1. § E rendelet hatálya kiterjed Tiszaszőlős Község közigazgatási területén tartózkodó minden természetes személyre, továbbá jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, egyesületek, szervezetek tagjainak minden ott folytatott tevékenységére.

2. § (1) Az élő szervezetek természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetre terjed ki. Magába foglalja a település közigazgatási területén előforduló földet, vizet, levegőt, élővilágot, a tájat, az azok kölcsönhatásában álló együtteseit. Ide sorolandók az emberi tevékenység által létesült létesítmények, termékek, hatások.

(2) E rendelet kiegészítője a mindenkori érvényes és idevonatkozó törvényeknek és rendeleteknek.

3. § A rendelet rendelkezéseit Tiszaszőlős Község Képviselő-testületének a közterület rendeltetéstől eltérő használatának szabályzásáról szóló 18/2003. (VIII.28.) számú rendeletében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy érvényesüljön a megelőzés– helyreállítás, együttműködés, tájékozódás – tájékoztatás és a nyilvánosság elve.

5. § (1) A környezeti elemeket védeni kell minden olyan hatástól, terheléstől és igénybevételtől, amely az állapotot és a megújuló képességeket károsan befolyásolja, egészségre ártalmas, az életkörülményeket rontja.

(2) A környezeti elemeket összhangban, egységükben és kölcsönhatásukban kell védeni, a hatásokat ennek figyelembevételével kell értékelni az intézkedést megtenni.

(3) A környezethasználóknak kötelessége környezetszennyezést nem okozó tevékenységet kialakítani vagy védelmi módszereket és eszközöket alkalmazni az ezeket szolgáló létesítményeket megvalósítani.

(4) A környezeti elemek védelmére, megóvására védelmi övezeteket, korlátozásokat kell alkalmazni.

(5) A korlátok és tilalmak, a rendszeres mérési, megfigyelési kötelezettségek elrendelése elsősorban a védelmi övezetben, de általában is a környezeti elemek védelmét szolgálja.

(6) A környezeti elemek minőségi és mennyiségi védelme érdekében,a azok állapotára hatást gyakorló tevékenységeket az adott hatásterületen a környezethasználók kötelesek összehangolni.

(7) Az egyes környezeti elemek részletes védelme a következőkre terjed ki:

6. § Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterületen keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

7. § Azokon a közterületen, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs és az közlekedésbiztonsági szempontból nem indokolt, törekedni kell, hogy a földszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

8. § (1) A település közigazgatási területén lévő természetes és mesterséges vízfolyások, környezetének kialakul állapotát megváltoztatni csak a környezetvédelmi előírások betartásával szabad.

(2) A vízfolyások természetszerű állapotának fenntartásáról kezelője köteles gondoskodni.

9. § A csapadék víz-elvezető nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

10. § Közterületen, különösen vízfolyásban, közutaknál közkifolyóknál állatot itatni oly módon, hogy az ebből származó szennyeződések vízbe jussanak, illetve a talajvizet, a földet szennyezzék, tilos.

11. § Ha vízmű útján termelhető vízmennyiségi természeti, vagy elháríthatatlan okból, így különösen aszály idején csökken, a vízfogyasztás korlátozható az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően.

12. § (1) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot / szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb./ nyílt felszínű csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba juttatni.

(2) Új ingatlan építési engedélyezése, valamint vállalkozási, ipari tevékenységhez szükséges telepengedélyek és üzemelési engedélyek kiadásához az építési hatóság előírja a kötelező szennyvíz előírások szerinti (zárt szennyvíztároló) gyűjtését.

13. § (1) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

(2) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell, amennyiben az ehhez szükséges terület biztosítható.

14. § (1) A porképző, könnyen lesodródó anyagokat csak akkor rögzíthet ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál a keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

15. § (1) Avart és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékot a község belterületén hétköznapokon 18-22 óráig, a tűzvédelmi szabályok betartásával el lehet égetni. Ünnepnapokon, hétvégén az avar és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékot égetése tilos.

(2) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztethető módon lehet. Az égetést végző személy a oltásról az égetést befejezően köteles gondoskodni.

(3) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

(4) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani.

16. § Nyomvonalas létesítmény melletti árok, töltés, bevágás növényzetének égetése tilos.

17. § A település közigazgatási területén a telepített és őshonos növényzet, valamint az állatvilág károsítása, pusztítása tilos.

18. § (1) A tulajdonos vagy vagyonkezelő (a továbbiakban: tulajdonos), aki a földrészletén vagy belterület közterületi részén fát – ide nem értve a fák védelméről szóló 21/1970.(VI.21.) Korm. r. 1. § (2) bekezdésében felsoroltakat – ki ara vágni e szándékát köteles a kivágás tervezett időpontját megelőzően harminc nappal a jegyzőnek előzetesen bejelenteni.

