1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszaszőlős Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5244 Tiszaszőlős, Fő út 21.

(3) Az önkormányzat működési területe: Tiszaszőlős község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat szervei:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címeres zászló és pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozására alapította Tiszaszőlős Község díszpolgára címet. Az odaítélés és az elbírálás rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat minden évben - amennyiben azt anyagi lehetősége engedi - Falunapot tart, melynek pontos dátumát a képviselő-testület évente határozza meg.

(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, benne „Tiszaszőlős Községi Önkormányzat Képviselő-testülete ” felírással. A pecsétet kell használni :

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja : Szőlősi Hírek.

3. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, a jegyzőre, állandó bizottságára és társulásra ruházhatja át. Az átruházás elvei:

(2) A képviselő-testület bizottságára, a polgármesterre, jegyzőre, társulására átruházott hatásköreit ezen rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(4) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

4. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. Az Önkormányzat feladatait kormányzati funkció besorolás szerint az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat kötelező feladatait az alábbiak szerint látja el:

(3) Az Önkormányzat részvételével működő társulások adatait az SZMSZ 4. függeléke tartalmazza.

5. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület helyi közügy önálló megoldásának ellátását vállalja, előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétől függően a polgármester, a képviselő-testület állandó bizottsága vagy e célra létrehozott külön bizottság folytatja le.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.

6. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, 6 fő képviselő és a polgármester. A képviselők névsorát az SZMSZ 1. függeléke tartalmazza. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.

7. § (1) A települési képviselők jogait és kötelességét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 32. §-a tartalmazza.

(2) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Ennek keretében köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.

(3) A települési képviselő amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén úgy köteles azt írásban vagy ha ez nem lehetséges az azt megelőző napon szóban ( távbeszélőn is ) jelezni.

(4) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka ( betegség, stb.) úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

8. § (1) A kérdezés a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, döntésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás.

(2) Az interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely- az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(3) A kérdezés illetve interpellálás joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban illeti meg. A hozzászólásra napirendenként legfeljebb három alkalommal van lehetőség, időtartama alkalmanként nem haladhatja meg a három percet. Az interpellációt illetve kérdést írásban az ülés előtt is be lehet nyújtani a polgármesternek címezve. Amennyiben a benyújtásra az ülés előtt 2 nappal korábban kerül sor, úgy arra a soron következő ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. A polgármester az ülés kezdetekor tájékoztatást ad a képviselőknek a beérkezett kérdésekről.

(5) Az interpellációra a kérdezett az ülésen szóban vagy a képviselő-testület hozzájárulásával legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az írásban küldött választ a Képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt a testület is. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület nem dönt.

9. § (1) A képviselő-testület:

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jellegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A rendkívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a helyben szokásos módon a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.

(3) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

(4) Amennyiben az ülést a (3) bekezdésben meghatározott módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását, illetve az ülésen történő megismerésüket.

(5) Az ülések helye: Tiszaszőlős Község Önkormányzat tanácskozó terem, azonban a polgármester vagy a képviselő-testület döntése alapján lehetséges ettől eltérő helyszínen való ülésezés (pl. falugyűlés, közmeghallgatás). Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.

(6) A képviselő-testület esetenként a polgármester döntése alapján kihelyezett ülést is tarthat, melynek helyét a meghívóban közölni kell.

(7) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről a lakosságot a Kirendeltség hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte tájékoztatni kell. Erről a polgármester gondoskodik.

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Kirendeltség hirdetőtábláján történő megjelentetésével biztosított.

(2) A zárt ülések tartására Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak esetén kerülhet sor.

(3) Az Mötv. 46. §. (2) c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet.

11. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyása. A tervezet összeállításához javaslatot tehetnek :

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívót és lehetőség szerint az előterjesztéseket a képviselőknek a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket amennyiben indokolt, a képviselő-testületi ülésen is ki lehet osztani. Ebben az esetben az ülés vezetőjének lehetőséget kell biztosítani az anyag áttanulmányozására.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:

(2) A meghívót meg kell küldeni ( tanácskozási jog biztosítása nélkül ) azon személyeknek, akiket az ülés összehívója megjelöl.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül mindazon a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Tájékoztatónak minősül minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.

