése csak az illetékes Nemzeti Park
hozzájárulásával engedélyezhető.
- Kilátó torony legfeljebb 10 m magasságig, és csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból
építhető.
- Az építési engedélyezési dokumentációhoz az építmény és környezetének kapcsolatát bemutató
látványtervek csatolása, az építési engedélyhez pedig az illetékes Nemzeti Park hozzájárulása
kötelező. Az új vagy átépítésre kerülő építmények esetén az illetékes Nemzeti Park a telken belül
legalább 30 m széles, fásított védőterület létesítését írhatja elő.
-
(19) Az árvízi elöntés határától északnyugatra lévő hullámtér és nyílt ártér területén építmény elhelyezése
tilos.
(20) A település területén - ahol azt egyéb előírás vagy szakhatóság nem tiltja - szélerőmű elhelyezése
l ehetséges, kivéve az alábbi területeket:
- meglévő illetve tervezett beépítésre szánt területek (kivéve gazdasági területek) 10h környezete
- szomszédos települések meglévő illetve tervezett beépítésre szánt területeinek (kivéve gazdasági
területek) 200 m-es környezete
- meglévő illetve tervezett gazdasági területek 6h környezete -
utak és közművezetékek 1h (dőléstávolság) környezete
- erdőterületek
- csúszásveszélyes területek
ahol h a szélkerék teljes magassága, tehát az oszlop és a felfelé mutató forgó szárny együtt.
FL jelű FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK ÉS ÖV EZETEI
10.§
Általános előírások:
(1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakóépületek, mező és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt
terület.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek
helyezhetők el:
- lakóépület, legfeljebb 2 lakásegységgel + 4 vendégszoba egységgel
- mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemi létesítmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari egység
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- sportlétesítmény
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11.§
Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL-001 - FL-011 jelű építési övezetekbe sorolja.
(2) Ö vezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az
1. sz. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
(3) Az FL-003 és FL-004 jelű övezetben a történelmi utcakép megóvása érdekében a szabályozási
vonalon létesítendő épületek utcai homlokzatszélessége az építési vonaltól számított 5 m-en belül a 10 m-t
nem haladhatja meg.
(4) Az FL-002, FL-004, FL-008 é s FL-011 jelű övezetben a 8. számú főút felé eső telekhatáron zajvédelmi
céllal tömör kerítés létesítése lehetséges.
(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes
alkalmazásával helyezhetők el.
TV jelű TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
12.§
Általános előírások:
(1) Elsődlegesen sűrű beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató,
oktatási, egészségügyi, szociális és sportolási célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek
helyezhetők el:
- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális egység
- sportlétesítmény
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági egység az OTÉ K 31.§ (2)
betartásával.
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.
13.§
Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV-001 - TV-002 jelű építési övezetekbe sorolja.
(2) Az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes
alkalmazásával helyezhetők el.
KSZG jelű KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
14.§
Általános előírások
(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek
helyezhetők el:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület
- gazdasági célú épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
- igazgatási és egyéb irodaépület
- sportlétesítmény
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület az OTÉK 31.§ (2) betartásával
- közösségi szórakoztató ép ület az OTÉK 31.§ (2) betartásával
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.
7
15.§
Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG-001 – KSZG-003 jelű építési övezetekbe
sorolja.
(2) Ö vezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1.
sz. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
(3) A KSZG-003 jelű övezetben, figyelembe véve a temető és a lakóterületek közelségét, építési
engedélyhez kötött tevékenység engedélykérelméhez minden esetben környezeti hatástanulmány készítése
kötelező, engedély csak ez alapján adható.
(4) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes
alkalmazásával helyezhetők el.
IEG jelű EGYÉB IPARI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
16.§
Általános előírások
(1) Elsődlegesen alacsony környezetterheléssel járó ipari, településgazdálkodási építmények
elhelyezésére kijelölt terület.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek
helyezhetők el:
- mindenfajta, alacsony környezetterheléssel járó ipari gazdasági célú egység
- szociális, egészségügyi, oktatási egységek,
- településgazdálkodási építmények
- igazgatási és védelmi célú egység
- ipari termelő és termelő jellegű szolgáltatási tevékenységek építményei, saját termékek
forgalmazása
- mezőgazdasági termények és segédanyagok tárolás, kezelés és forgalmazás építményei,
- energiaszolgáltatás építményei
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1 ,0.
