1. § (1) A rendeletet Tiszaszőlős Község Önkormányzat közigazgatási területének belterületi határvonalán belül kell alkalmazni.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. (a továbbiakban állattartó)

2. § A rendelet alkalmazása szempontjából

3. § (1) Az állattartás céljára szolgáló épület építési jogszabályokban foglaltak alapján létesíthető. Állat csak a közegészségügyi, állat egészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között arra alkalmas épületben (istálló, ól) tartható.

(2) Az állattartás céljára szolgáló melléképületek, építmények előírt védőtávolságai:

(3) Saját használatú és tulajdonú lakóépület esetén és belterjes technológia alkalmazásakor a védőtávolság 20 %-kal csökkenthető. A védőtávolságot az építmények és az állattartásra szolgáló épület legközelebbi pontja között, légvonalban kell mérni.

(4) Az állatkifutó és a trágyatároló (2) bekezdésben előírt védőtávolságon túlmenően a szomszédos telekhatártól 3 méteren belül nem kerülhet elhelyezésre.

(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően elhelyezett, de 10 évnél régebbi építményekben is tartható haszonállat, ha ott korábban is tartottak, feltéve, hogy az állattartás egyéb feltételei fennállnak és a szomszédok jogos érdekeit nem sértik.

4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány-előkészítő, -tároló, trágya- és trágyalégyűjtő stb.) létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.

(3) Az állatok tartására szolgáló létesítményeknek, istállóknak, berendezéseknek és egyéb használati eszközöknek hatékonyan tisztíthatóknak és fertőtleníthetőknek kell lenniük. A keletkezett takarmánymaradékot, a kiszórt takarmányt a szükséges gyakorisággal, de legalább havonta el kell távolítani, hogy csökkenjen az erős szagok kialakulásának, valamint a legyek és rágcsálók vonzásának lehetősége.

(4) Tilos állatot a belterület közterületein tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni.

5. § (1) Kis létszámú állattartás, illetőleg kisüzemi állattartás (2. § 6. pont) a meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül a település belterületén engedély nélkül folytatható. A 2. § 6. pontjában meghatározottaktól eltérő, nagyobb létszámú állatot a polgármesternek a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján adott egyedi engedélyével lehet tartani. Az engedélyt az összes körülmények mérlegelésével, a közösség sérelme nélkül, egyedi elbírálás alapján, esetleges új tartási technológia előírásával engedélyezhető.. Az új tartási technológiának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a keletkező trágya a szomszédok zavarása nélkül elhelyezhető legyen, és biztosított legyen a trágya rendszeres kiszállítása.

(2) E rendeletben szabályozott mértéket meghaladó állattartás engedélyezése iránt indult ügyekben első fokon Tiszaszőlős Község Polgármestere (továbbiakban: polgármester) másodfokon Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete jár el.

6. § (1) A trágyát és trágyalevet csurgalékmentesen, körülárkolt, vagy földtöltéssel körbevett helyen kell tárolni.

(2) A tároló beteltével, de legalább évente kétszer - tavasszal és ősszel - a felgyülemlett trágyát ki kell szállítani és a tárolót fertőtleníteni. A használatban álló trágyatárolóban és annak környezetében hetente el kell végezni a legyek és lárváik vegyszeres irtását. A rovarok irtását lakossági panaszt követő jegyzői felszólítás után dokumentálni kell, az irtáshoz használt vegyszer nevének és a permetezés napjának feltüntetésével, a vegyszer vásárlásáról szóló számla megőrzésével.

(3) A község belterületi részén tilos olyan tartástechnológiát alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a trágya szilárd részéhez olyan mennyiségű víz keveredjen, amelyet az már nem tud megkötni (hígtrágyás tartástechnológia), és így folyékony halmazállapotú trágya keletkezik, ami már nem képes a természetes érési folyamaton keresztülmenni.

(4) A keletkező trágya csurgaléka zárt, fedett aknába engedhető.

7. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa, illetőleg, ha a tulajdonos ismeretlen az önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az állati hulladék tulajdonosa, illetve, ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.

(4) Az állomás által járványügyi intézkedésként elrendelt ártalmatlanná tétel díja a központi költségvetést terheli.

8. § Minden állattartó köteles az állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

9. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

10. § (1) Közterületen, ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

11. § (1) Tilos ebet - a vakvezető eb és a jelző eb kivételével - beengedni vagy bevinni

(2) A (1) bekezdésben meghatározott létesítményekbe, illetve területekre őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi.

(3) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos.

12. § (1) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(2) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:

13. § A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartására a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel jelen rendelet 9. § -12. §-ra.

14. § (1) Szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható:

15. § A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.

16. § (1) Ez a rendelet kihirdetése után 2004. szeptember 1-én lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.