(3) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez:

(4) Az előterjesztést akkor kell benyújtani a képviselő-testületnek döntésre, ha az abban megfogalmazottakból világosan és egyértelműen kitűnik, hogy a beterjesztője mit akar, alkalmas a megfelelő következtetések levonására, a döntés meghozatalára. Az előterjesztés döntésre történő beterjesztését minden esetben meg kell, hogy előzze a jegyző törvényességi véleményének kialakítása.

(5) Az előterjesztést elsősorban írásban kell az ülést megelőzően legalább 15 nappal a polgármesternek címezve benyújtani. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(6) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalhatóak az alábbi ügyek:

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időre időtűzéssel, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a Kirendeltség hirdetőjére kitűzött írással értesíteni kell.

(5) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a bizottság indítványozza, a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell hogy benyújtsák, a polgármesternek a javasolt időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az idő kitűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is kell, hogy irányuljon a kérelem.

16. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek legfeljebb egy alkalommal. A hozzászólás maximális időtartama 3 perc. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. Az ülésen megtárgyalásra kerülő napirendi pontokhoz kapcsolódóan az ülést megelőzően, legkésőbb a kezdési idő előtt 2 órával írásban kérdés, vélemény nyújtható be a polgármesterhez, melyet a napirend tárgyalása során ismertetni, majd a kérdés, vélemény benyújtóját az ülést követő 15 napon belül tájékoztatni kell.

(2) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

17. § (1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesternél kell az ülés előtt benyújtani vagy szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

18. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

19. § (1) A települési képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt esetben köteles bejelenteni személyes érintettségét a képviselő-testületnek a döntéshozatalt megelőzően. A képviselő a bejelentés megtételekor kérheti a képviselő-testületet, hogy érintettsége ellenére ne zárja ki a szavazásból.

(2) Az érintett képviselő szavazásból történő kizárásáról sorszámozott határozattal a képviselő-testület dönt.

(3) Az a települési képviselő, aki személyes érintettsége ellenére nem teszi meg a törvényben előírt bejelentést, maximum egy havi tiszteletdíjnak megfelelő összegű rendbírsággal sújtható. A személyes érintettség utólagos tudomásra jutása a döntéstől számított 6 hónapon belül jelenthető be. A bejelentést a polgármester, vagy települési képviselő teheti meg. A rendbírság mértékéről a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján egyszerű többséggel dönt.

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

(2) A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg, a határozatban egyben rendelkezik a rendbírság összegéről is, mely nem haladhatja meg az 5000 forintot.

21. § (1) A képviselők a szavazásban igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt, illetőleg tartózkodnak.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.

(3) Minősített többség szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntés, népi kezdeményezés tárgyalására

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára névszerinti szavazást tart.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

23. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazásra jogosultak és a ténylegesen szavazók számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a megállapított eredményt.

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjaival.

24. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak a kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be írásban. A kezdeményezést, majd a rendelettervezetet – amennyiben tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be – a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(3) Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyző az előkészítés keretében gondoskodik a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről, az esetlegesen beérkezett észrevételek feldolgozásáról, az ágazati jogszabályok által előírt egyeztetések lefolytatásáról, az adminisztrációs munkák elvégzéséről.

(6) A jegyző által elkészített előzetes hatásvizsgálatot és az indoklást is a bizottság elé kell terjeszteni a tervezettel együtt.

(7) Az elkészült, de még el nem fogadott rendelet-tervezeteket amennyiben az állampolgárok széles körét érinti, amennyiben erre a határidők lehetőséget adnak közszemlére kell tenni 30 napra a Kirendeltség hirdetőtábláján. A közszemlére tételt a polgármester rendelheti el. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. A megtett észrevételek tárgyában a képviselő-testület dönt.

25. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) Helyben szokásos módnak minősül a Kirendeltség hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

(3) A képviselő-testület által hozott rendeletekről hatálybelépésüket követően az Tiszaszőlős községben megjelenő helyi újságban a lakosságnak tájékoztatást kell adni, illetve biztosítani kell a honlapon történő megjelentetést.

26. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

27. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok:

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozatot a Kirendeltség hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel ki kell hirdetni.

28. § (1) A jegyzőkönyv Mötv. 52 § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:

(2) A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Kirendeltségen betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe.

(6) A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.