17.§
Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet az IEG-001 – IEG-002 jelű építési övezetekbe
sorolja.
(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat
az 1. sz. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes
alkalmazásával helyezhetők el.
(4) Az IEG-002 jelű övezetben a 0382/1 helyrajzi számú terület jelenleg nyilvántartott erdő. A terület
művelés alóli kivonására csak abban az esetben adható engedély, ha a körzetben tervezett beruházásra
nincs más alkalmas terület.
(5) Az IEG-002 jelű övezetben a meglévő, üzemi szintű állattartó épületek közelsége miatt építmények
elhelyezése csak a területileg illetékes tisztiorvosi szolgálat előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.
KÜ jelű KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉS ÖVEZETE I
18.§
Általános előírások:
(1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő
területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.
(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.
8
19.§
Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KÜ -001 - KÜ -007 jelű építési övezetekbe sorolja.
(2) Ö vezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az
1. sz. melléklet 4. táblázata tartalmazza.
(3) Az övezetek telkein építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások
alkalmazásával helyezhetők el.
20.§
A különleges területfelhasználási egység övezeteinek rendeltetése:
(1) A KÜ -001 jelű övezet a belterületi temető területe, területén csak temetkezési célú építmények és az
azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények
helyezhetők el.
(2) A KÜ -002 jelű övezet a római katolikus temetőkápolna területe.
A területen meglévő vagy új épületekben:
- vallási tevékenység,
- oktatási tevékenység,
- kulturális és művészeti tevékenység,
célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb
építmények, valamint temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció
rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal engedélye alapján.
(3) A KÜ -003 jelű övezet a római katolikus templom
területe. A területen meglévő vagy új épületekben:
- vallási tevékenység,
- oktatási tevékenység,
- kulturális és művészeti tevékenység,
célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb
építmények helyezhetők el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján.
(4) A KÜ -004 jelű övezet a volt Bezerédj-vízimalom és környékének
területe. A területen meglévő vagy új épületekben:
- oktatási tevékenység,
- kulturális és művészeti tevékenység,
célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb
építmények helyezhetők el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján.
(5) A KÜ -005 jelű övezet a tervezett kavicsbánya területe. A területen a lakóterület védőtávolságainak
betartásával bányaüzemi létesítmények rendeltetési egységei, valamint működésükhöz szükséges egyéb
építmények helyezhetők el. A területen szolgálati lakás létesíthető.
(6) A KÜ -006 jelű övezet a lovarda és panzió területe.
Területén meglévő vagy új épületekben:
- kereskedelmi szállás
- üdülőépület
- a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
- strand-, élményfürdő szolgáltatás,
- sporttevékenység,
- vendéglátás, személyi és idegenforgalmi szolgáltatás,
- a terület rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelem
- állattartás
célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb
építmények helyezhetők el.
(7) A KÜ -007 jelű övezet a tervezett állattartó telep területe. A területet érintő 20 kV-os szabadvezeték
védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el. A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű
épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
- kereskedelmi szállás
- üdülőépület
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára
szolgáló lakás
- sporttevékenység
- vendéglátás, személyi és idegenforgalmi szolgáltatás
- a terület rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelem
- állattartás
9
célját szolgáló rendeltetési egységek, valamint rendeltetésszerű működésükhöz szükséges egyéb
építmények helyezhetők el. A területen tartható állat mennyiségét a település állattartási rendelete alapján
kell meghatározni. Amíg az állattartási rendeletben erre vonatkozó utasítás nem kerül elfogadásra, a
területen állattartási épületre építési engedély nem adható.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI TAGOLÁSA,
ÉPÍTÉSI ÉS TELEKALAKÍTÁSI SZABÁLYAI
21.§
Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor
helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a./ az építmény rendeltetése, az építési terület, vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b./3 a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülethez víz, villany közműcsatlakozás és legalább nyílt
árkos csapadékvíz a használatba vételig biztosított,
c./ az épület a települési szennyvízcsatorna kiépítéséig ideiglenesen zárt szennyvízgyűjtővel a
használatba vételig el lesz látva és a szennyvíz elszállíttatása szerződéssel igazolt,
d./ a szilárd burkolatú közúttól az épület telekhatáráig min. 12,0 m szélességű közterület biztosított, és
abból legalább 3,0 m széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal
ellátott,
e./ a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja,
továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike jármű-közlekedésre
alkalmas közterülethez csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is
megfelel az övezeti előírásoknak.
