Tiszaszőlős Község Önkormányzat képviselő-testülete 1/2014. (I.10.) sz. rendelete Tiszaszőlős Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(egységes szerkezetben)

Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény – továbbiakban: Mötv. - 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tiszaszőlős Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

5244. Tiszaszőlős, Fő út 21.

(3) Az önkormányzat működési területe:

Tiszaszőlős község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat szervei: polgármester, jegyző, a képviselő-testület pénzügyi, ügyrendi, szociális és kulturális bizottsága, a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal.

                                                           2. §.

(1) Az önkormányzat jelképei: címeres zászló és pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította Tiszaszőlős Község  díszpolgára  címet. Az odaítélés és az elbírálás rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat minden évben Falunapot tart melynek pontos dátumát  a képviselő-testület évente határozza meg.

(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, benne „ Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ” felírással. A pecsétet kell használni :

a) a képviselő-testület által adományozott okleveleken

b) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja : Szőlősi Hírek. 

                                                           II. fejezet

                        Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

                                                                       3. §.

(1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, a jegyzőre, állandó bizottságára, a és társulásra ruházhatja át.

Az átruházás elvei: azon ügyekben amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak a bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre, jegyzőre ruházza. Amennyiben a Képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi normatív határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására és beszámolására határidőt állapíthat meg.

(2) A képviselő-testület által a bizottságára és a polgármesterre, jegyzőre,  társulására átruházott hatásköreit az SZMSZ  1.  melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(4) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

                                                                       4. §.

(1) A kötelező és önként vállalt feladatokat, így különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulásos működtetés, megbízási jogviszony keretei között, illetve társulási megállapodásokkal társulási fenntartással valósítja meg, melyek felsorolását az SZMSZ 2. melléklete,  a kormányzati funkciók szerinti feladatainak és a kormányzati funkciók közé nem sorolható önkormányzati feladatainak felsorolását a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

Az Önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:

1. Egészséges ivóvíz ellátása: TRV Zrt. Szolnok

2. Óvodai nevelés: Cseperedő Óvoda költségvetési szerv fenntartásával.

3. Egészségügyi ellátás: vegyes háziorvosi praxis vállalkozó háziorvossal kötött szerződés alapján – Árkomed Kft. Tiszaszőlős,-  fogorvosi ellátás, védőnői ellátás önkormányzati szakfeladaton, orvosi ügyeleti rendszer működtetése Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulásán keresztül.

4. Szociális alapellátás: - 2011. július 1. napjától határozatlan időre a Református Egyházközség Szociális Szolgáltató Központja Tiszaszentimre.

5. Közvilágítás: E-ON Rt. Debrecen

6. Helyi közutak: Önkormányzati tulajdonú közutak a Tiszaszőlős Községi Önkormányzat fenntartásában.

7. Köztemető fenntartása: Tiszaszőlős Községi Önkormányzat  fenntartásában.

8. Közutakon, tereken, parkokban, közterületen várakozás:  parkolóhelyek kialakításával a Tiszaszőlős Községi Önkormányzat.

9. Közösségi tér biztosítása: Könyvtár és Szabadidőközpont költségvetési szervként történő fenntartása.

10. Önkormányzati hivatali feladatok ellátása: Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal közös fenntartásával Tiszaderzs Község Önkormányzatával.

11. Nemzeti és etnikai nemzetiségek jogainak érvényesülése:  Tiszaszőlős  községben roma és görög nemzetiségi önkormányzat működik. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek megfelelően az Önkormányzat a  Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal által segíti munkájukat, együttműködési megállapodás alapján.

A nemzetiségi önkormányzatok működéséhez az alábbi támogatást biztosítja az Önkormányzat a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül:

a) működésükhöz ingyenes helyiséghasználat,

b) postai, kézbesítési, leírási, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése,

c) a helyi médiában megjelenítési lehetőség.

d) pályázatok készítésében való együttműködés.

                                                                        5. §

(1) Amennyiben a Képviselő-testület helyi közügy önálló megoldásának ellátását vállalja, előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétől függően a polgármester, a képviselő-testület állandó bizottsága vagy e célra létrehozott külön bizottság folytatja le.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.

                                                                       III. fejezet

                                               A képviselő-testület működése

                                                                       6. §.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő,  6 fő képviselő és a polgármester. A képviselők névsorát az SZMSZ  1. sz. függeléke tartalmazza A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

                                                                       7. §

(1) A települési képviselők jogait és kötelességét a  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény – továbbiakban: Mötv. - 32. §-a  tartalmazza.

