1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszaszőlős község Önkormányzatának közigazgatási területén lévő minden önkormányzati lakásra, valamint a nem lakás céljára szolgáló, önkormányzati tulajdonú helyiségekre.

(2) A Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával az e rendeletben szabályozott kivételekkel a polgármestert bízza meg.

(3) Ahol az Ltv. A felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg.

(4) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(5) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

(6) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó személyek csak egy önkormányzati lakást bérelhetnek.

(7) A Képviselő-testület minden évben meghatározza, hogy az adott év március 1-jétől a következő és február 28-ig várhatóan megüresedő önkormányzati lakások 2. §. Szerinti bérbeadásakor mely bérbeadási formák élveznek elsőbbséget.

2. § Tiszaszőlős Község Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokat

3. § (1) Önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés a 2. §. b) pontja szerint azzal a nagykorú, magyar állampolgárral köthető, aki

(2) A 2. §. (1) bekezdés b) pontja szerint elhelyezés rendeltetése, hogy ideiglenesen biztosítsa annak a Rendelet 5. § (11) bekezdésében meghatározott ingatlanok igénybevételével annak a lakását, akinek elhelyezése az Önkormányzat érdeke.

(3) Önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés a 2. §. c) pontja szerint azzal a nagykorú tiszaszőlősi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárral köthető a Rendelet 5. §. (11) bekezdésében meghatározott ingatlanra, akinek

4. § A benyújtott kérelmeket – beleértve a már régebben felülvizsgált, de nem teljesített és vissza nem vont kérelmeket is – a Képviselő-testület, illetve a polgármester bírálja el az e rendeletben meghatározott feltételek szerint. A Képviselő-testület és a polgármester, feladatait a Polgármesteri Hivatal bevonásával látja el.

5. § (1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel lehet bérbe adni:

(2) A Ltv. Hatálybalépésekor szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakás annak adható bérbe szolgálati jelleggel, aki Tiszaszőlős Község Önkormányzat által fenntartott intézménnyel áll közalkalmazotti vagy munkaviszonyban, illetve Tiszaszőlősön körzeti megbízotti feladatokat lát el.

(3) Azok az önkormányzati lakások, amelyek nem tartoznak az 5. §. (1) bekezdés hatálya alá, Tiszaszőlős Község Önkormányzat intézményeivel közszolgálati jogviszonyban álló dolgozói részére adhatók szolgálati jelleggel bérbe.

(4) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(5) Az 5. §. (4) bekezdésében rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani minden elhelyezési cserelakás igény nélkül.

(6) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az ott meghatározott mellékletekkel a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(7) A kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

6. § Önkormányzati lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:

7. § Önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadására – amennyiben az önkormányzat tulajdonában beköltözhető szociális bérlakás rendeltetésű lakás van – pályázatot kell kiírni.

8. § (1) Az önkormányzati lakások bérbeadására vonatkozó pályázat feltételeit a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kel a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(3) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

9. § (1) Szociális helyzet alapján pályázatot azok nyújthatnak be, akik a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek és az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadása során érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételeknek az e rendeletben előírtaknak megfelelnek.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén három évre szóló szerződést kell kötni a bérlővel.

(3) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződés lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az e rendeletben foglalt feltételeknek, akkor kérelmére vele három évre újabb bérleti szerződést kell kötni.

(4) Amennyiben a volt bérlő a 9. §. (3) bekezdésében jelzett rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg, a lakást a vele ott élőkkel együtt köteles 30 napon belül – cserelakás és minden elhelyezési igény nélkül – elhagyni.

10. § (1) A lakást leltárral kell átadni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakásberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat.

(2) A leltárt a felek aláírják.

11. § (1) Ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatnak megfelelő lakberendezésekkel, akkor az elvégzett munkára az erről szóló megállapodásban rögzített feladatok körében, a felhasznált anyagokra és a komfortfokozati lakberendezési tárgyakra a megállapodásban foglalt minőség érétkéig illeti meg a bérlőt költségtérítés.

(2) A költségtérítésnél csak az igazolt költségeket lehet figyelembe venni.

(3) A költségtérítés módját (egyösszegű kifizetés vagy lakbérmérséklés) a megállapodásban kell rögzíteni. Amennyiben lakbérmérséklésben állapodtak meg a felek, ennek mértékéről és időtartamáról a lakásnak a bérlő részéről a bérbeadó felé tett készre jelentését követő 8 napon belül kell külön megállapodást kötni.

12. § (1) A bérlő köteles gondoskodni

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a lakást jogcím nélkül használó személy esetében is alkalmazni kell.