(4) Közterületen építmény a 22.§ és a 25.§ előírásai szerint helyezhető el.
(5) A bányászati joggal lefedett területeken építési tevékenység és telekosztás csak a vonatkozó
jogszabályok alapján, és a bányavállalkozó hozzájárulásával engedélyezhető.
K jelű KÖZLEKEDÉSI, KÖZMŰ TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
22.§.
Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt
közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpár közlekedés, közművek, hírközlés,
vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint, esővédők, köztárgyak és a terület
fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint KÁ -001 - KÁ -004 é s KVA-001 jelű
övezetekbe sorolja.
(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉ K 26.§ (3)
bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és telekalakításhoz az övezet
kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.
(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen
helyezhetők el.
(6) Pince csak épület alatt létesíthető.
(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7,5 m.
(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig
figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára (elválasztott csatorna) a legkedvezőbb
nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.
(9) Közlekedési területen építményt elhelyezni csak az illetékes útkezelő engedélyével lehet. Az utak
védőterületén belül mindenfajta építési munkához az illetékes közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
(10) Külterületi utak belterületbe vonása csak az előírt műszaki feltételek (járda, közvilágítás)
megvalósításával történhet.

(11) A szilárd burkolatú utakkal kapcsolatos tevékenységre (felújítás, burkolatjavítás stb.) engedély csak
akkor adható, ha a tervezett út csapadékvíz-elvezetése megoldott, vagy a beavatkozás során kiépítésre
kerül.
(12) A tervezett gyorsforgalmi utak részére fenntartott területen (a közlekedésért felelős miniszter által a
megvalósítandó gyorsforgalmi út számára rendelettel megállapított nyomvonalú, illetve az építési engedéllyel
rendelkező külterületi gyorsforgalmi út tengelyétől számított 250-250 m széles területsávon) építési, vagy
egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó jogerős építési engedély alapján végezhető tevékenység csak a
Központi Közlekedési Felügyelet hozzájárulásával végezhető.
23.§
Közlekedési területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:
(1) A KÁ -001 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó mellékutak elhelyezésére kijelölt területek
bel- és külterületen. Az övezetbe tartoznak:
ÚT TELEPÜLÉSI KÖZÚT VÉDŐ - KEZELŐ SZAB. UTCANÉV
MEGNEV. KAT. KAT. TÁV. SZÉLESSÉG
8. sz. főút I. rendű főút B.III.a. - VASMÁK 29,0 m Hársfa u.
K.III. 100 m KHT 40,0 m külterület
87101 j. orsz. mellékút B.VI.c. - VASMÁK 13,5 m Dózsa Gy. u., Petőfi S. u.
bekötőút forgalmi K.VI. 50 m KHT. 30,0 m külterület
(2) A KÁ -002 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak és egyéb
közforgalomnak átadott területek), terek elhelyezésére kijelölt terület.
(3) A KÁ -003 jelű övezet mezőgazdasági utak elhelyezésére kijelölt terület.
(4) A KÁ -004 jelű övezet önálló gyalogutak elhelyezésére kijelölt terület.
(5) A KVA-001 jelű övezet a vasúti közlekedés számára kijelölt terület.