(7) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken kívül más nem tekinthet be. Az érintettek is kizárólag a jegyzőkönyv őket közvetlenül érintő részébe kaphatnak betekintési jogot.

(8) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A nyílt ülések jegyzőkönyveit az ülést követő 30 napon belül a település honlapján közzé kell tenni.

(9) A jegyzőkönyvekről, annak egy részéről illetve más önkormányzati dokumentumokról térítés ellenében másolat adható ki. A térítési díja megegyezik a közös önkormányzati hivatalban működő fénymásoló szolgáltatás díjaival.

29. § (1) Önkormányzati ügyet érintő közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet írásban kell a polgármesterhez benyújtani. A kérelmet a polgármester – amennyiben annak teljesítése jogszabályba ütközik – az adatról kért írásos dokumentáció kiadásával 15 napon belül teljesíti, vagy ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, elutasítja.

(2) A dokumentáció kiadásáról a Kirendeltség iktatórendszerében megjelenő írásos feljegyzést kell készíteni.

(3) Államigazgatási ügyet érintő közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a jegyzőhöz lehet írásban benyújtani. A jegyző az adatról 15 napon belül írásos dokumentáció kiadásával rendelkezik vagy a kérelmet, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik, elutasítja.

(4) Az államigazgatási ügyet érintő dokumentáció kiadásáról a Kirendeltség iktatórendszerében megjelenő írásos feljegyzést kell készíteni.

30. § (1) Az önkormányzatés a lakosság közvetlen kapcsolattartására az alábbi fórumok hivatottak:

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.

(3) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Kirendeltség hirdetőtábláján vagy - lehetőség szerint - a helyi újság útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

(5) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Falugyűlést szükség szerint kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.

31. § (1) A képviselő-testület az éves, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást az alábbi, önkormányzati döntések előtt tartja meg:

(2) A közmeghallgatás idejéről, helyéről, napirendjéről és az ülésen megválaszolásra kerülő kérdések feltevésének lehetőségéről a lakosságot a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján legalább 8 nappal előtte. A meghívó közzétételéről a polgármester gondoskodik. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és az ülés napirendjeiről a lakosságot írásos meghívó minden lakoshoz történő eljuttatásával értesíti az Önkormányzat.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és felel a rend fenntartásáért. A közmeghallgatáson részt vesznek a képviselők, továbbá meghívást kapnak a 13. §-ban felsorolt személyek, a lakosság ellátásában érdekelt intézmények, szervek képviselői.

(4) A közmeghallgatáson a napirendek után először a meghívott vendégek kapnak szót, majd a lakosság részéről jelenlévők szólhatnak hozzá az elhangzottakhoz, vagy kérdezhetnek, javaslatot tehetnek a helyi közügyeket érintően. A közmeghallgatáson hozzászólás, kérdés, javaslat kizárólag szóban tehető.

(5) A lakossági hozzászólások, kérdések, javaslatok után az önkormányzat tisztségviselői, a képviselők vagy a lakosság ellátásában érdekelt intézmények, szervek jelenlévő képviselői válaszolnak lehetőleg szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban. Ha a lakossági kérdéssel érintett intézmény, szerv képviselője nincs jelen, akkor a kérdést a közmeghallgatást követő 5 napon belül továbbítani kell részére és gondoskodni kell arról, hogy a kérdező a választ 15 napon belül írásban megkapja.

(6) A megjelentek egy alkalommal és három perces időkorlátozással fejthetik ki véleményüket.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

32. § (1) Polgármesteri minden héten szerdán 9.00 órától 11.00 óráig fogadóórát tart.

(2) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

(3) A polgármester feladata a Kirendeltség működésével kapcsolatban:

(4) A polgármester a részére jogszabályban megállapított évi rendes szabadságát az általa meghatározott időben jogosult kivenni. Legkésőbb a szabadság megkezdése előtti napon köteles ennek tényét és sürgős esetre szóló elérhetőségét bejelenteni az alpolgármesternek vagy a jegyzőnek. A szabadság-nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik, aláírására az alpolgármester jogosult.

33. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait társadalmi megbízatásban.

(2) Az alpolgármester munkarendjét a polgármester határozza meg azzal, hogy arra a szabad és ünnepnapokon is sor kerülhet.