19. § Zöldfelületek kialakításakor, a növényzet telepítésekor az őshonos növényfajokat kell előnyben részesíteni.

20. § (1) Tiszaszőlős Község közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtástól virágzás (július, augusztus, szeptember) előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközös (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Általános szakvéleménye az irányadó.

21. § Tiszaszőlős község közigazgatási területén lévő védett, illetve jelentős természeti értékek megóvásáról gondoskodni kell.

22. § (1) A község közigazgatási területén lévő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács által védetté nyilvánított védett természeti terület a Cserköz Természetvédelmi Terület.

(2) A természeti területén mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, amelyik környezet természetes állapotát a lehető legkisebb mértékben zavarja meg. Tilos minden olyan tevékenység, ami a mások üdülését, pihenését, illetve nyugalmát zavarná. Köteles mindenki betartani természeti terület kezelője által előírt szabályokat.

23. § (1) A rendelet hatálya kiterjed mindazon értékre, amelyet a jóváhagyott rendezési terv, településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti értékek miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelméről szóló határozat meghozataláig.

(2) Az egyedi „Helyi védelem” két fokozatú lehet: - a védelem az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire is kiterjed (H 1) - az épület vagy építmény valamely – a védelem kimondásakor megállapított – részértékére vonatkozik (H 2)

(3) Védetté nyilvánításról a rendelkezési tervek szabályozási előírásainak keretében a Képviselő-testület dönt. A védelem mértékét, kiterjesztését a védetté nyilvántartáskor kell meghatározni, részletes leírásában.

(4) A védetté nyilvántartásról és a védelem megszüntetéséről értesíteni kell:

(5) A helyileg védett építészei emlékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő hasznosítás.

(6) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény jó karbantartásáról gondoskodni és az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni. Ez az általános kötelezettség a védett épületek tulajdonosaira is vonatkozik. A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

24. § (1) Szórakoztatóipari, kulturális, üdülési, sport, szolgáltató és egyéb létesítményekben, illetve közterületen használt bármilyen hangosító berendezés működtetésekor – az üzemi létesítményekre előírt jogszabályi zajhatárértékeket kell figyelembe venni.

(2) E rendelet alkalmazásában hangosító-berendezés bármilyen hangszóró, vagy műforrás.

(3) Újonnan létesülő közúti közlekedéshez kapcsolódó beruházások (parkolók, parkolóházak) zajszint küszöbét a közlekedésből származó zajra jogszabályban előírt határérték szerint kell meghatározni.

(4) Károsnak észlelhető rezgésre vonatkozó bejelentés esetén a jegyző hatósági jogkörében intézkedik. Hatáskör hiányában az illetékes hatóságokhoz továbbítja azt.

25. § (1) A rendelet hatálybalépése után hangosító-berendezés felszerelése, pótlása, működtetése csak a jegyző engedélyével lehetséges.

(2) Az engedély irántikérelemben a leendő üzemeltetőnek nyilatkoznia kell, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek teljesíthetők-e, a zajt okozó tevékenységet mely időtartamban szándékozik folytatni és mi a zajkeltés módja.

(3) Az engedélyező elrendelheti, hogy az üzemeltető az engedély iránti kérelemhez akusztikai szakértői véleményt csatoljon arról, hogy a hangosító-berendezés, a működtetés során nem lépi túl a határértékeket, illetve, hogy ehhez milyen műszaki, illetve egyéb feltételeket kell teljesíteni.

26. § (1) A község köztisztasági területén keletkező települési szilárd hulladék a Tiszaszőlősi 509 hrsz. alatti kijelölt hulladéklerakó helyen helyezhető el. A Tisza-Tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer keretein belül elkészülő tiszafüredi hulladéklerakó átadása után az önkormányzat a Tiszaszőlősi 509 hrsz. alatti hulladéklerakót rekultiválja.

(2) A község közigazgatási területén keletkező folyékony hulladék csak a kijelölt szennyvízürítő helyen üríthető le.

(3) A kommunális hulladék, illetve az építési törmelék kijelölt lerakóhelyen kívüli elhelyezése esetén az elkövető szabálysértési bírság megfizetésén túl köteles az okozott környezetszennyezés megszüntetésére is.

(4) A lakosságnál keletkezett veszélyes hulladék, így különösen akkumulátor, szárazelem, gyógyszermaradék, növényvédőszeres göngyöleg a Tiszaszőlősi kijelölt hulladéklerakó helyen nem helyezhető el.

27. § A települési szálárd hulladék kezelését, a hulladékszállítási közszolgáltatás megnevezését az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

28. § Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül:

29. § Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület):

30. § (1) Amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet 9. §, 12. §, 14. §, 15. §, 16. §, 20. §, 25. §, 26. §, 28. §, 29. §-aiban foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségét elmulasztja.

31. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.