24.§
(1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alább i szabályozási szélességet kell
biztosítani:
- országos közutak összekötő útjai 13,5-40,0 m mintaszelvény 4. sz. melléklet
- lakó és egyéb mellékutak 6,0-22,0 m mintaszelvény 4. sz. melléklet
- mezőgazdasági utak 10 m
- önálló gyalogutak 3 m
(2) Az OTÉ K 26.§ (2)-ben előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért az út
kezelője felé kártérítési igény nem érvényesíthető.
(3) Az országos közutak külterületi szakaszai mellett reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú
berendezés elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint engedélyezhető.
ZKP jelű ZÖLDTERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
25.§.
Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területek elsőd legesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.
(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint ZKP-001 és ZKP -003 jelű övezetekbe sorolja.
(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló
- sportolási, testedzési célú
- pihenést szolgáló
- vendéglátó
- a terület fenntartását szolgáló
- köztárgy célú
- vallási célú
építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2% -os beépítésével.
(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen
helyezhetők el.
(6) Pince 0,3 szintterület sűrűség határig létesíthető.
(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
11
(8) Az OTÉ K előírásai szerint számított parkolómennyiséget terepszint alatti parkolóban vagy közterületen
biztosítani kell.
(9) Az útkereszteződésekben elhelyezkedő zöldterületeken a rálátási háromszöget a közlekedés
biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezeken a területen 80 cm-nél magasabbra növő növényzet nem
ültethető.
26.§
Zöldterületek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:
(1) ZKP-001 jelű övezetek játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek.
(2) ZKP-002 jelű övezetek pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.
(3) ZKP-003 jelű övezetek sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.
ER jelű ERDŐTERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
27.§
Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.
(2) Az erdőterületeket a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV-001 - ERV-003 jelű
védelmi (védett), ERG-001 - ERG-003 jelű gazdasági és ERT-001 – ERT-002 jelű turisztikai célú övezetekbe
sorolja.
(3) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény
elhelyezéséhez az Erdészeti Hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.
(4) Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a
magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
(5) Pince csak épület alatt létesíthető.
28.§
Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:
(1) Az ERV-001 jelű övezetek a külterületi mezőgazdasági telepen keletkező zaj- és porhatástól védik a
környező lakóterületeket.
(2) Az ERV-002 jelű övezetek a tervezett iparterületen keletkező zaj- és porhatástól védik a környező
l akóterületeket.
(3) Az ERV-003 természetvédelmi területen található erdők, védelmi erdőterületek, területükön építmény
nem építhető. Az övezetben gazdasági tevékenység csak a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság
hozzájárulásával engedélyezhető. Az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, meglévő külszíni
művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.
(4) A véderdők telepítésére és fenntartására kötelezettek:
ERV-001 jelű övezet a mezőgazdasági telep tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában
ERV-002 jelű övezet az ipari övezetek tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában
ERV-003 jelű övezet területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság
29.§
Gazdasági rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:
(1) Az ERG-001 jelű övezet gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az
ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben az övezeti előírás megengedi, és a
terület nagysága a 100.000 m
2
–t meghaladja, az övezetben
- erdő fenntartás
- vadgazdálkodás
- védelem
- szállítás
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5% -ának beépítésével.
(2) Az ERG-002 jelű övezet felhagyott agyag- és kavicsbánya területe, rekultiválás után gazdasági
erdőként hasznosítható, területén építmény nem építhető.
(3) Az ERG-003 jelű övezet hullámtéren illetve nyílt ártéren fekvő erdőterület. Az övezetben építmények
elhelyezése tilos.
12
30.§
Egészségügyi -szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:
(1) Az ERT-001 jelű övezet sport, turisztika, pihenés, üdülés céljára és az ezeket szolgáló építmények
elhelyezésére kijelölt erdőfelületek, parkerdők. Az övezetben
- sportolás
- vendéglátás
- kereskedelmi szállás
- üdülés
- védelem
- erdő fenntartás
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, legfeljebb a terület 2% -ának beépítésével.
(2) Az ERT-002 jelű övezet az Á llami Erdészeti Szolgálat nyilvántartása szerint talajvédelmi rendeltetésű
terület. A területen turisztikai célú építmények elhelyezése engedélyezhető.