(2) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Ennek keretében köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.

(3) A települési képviselő amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén úgy köteles azt írásban vagy ha ez nem lehetséges az azt megelőző napon szóban ( távbeszélőn is ) jelezni.

(4) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka ( betegség, stb.) úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

                                                           Kérdés, interpelláció

                                                                       8. §

(1) A kérdezés a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás.

(2) Az interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely- az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A kérdezés illetve interpellálás joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban illeti meg. Az interpellációt illetve kérdést írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek címezve. Amennyiben a benyújtásra az ülés előtt 2 nappal korábban kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről.

A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként meghatározhatja.

(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt a testület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.

                                               A képviselő-testület ülései

                                                                       9. §

(1) A képviselő-testület üléseit általában minden hónap harmadik hetének hétfői  napján tartja. Július és augusztus hónapokban ütemterv szerint nem tart ülést, azonban testületi ülés összehívásának szükségessége esetén ettől eltérhet. A képviselő-testület ülésére a polgármester a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal írásos meghívót küld.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A rendkívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.

(3) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

a) interneten küldött üzenettel,

b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

c) egyéb szóbeli meghívással.

(4)Amennyiben az ülést a (3) bekezdésben meghatározott  módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását, illetve az ülésen történő megismerésüket.

(4) Az ülések helye: Tiszaszőlős Község Önkormányzat tanácskozó terem, azonban a polgármester ill. a képviselő-testület döntése alapján lehetséges ettől eltérő helyszínen való ülésezés (pl. falugyűlés, közmeghallgatás).  Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.

(5) A képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat, melynek helyét a meghívóban közölni kell.

(6) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről a lakosságot a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati  Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. Erről a polgármester gondoskodik.

                                               Az ülések nyilvánossága

                                                           10. §.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati  Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével biztosított.

(2) A zárt ülések tartására Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak esetén kerülhet sor.

(3) A Mötv. 46. §. (2)  c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet.

Munkaterv

                                                                       11. §.

(1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezetét  minden év január 31-ig illetve július 31-ig a polgármester terjeszti elő.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését.

                                                           Meghívó, meghívottak

                                                                       12. §.

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket a képviselőknek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket amennyiben indokolt, a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. Ebben az esetben az ülés vezetőjének lehetőséget kell biztosítani az anyag áttanulmányozására.

                                                           13. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

b) a jegyzőt,

c) nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d) a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal, jegyző által nevesített, a tárgyalt napirendi ponthoz kapcsolódó munkatársait,

e) akiket az ülés összehívója megjelöl.

Meghívót kell küldeni ( tanácskozási jog biztosítása nélkül ) azon személyeknek, akiket az ülés összehívója megjelöl.

                                                           Előterjesztés

                                                                       14. §.

(1) Előterjesztésnek minősül mindazon a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Tájékoztatónak minősül: minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.

(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:

a)   polgármester,

b)  települési képviselő,

c)  jegyző,

d)   bárki, ha az ügyben történő döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) Az előterjesztést akkor kell benyújtani a képviselő-testületnek döntésre, ha az abban megfogalmazottakból világosan és egyértelműen kitűnik, hogy a beterjesztője mit akar, alkalmas a megfelelő következtetések levonására, a döntés meghozatalára. Az előterjesztés döntésre történő beterjesztését  minden esetben meg kell, hogy előzze a jegyző törvényességi véleményének kialakítása.

(4) Az előterjesztést elsősorban írásban kell az ülést megelőzően legalább 15 nappal a polgármesternek címezve benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalhatóak az alábbi ügyek:

a) költségvetést érintő előterjesztés,

b) önkormányzati rendelettervezet,

c) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,

d) helyi népszavazás kiírása,

e) munkaterv,

f) valamennyi hatósági döntést igénylő ügy,

g) szolgáltatási díjakat érintő előterjesztések.

                                   A képviselő-testületi ülések összehívása

                                                                       15. §.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Ügyrendi,  Szociális,  és Kulturális Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időre időtűzéssel, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a közös önkormányzati hivatal hirdetőjére kitűzött írással értesíteni kell.

(5) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a bizottság indítványozza, a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell hogy benyújtsák, a polgármesternek a javasolt időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az időtűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is kell, hogy irányuljon a kérelem.

Hozzászólási jog

                                                                       16. §

(1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet. 