(3) Az alpolgármester helyettesíti a polgármestert tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén.

34. § (1) Jegyző minden héten szerdán 9. 00-től 11. 00 óráig fogadóórát tart.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az általa megbízott személy helyettesíti.

35. § (1) Az önkormányzati hivatali feladatok ellátása - a kormánymegbízott kijelölő döntése alapján - 2020. január 1-jétől a Tiszafüred város és Tiszaszőlős község részvételével létrehozott Tiszafüredi Közös Önkormányzati Hivatal útján történik, melynek székhelye Tiszafüred, Tiszaszőlős községben pedig kirendeltség működik.

(2) A jegyző évente egyszer beszámol a Képviselőtestületnek a Hivatal, ezen belül kiemelten a Kirendeltség tevékenységéről.

(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzat alapján látja el feladatát.

36. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

(3) A bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

37. § (1) A bizottság a belső működési szabályait – az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart

(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választhat tagjai közül.

(4) Ha a bizottság (képviselő, illetve nem képviselő) tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(9) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, az ülésen kijelölt egy tag, mint hitelesítő és a jegyző írja alá.

(10) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek.

38. § (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, infrastrukturális, településrendezési és fejlesztési feladatainak ellátásában.

(2) A bizottság tesz javaslatot a polgármester illetményének megállapítására, bérfejlesztésre, jutalmazásra.

(3) Közreműködik a feladatkörét érintő önkormányzati rendeletek kidolgozásában, döntések előkészítésében. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

39. § (1) A bizottság látja el a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozat vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével, a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos eljárási feladatokat.

(2) Lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választásokat.

(3) Véleményezi a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, a Kirendeltség ügyfélfogadás rendjét.

(4) A bizottság véleményezése szükséges az SZMSZ elfogadásához, módosításához, kiegészítéséhez.

40. § (1) A bizottság közreműködik az önkormányzat szociális, családsegítő gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint gyermekjóléti feladatainak ellátásában.

(2) A bizottság közreműködik az önkormányzati rendeletek tervezeteinek kidolgozásában, a működési területét érintő kérdésekben. A bizottság véleményezése szükséges az alábbi képviselő-testületi döntések előkészítéséhez:

41. § (1) Segíti az oktatási intézmények szervezeteinek működését, figyelemmel kíséri a településen működő oktatási intézmények működését, az Önkormányzat nevelési és közművelődési intézményeinek személyi és tárgyi feltételeit, felszereltségét, a fejlesztési lehetőségek feltárása és javítása érdekében.

(2) Véleményezi az oktatási, nevelési és kulturális intézmények tevékenységéről, feladatok ellátásról szóló beszámolót.

42. § (1) A költségvetés előkészítése során a jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési szerveinek tekintetében a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével áttekinti az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait és ennek alapján kialakítja a költségvetés tervezetét, javaslatot tehet az azt megalapozó döntésekre. A költségvetés tervezetét, az azt megalapozó döntésekre vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottsága a beterjesztést megelőzően véleményezi a tervezetet.

43. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozó részletes adatokat a költségvetési törvény megjelenését követően a jegyző által meghatározott pénzügyi ügyintéző egyezteti a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti el a költségvetési határozat tervezetet, melyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testület elé.

(3) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel a pénzügyi ügyintéző bevonásával egyeztetni és az erről készült írásbeli dokumentációt a polgármester részére benyújtja.

(4) A polgármester a költségvetési szervek vezetőinek írásos anyagát a képviselő-testület bizottsága elé terjeszti a költségvetési rendelettervezethez csatoltan.

44. § (1) A képviselő-testület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Költségvetéséről rendeletet alkot, melynek megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok irányadók.

(2)¹ A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről továbbá a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításról 2 000 000 Ft értékhatárig – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett- két testületi ülés között saját hatáskörben döntsön.

(3)² A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 2 000 000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólag tájékoztatni kell.

45. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § (2) bekezdés 5. pontja 2020. március 1-jén lép hatályba.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszaszőlős Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014.(I.10.) számú önkormányzati rendelet és az azt módosító 3/2014.(I.31.), 13/2014.(XI.12.), 4/2016.(III.7.), 6/2016.(IV.29.) és 14/2017.(XII.19.) számú önkormányzati rendeletek.