M jelű MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI
31.§
Általános előírások
(1) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt területek
és telkek.
(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és
tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető
építmények alapján MÁ -001 - MÁ -005 jelű általános és MK-001 jelű kertes mezőgazdasági övezetekbe
sorolja.
(4) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.
(5) Különálló pince beépített területnek számítandó.
(6) Építménymagasság a tárolótornyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m l ehet.
(7) A lakóterületektől 200 m -en belül, valamint természetvédelmi területen birtokközpont nem alakítható ki.
32.§
Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:
(1) Az MÁ -001 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az
övezet területén, amennyiben a telek területe a 100.000 m
2
-t meghaladja
- mezőgazdasági tároló
- mezőgazdasági termékfeldolgozó
- mezőgazdasági gépjavító
- állattartó
rendeltetési egységek építményei helyezhetők el, a terület 1,5% -os beépítettségéig.
(2) Az MÁ -002 jelű övezet rét, legelő területe. Az övezetben csak gyepgazdálkodással összefüggő
építmények létesíthetők, továbbá az építmények elhelyezése és gazdasági tevékenység végzése csak az
illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) Az MÁ -003 jelű övezet természeti területen fekvő, mezőgazdasági növénytermesztés és
állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezetben építmények elhelyezése tilos, a művelési ág
megváltoztatása illetve gazdasági tevékenység végzése csak az illetékes környezetvédelmi hatóság
hozzájárulásával lehetséges. Az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, meglévő külszíni művelésű
bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.
(4) Az MÁ -004 jelű övezet területe mocsár és védett láp terület. Az övezetben gazdasági tevékenység
i lletve építmények elhelyezése tilos.
(5) Az MÁ -005 jelű övezet hullámtéren illetve nyílt ártéren fekvő mezőgazdasági terület. Az övezetben
építmények elhelyezése tilos.
33.§
(1) Az MK-001 jelű övezet szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág céljára kijelölt terület. Az övezet
területén az OTÉK 29.§ (3) - (4) szerinti építmények helyezhetők el.
13
V jelű VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK ÉS ÖV EZETEI
34.§
Általános előírások:
(1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja tartozik.
(2) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V-001 - V-002 jelű övezetekbe sorolja.
(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással
kapcsolatos építmények helyezhetők el, az övezetek kialakítását, használatát a vonatkozó rendeletek
szabályozzák.
(4) A település területén található természetvédelmi területek en előforduló természetes vízfolyások új,
vagy más mederbe terelése tilos.
35.§
Területfelhasználási egység övezeti tagolása:
(1) V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partok, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület.
(2) V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek.
IV. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI SZA BÁLYOK
36.§
A föld védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A termőföld védelme érdekében a termőföldek más célú hasznosítását csak szakaszosan, a befektetői
igényeknek megfelelően, előzetes földhivatali engedéllyel lehet végezni. Az építési munkával érintett
területek talajának termő -rétegét (humusz) le kell szedni, és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
(2) Külszíni bányászattal – kavicsbánya – hasznosított területek rekultivációját a bányászati tevékenységet
folytatónak a bányászat megszűntetését követően az érvényes rendelkezések szerinti időn belül meg kell
oldania.
(3) A vízeróziónak kitett területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a vízerózió mértékét
csökkenti.
(4) A vízeróziónak kitett erdőterületek, szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott
földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen
veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre változtatható.
37.§
A vizek védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyag lerakó nem létesíthető.
(2) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, veszélyes hulladék
jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező
átvevőhelyre szállításáról. A szennyvizek közvetlen a talajba szivárogtatása tilos.
(3) A község területén szennyvizek elszikkasztása tilos, a települési szennyvízcsatorna elkészültéig csak
zárt szennyvízgyűjtő létesíthető. A szennyvízelvezető rendszer üzembe helyezése után használatbavételi
engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra csatlakozás valamint meglévő zárt szennyvízgyűjtő esetén
annak megszüntetése után adható.
(4) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, elhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni
tilos.