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

                                                                       17. §.

(1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesternél kell az ülés előtt benyújtani illetve szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

                        Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

                                                                       18. §.

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5)Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

                                               Személyes érintettség bejelentése

                                                                       19. §.

(1) A települési képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt esetben köteles bejelenteni személyes érintettségét a képviselő-testületnek a döntéshozatalt megelőzően. A képviselő a bejelentés megtételekor kérheti a képviselő-testületet, hogy érintettsége ellenére ne zárja ki a szavazásból.

(2) Az érintett képviselő szavazásból történő kizárásáról sorszámozott  határozattal a képviselő-testület dönt.

(3) Az a települési képviselő, aki személyes érintettsége ellenére nem teszi meg a törvényben előírt bejelentést, maximum egy havi tiszteletdíjnak megfelelő összegű rendbírsággal sújtható. A személyes érintettség utólagos tudomásra jutása a döntéstől számított 6 hónapon belül jelenthető be.  A bejelentést a polgármester, vagy települési képviselő teheti meg. A rendbírság mértékéről a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján egyszerű többséggel dönt.

A tanácskozás rendjének fenntartása

                                                                       20. §.

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása

b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít a teremben

c) széksértés megállapítását kezdeményezheti: az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti- ha a bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi-széksértést követ el.

d) szünetet rendel el amennyiben a helyzet - a rend helyreállítása érdekében- ezt igényli

(2) A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, a határozatban egyben rendelkezik a rendbírság összegéről is, mely nem haladhatja meg az 5000 forintot.

                                               Szavazatok, szavazások

                                                                       21. §.

(1) A képviselők a szavazásban igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt, illetőleg tartózkodnak.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.

(3) Minősített többség szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntés, népi kezdeményezés tárgyalására

                                               Név szerinti szavazás

                                                                       22 §.

(1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást tart.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

                                                           Titkos szavazás

                                                                       23. §.

(1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság jelenlévő képviselő tagjai bonyolítják le.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazásra jogosultak és a ténylegesen szavazók számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a megállapított eredményt.

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjaival.

Önkormányzati rendeletalkotás

                                                                       24. §.

(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) polgármester

b) képviselő,

c)a képviselő-testület bizottsága,

d) civil szervezetek képviselője,

e) települési kisebbségi önkormányzatok elnökei,

f)jegyző.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be írásban. A kezdeményezést, majd a rendelettervezetet – amennyiben tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be – a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyző az előkészítés keretében gondoskodik a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről, az esetlegesen beérkezett észrevételek feldolgozásáról, az ágazati jogszabályok által előírt egyeztetések lefolytatásáról, az adminisztrációs munkák elvégzéséről.

(6) A jegyző által elkészített előzetes hatásvizsgálatot és az indoklást is a bizottság elé kell terjeszteni a tervezettel együtt.

(7) Az elkészült, de még el nem fogadott rendelet-tervezeteket amennyiben az állampolgárok széles körét érinti, amennyiben erre a határidők lehetőséget adnak közszemlére kell tenni 30 napra a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján. A közszemlére tételt a polgármester rendelheti el. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. A megtett észrevételek tárgyában a képviselő-testület dönt.

                                                                       25. §.

(1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) Helyben szokásos módnak minősül önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(3) A képviselő-testület által hozott rendeletekről hatálybelépésüket követően az Tiszaszőlős községben megjelenő helyi újságban a lakosságnak tájékoztatást kell adni, illetve biztosítani kell a honlapon történő megjelentetést.

                                                                       26. §.

A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

                                                                       27. §.

(1) A képviselő-testület által hozott határozatok:

a) normatív határozatok,

b) egyedi határozatok.

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozatot a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel ki kell hirdetni.

A jegyzőkönyv

                                                                       28. §.

(1) A jegyzőkönyv Mötv. 52 § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:

a) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

d) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

e) dátumot, pecsétet.

(2) A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a rendelet valamit a határozattervezetek egy-egy példányát.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a közös önkormányzati hivatalban  betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.

(6) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.

(7) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. Az érintettek is kizárólag a jegyzőkönyv őket közvetlenül érintő részébe kaphatnak betekintési jogot.

(9) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(10) A jegyzőkönyvekről, annak egy részéről illetve más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolat adható ki. A térítési díja megegyezik a közös önkormányzati hivatalban működő fénymásoló szolgáltatás díjaival.

                                               Közérdekű adatok megismerése

                                                                       29. §.