13. § (1) A bérlő a lakáson átalakítási, korszerűsítési munkát a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezhet.

(2) Ha a megállapodás szerint a bérlő – bérbeadói költségelismerés nélkül – viseli az átalakítás, korszerűsítés költségeit, köteles az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítási költségei magasabbak lennének, mint az elvégzett munka igazolható költségei, a bérbeadó megtérítheti a bérlőnek az átalakítással, korszerűsítéssel kapcsolatosan felmerült és igazolt költségeit, ha a bérbeadó és a bérlő ebben megállapodik.

(3) A bérlő az általa létesített (beszerzett, felszerelt) lakásberendezési tárgyakat a lakás állagának sérelme nélkül leszerelheti és elviheti. A bérbeadó azonban megtérítheti ezen tárgyaknak az igazolt vételárát és felszerelési költségét, amennyiben azok együttesen – szakértői vélemény szerint – alacsonyabbak, mint e tárgyak leszerelésével okozható kár összege, vagy egyébként is, ha a bérbeadó és a bérlő ebben megállapodik.

14. § A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor lakásleltárt kell készíteni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, ezen belül különösen a lakás bérbeadása kori állapotától való eltéréseket. A leltárt a felek aláírják. Ha a volt bérlő az aláírást megtagadta, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

15. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásra illetve elhelyezésére nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre nem tarthat igényt.

16. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó használati díjat köteles fizetni. A használati díj mértéke azonos az adott lakásra megállapítható lakbér mértékével.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a jogcím nélküli használó az addig fizetett használati díj ötszörösét köteles megfizetni egy évig, ezt követően a használati díj tízszeres összegének megfizetésére köteles.

17. § (1) A ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított lakbér mértékét csökkenteni kell talajvíz miatti felnedvesedés esetén 10%-kal.

18. § (1a) Önkormányzati lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, ha

(2) Nem illeti meg a lakbértámogatás azt a bérlőt, aki a lakó- vagy tartózkodási helye szerint önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban részesül.

(3) Ha a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a, vagy az alatt van, a lakbértámogatás összege: a fizetendő havi lakbér és a bérlő családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók havi jövedelmének 25%-ának a különbözete.

(4) A lakbértámogatás irántikérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell írásban benyújtani a 18. §. (1) bekezdése szerinti egy főre jutó jövedelemre vonatkozó igazolással együtt.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A lakbértámogatás biztosításának időtartama egy év. Ezt követően újabb kérelmet lehet beterjeszteni.

(7) A bérlő a lakbértámogatással csökkentett lakbért köteles fizetni.

19. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni

20. § (1) Önkormányzati helyiség ezen rendelet hatálybalépése után csak határozott időre adható bérbe. A helyiség rendeltetésszerű átadásáért a bérbeadó szavatol, kivéve, ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségek a bérleti díjba beszámíthatóak. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti díját a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Az önkormányzati rendezvények esetén az önkormányzat intézményei ingyenesen használják az önkormányzati tulajdonú helyiségeket. A helyi klubok, civil szervezetek, a történelmi egyházak az önkormányzat tulajdonában álló helyiségeket – ÁMK tornacsarnokának kivételével – ingyenesen használhatják. Az ingyenes használat feltételeit az intézmények vezetői kötelesek biztosítani.

(2) A helyiség karbantartása a bérlő, felújítása – eltérő megállapodás hiányában – a bérbeadó kötelessége.

(3) A szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

(4) A helyiségben

(5) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, illetőleg bővítésével kapcsolatos munkák csak a helyiség kiürítése esetén végezhetők el és ha a bérlő kéri, úgy a bérbeadó – a rendelkezésre álló helyiségekre tekintettel, lehetősége szerint – átmeneti elhelyezést ajánl fel a bérlő részére a munkák elvégzésének időtartamára.

(6) Az ÁMK tornatermének használatára a település lakosságának lehetőséget kell teremteni – az ÁMK Szervezeti és Működési szabályzatában meghatározott időben, de legalább heti 2 alkalommal, alkalmanként 3 órás nyitva-tartással, óránként 1.000,- Ft bérleti díjért. Az ÁMK tornaterme az alábbi sportjátékokra használható: labdajátékok és szakirányú sporttevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személy által szervezett edzés.

21. § A helyiségbe való befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás nem adható.

22. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás vagy házingatlan értékesítésre történő kijelöléséről a bérlő, vagy egyéb jogosult kérelmére, illetve a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(2) Vételi szándékot tartalmazó nyilatkozatot a jogosultnak a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtania. A kérelmeket a Polgármesteri Hivatal köteles a Képviselő-testület elé terjeszteni. Ha az értékesítésre kijelölt lakóingatlanban határozott időre szóló bérleti szerződés alapján vételi, elővásárlási joggal nem rendelkező bérlő lakik, és a lakás pályázati úton történő értékesítésére a bérleti vagy a használati szerződésben meghatározott idő letelte előtt kerül sor, a lakás vételára 100%-os forgalmi értéket figyelembe véve kívülálló esetében a bérleti, használati szerződés időtartamából hátra lévő hónapok szerinti havi 1%-kal csökkenthető. A csökkentés a forgalmi érték 1 %-át nem haladhatja meg.

(3) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakóingatlanokban lévő lakások vételi szándékot jelző bérlőinek a Polgármesteri Hivatalhoz a Képviselő-testület által értékesítésre történt kijelöléstől számított 180 napon belül eladási ajánlatot tesz.

(4) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(5) Az ajánlati kötöttség időtartama 30 nap. Az elővásárlási jog jogosultja az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. Amennyiben ezt elmulasztja, a helyiség kívülálló harmadik személy részére értékesíthető.

(6) Az elővásárlási jog jogosultja vételi ajánlatának megtételével egy időben igazolni köteles, hogy adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása, illetve a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása nem áll fenn.

23. § (1) Az értékesítésre kerülő lakás vételárának megállapításában – ha a lakást az Ltv. alapján arra jogosult vásárolja meg – a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

(2) A forgalmi érték megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakás átalakítására, korszerűsítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb más módon még meg nem térített értéknövelő beruházások értékét, ha az átalakítást, korszerűsítést 5 éven belül a bérbeadó engedélyével végezte el.

(3) Bérlőt terhelő karbantartási, felújítási, pótlási, illetőleg csere kötelezettség elmulasztását a forgalmi érték megállapításánál azt értékcsökkentő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

24. § (1) Ha a lakást az Ltv. Alapján az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – huszonöt évig terjedő részletfizetési kedvezményt kell adni. A szerződés megkötésekor a megállapított vételár tíz százalékának egy összegben való megfizetése kötendő ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 100%-a.

(3) A vételárhátralékra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 232. §. (2) bekezdésében meghatározott kamatot kell kikötni.

(4) A vételár egy összegben való megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt árengedmény, illetőleg a vételárhátralékból engedmény illeti meg. A vételár egy összegben történő kiegyenlítése esetén az árengedmény a forgalmi érték 10%-a. Ha a vevő az adásvételtől számított 5 éven belül a teljes vételárhátralékot megfizeti, illetve a vállalt megállapított törlesztő részlet legalább kettőszeres összegét fizeti, a túlfizetés 5%-át le kell számítani.

25. § (1) A teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni az elidegenített ingatlanra.

(2) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének a célja másik beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálog illesse meg az Önkormányzatot.

(3) Ha a vevő a vételi, elővásárlási jog alapján a kedvezménnyel vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, a vevő a lakás teljes forgalmi értékéből a vásárlás során kapott árengedményt köteles egy összegben az Önkormányzat részére megfizetni.

(4) Az eladó a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve kamata egy összegben esedékessé válik, ha a vevő egy naptári éven belül négy alkalommal elmulasztja az esedékes részlet és kamatának, valamint a kötelező biztosítás összegének határidőre történő megfizetését a felhívás ellenére.

(5) Ha az adásvétel részletvétellel történik, a szerződés megkötése során a vevő két készfizető kezest köteles állítani a vételárhátralék megfizetésének biztosítékául, valamint a szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárhátralék fennállásának időtartamára vállalja biztosítási szerződés kötését.

26. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

(2) Ha az önkormányzati, illetőleg az állami tulajdonban lévő helyiséget az Ltv. alapján elővásárlásra jogosult veszi meg, a vételár mértéke a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.

(3) Önkormányzati helyiség forgalmi értékének megállapítására a Rendelet 23. §.-át kell megfelelően alkalmazni.

27. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítéséről a beérkezett vételi ajánlatok alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vételár mértéke az (1) bekezdés szerinti esetben a helyi forgalmi érték, ezt az értéket azonban a vevővel kötött megállapodás szerint az eladási ár meghaladja, vagy a Képviselő-testület döntése szerint nem éri el.

28. § E rendelet alkalmazásában:

29. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés, illetőleg Tiszaszőlős Községi Önkormányzat bérlő-kiválasztási jogával érintett lakások felhasználásával kapcsolatos döntés érdekében a tudomására jutottak.

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A Rendelet 17. §. (1)-(2) bekezdése 2004. január 1-jétől lép hatályba.

(2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.