(5) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
(6) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát,
útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(7) A településen tervezett új utcák megnyitására és beépítésére, valamint belterületbe vonásra csak a
szennyvízcsatorna rendszer kiépülése után adható engedély.
(8) A település csapadékvíz elvezető rendszerének engedélyezési eljárásába az illetékes közlekedési
hatóságot be kell vonni.
14
(9) Felszíni vizeket veszélyeztető környezetből érkező vizeket a veszélyeztetés fokának megfelelően
kezelni kell. Csak olyan felszíni vizeket szabad továbbvezetni, amivel a környezet veszélyeztetése kizárt.
(10) A vízgyűjtők vízminőség védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt (ahol szükséges) az
önkormányzat hordalékfogó műtárgyak elhelyezését írhatja elő.
(11) A község egész területe felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő övezetbe tartozik. Alsóújlak
község a Csörnöc-Herpenyő vízgyűjtő területén fekszik, melynek vízgyűjtőterületén a települési szennyvizek
elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok határozzák
meg.
38.§
A levegőtisztaság védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A település közigazgatási területén új létesítmények esetében a levegőtisztaságról szóló rendeletben
közzétett határértékeket nem szabad túllépni. A meglévő létesítményeknél a vonatkozó jogszabályok szerint
kell eljárni.
(2) A levegőtisztaság-védelmi rendeletekben meghatározott, védelmi övezet kialakítását igénylő új
tevékenységek a település területén csak a rendezési terv módosításával telepíthetők.
39.§
Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A község területén az erdőfelület csökkentése csak az Erdészeti Hatóság előzetes hozzájárulása
alapján engedélyezhető.
(2) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és
folyamatosan fenntartani.
40.§
A táj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A településkép megóvása érdekében új (elektromos, távközlési stb.) légvezeték létesítése nem
engedélyezhető. A meglévő légvezetékek felújítása, korszerűsítése során törekedni kell azok földkábeles
átalakítására.
(2) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon a közlekedést nem zavaró mértékű fasorokat kell telepíteni.
(3) A tájkép védelme érdekében a külterületi tervezett utak mentén kétoldali fásítás kialakítása kötelező.
(4) Ú j zöldfelületek kialakításakor vagy meglévő zöldfelület karbantartása, felújítása esetén csak őshonos,
a tájra jellemző növények telepítése engedélyezhető.
(5) A községben az erdőterületeken kívül meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély
alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetére veszélyt jelen t.
41.§
A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zaj és rezgésvédelmi határérték szempontjából
a beépítésre szánt területek besorolása:
1. sorszámú területhez tartoznak a község területén fekvő:
- különleges területek (temetők, templom területe)
2. sorszámú területhez tartoznak a község területén fekvő:
- falusias lakóterületek
3. sorszámú területek a község területén fekvő:
- vegyes területek
4. sorszámú területek a község területén fekvő:
- gazdasági területek
- különleges területek (kavicsbánya, volt Bezerédj
vízimalom, lovaspanzió)
(2) A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak, a helyi
állattartási rendeletnek és a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető.
(3) Lakás, élelmiszer feldolgozó, kezelő, forgalmazó létesítmény az üzemi szintű állattartó épületektől 400
m távolságon belül csak az előírt véderdők telepítése után létesíthető.
15
(4) A településen átmenő 8. számú országos főúton a közlekedésből eredő zajhatások csökkentése
érdekében az úttal kapcsolatos tevékenységre (felújítás, burkolatjavítás stb.) engedély csak a tájba illő
zajvédő növényzet telepítésének kötelezettsége mellett adható. A zajvédő növényzet telepítése után az út
menti épületeken méréssel kell igazolni a rendeletekben rögzített határértékek betartását.
(5) A településen átmenő 8. számú országos főút mentén lévő ingatlanokon a közlekedésből eredő
zajhatások csökkentése érdekében tömör utcai kerítés létesítése lehetséges, és fokozott hangszigetelésű
nyílászárók beépítése javasolt.