(1) Önkormányzati ügyet érintő közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet írásban kell a polgármesterhez benyújtani. A kérelmet a polgármester – amennyiben annak teljesítése jogszabályba ütközik – az adatról kért írásos dokumentáció kiadásával 15 napon belül teljesíti, vagy ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, elutasítja.  

(2) A dokumentáció kiadásáról a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal iktatórendszerében megjelenő írásos feljegyzést kell készíteni.

(3) Államigazgatási ügyet érintő közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a jegyzőhöz lehet írásban benyújtani. A jegyző az adatról 15 napon belül írásos dokumentáció kiadásával rendelkezik vagy a kérelmet, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, elutasítja.

(4) Az államigazgatási ügyet érintő dokumentáció kiadásáról a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal iktatórendszerében megjelenő írásos feljegyzést kell készíteni.

                                                           Lakossági fórumok

                                                                       30. §

(1) Az önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartására az alábbi fórumok hivatottak:

a) Falugyűlés,

b) Közmeghallgatás.

A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, illetőleg lehetőség szerint a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Falugyűlést szükség szerint kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.

31. §.

(1) A képviselő-testület az éves, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást az alábbi, önkormányzati döntések előtt tartja meg:

a) helyi adó bevezetése vagy,

b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés vagy,

c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés vagy,

d) a polgármester által meghatározott egyéb, a lakosság túlnyomó részét érintő döntések.

(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről és az ülésen megválaszolásra kerülő kérdések feltevésének lehetőségéről a lakosságot a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte, gyűjtőláda egyidejű kihelyezésével tájékoztatni kell. A meghívó közzétételéről a polgármester gondoskodik. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és az ülés napirendjeiről a lakosságot írásos meghívó  minden lakoshoz  történő eljuttatásával értesíti az Önkormányzat.

(3) A lakosság a közös önkormányzati hivatal épületében kihelyezett gyűjtőládába adhatja le kérdéseit.

                                                                       V. fejezet

                                   A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

                                                           A polgármester

                                                                       32. §.

Polgármesteri fogadóóra: minden héten hétfőn 8-12. 00-ig.

(1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) összehívja és vezeti képviselő-testület üléseit,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) segíti a képviselők munkáját,

f) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,

g) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(2) A polgármester feladata a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatban

a) szükség szerint a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői részére munkaértekezletet tart, értékeli a Hivatal munkáját, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, az időszerű feladatokat,

b) beszámoltatja a jegyzőt.

(3) A polgármester a részére jogszabályban megállapított évi rendes szabadságát az általa meghatározott időben jogosult kivenni. Legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon köteles ennek tényét és sürgős esetre szóló elérhetőségét bejelenteni az alpolgármesternek illetve a jegyzőnek. A szabadság-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, aláírására az alpolgármester jogosult.

                                                           Az alpolgármester

                                                                       33. §

(1) Az alpolgármesterek száma 1 fő. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait társadalmi megbízatásban.

(2) Az alpolgármester Önkormányzati Hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg azzal, hogy arra a szabad és ünnepnapokon is sor kerülhet.

(3) Helyettesíti a polgármestert tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén.

                                                                       A jegyző

                                                                       34. §.

(1) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) Jegyző fogadóórája: minden héten szerdán:  9. 00- 12. 00-ig

35. §.

(Szövege hatályon kívül helyezve.) 

VI. Fejezet

Közös Önkormányzati Hivatal

36. §.

(1) A képviselő-testület egyetértésben Tiszaderzs Község Önkormányzat Képviselő-testületével 2013. január 1. napjától Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel önálló hivatalt hozott létre Tiszaszőlős székhellyel, Tiszaderzs községben hivatali kirendeltséggel.

(2) A jegyző évente egyszer teljes körű beszámolót terjeszt elő a Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati  Hivatal tevékenységéről a képviselő-testület elé.

(3) A Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal a rendelet 2. számú függelékét képező ügyrend alapján látja el feladatát.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

37. §.

(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:

Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság 9 fővel ( összetétele: öt képviselő, négy fő nem képviselő tag)

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak névsorát a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

                                                           38. §.

(1) A bizottság a belső működési szabályait – A Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2)A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart

(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választhat tagjai közül.

(4) Ha a bizottság (képviselő, illetve nem képviselő) tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(9)A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, az ülésen kijelölt egy tag, mint hitelesítő és a jegyző írja alá.