42.§
Épített környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok
(1) A településen található műemlék:
megnevezés hrsz. leírás
R.k. templom (Kossuth L. u.) 245 Szent István király titulusú, 15. századi gótikus templom
R.k. kápolna (Régi temető)
085 Szent Péter és Pál titulusú, 13. századi román stílusú
templom
Volt Bezerédj-vízimalom és 0340-0349 19. századi, barokk stílusú molnárház, istálló és pajta
környéke (Koponyás u. 6 .)
Műemléki ingatlan területén az építéshatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja.
(2) Védett műemléki környezet (az érintett telkek helyrajzi számai):
24
26/1 72
073/16 093(út,
094/2 152(út 153(út 154
részben) részben) részben) (részben)
230
234 235/1
236
237
244 246(út 313/1 314
részben)
316 317 318 324(út 0339/13 0343 0345 0348
részben)
A védett műemléki környezet területén engedélyköteles építési munkák engedélyezéséhez Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges.
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
régészeti lelőhely érintett helyrajzi számok
1. Kavicsbánya 0361/4
2. Kavicsbánya II. 0367/4
3. TSZ major 09/1
4. Péteri kápolna 085
5. „Katonák útja” 0399/2, 0432
A régészeti lelőhelyek által érintett, vagy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által a későbbiekben majd
közhitelesen nyilvántartásba vett lelőhelyek által érintett ingatlanokon bármilyen földmunkával járó beruházás
esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv. szerint kell eljárni. A régészeti lelőhelyekkel
érintett ingatlanokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(4) Az önkormányzatnak el kell készíteni az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendeletet. A helyi
védelemre javasolt épületeken funkcióváltás esetén lehetőség szerint az épület építészeti elemeit (párkány,
tetőszerkezet, nyílászáró stb.) meg kell őrizni, és építési munkával elsősorban az eredeti állapot
visszaállítását, a toldalékok elbontását, valamint az épület környezetének kertészeti felújítását kell
biztosítani. A helyi védelmi rendelet hatályba lépéséig a településszerkezeti tervben védelemre javasolt
épületek a fent említettektől eltérő átalakítása illetve bontása esetén az építési engedélyhez és a
használatbavételhez a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. A
helyi védelemre javasolt épületek jelenlegi helyrajzi számai: 010, 36, 70, 84, 102, 119, 157, 202, 203, 208,
246, 247, 248, 253, 283, 299, 312, 316, 357, 358, 359, 382, 1051, 1127, 1416, 1444/2, 1451/1, 1475.
16
V. Fejezet
VÉDŐTÁVOLSÁGOK
43.§
(1) A tervezett gyorsforgalmi főutak tengelyétől számított, a szabályozási tervlapon ábrázolt 250-250 m
távolságon belül engedélyköteles tevékenység csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint
engedélyezhető, és végezhető.
(2) A településen áthaladó 8. számú I. rendű főút külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől számított
100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint h elyezhető el.
(3) A 87101. jelű bekötőút külterületi szakasza mentén, annak tengelyétől számított 50-50 m távolságon
belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(4) A települést ellátó Körmend -Ikervár II. 20 kV-os távvezeték védőtávolsága külterületen 5 m, belterületen
2,5 m a szélső vezetékektől mérve. A védőtávolságon belül épület elhelyezése nem engedélyezhető.
(5) Természetes vagy természetközeli élővízfolyás partjától számított 50 m-en belül, tavaktól 100 m-en
belül valamint védőtöltések lábától 6 m -en belül új épület, mesterséges építmény nem helyezhető el.
(6) A gázvezetékek védőtávolságait a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Egyéb csökkentő tényező
hiányában a középnyomású vezetékek 4 m távolságán belül a vezeték műszaki állapotát veszélyeztető,
ellenőrzését akadályozó tevékenységet (pl. földmunkát) végezni, illetve ilyen létesítményt (pl. épületet,
oszlopot stb.) elhelyezni nem szabad.
(7) Földbe fektetett vízvezeték védősávjának határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig,
kétoldalt 2-2 m távolságig terjed. A védőtávolságra vonatkozó korlátozásokat a vonatkozó jogszabályok
tartalmazzák.
(8) A község közigazgatási területének egy része a Rába folyó árterületén fekszik. Az árvízi elöntés
határán belül lévő területeken az árvízveszéllyel kapcsolatos feladatokat és korlátozásokat a vonatkozó
rendeletek tartalmazzák.
(9) A település külterületén áthaladó tervezett 400 kV-os elektromos szabadvezeték védőtávolsága 6-6 m.
A védőtávolság a szélsővezető kilengett állapotától értendő. A védőtávolságon belül épület elhelyezése nem
engedélyezhető.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉ SEK
44.§
E rendelet vonatkozásában:
(1) Telek zöldfelülete : A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöld-felület 60%-a “aktív
zöldfelület” (lásd OTÉK 1. sz. melléklet 73. pont) legyen.
(2) Telek burkolt felülete : Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen bu rkolt
teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül. Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a
főépület és melléképületek valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú
gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4 x 4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m
szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.
(3) Lakásegység : a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál minden lakás céljára
szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, minden további fürdőszoba és szoba
együtt, vendégszoba egységnek tekintendő.
(4) Nem jelentő s zavaró hatású gazdasági egység: minden termelő, vagy szolgáltató egység, amelyben a
tevékenységből származó veszélyes sugárzás az épületen kívül nem keletkezik, bűzös vagy veszélyes
anyag a környezetbe nem kerül, szabadtéri anyag tárolás és feldolgozás nincs, a tevékenységből eredő
zajterhelés a szomszédos telkeken nappal 60, éjjel 50 dB értéket nem haladja meg, a tevékenységből eredő
egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulás a szomszédos épületekben a 40 x 10-3 m/s2 értéket nem haladja
meg, légszennyező anyagok kibocsátása a területre megengedett értéken belül marad.
(5) Nem zavaró hatású kézmű ipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység
végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a
munkavégzés és annak következményeként zavaró, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy
veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a
légszennyezés illetve a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelés a vonatkozó szabványokban és
rendeletekben előírt határérték alatt marad. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m
2
-t nem haladhatja
m eg.
(6) Jellegzetes területhasználat : a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.
(7) Kereskedelmi szálláshely: minden üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely 6, vagy több
lakó + vendégszoba egységet tartalmaz .
17
A SZABÁLYZAT ÉS A SZ ABÁLYOZÁSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA
45.§
(1) A szabályzat és a szabályozási tervek alább felsorolt elemei csak a településszerkezeti terv
módosításával és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással változtathatók meg:
a./ bel- és külterület lehatárolása
b./ területfelhasználás
c./ védett és védő területek, építmények
d./ alátámasztó munkarészek koncepcionális rendszere
(2) A szabályzat és a szabályozási tervek alább felsorolt elemei a településszerkezeti terv módosítása
nélkül, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosításával, és az 1997. évi LXXVIII. törvényben
előírt egyeztetési eljárással változtathatók meg:
a./ közterület lehatárolása (szabályozási vonal)
b./ övezetek, építési övezetek jellemzői, határvonala
c./ jogintézménnyel érintett terület határa
(3) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alább felsorolt esetekben elvi építési engedélyben az
Építési Hatóság módosíthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és a szabályozási tervek módosítása
nélkül:
a./ saroktelek, vagy tagolt telek beépítési módja, építés helye, megengedett legnagyobb
beépítettsége
b./ előkert mérete az előírt mérethatárok között
c./ oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert helye
d./ utcavonalon a tömör kerítés magassága
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
46.§
(1) Alsóújlak Község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal
együtt kell alkalmazni:
a./ Szabályozási terv – Belterület I-II és Kertes mg. terület, 2006.
november b./ Szabályozási terv - Külterület, 2006. november
(2) E rendelet mellékletei:
1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
2. sz. melléklet: Telek beépítési mintalapok
3. sz. melléklet: Belterületbe vonandó telkek helyrajzi számai
4. sz. melléklet: Közutak mintaszelvényei
(3) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált,
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Alsóújlak, 2006. november 22.
VelladicsLászló sk. Gotthárd István sk.