(10)A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek, illetve minden év februárjában az előző évi munkájáról összefoglaló tájékoztatót készít.

Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság

                                                           Pénzügyi feladatai

                                                                       39. §.

(1)A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési és fejlesztési feladatainak ellátásában

(2) A bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének megállapítására, bérfejlesztésre, jutalmazásra.

(3) Közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

a) önkormányzat gazdasági programjának meghatározása,

b) éves költségvetési koncepció,

c) éves költségvetési javaslat és végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves, éves beszámoló,

d) éves költségvetés módosítása

e) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet

f) önkormányzati vagyongazdálkodási ügyek

g) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás

h) a bizottság feladatkörét is érintő pályázatok benyújtása

i) azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad a bizottság részére.

Ügyrendi feladatai

                                                                       40. §.

(1) A bizottság látja el  a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozat vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével, a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos eljárási  feladatokat.

(2) Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

(3) Véleményezi a hivatali ügyrendet és az ügyfélfogadás rendjét.

(4) A bizottság véleményezése szükséges a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez.

                                   Szociális ügyekhez kapcsolódó feladatai

                                                                       41. §

(1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában.

(2) A bizottság közreműködik az önkormányzati rendeletek tervezeteinek kidolgozásában, a működési területét érintő kérdésekben

A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

a) a szociális intézmények beszámolójának elfogadása,

b) a szociális ellátások helyi szabályozása,

c) a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozása,

d) azok az ügyek, amelyeket eseti döntésével a képviselő-testület véleményezésre kiad.

(3) A bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörében az alábbi feladatokat látja el:

a) önkormányzati  segélyt állapít meg,

b) dönt a méltányossági közgyógyellátási igazolvány kiadásáról.

c) dönt a szociális tűzifa, illetve szén támogatásról.

                                   Kulturális ügyekhez kapcsolódó feladatai

                                                                       42.§

Segíti az oktatási intézmények szervezeteinek működését, figyelemmel kíséri az Önkormányzat oktatási és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében

VIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése vagyona

Költségvetési koncepció

43. §.

(1) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési szerveinek tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A képviselő-testület Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottsága a beterjesztést megelőzően véleményezi a koncepciót, melyet a beterjesztés előtt legkésőbb 3 nappal köteles a polgármesternek átadni.

(3) A polgármester a bizottság véleményét a koncepcióhoz csatolja, melyeket a képviselő-testület együttesen tárgyal és hoz határozatot.

Költségvetési rendelet alkotás

Kiegészítő szabályai

44. §.

(1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozó részletes adatokat a költségvetési törvény megjelenését követően a jegyző által meghatározott pénzügyi ügyintéző egyezteti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetet, melyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testület elé.

(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a pénzügyi ügyintéző bevonásával egyeztetni és az erről készült írásbeli dokumentációt a polgármester részére benyújtja.

(4) A polgármester a költségvetési szervek vezetőinek írásos anyagát a képviselő-testület bizottsága elé terjeszti a költségvetési rendelettervezethez csatoltan.

                                               Az önkormányzati gazdálkodás

                                                                       45. §.

(1) A képviselő-testület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Költségvetéséről rendeletet alkot, melynek megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok irányadók.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről továbbá a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról 500 ezer Ft értékhatárig – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett- két testületi ülés között saját hatáskörben döntsön.

(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 500. 000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólag tájékoztatni kell.

XI. fejezet

Záró, hatályba léptető rendelkezések

46.§.

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a rendelet kihirdetéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról alkotott  8/2011.(V.31.) önkormányzati rendelet.

Tiszaszőlős, 2014. január 10.

Kerekes András sk.                                                Debrődiné Zoboki Magdolna sk.

Polgármester                                                                                  jegyző

Az egységes szerkezetű rendelet a

• 3/2014.(I.31.) számú önkormányzati rendelettel elrendelt,
• 13/(2014 (XI.12.) számú önkormányzatirendelettel elrendelt,
• 4/2016.(III.7.) számú önkormányzati rendelettel elrendelt,
• 6/2016.(IV.29.) számú önkormányzati rendelettel elrendelt
• 14/2017.(XII.19.) számú önkormányzati rendelettel elrendelt módosítások

szövegét tartalmazza.

Kihirdetési záradék:

Az alaprendelet 2014. január 10. napján kihirdetve.

Tiszaszőlős, 2014. január 13.

                                                                       Debrődiné Zoboki Magdolna 

       jegyző